Kis halkalauz – avagy mi kerül a tányérra Albániában

Ha víz mellett nyaralunk – legyen az sós vagy édes –, és szeretjük a halakat és egyéb vízi csemegéket, szívesen megkóstoljuk az ott halászott halfajtákat és vízi élőlényeket. Ezt Albániában is könnyen megtehetjük, mert azon túl, hogy az ország partját két tenger mossa – az Adria és a Jón-tenger -, Albánia számos tóval és folyóval is büszkélkedhet.

Halászok a Pogradeci (Ohridi) tavon
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

Halászcsónakok Saranda-ban
(Forrás: saját kép)

Albánia világelső az egy lakosra jutó vendéglátóipari egységek számában. Hivatalos adatok szerint a 2.87 M lakosú Albániában 100.000 lakosra 654 kávézó/étterem jut, vagyis 152 lakosra egy. Tavaly még a 2. helyen szerepelt Albánia Spanyolország után, ahol 592 vendéglátó egység jutott ugyanennyi emberre. De idén Albánia átvette a vezetést, mert az utóbbi 4 évben Spanyolországban 70.000 kávézót, éttermet zártak be a válság miatt. Albániában pont az ellentéte történt: 2013-2016 között 4569 új kávézó és 1160 étterem nyílt. Albániában a kávéházak és éttermek befogadóképessége összesen 726.000 ülőhelyet jelent, ami annyit tesz, hogyha egész Albánia egyszerre akarna kávézni vagy enni, akkor a lakosság egynegyede tudna egyidejűleg leülni.

Az éttermek között jócskán találunk haléttermeket is, főleg a tengerparton, tavak mellett, de számos étterem kínálatában szerepelnek halak és tengeri „herkentyűk”. Sok halétteremben az aznapi választékból egy-egy példányt nyersen kihoznak megmutatni egy nagy tálcán, és arról választhatunk.

Halétterem a Kavaja-sziklánál Durres-ben
(Fotó: saját kép)

A halboltok választéka széles, az elvitelre vásárolt halat mindenhol megtisztítják, és sok helyen meg is sütik.

Halbolt Tiranában
(Forrás: saját kép)

Halpiac Radhime-ban
(Forrás: saját kép)

A halakat különféleképpen készíthetjük. Fejjel, fej nélkül, szeletben, filézve és „lepke módon”, azaz a gerinc mentén végigvágva és kiterítve.

A hal elkészítésének módjai
(Forrás: saját kép)

Az albán étlapokon a leggyakrabban az alábbi tengeri halfajtákkal találkozunk.

Vörösmárna (barbun)

Vörösmárna
(Forrás: natura mediterraneo)

Színe az aranytól a rózsaszínűn át a pirosig terjed. Kis termetű hal, ezért mindig egészben árulják. Húsa szilárd és nagyon ízletes. A legvastagabb részén kell bevágni, utána süthető. Szálkái hegyesek, de vastagok, ezért könnyen eltávolíthatók.

Forrás: saját kép

Európai hekk (merluc)

Európai hekk
(Forrás: natura mediterraneo)

A szürke tőkehal vagy csacsihal vagy tengeri csuka néven is ismert állat tengeri ragadozó hal. Nyílt vizekben 200-300 méteres mélységben él, rajhalakkal, például heringgel táplálkozik.

Csacsihal a tányéron
(Forrás: saját kép)

Farkassügér (levrek)

Farkassügér
(Forrás: wikipedia)

A farkassügér a Földközi-tenger és Nyugat-Európa partvidékein jellemző halfajta. Általában 40-80 centiméteresre nő. Rajokban él, fiatalkorában rovarokkal és apró rákokkal, tintahalakkal táplálkozik, felnőve kisebb halakat fogyaszt. Nyáron, illetve a szaporodási időszakban a partok közelébe és folyótorkolatokba húzódik vissza. Ezüstös bőrén fiatalon fekete pöttyözés látható.
A mediterrán konyha nagy becsben tartja, grillen és serpenyőben is könnyen elkészíthető, jól fűszerezhető hal.

Farkassügér a tányéron
(Forrás: saját kép)

Aranydurbincs (kocë)

Aranydurbincs
(Forrás: wikimedia.org)

Az aranydurbincs az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben jellemző halfajta, általában a homokos vagy sziklás partvidékeken él, nevét a szemei között húzódó aranyszínű sávról kapta. A durbincsok színpompás fajták, az ezüst- és aranyszínű változat mellett létezik piros, ezüstös, kékes és sötéten csíkozott változat is. A mediterrán területek kedvelt hala, lágy, fehér húsa miatt sokat fogyasztják. Húsa igen jóízű, ráadásul kifejezetten kevéssé szálkás, így azoknak is érdemes kipróbálni, akik általában ódzkodnak a szálkás halaktól.
Általában roston, vagy serpenyőben sütve készítik, mediterrán fűszerekkel ízesítve, mivel húsa nem igazán hajlamos a kiszáradásra. Alacsony kalória- és magas fehérjetartalma miatt diétákba is jól illeszthető, valamint kiváló vitaminforrás is.

