Aki színesbe öltöztette Tiranát

Az albánok jelenlegi miniszterelnöke Edi Rama, akinek eredeti foglalkozása festőművész és az albán Művészeti Egyetem professzora. Politikai pályafutásának egyik legérdekesebb időszaka, amíg 2000-2011 között Tirana főpolgármestere volt.

Egyik legemlékezetesebb tevékenysége a fővárossal kapcsolatban az volt, hogy elbontatott rengeteg, nem éppen jól kinéző bódét a városban, így felvette a harcot az illegálisan épített épületekkel szemben.

Annak ellenére, hogy Tirana már a paleolitikumban (10.000-30.000 évvel ezelőtt) is lakott volt, az ország fővárosává csak 1920-ban tették meg. Előtte azonban rengeteg hatás érte, az 500 év ottomán uralomtól egészen Enver Hodzsa Piramisáig. A Főtér (Sheshi Skenderbeu) közvetlen környékét a II. világháború előtt olasz építészek tervei alapján építették olasz pénzből. Sok új épületet húztak föl, melyeken erős fasiszta hatás érvényesült. A főtér környékét úgy csinálták meg olasz segédlettel, hogy az az olasz “nagy baltát, nagy fejszét” idézi, azaz az olasz fasizmus egyik jelképét. Persze, az albánok ezt a földről nem látták, nekik nem voltak repülőgépeik. Ezt csak a levegőből lehetett látni. A mai napig is felülről nézve Tirana főtere még mindig nyomokban hordozza az olasz fasizmus jelképét. Mivel az olaszok csak a főtérre koncentráltak, a város többi részét hagyták úgy fejlődni, ahogy éppen sikerült, ezért a város meglehetősen eklektikus, nincsen patinás óváros része, ezért is volt mérföldkő a város életében, amikor Rama „Tiszta és Zöld„ projektje révén 2000-ben 96.700 négyzetméter zöldterület és park létesült a városban, valamint 1800 fát ültettek el.

Forrás: saját kép

Amikor Edi Rama átvette a polgármesterséget, akkor Tirana nagyon “szakadt” városa volt a világnak, és ez a város volt Albánia fővárosa. Pénz nem volt a fejlesztéshez, és tetejében Enver Hodzsa a legbelsőbb  belvárost is átépítette, hát még a belváros közvetlen környezetét. Itt minden szürke betonból állt. Edi Rama, mint Tirana főpolgármestere pénz híján nem tudott mást csinálni, mint ami a “szakmájába” vágott. Szerzett külföldről sok-sok festéket, és néhány építőipari állványt. Alapítványoktól, kormányoktól stb. Majd ő és a barátai a szürke, emeletes házakra készítettek sok-sok egyszerű, de színes tervet, mármint arra, hogy hogyan lehet ezeket befesteni.  “Tedd gyönyörűvé a várost, szorítsd vissza a korrupciót!”  Ez volt a jelmondata. Az anyagi lehetőségek szűkössége miatt sokszor az emeletes betonházak lakói saját maguk festették színesre a házakat Rama és más festőművész barátai típustervei alapján. Projektek segítségével, amelyek az embereket helyezték előtérbe, Rama csökkentette a bűnözést — és megmutatta a polgároknak, hogy hihetnek vezetőiknek.

Tirana nem szép város. De színes és élhető!

Rama több díjjal is büszkélkedhet:

– 2002 októberében a Szegénység Felszámolásának Nemzetközi Napja keretében Kofi Annan adott át részére díjat.
– 2003-ban a Harvard Egyetemen, és a Massachusetts Boston Egyetemen a Közügyek és Városi Ügyek vendégprofesszorává választották
– 2004-ben egy évre az Év Polgármestere díjat nyerte el a CITYMAYORS nevű londoni székhelyű szervezet internetes szavazásán
– 2005-ben a Time magazin Európa Hősei közé választotta, amit 37 olyan ember tiszteletére hoztak létre, akik jobbá tették a világot.

Edi Rama ma nem Tirana polgármestere, hanem Albánia miniszterelnöke, aki aktív Twitter és Facebook felhasználó, mert nagyon fontosnak tartja a közvetlen kommunikációt a választóival és az ország állampolgáraival.

A 2015. január 11-i párizsi felvonuláson pedig a magyar index.hu egyik újságírója szerint is a legstílusosabb felvonulónak bizonyult:
http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/01/15/harom_napot_kellett_varni_a_legmenobb_felvonulora_de_megerte/

Az alábbi képen pedig a négy albán vallási vezető társaságában látható, ahogy leróják kegyeletüket a franciaországi mészárlás áldozatai előtt, mert itt a vallási béke az egyik legfontosabb dolog.

Előtte pedig így vitte közösen a koszorút az itteni négy fő vallás vezetőivel (katolikus, ortodox keresztény, bektashi muszlim, és szunnita muszlim) a megemlékezésre:

Egyik magyar ismerősünknek feltűnt, hogy milyen szép gesztus, hogy mind a négy vallási vezető ugyanolyan mélyvörös rózsával vonul. Mi tudjuk, hogy ennek az egyenlőségen kívül más jelentése is van: a mélyvörös színű rózsa Albániában az erőszakos halállal meghalt áldozatok színe. Ők lehetnek harcban elesett katonák, politikai okokból meggyilkolt emberek, vagy éppen a terrorizmus áldozatai…