Világörökségi helyszínek Albániában – Butrint, az ókori romváros

Ha valaki Dél-Albániában nyaral, feltétlenül látogasson el az 1992 óta UNESCO világörökségi listán szereplő ókori romvárosba Butrint-ba.

Butrint (vagy határozott alakban Butrinti) Saranda városa és a görög határ között található, a Jón-tengert a brakkvizes – az édes víz keveredik a tenger vízzel – Butrinti-tóval összekötő Vivari-csatorna partján, Korfu szigetével szemben.

A város alapításával kapcsolatos legendában nincs hiány. Az egyik elmélet Aeneas-nak tulajdonítja a város létrejöttét. Egy másik legenda szerint Helénosz, Priamosz király fia alapította a várost, aki Trójából való megmeneküléséért hálaáldozatot kívánt felmutatni az isteneknek, a megsebesített áldozati bika azonban kitört az emberek gyűrűjéből, s a közeli csatornát átúszva holtan rogyott össze a túlparton. Helénosz ezt isteni jelnek vélte, és megalapította Buthrotum, azaz a sebzett ökör városát.

Akármelyik történet is az igaz, a régészek Kr. e. 1000 körülre teszik az első letelepedés időpontját, de a Velencei Köztársaság idejében épült várban, ami ma múzeum, találkozhatunk 10.000 éves leletekkel is. Mozgalmas élete volt a városkának, hiszen a régészeti ásatások alapján a chaon alapítók után római fennhatóság alá került, majd szláv, bolgár törzsek kerítették hatalmukba, majd az elkövetkezendő évszázadokban a bizánciak, a velenceiek kaparintották meg, akik aztán átengedték a franciáknak, míg végül Ali Pasa Tepelena az Oszmán Birodalomhoz csatolta, s a Vivari-csatorna túlpartján egy kis erődöt is építtetett. 1912-ben Albánia függetlenné válásakor került albán fennhatóság alá. Katonai-stratégiai szerepén túl kulturális és vallási központ szerepét is betöltötte.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A régészeti feltárások 1928-ban kezdődtek meg olasz archeológusok által, és gyakorlatilag a mai napig tartanak.

A 18 hektáros ókori városban találunk amfiteátrumot, fürdőket, színházat, mozaikpadlókat, villákat, síremlékeket, szökőkutakat, bástyákat, Oroszlános-kaput, a Kr. e. 4. századi szentélytől kezdve a 18. századi Velencei Köztársaság idejéből származó bástyáig és várig.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A kommunista rezsim alatt (1945-1991) Korfu közelsége (az esetleges illegális határátlépések) miatt az ásatásokat beszüntették, a környéket lezárták.

Forrás: saját kép

A II. világháború után albán régész vette át az ásatás vezetését, és 1959-ben Hruscsov (akinek szenvedélye volt az ókori történelem) is ellátogatott Butrint-ba, amit egy fa elültetésével tettek az utókor számára is emlékezetessé. Ezt a szokást azóta is tartják, tehát ha valamilyen prominens személyiség látogat a romvárosba, ültetnek egy fát a tiszteletére. A régi egysávos utat is Hruscsov tiszteletére építették (mi még azon is jártunk), de ma már új, kétsávos úton (ami 2010 környékén készült el) juthatunk el Albánia legdélebbi történelmi látványosságához.

1996-ban az albán kormány repülőtér építését tervezte az ókori romváros mellett, de nemzetközi és szakértői tiltakozás miatt e tervüket elvetették.

Forrás: saját kép

Ha valaki a nyaralás alatt egy kis történelemre (is) vágyik, Butrint tökéletes célpont.

Görögország a vízen is, és a szárazföldön is közel van. Ha átkelünk az “ősrégi” kis komppal a Vivari-csatorna túlpartjára, már az ottani albán falvak nevei is Görögországot idézik, és nem sokat kell autózni, hogy elérjük a görög határt (Qafë Bota). Beiktathatunk egy kirándulást Görögországba, Igoumenitsa kikötőváros nagyon közel van a határhoz. A Vivari-csatornán közlekedő komptól nem kell megijedni, nem fog elsüllyedni, mi már számtalanszor átkeltünk vele oda és vissza. :)

Forrás: saját kép

Butrint-ból visszafelé érdemes megállni Ksamil-ban fürödni, mert itt találhatók Albánia fehér homokos strandjai (az egyiknek a neve Bora Bora). Elfogyasztani egy ebédet/vacsorát (a környék specialitása a bundában sült kagyló), és közben a kis szigeteket és a távolban Korfut kémlelni az étterem teraszáról.