Aranydurbincs elkészítve
(Forrás: saját kép)

Ritkábban az alábbi halakkal is találkozhatunk az étlapokon:

Nagyfejű tengeri pér (qefull)

Nagyfejű tengeri pér
(Forrás: ffish.asia)

A nagyfejű tengeri pér általában homokos talajú, dús növényzetű sekély parti vizek lakója. A lagúnákat és a folyótorkolatokat kedveli. Világszerte elterjedt. Kis rajokban élő, gyors mozgású tengeri hal. A táplálék után az édesvízbe is felúszik. Tápláléka férgek, apró rákok és puhatestűek, utóbbiakat az iszapból szűri ki.

Halbolt kínálata, köztük a nagyfejű tengeri pér (Forrás: saját kép)

Nyelvhal (gjuhëze)

Nyelvhal
(Forrás: sinology.me)

Ezek a halak életük elején úgy néznek ki, mint általában a többi hal, vagyis kétoldali szimmetriásak, fejük mindkét felén van egy-egy szem. Növekedésük során, a bal oldali szem „átvándorol” a fej jobb felére. A felnőtt nyelvhalfélék a bal oldalukon fekszenek, általában beásva az iszapba. Kisebb rákokkal és egyéb fenéklakó gerinctelenekkel táplálkoznak.

Vegyes haltál nyelvhallal
(Forrás: saját kép)

Csőrös csuka/tűhal (shtize)

Csőrös csukák
(Forrás: biopix)

50-75 cm-esre növő nyílt tengeri hal. A Földközi-tengerben közönséges. Nagy csapatokban közelíti meg a partot, kígyózó mozgással úszik, és gyakran kiugrik a vízből. Elkészítése közben csontja megzöldül. Ehhez a halhoz kevés helyen juthatunk hozzá, az étlapokon ritkán szerepel.

Tűhal a tányéron
(Forrás: saját kép)

Európai horgászhal vagy atlanti ördöghal (peshkatrice)

Angolna (ngjalë)

Forrás: saját kép

Cápákkal is találkozhatunk, például a csillagos cápával (pëllumb).

Csillagos cápa
(Forrás: saját kép)

Csillagos cápa elkészítve
(Forrás: saját kép)

A halakon kívül a tenger egyéb “gyümölcseit” is megkóstolhatjuk. A fekete kagylót (midhje), melyet héjastól párolva, vagy bundában sütve is fogyaszthatunk. A bundában sült változat (midhje të skuqura me vezë) Saranda környéki tájjelegű étel. A közeli Butrint-i tó brakk vizes, azaz keveredik benne az édes és a sós víz, az ott tenyésztett kagyló ezért nagyon finom.

Fekete kagyló párolva
(Forrás: saját kép)

Bundában sült kagyló Ksamil-ban
(Forrás: saját kép)

A rákokat (karkalec, gaforrë) is különbözőképpen készítik. A bundában sült rák és a natúr sült rák is nagyon finom.

Polip, rák, kalmár a halpulton
(Forrás: saját kép)

Sült rák
(Forrás: saját kép)

Garnéla szószban
(Forrás: saját kép)

És persze keverhetjük az ízeket:

Tenger gyümölcsei tave dheu
(Forrás: saját kép)

Tenger gyümölcsei tave dheu másképp
(Forrás: saját kép)

Lingvinivel
(Forrás: saját kép)

És a polipot se felejtsük ki.

Forrás: saját kép

Édesvízi halak közül a “leghíresebb” a tavi lazac (koran). Ez a halfajta csak az Ohridi-tóban (itt Pogradeci-tónak hívják) és a Bajkál-tóban őshonos. A tó vízi élővilága rendkívül különleges, az Ohridi-tónak van a világon a legtöbb őshonos faja. 212 növény- és állatfajt írtak le, ezeknek mintegy fele csak ebben a tóban található. Nyolc, csak itt található különleges pontyféle is él benne.

Tavi lazac Lin-ben
(Forrás: saját kép)

Pisztránggal (troftë) is sok helyen találkozhatunk, vannak éttermek, melyek maguknak tenyésztik, és akár mi magunk is kifoghatjuk az elfogyasztani kívánt példányt.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A hal húsa finom, egészséges és könnyen emészthető. Jó forrása az A, D, B1, B2 vitaminnak, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Érdemes megkóstolni őket itt Albániában is.

Levesnek is finom
(Forrás: saját kép)