Még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról
1. Albániát 1915. áprilisában egy titkos londoni megállapodás során felosztották Olaszország, Szerbia és Montenegró között. A versailles-i békeszerződés végül megsemmisítette ezt a titkos paktumot, melyben nagy szerepe volt Thomas Woodrow Wilson amerikai elnöknek is, aki kiállt Albánia egysége mellett. Ezért az albánok azóta is hálásak, és jó kapcsolatot ápolnak az USA-val. Wilson elnöknek szobra is áll Tiranában a róla elnevezett téren.
2. Porto Palermo a Földközi-tenger legkorszerűbb tengeralattjáró támaszpontja volt a hidegháború alatt, egészen 1965-ig. A hegy alatti tengeralattjáró bázis az akkori körülmények között atombiztos volt. A 650 m hosszú, 12 méter magas alagút ma már nincs használatban, de továbbra is lezárt katonai terület. Az ott állomásozó hajók a parti őrségé.
3. A legenda szerint Odüsszeusz kalandozásai során a küklopsszal való küzdelmét Albániában vívta. Himara partjainál kötött ki, Polüphémosz pedig állítólag a Spille barlangban lakott, itt vette el Odüsszeusz a küklopsz látását.
4. A Kupi, a Buzi, a Budi és a Geci köztiszteletnek örvendő családnevek. :)
5. A ‘legen’ szó azt jelenti: lavór. Ezt a szót használják a kétszínű emberre is. Itt ez az egyik legnagyobb sértés, amit valakire mondani lehet.
6. Az albán közoktatás alig 100 éves, 1912-ig az emberek 85 %-a írástudatlan volt, ma a 98.7 %-uk írástudó. Ez picivel magasabb, mint a magyar mutató.
7. Az albánok minden idegen szót, nevet átírnak fonetikusan, pl. Nju Jork, Bruklin, Xhenifer, olykor még a taxi is ‘taksi’-nak van írva. Sokszor hivatalos iratokon is a külföldiek nevét albán fonetikusan írják, pl. a Nagy vezetéknevet Nagj-nak, a Kiss-t Kish-nek, a Kovács-ot pedig Kovaç-nak.
8. Az albán gyerekeknek nem a kisegér viszi el a kiesett tejfogát, hanem feldobják a háztetőre, és a Hold viszi el. :)
9. Kukës, az észak-albán város volt az első a világon, amit Nobel-(béke)díjra jelöltek (2000-ben), amiért a koszovói háborúban 500.000 menekültet fogadott be, és ezzel elnyerte az „Albán Vendégszeretet Jelképe” címet.
10. A Kamenica-i sírhely a Balkán legősibb és legnagyobb temetkezési helye (Korça városától 3 km-re található), ahol egy női csontvázat is találtak gyermekével a méhében Kr. e. 3000-ből. A központi sírt – ami a bronz korból, Kr. e. 13. sz-ból származik – két koncentrikus kör veszi körül, mint bármilyen más sírhelyet, amit Albániában felleltek. A temetkezési helyen 40 sír található a késői bronzkorból, és kb. 200 a korai vaskorból. Az ásatások során több, mint 400 sírt, 440 csontvázat és 3,500 egyéb régészeti leletet találtak, többek között egy „megműtött” férfi koponyát is, amely azt bizonyítja, hogy az ősi illír kultúra fejlett orvosi ismeretekkel rendelkezett.
A sírhelyek és a mellette található múzeum látogatható, a múzeumban két sírmásolat tekinthető meg az eredeti maradványokkal.
A hely egyéb programokat is kínál, többet között zenei koncerteket, és minden év szeptember 29-én itt ünneplik az Albán Nemzeti Kulturális Örökség napját.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!