Apró kövek művészete

„Minden albán fiúgyermek kőfaragónak születik, csak van, aki tovább tanul. És minden albán lánygyermek mozaikmesternek születik, csak van, akit másfelé terel az élet.” :)

Na, azért ez nem ennyire egyszerű, de az kétségtelen, hogy itt a kövek szeretete kézzelfogható, hiszen mindenhol hegy és kő van, hiszen Albánia Európa második legmagasabban fekvő országa. Ebben az országban fakerítést ritkán látni.

A mozaikkészítés régen és ma

A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot. A mozaikdarabokat cementtel, gipsszel rögzítik, esetleg a még nedves vakolatba nyomják bele.

Az első mozaikok fehér és fekete (világos és sötét) színű kavicsokból készültek, később színesebb kavicsokat is alkalmaztak. A mozaikok jellemzően a különböző épületek padlózatának díszítésére szolgáltak. Amikor a mozaikszemeket színezett üvegből kezdték készíteni, a színskála jelentősen kibővült, és még alkalmasabbá vált a képszerű megjelenésre. Az üvegmozaik padlómozaikként már nem volt használható, alkalmas volt viszont arra, hogy a falakra kerüljön. Így alakult ki a festészetet utánzó mozaik.

A mozaik első alkalmazásával a mezopotámiai művészetben találkozhatunk, de az ókori Egyiptomban is ismerték és alkalmazták a mozaiktechnikát.

Igazán azonban a mozaikot a római művészet tette naggyá; a rómaiak a középületeiket, fürdőépületeiket, lakóházaik padlóját és falait díszítették mozaikkal. Albániában is találkozhatunk római kori mozaikokkal, többek között ilyen a Lin-i mozaik.

A korai keresztény bazilika padlózata egészen jó állapotban fennmaradt a VI. századból. Akkoriban érkeztek Cézár katonái a Pogradeci-tó (közismertebb nevén Ohridi-tó) környékére, és itt is készítettek mozaikokat. Bibliai jelenetek, virágok, állatok vannak megmintázva a nyolc ritka mozaikon.

Forrás: saját kép

Tiranában is találunk korakeresztény-kori mozaikot, ez szintén egy templom padlózatát borította, a régészeti kutatások szerint egy I. századi római villa bazilikájának padlózatát.

És az „ellenpélda”, a modern kori mozaik, amely a Nemzeti Történeti Múzeum homlokzatát „ékesíti” Tiranában, és a címe egyszerűen ennyi: Az albánok. Itt most ne a kép mondanivalójára koncentráljunk, hanem magára a mozaikra, mint művészeti alkotásra. :) Ezt a mozaikot Enver Hoxha megrendelésére készítették. Öreg albán barátunk elmesélte, hogy ez eredetileg nem így nézett ki, sőt, nagyon sokszor átrakták! Ugyanis az eredeti mozaik arcai az akkori kommunista vezetőkről voltak megmintázva. Aztán, ha valaki kegyvesztett lett, akkor az arcát kibontották, és egy másik kommunista vezető arcát rakták a helyére. Így a jelenlegi mozaik az utolsó kommunista vezetőket ábrázolja. :) Ebből is látszik, mennyire élethű minták, akár arcok kirakását is meg lehet valósítani az apró kövekkel.

Forrás: saját kép

De nézzük, hogyan is készítik a mozaikot ma

Albániában több mozaiküzem is található. Mindenhol kézzel rakják a szebbnél szebb mozaikokat. Van, ahol csak kőből, van ahol üvegből is készítenek mozaikot. Erre a munkára természetesen csak a nők alkalmasak, aprólékos türelemjáték, amit naphosszat csinálnak sablonok alapján. Műanyaghálóra ragasztják az apró mozaikdarabkákat, és mivel nincs két egyformára vágott darab, ettől lesz egyedi és mindegyik minta más. A hálóra ragasztott mozaikot azután bármelyik burkoló szakmunkás fel tudja helyezni a padlóra vagy a falra, ugyanis semmi mást nem kell csinálni, mint csemperagasztóval megkenni a felületet, és rárakni a hálóra ragasztott mozaikot. A ragasztó megkötése után pedig ki kell fugázni, és máris készen van a mű. :) Természetesen hozott képről is készítenek mozaikot, mikor egyszer az egyik mozaiküzemben jártunk, a tulajdonos mesélte, hogy éppen most fejeztek be egy olasz operaénekes számára egy 35 négyzetméteres mozaikot. Az ilyen nagyméretű mozaikot értelemszerűen kisebb, számozott darabokra vágják a könnyebb szállíthatóság, és felhelyezhetőség miatt, de ezek felrakása is ugyanúgy történik.

Így készül a mozaik: