A Világ Közepe
A világ közepe Albániában található. Legalábbis a bektashi muszlimok szerint. A világ közepe ugyanis Tiranában a Bektashi Világközpont Teqe-jének (tettye=szent hely) közepén van.
Albániában ugyanis négy fő vallást gyakorolnak, a katolikust, a görög ortodox keresztényt, a szunnita muszlimot és a bektashi muszlimot.
A bektashi egy muszlim misztikus rend, amelyet az iráni Khoraszánban élt Haxhi Bektash Veliu alapított meg. A rend végleges formája a XVI. században Anatóliában (Törökországban) alakult ki, majd a Balkánon is elterjedt, elsősorban Albániában.
A bektashi rend eredetileg az ortodox szunnita iszlám egyik szufi rendje volt. A XVI. században azonban elfogadták a síiták tanait, beleértve azt is, hogy Alit, Mohamed próféta negyedik utódát Allahhal és magával a prófétával együtt mintegy szentháromságként tisztelték. Mint sok más szufi rend tagjai, a bektashik is elég felületesen tartották be a mindennapi életre vonatkozó iszlám törvényeket. Vallási szertartásaik során mind a nők, mind a férfiak részt vettek a rituális borivásban és táncban. A mondás szerint: “Kush pi raki, bektashi.”, tehát aki pálinkát iszik, az bektashi. :) A Balkánon élő bektashik átvettek néhány keresztény szokást is, például a rituális úrvacsorát és a gyónást. Misztikus műveik jelentős mértékben gazdagították a szufi költészetet.
A bektashi rend a XV. században politikai jelentőségre is szert tett, mivel a bektashik feladata a janicsárok (az oszmán-török seregben szolgáló gyalogság katonáinak) szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. A bektashik közé tartozott Gül Baba is, kinek a sírboltját a Rózsadombon találjuk. A másik egykori magyarországi bektashi tettye romjai Pécs fölött a Tettye nevű magaslaton állnak. A janicsáralakulatokat 1826-ban feloszlatták, a bektashik befolyása is csökkent, de a század későbbi évtizedeiben a rend újjászületett. Törökországban és Albániában számos kolostort újjáépítettek, és virágzott a bektashi irodalom is. 1925-ben Törökországban feloszlatták a szufi rendeket, és a bektashik vezetői Albániába tették át székhelyüket. 1967-től Albániában üldözték a vallásgyakorlást, így ezután a bektashik csak Törökországban, a Balkán albánok lakta részein és az Egyesült Államokban gyakorolhatták vallásukat.
Ma azonban Albániában található a bektashi vallás központja, vezetője pedig Őszentsége Hajj Baba Edmond Brahimaj, akivel volt szerencsénk többször is találkozni a rezidenciáján, és személyesen is meggyőződni róla, hogy valóban isznak rakit, hiszen a dervis (szolga) a szentelt cukor mellé rakit is kínált, és a vallási vezető irántunk való tisztelete jeléül elfogyasztott belőle egy kortyot. :)
A most épülő tettye a 2015. szeptember 6-8. között Tiranában megrendezésre kerülő 28. Nemzetközi Béke Kongresszusra fog elkészülni.
A tettye mellett találhatók a türbék, azaz sírhelyek, ahol a vallási vezetők vannak eltemetve.
A minden évben augusztusban megrendezésre kerülő bektashi zarándoklat Berat mellett a Tomorr-hegyen zajlik, ahol Abaz Ali sírhelye található, ahová hívők és turisták is ellátogatnak.
Az emberek felmennek a hegyre, a türbében megcsókolják az ajtófélfát, aztán jobbról balra megkerülik az ott található három sírt, simogatják, megcsókolják, majd pénzt tesznek rá. A sírok felett van egy hosszú gyertyagyújtó hely.
Elképesztő mennyiségű bárányt vágnak, és miután elvágták az állat torkát, a családfő a bárány vérével megjelöli a többi családtag homlokát.
A bektashiknak számos szent helye található Albániában, többek között Kruja felett a hegyen Sari Salltik sírja is.
Két legfőbb ünnepük a Nevruz-nap és az Ásúrá-napja.
A bektashik egyben a dervis rend képviselő is. A szufi derviseket mindig is tisztelték tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül Baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt. Nagy részük vándorló volt, akik a muzulmánok által lakott világ minden részét bejárták, s általában koldulásból éltek (a dervis perzsa eredetű szó, jelentése ajtóban álló, vallásos koldus). A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!