Hurma – az istenek gyümölcse

Ez a furcsa nevű gyümölcs, Diospyros kaki – másnéven datolyaszilva, datolyafüge, kakifüge vagy ahogyan itt Albániában hívják, a hurma, most érik.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A görögök által Zeusz tüzeként (Diospyros) aposztrofált gyümölcs mindig is kedvelt volt. Az istenek gyümölcsének másik neve, a Khaki viszont már az ázsiai gyökerekre emlékeztet, hiszen a kínai gyógyászatban is használt kifejezésből a ka (lélek) és ki (energia) született a gyümölcs neve. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusii és a szubmediterrán klímában. A datolyaszilva nem véletlenül vált igen fontos gyümölccsé a Távol-Keleten, hiszen a gyógyításban jelentős szerepet kapott. Használták az agyi elváltozások (agyvérzés, agyhártyagyulladás, daganat) kezelésére, a hajnövekedés serkentésére, a szájon kialakult sebek gyógyítására, a légutak kezelésére, torokfájás, torokgyulladás, hörghurut tüneteinek enyhítésére. Köptetőként is alkalmazták. Az emésztőrendszerben kialakuló problémák kezelésében és a vérszegénység orvoslásában is jól hasznosítható volt ez a gyümölcs. Manapság főleg a rákgyógyítás terén bizonyul hatékony ellenszernek. Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás megelőzésében és kezelésében is.

Mivel ősszel érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. Ezzel vitatkoznék, ugyanis itt nálunk mézédesre érnek, így a szomszéd tyúkjai felrepülnek a hurmafára, és előszeretettel „károsítják”. :) A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Nagy, bőrszerű, fényes levelei szép díszek, igazi mediterrán hangulatot keltenek. A 2–3 cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. Nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben.

Forrás: saját kép

Nagy méretű termése a közel fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. Van mag nélküli változata is. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. Minket a sárgadinnye és a barack ízének keverékére emlékeztet. A mi kertünkben két hurmafa van, és a szomszédtól is átlóg egy.

Forrás: saját kép

Több mint 1000 fajtáját szelektálták. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100 kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. Az albánok az éretlen gyümölcsöt becsomagolják egy nejlonzacskóba, kis darab vattára rakit öntenek, szorosan bekötik a zacskót, így a gyümölcs két-három nap alatt ehetőre érik. Gyümölcs- és szőlőcukor-tartalma eléri a 17-25, szervessav-tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A-, C-, P-, vitamintartalma, de van még benne B1-, B2-, és E-vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, kisebb mennyiségben a mangán és a réz; nagy a rost- és a pektintartalma is.

Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Az albánok kizárólag nyersen fogyasztják, sem lekvárt, sem befőttet, sem rakit nem főznek belőle. A magasan lévő gyümölcsöket a fán hagyják télire a madaraknak csemegének. Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek.