A fülemülesitke hozta össze a magyar és albán madarászokat
Albánia különleges természeti értékekkel rendelkezik. Növényvilága egyedülálló, ezt bizonyítják a magyar botanikusok kutatásai, akik tizenöt éve tartó munkájukkal nagymértékben hozzájárultak Albánia növényzetének feltérképezéséhez. Ugyanez elmondható a madarakkal kapcsolatban is. Az ország gazdag madárvilága és az élőhelyek sokszínűsége a magyar ornitológusokat is évek óta foglalkoztatja. Albániában rohamléptekkel fejlődik az idegenforgalom, az ország különleges madárvilága is hozzájárul, hogy turisztikailag is egyre vonzóbb ez az ország, és nagyon fontos, hogy Albánia megtalálja az egyensúlyt a turisztikai fejlesztések és a természeti értékek védelme között.
Németh Ákos rendszeresen jár Albániába kollégáival, hogy madártani expedíciók keretében vizsgálatokat végezzenek. A kérdésekre adott válaszokból megtudjuk, milyen eredményeik vannak eddig, és képet kapunk a munkájukról.
Mikor jártál először Albániában szakmai céllal?
2014-ben szerveztem az első expedíciót az Albánia és Montenegró határvidékén kanyargó Buna-folyó nádasaihoz. Az Albániában meginduló kutatásokat azonban egy tizenkét éve tartó expedíció sorozat előzte meg a Balkán-félsziget országaiban. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (ahol dolgozom) egyik fontos tevékenysége a fülemülesitke telelő és vonuló területeinek feltárása. Ez a 10 gramm körüli nádi énekesmadár az Európai Unióban mint kiemelt természeti érték úgynevezett Natura 2000-es jelölő faj. Az állomány egy jelentős része költ a Kárpát-medencében és telelő területe a Mediterrán tengerpartokon van. Az európai nádasok jelentős része megsemmisült a XIX és a XX. század során. A Mediterrán tengerparti nádasok talán még nagyobb százalékban vesztek oda mint a kontinens többi részén. Vonuló „madaraink” védelme szempontjából ezeknek a vizes élőhelyeknek a feltérképezése, megmentése elengedhetetlen feladat.
Járt már magyar madártani expedíció Albániában korábban is, vagy Ti voltak az „első fecskék”?
Madártani expedícióról nincsen tudomásom, de természetesen magyar madarászok jártak 2014 előtt is a térségben, de ezek inkább hobbi madármegfigyelések, madarász túrák voltak.
Melyik volt eddig a legsikeresebb/legeredményesebb expedíció?
Az első 2014-es expedíció óta minden évben dolgoztunk a területen. 2016 tavaszán az országot körbejárva felmértük Albánia összes nádasát. 2017 őszén már egyszerre négy helyszínen végeztük a vizsgálatokat. 2018-ban Orikum nádasának tanulmányozásával kilenc hetet töltöttünk. A munkákban csak magyar oldalról több mint 70 önkéntes madarász vett részt! A madártani természetvédelmi célú kutatásokon túl albán partnerünkkel az Albanian Ornithological Society-vel (AOS) közösen bemutató madárgyűrűzéseket szerveztünk középiskolások és egyetemisták részére. Albánia nádasait és azok madárvonulásban betöltött fontos szerepét 2018 februárjában egy Tiranában megrendezett fotókiállításon mutattuk be. Nehéz dolog lenne kiemelni bármelyik utat ezek közül, hiszen minden újabb expedíció vagy társadalmi célú akció az előző utak tapasztalatára épül.
Albánia köztudottan gazdag madárvilággal rendelkezik. A vizes élőhelyek, a lagúnák, a tavak valamint az erdők számos madárfajnak adnak otthont, és úgy tudom, jelenleg Albánia a borzas pelikán legnyugatibb költőhelye, amely a XIX. sz-ban még a Balatonon is költött. Ebből következik a kérdés, miért is érdekes Albánia egy ornitológus számára?
