Bajram – az áldozati ünnep

Ma van a Kurban Bajram ünnepe Albániában (is). A ‘bajram’ török eredetű szó, azt jelenti ‘ünnep’. Egy évben két Bajram-ot ünnepelnek: a Ramadan Bajram-ot és a Kurban Bajram-ot. A Kurban Bajram két hónappal és tíz nappal követi a Ramadan Bajram-ot.

Az ünnep onnan eredeztethető, amikor is Isten próbatétel elé állította Ábrahámot, hogy az EGYSZÜLÖTT fiát áldozza föl élő áldozatként. A keresztény és a muszlim vallás közötti különbség abból származtatható, hogy ki volt az a bizonyos egyszülött fiú? Mi keresztények azt mondjuk, hogy ez a fiú Izsák volt, aki sok-sok év után született Ábrahám feleségétől Sárától. A muszlimok azt mondják, hogy előtte Ábrahámnak volt a szolgálójától egy gyereke, akit Ismael-nek hívtak. A történésekből nem lehet leszűrni, hogy kit is akart feláldozni Ábrahám. Az egyszülött törvényes fiát, vagy az előtte született törvénytelen fiát.

A jelenlegi Bajram ünnep nem fiúk feláldozásáról szól. Az itteni szokás arról szól, hogy a gazdag embernek kötelessége SAJÁT KEZŰLEG vendégül látni a szegényebb rokonait-ismerőseit, ezért dolgozik egész nap a családjával együtt. A férfi, azaz a családfő az italért felelős, a feleség meg a lány gyerekek pedig az ételért. Mindegyik gazdag ember megengedhetné magának, hogy mindezt étteremből bérelt pincérekkel és ételekkel oldja meg. Csak az nem ér semmit. A Bajram lényege az, hogy saját kezűleg. Ez a gondolkodás járja át ezt a társadalmat az év többi napján is. A Bajram-ot nemcsak a muszlimok tartják meg ebben az országban, hanem a másik két vallás is: a görög ortodox keresztény és a katolikus is valamilyen szinten. Spirituálisan a Bajram a megbocsájtás, az erkölcsi győzelem, a békesség, barátság, testvériség és egység ünnepe. A muzulmánok ilyenkor világszerte bárányt vagy egyéb állatot, kecskét, borjút vágnak, húsát szétosztják a család, a barátok és a szegények között. A család összegyűlik, a gazdagabb rokon vendégül látja a szegényebbet, együtt esznek-isznak, megajándékozzák egymást, valamint meglátogatják a családi sírokat.

Forrás: saját kép

A Ramadan vagy Fitër Bajram a böjti hónap a Ramadan/Ramazan lezárása. Ilyenkor egy hónapon keresztül a muszlim hívek napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek és ihatnak, tartózkodniuk kell a dohányzástól és a nemi kapcsolattól is, valamint kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat és a pletykát. A böjti hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A böjt az iszlám öt pillére közül az egyik, és azt jelképezi, hogy a böjti időszak alatt a szegények és gazdagok egyenlőek. Az ünnep vándorol, az iszlám naptár szerint minden évben más időpontra általában 11 nappal korábbra esik.