Világörökségi helyszínek Albániában – Gjirokastra, a „kőváros”

Forrás: saját kép

2005 óta világörökségi helyszín az Albánia déli részén található település. A város neve görög eredetű, ma is jelentős görög kisebbség él a görög határhoz közel fekvő kisvárosban. Hagyományos, palakővel fedett kőházai, szűk, macskaköves utcái egyedi hangulatot kölcsönöznek a városnak. Mintegy kétszáz lakóház és a 17. században épült, majd az 1872-es tűzvész után újraépített bazár áll védettség alatt.

Forrás: saját kép

Emberi településre utaló legkorábbi nyomokat a Kr. e. 1. századból tártak fel a régészek. A város története igazából a 12. században kezdődött, amikor a Bizánci Birodalom erődöt épített a mai várhegyre. A legenda szerint a város nevét Argjiro hercegnőről kapta, aki Gjin Zenebishi a Gjirokastra-i vár urának nővére volt.

Argjiro hercegnő, akiről a város a nevét kapta
(Forrás: saját kép)

Az ottománok bevonulásakor nem akarta megadni magát, ezért fogta gyermekét, és a vár fokáról a mélybe vetette magát. Csodával határos módon a gyermek túlélte a zuhanást, és ahová Argjiro esett, abból a sziklából tej kezdett szivárogni, mely a gyermeket táplálta. A vár alatti sziklák megerősíteni látszanak a történetet, mert a várfal tövében, azon a ponton a mészkő sziklákat vastag kalciumréteg borítja. A fellegvár a 18. században épült.

Argjiro a gyermekével
(Forrás: saját kép)

Ebben a városban született Enver Hoxha, aki hatalomra kerülése után múzeumvárossá nyilvánította a települést. Szülőháza ma néprajzi múzeumként látogatható. Az ő idejében épült ki az óváros körüli kereskedelmi és ipari negyed.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Gjirokastra szülötte nem csak Enver Hoxha, hanem Çerçiz Topulli szabadságharcos hazafi is, az első albán gerilla csoport alapítója, aki az albán függetlenségi harcokban nagy szerepet vállalt. A vár alatti téren az ő szobra látható, és természetesen a tér is róla van elnevezve.

Çerçiz Topulli a bazárban
(Forrás: saját kép)

A várban fegyvermúzeum található, az albánok szerint Európa legnagyobbja. Hááát, területre biztosan igaz. :)

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

De a vár udvarán van kiállítva egy Lockheed T–33-as repülőgép is, amelynek idekerülését többféleképpen magyarázzák.

A tények:

A US Airforce Lockheed T-33 Shooting Star típusú repülője 1957. decemberében landolt a Rinas-i repülőtéren. Néhány hét múlva a pilóta visszatért az Egyesült Államokba, a gép Albániában maradt, és a ’70-es évek közepén Gjirokastra-ba vitték.

Az amerikai változat: 1958-ban a gép a franciaországi amerikai légibázisról Chateauroux-ből Nápolyba tartott. Sűrű ködbe került és eltévedt, majd Albániában hajtott végre kényszerleszállást.

Az albán változat: a Tirana Rádió híradásai szerint az Albán Néphadsereg pilótái feltartóztattak egy amerikai kémrepülőt, és leszállásra kényszerítették a Rinas-i repülőtéren.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A várudvarban óratorony, szökőkút, istállók találhatók, és a pódium, amelyen minden augusztusban a Nemzetközi Folklórfesztivál résztvevői lépnek fel. A vár északi részét börtönné alakították Zogu kormánya alatt, később a kommunista rezsim politikai foglyait is ide börtönözték be.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A város kézműves ipara nagyon fejlett, fa- és kőfaragó mesterek, textilművesek, bőrdíszművesek üzleteiben szép dolgokra akadhatunk a város utcáit járva. Gjirokastra környékén az állattartás is jelentős, remek kecske- és birkasajtot vásárolhatunk, melyeket az ország számos részére szállítanak.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Érdemes még felkeresni a Zekate házat és a híres albán író Ismail Kadare felújított szülőházát. És most már terepjárós túrákra is befizethetünk, a Çajup-hegyre, a Suhë kanyonba vagy akár a híres-hírhedt Lazarat-ba is ellátogathatunk szervezett túra keretében.