Ahol a világ legkisebb Koran-ját őrzik – az Ethem Beu mecset

Nem a Taj Mahal és nem is a Hagia Sophia – kis országnak kis mecset – mégis a világ legszebb mecsetei között tartják számon.  Et’hem bey vagy Ethem beu mecsetnek is írják, előbbi törökül, utóbbi albánul van. Valamikor az 1790-es években kezdte el építeni Szulejmán pasha leszármazottja Molla bey, és 1821-ben fejezte be az ő fia Ethem bey.

A Ethem beu mecset 2016-ban, mellette az óratorony
Forrás: saját kép

Tirana azon kevés fővárosok egyike, ahol nincs túl sok látnivaló. A városnak nincs patinás óvárosa, nincsenek ódon műemlék épületei, mégis, ha valaki az albán fővárosban jár mindenképpen keresse fel a főtéren található dzsámit, mert azon túl, hogy nagyon szép, itt található a világ legkisebb, miniatürizált Koran-ja, amely egy lapon elfér. Természetesen a falra kiakasztva egy másolat látható, de az eredeti is ott van a mecsetben elzárva.

Az iszlám szent könyve a Koran miniatürizált változata
(Forrás: saját kép)

Az Ethem beu mecset 1943-ban
(Forrás: beautifulmosque.com)

A dzsámi 2015-ben
(Forrás: saját kép)

A mecset az iszlám vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered (a muszlim hívőnek ima közben többször is meg kell hajolnia). A mecset tehát a „meghajlás, leborulás helye”. Azokat a mecseteket, amelyek a péntek déli istentisztelet helyszínéül szolgálnak, nagymecseteknek, arab nyelven dzsámiknak nevezik.

A Koran és egy iszlám naptár
Forrás: saját kép

A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke, ami azt jelzi, hogy ez a fal az ima-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll. A belső tér padozatát általában szőnyegekkel fedik.

A szószék és az imafülke
Forrás: saját kép

Imádkozó hívek a kibla-fal előtt
Forrás: saját ké

Az Ethem bey mecset kápolnáját 16 kőoszlop tartja, 15 boltívvel. A boltíveket faragott ornamentika díszíti. A mecsetben található freskók csendéletet ábrázolnak: fákat, vízeséseket, hidakat, ez az iszlám művészetben ritka.

A mennyezet
Forrás: saját kép

A karzat, itt van a nők helye
Forrás: saját kép

A kommunizmus alatt a mecset zárva volt, de szerencsére nem jutott a többi vallási intézmény sorsára, Enver Hoxha megkímélte, és nem romboltatta le, mint oly sok más templomot és mecsetet Albániában. A diktatúra alatt a szabad vallásgyakorlás tiltva volt, ezzel létrejött Európa egyetlen hivatalosan is ateista állama. Majd 1991. január 18-án a kommunista hatóságok ellenzésével 10.000 ember vonult a mecset elé zászlókkal, követelte annak újra megnyitását, a rendőrség mégsem avatkozott közbe. Ez a nap volt az albán vallásszabadság újjászületésének mérföldköve, valamint a rendszerváltáshoz is nagymértékben hozzájárult.

A mecset napközben bármikor látogatható, kivéve ima idején. A lábbeliket a bejáratnál le kell venni (mint minden mecsetbe való belépés előtt), vigyázva, hogy a talpa ne forduljon felfelé, mert az arab világban sértés a talpakat személyek felé fordítani. Nőknek célszerű egy kendőt maguknál tartani, és azzal beburkolni a hajukat, vállukat, de a bejáratnál általában adnak kendőt (ha éppen ott van a templomszolga). Az imádkozókat mindig a hátuk mögött kell megkerülni, nem előttük. Az Ethem beu mecsetben szabad fényképezni. Belépődíj elvileg nincs, de a templomszolgának illik fejenként 1 EUR-körüli összeget adni, ez itt így szokás.

A felvételen az imám éppen az esti imára invitálja a híveket: