Utazás az albán fjordok között
Albániában nem csak a tengerparton, de a tavaknál is kellemesen kikapcsolódhatunk. Az ország legnagyobb mesterséges tava a Fierze és Koman között található víztározó olyan, mintha a Gyűrűk ura egyik helyszínén járnánk, vagy norvég fjordok között.
A Komani-tó akkor keletkezett, mikor 1978-ban a Drin-folyón Koman falu mellett megépült a komani vízierőmű, valamint Fierze mellett a Fierze-i vízierőmű, és ezáltal létrejött a Fierze-i víztározó, más néven Komani-tó. A tó 34.5 km hosszú és 320 millió köbméter vizet tárol. Halakban gazdag, úgyhogy a horgászatot kedvelőknek is ajánlott.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép
Az egyik legkedveltebb úti cél Albániában, évről-évre több turista keresi fel. A szezon májustól szeptemberig tart, ilyenkor több komp is üzemel naponta és kisebb hajók is közlekednek. A komp vagy hajóút 1000-1500 m magas hegyfalak között vezet, mely a legkeskenyebb részen 50 m-re keskenyedik, az út maga majdnem 3 óra.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép
A tavat kajakkal is felfedezhetjük, ha beevezünk az összes kis ágba kristálytiszta hegyi patakokat, vízeséseket fogunk találni.
A természeti szépségek mellett a környéknek történelmi értékei is vannak. 1898-ban Koman közelében egy nagy temető nyomaira bukkantak. Aztán még harminc hasonlót találtak Észak- és Közép-Albániában. Földrajzi elhelyezkedésük, tipológiájuk, időbeli elhelyezkedésük alapján az összetartozó leletegyüttesekből a kutatók felállították a kora-középkori albán szokások és hagyományok összességét, melyet Komani Kultúrának neveztek el (VI-VIII. sz.) A sírokban talált eszközök, használati tárgyak, fegyverek, ékszerek, mint az ősi illír kultúra tárgyai ezen területek egykori lakóinak szokásait és hitvilágát elevenítik meg, és egyértelműen felvázolják a korai arbër kultúrát. Az arbërek az illírek leszármazottai, a mostani albánok ősei.
De az illír tárgyak mellett a leletek között újabbakat is találunk a kora bizánci időszakból, olyan ékszereket, melyek a keresztény hit motívumait örökítik meg. A dísztárgyak, ékszerek között ugyan jól elkülöníthető a pogány motívumok fennmaradása, az újabb leletek azonban egyértelműen bizonyítják a kereszténység megjelenését, mely ebben az időszakban kezdett elterjedni a nagyobb városokban, Durrës-ben, Shkodra-ban, hogy aztán a vidéki területekre is behatoljon. A leletek azért nagy jelentőségűek, mert ezek alapján jól elkülöníthetőek az ókori illír kultúra és hagyományrendszer elemei az új, bizánci időszak keresztény elemeitől, azokon a területeken, ahol az albánok ennek elsőként voltak tanúi a középkorban. Ez világosan megkülönbözteti az albánok új és régi szomszédait, azaz a szlávokat a görögöktől.
Koman felé érdemes megállni a Vau i Dejës tónál.
A tó csodálatos, szűk szorosok és érdekes karsztok között fekszik, és itt is működik egy vízierőmű. A közepén egy sziget van, a Sarda-sziget (Ishulli i Sardës) vagy más néven Shurdhahu, ezen a környéken uralkodott a középkorban a Dukagjin dinasztia. (Lekë Dukagjin nevéhez fűződik az ősi albán szokásjog rendszer a Kanun írásos formában való megörökítése.) A szigeten még ma is láthatók a régi templomrom és az azt körülvevő erődítmény falai. A Drin-folyó partján a Spathari-híd alatt található a Kompleksi „DEA”, ahová ha betérünk, mintha egy újabb mesevilágba csöppentünk volna. A komplexum hotel-étterem, valamint pisztrángtenyészet és miniállatkert egyben, az amúgy is gyönyörű környezetben egy kis oázis. Inkább csak egy ital társaságában élvezzük a környék varázsát, mert sajnos az utóbbi időben az ételválaszték és a kiszolgálás minősége nem áll arányban a vendéglátóhely szépségével.

Forrás: skyscrapercity

Forrás: flickr

Forrás: flickr

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép
A Komani-tó és környéke Albánia egyik csodája. Természetesen itt is kóstoljuk meg a tájegységre jellemző helyi specialitásokat, és engedjük át magunkat a hely varázsának.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!