Érdekességek, érdekes tények Albánia Sárkányáról

1405. május 6-án, ezen a napon született az albánok nemzeti hőse Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég. Államalapító, hadvezér, diplomata, és még számos jelzővel illethetnénk, de születése napján álljon itt inkább néhány érdekes tény Albánia Sárkányáról.

Születési helyére vonatkozóan két verzió létezik, az egyik Dibra – ahonnan a családja származott – a másik Mat. A Kruja-i Szkander bég múzeumban a tárlatvezető Dibra-t jelöli meg születési helyként, az albán általános iskolai történelem könyben pedig Mat szerepel. 1468. január 17-én halt meg Lezha-ban, 62 évet, 7 hónapot és 11 napot élt.

Szkander béget a valaha élt négy legnagyobb nagy hadvezér közé sorolják Nagy Sándor, Julius Caesar és Bonaparte Napoleon mellett.

Kasztrióta György 1451. április 23-án 46 éves korában vette feleségül Andronika Arianiti-t, aki akkor pontosan fele annyi idős, 23 éves volt. Az esküvőt Kanina-ban tartották, ahová Szkander bég Kruja-ból 500 katona kíséretében ment. A lakodalom három napig tartott, ami aztán az Ardenica kolostorban folytatódott, utána pedig a Berat-i várban. Egyetlen fiuk született, Gjon, akinek fia nagyapja Gjergj nevét kapta. (Albániában nem szokás az apa nevét adni a gyermeknek, a nagyapa nevét is csak akkor, ha az már nem él.) Gjon apja halála után Nápolyba ment anyjával.

Kanina vára
(Forrás: wikimedia)

Donika Kastrioti sírja Spanyolországban van, ami akkoriban a Nápolyi Királysághoz tartozott.

Donika Kastrioti, született Andronika Arianiti
(Forrás: pinterest)

Kasztrióta György keresztény volt, ahogyan egész családja. Miután apja kénytelen volt gyerekként zálogba adni a török szultánnak, felvette a muszlim vallást, de mikor visszatért felnőttként Albániába, ismét áttért a kereszténységre. 1444. március 2-án Lezha-ban a kereszténység védelme érdekében hívta össze az albán törzsfőket.

A Lezha-i gyűlés
(Fotő: Erdős Laci)

Szkander bég egyik legnagyobb szövetségese Hunyadi János volt a török elleni harcban. Az albánok annyira tisztelik a magyar hadvezért, hogy Tiranában utcát, Kruja-ban pedig teret is neveztek el róla. 2016. április 6-án Tirana Önkormányzata és Magyarország Tiranai Nagykövetsége emléktáblát avatott Hunyadi János és Szkander bég barátságának emlékére, melyen mi is jelen voltunk.

Szkander béget – a magyar királyokhoz hasonlóan – a pápai udvarból is gyakran buzdították a török elleni harcra, így néhányszor a pápa és a Nápolyi Királyság segítségére sietett. Ám a Rómától érkező támogatás jelképes maradt: Hunyadi János és Kasztrióta György is elnyerte a „Krisztus bajnoka” címet, tábornoki rangot kapott, de anyagi hozzájárulást nem sokat. Szkander bég 1463-ban II. Pius pápa hadseregének főparancsnoka lett. A pápa kétszer is elindult Albániába (akkor Arbëria), hogy megkoronázza Szkander béget. Ez nem valósult meg, mikor másodszor jött volna, útközben Ancona-ban érte a halál. A nápolyi király 60 négyzetmérföld földet és egy erődítményt ajándékozott Szkander bégnek tisztelete és köszönete jeléül, amiért segítette őt ellenségeivel szemben. Ezek ma is a leszármazottai tulajdonában vannak.

Volt néhány kísérlet Szkander bég meggyilkolására. A történészek szerint többször próbálták megmérgezni. A legkomolyabb kísérlet akkor volt, mikor hadban állt a Velencei Köztársasággal, akik 100 dukát díjat ajánlottak fel Szkander bég meggyilkolójának. A Velencei Köztársaság annyira féltette érdekeltségeit, hogy 1450-ben élelemmel támogatta a Kruja-t ostromló török sereget.