Egy ilyen változatos és gyönyörű szép ország természetesen minden természetszerető ember számára érdekes. Így a kutató expedícióink alkalmával a munka mellett a madarak és a természet megfigyelésére is fordítunk időt. Egy ide látogató madarász számos olyan fajjal találkozhat, amivel otthon Magyarországon nem. Több, kizárólag a Mediterrán régióban előforduló vagy épp a tengerhez kötött életmódú madárfaj megfigyelésre nyílik itt lehetőségünk. De az ilyen, számunkra érdekes madárfajok mellett hatalmas élményt jelent a hazai költő madaraink vonulásban történő megfigyelése is.
Az albánok mennyire jók az ornitológiában, mennyire vannak tisztában az értékeikkel?
Albániában viszonylag kevés madarász van, de az AOS munkájának köszönhetően viszont számuk egyre inkább gyarapodik. A madárgyűrűzést mint kutatási módszert egyáltalán nem alkalmazták az elmúlt 30 évben. Egyik fontos célunk volt már az albániai munkánk kezdetén, hogy ezen változtassunk, és szerencsére az AOS csapatában meg is találtuk rá a megfelelő személyt.
Egy átlag albán szerintem nincs tisztában az ország természeti értékeivel, de ugyanezt akár Magyarországra is mondhatnám. Ezért is nagyon fontos megismertetni az emberekkel ezeket az értékeket, mert megóvásukra csak úgy van némi remény.
Milyen érdekes élményeid kapcsolódnak az itt eltöltött időhöz?
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mert azon szerencsés emberek közé tartozom, aki évente két-három alkalommal jár Albániába. Ráadásul a madártani kutató utakon kívül a családi nyaralásokat is szinte minden alkalommal Dél-Albánia valamelyik csodálatos nyaralóhelyén töltjük.
De általában ha arról kérdeznek milyenek az albán emberek, az egyik első élményemet szoktam elmesélni. 2014-ben az első expedíción még nem volt kapcsolatunk az AOS-al, így a helyszínre érkezve magunkra voltunk utalva a helyi emberekkel való kommunikációban. A kutatáshoz előre kiválasztott területre érve az ott élők érdeklődve figyelték a külföldi rendszámú terepjárókat. Elsőre nem nagyon tudtuk elmagyarázni jövetelünk célját, de akkor egész kis gyerekek siettek segítségünkre. 9-10 év körüli iskolások már nagyjából megértették az angol nyelvet így elmondták szüleiknek, hogy minket a madarak érdekelnek. Ezek után beinvitáltak minket a szegényes tanya jellegű épületbe, ahol Skype-on felhívták a család legnagyobb gyermekét, aki már Angliában élt. Az ő segítségével aztán hosszasan beszélgethettünk a családdal. Utána egy hónapig táboroztunk a tanya közvetlen közelében, a helyiek vendégszeretetét élvezve.
Van kedvenc madarad?
Kedvenc madaram természetesen kutatásunk fő alanya a fülemülesitke. Ez a faj az egyetlen a nádiposzáták családjában, aki nem a távoli Afrikában tölti a telet, hanem a Földközi-tenger partvidékén. Ráadásul a költő, vonuló és telelőterületek állapotára kifejezetten érzékeny, így jelenléte vagy hiánya jól megmutatja egyes nádas élőhelyek minőségét. Élőhelyeinek Natura 2000-es természetvédelmi területekbe való besorolásával nagymértékben hozzá tudunk járulni a nádasokhoz kötött madarak milliói számára a biztonságos vonulási útvonalak fenntartásához.
Ákosék munkájáról az In Tv Albania is készített filmet.
Aki kíváncsi rá, itt nézheti meg. A filmből megtudjuk, hogyan fogják be a madarakat a gyűrűzéshez, hogyan állapítják meg a madarak nemét, korát, és hogyan dolgoznak együtt az albán madarászokkal.
Köszönöm Ákosnak az érdekes válaszokat. További sikeres munkát kívánok a magyar madarászoknak!
(A bejegyzésben található képeket és kisfilmet Németh Ákos bocsátotta rendelkezésemre.)
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!