Az oszmán hadseregnek 24 próbálkozása volt arra, hogy bevegye Kruja-t és környékét, de amíg Szkander bég életben volt, ez nem sikerült. Három nagy ostrommal próbálkoztak. Kétszer II. Murad szultán és fia Mehmet, és egyszer Evrenoz pasha. Harmadjára 100 ezer katonával támadtak. Kruja 25 évig volt Arbëria (Albánia akkori neve) fővárosa, és akkoriban sokan az európai kereszténység akropoliszának nevezték

A Krujai vár
(Forrás: saját kép)

A hadvezér harminc csatát vívott, és csak egyet veszített Berat-nál 1455-ben, mikor egyik fő szövetségese elárulta. Ott 5.000 katonája esett el.

Hadserege 40.000 katonából állt. Ebből 3.000 biztosította Moisi Golemi parancsnokot, 8 ezer lovas volt, és 7 ezer speciális gyalogos katona.

Lova életének fontos része volt. Fehér volt és válogatott fajta. Gazdájának halála után senkit sem engedett a hátára, és nem sokkal később elpusztult.

Szkander bég két legfontosabb beszéde közül az egyiket akkor tartotta, mikor visszajött Törökországból: „A szabadságot nem én hoztam, hanem közöttetek találtam meg.” A másodikat halála előtt mondta végrendeletében: „Nincs olyan erős és egészséges állam, mely ne omolna össze akkor, ha elhagyja a gyászt és a vita lehetőségét.” Ezek a két leggyakrabban idézett gondolatai.

Szkander bégről mintegy 600 könyvet írtak. Köztük több tucat regényt, történelmi könyvet, tanulmányt és mesét.

Négy albán író is megírta az életrajzát: Marin Barleti, Fan Noli, Sabri Godo és Kristo Frashëri.

A Marlin Barleti által írt „Szkander bég története” című mű latinul íródott, amit Rómában adtak ki. Negyven nyelvre fordították le, és 500 évvel később fordították le albánra is. Barleti szerint Szkander bég élete során a csatákban 3.000 ember életét oltotta ki.

Több ismert művész dolgozta föl Szkander bég alakját. Rembrandt portrét festett róla, Longfelloe verset írt, Vivaldi operát szerzett, Francois Rebel és Francois Francoeur pedig operettet.

Portrék Szkander bégről különböző korok festői által
(Forrás: Erdős Laci)

Szkander bég eredeti fegyverei a Bécsi Fegyvermúzeumban vannak elhelyezve. Feleségére hagyta őket, néhányszor gazdát cseréltek, majd végül Bécsben lettek elhelyezve. Négy tárgy maradt utána: két kard, melyek közül az egyiket a pápától kapta 1466-ban, az 1,3 kg-ot nyom. A másik egy török modell, ami 121 cm, és 3,1 kg. A Kruja-i múzeumban a kecskefejes sisak és a török kard kettes számú másolata található, (az egyes számú másolat Tiranában a Nemzeti Történeti Múzeumban van, a hármas számú másolat pedig Lezha-ban a mauzóleumban). Ezeken kívül csak egy imakönyve maradt meg. Tárgyainak nagy részét és testrészeit a törökök széthordták és talizmánként használták. A szóbeszéd szerint a kecskefejes sisak sohasem esett le a fejéről csata közben.

Szkander bég eredeti fegyverei a Bécsi Fegyvermúzeumban
(Forrás: wikimedia)

2012-ben, Albánia 100 éves függetlenségének évfordulóján Tiranában kiállították az eredeti sisakot és a kardokat néhány napra. 1,4 millió látogató nézte meg őket. Csak november 28-án (a függetlenség napján) 200 ezer látogató volt kíváncsi rájuk.

Szkander bég szobra Tirana főterén a 100 éves függetlenség napján, amikor 15.000 léggömböt eresztettek a levegőbe (Forrás: tvkontakt.al)

Szkander bégről elnevezett helyek, intézmények Albániában: Tirana főtere, utcák Tiranában, Kruja-ban és Durrës-ben, múzeum Kruja-ban, egy falu Librazhd közelében, a Korça-i futballcsapat és az albán Katonai Akadémia viseli nevét. És Albánia legnagyobb borászata is az ő nevét kapta, ahol a róla elnevezett konyakot is gyártják Durrës-ben.

Forrás: kantinaskenderbeu.al

Szkander bég mellszobra a róla elnevezett bor- és konyaküzemben Durrës-ben
(Forrás: saját kép)

Van néhány város Tiranán kívül is, ahol tér viseli Szkander bég nevét. Ilyenek Prishtina, Zürich, Párizs, Róma, Chicago és Szkopje. A Róma központjában található lovasszobrát Mussolini avatta fel 1940. október 27-én, másfél évvel azután, hogy Olaszország megszállta Albániát.