Egy pohár Albánia – kis albán borkalauz

Forrás: monitor.al

Európa egyik legősibb szőlőtermesztő népe az albán, 4.000-6.000 éves szőlőmaradványokat is találtak az országban. Az ókori római költők, mint Vergilius is úgy utalnak az illírekre (az albánok őseire), akik sokféle szőlőt termesztettek, melyeket aztán a jelenlegi Olaszország területén is meghonosítottak. A történelem során azonban a borkészítés- és fogyasztás többször is háttérbe szorult. A török uralom visszavetette az alkoholos italok fogyasztását. A kommunizmus alatt pedig az állami területeken (ami az egész országot jelentette) mindössze „fehér” és „vörös” bort termeltek, az egykori kis családi pincészetek nem készíthettek bort. A ’90-es évek elején Albániában 18.000-20.000 hektáron folyt szőlőtermesztés, az állami ültetvényeken kb. 40.000 tonna szőlőt termesztettek, de ebből 30.000 tonnát el is fogyasztottak. 2000-re a szőlőültetvények nagysága 4.000-7.000 hektár közé csökkent, a leszüretelt szőlő mennyisége pedig 5.000-7.000 tonnára. Ma Albániában a szőlőtermesztés 10.500 ha-on folyik, 17.2 millió tőkén, 204.000 tonna szőlőből 12.545 hektoliter bor terem.

A borászati kultúra újraéledőben van. Az ország remek adottságokkal rendelkezik, a klíma és a talaj is megfelelő a szőlőtermesztéshez. Az ősi családi földeken újra elkezdődött az új generációs szőlőművelési kultúra, az új technológiák mind a tárolásban és érlelésben egyre versenyképesebbé teszik az albán borokat. Több pincészet (kb. 30) nyitotta meg kapuit a turisták előtt is, de Albániában ma kb. 250 borászat működik.

Bölcsesség a borivással kapcsolatban: Aki iszik, meghal. Aki nem iszik, az is meghal. Gyere, igyunk!
(Forrás: saját kép)

 

Az ország négy zónára osztható szőlőtermesztés tekintetében:

1. A tengerparti rész 300 m magasságig: Tirana, Durrës, Shkodra, Lezhë, Lushnja, Fier, Vlora, Delvinë
2. A dombos területek 300-600 m között: Elbasan, Krujë, Gramsh, Berat, Përmet, Librazhd, Mirditë
3. A hegy alatti területek 600-900 m között: Pogradec, Korcë, Leskovik, Peshkopi
4. A hegyi részek: 800-1000 m között

 

A legismertebb őshonos albán szőlőfajta a „shesh i bardhë” (fehér shesh) és a „shesh i zi” (vörös shesh). A szőlő Shesh faluról kapta a nevét, amely kb. 15 km-re található Tiranától. A „shesh” szó azt jelenti magyarul, hogy „tér”, tehát ez a szőlőfajta, mely az albán borok 35%-át adja a Tér nevű faluból származik. :) A klíma mediterrán, az Adriai-tenger kellemes szele simogatja a tőkéket, a talaj gazdag ásványi anyagokban. A fehér shesh-ből készült borok 9.5 – 13.5 alkohol százalék közé esnek, savtartalmuk 4.8 – 7.8 g/l. Ízük harmonikus, kellemes, a virágos aromák dominálnak. Egyes borszakértők szerint ebből a szőlőből nemesítették a cabernet és a merlot fajtákat. Ebből a szőlőből szinte az összes borászat készít nedűt.

 

A Bardha Borászat főleg „shesh” szőlőből palackoz borokat.

A tulajdonos (Ekrem Bardha) 1953 óta az Egyesült Államokban él. A rendszerváltás után visszajött Albániába, és 2006-ban nyitotta meg a pincészetet. A kóstoló helyiség falán olyan ismert személyek fényképeivel találkozunk, mint Bill Clinton vagy George Bush, akikkel a találkozás meg lett örökítve. A tulajdonos 7 amerikai elnökkel van kapcsolatban, az amerikai albán diaszpóra lelkes képviselője.

A tulajdonos és Bill Clinton
(Forrás: saját kép)

Kóstolásra a fehér és a vörös shesh-t kínálják, és a pincészet üzletében vásárolhatunk is. Az igazgató elmondása szerint szeptember 15. és október 15. között szüretelnek, és kizárólag lemosó permetezést végeznek. Hat hektáron művelik a szőlőt, főleg shesh-t, de merlot és cabernet fajtáik is vannak, és Leskovik mellett is van területük. Az ottani szőlő a mavrud, egy különleges szőlőfajta, mely csak itt és Bulgáriában őshonos. Ez egy kis pincészet, évi 50.000 üveget palackoznak, és az Egyesült Államokba és Koszovóba is exportálnak. És 500 olajfájuk is van.

Forrás: saját kép

 

A „puls” vagy „pules” szőlőfajta is nagyon népszerű, ebből készítik a legjobb fehér borokat.

Forrás: Çobo facebook

Ezt főként Berat, Skrapar, Përmet, Mallakastra környékén termesztik, így például az ebből készült bort a Berat-i Çobo pincészetben kóstolhatjuk meg, amely az 1900-as évektől termeszt albán szőlőfajtákat. A kommunizmus alatt ők sem készíthettek bort, de 1994-től újrakezdték, felélesztették a hagyományokat az idősebb családtagok, illetve Muharrem Çobo, az egyik fiú segítségével. Ő Olaszországban tanult jogot, és ott találkozott egy olasz borásszal, aki felkeltette az érdeklődését a borkészítés iránt, és megtanította neki az alapokat. Eleinte 8.000 üveget palackoztak. A kezdet nehéz volt, mert az albán mentalitás a borok irányába nagy kihívást jelentett. Mindenki azt mondta, Albániában lehetetlen jó bort készíteni az albán szőlőkből, illetve az albánok kevés bort fogyasztanak, évente mindössze három és fél üveggel fejenként. Mostanra azonban változni látszik a szemlélet, így elérték az évi 100.000 palackot.

A Çobo pincészet
(Forrás: çobo facebook)

A „Berati fehér”, ahogy ők hívják (E bardha e Beratit) egy citrusos illatbomba, mely a Berat-i olajbogyóval fogyasztva adja ki legjobban az aromáját. A szőlőt október 10-20 között szüretelik, ez egy későn érő fajta, és itt is, akárcsak a legtöbb szőlészetben, minimális vegyszerezést alkalmaznak, mindössze 2-3 lemosó permetezést. A tengeri szelek már nem érik el ezt a régiót.

 

A Çobo pincészet borai, köztük a Berat-i fehér
(Forrás: çobo facebook)

A Çobo pincészet márkaboltja Tiranában a várban (Forrás: saját kép)

 

Más borászatok is találhatók a környéken. A Nurellari pincészetet 1995-ben alapították, és azóta sok nemzetközi megmérettetésen nyert díjat, 2016-ban például Szófiában ezüst éremmel díjazták a 2015-ös Berat-i Puls borukat.

A „ceruja” szőlőfajta észak-keleten terem. Ceruj falu és környéke – ahol a szőlő őshonos – földje ásványi anyagokban, főleg krómban gazdag. Az Uka pincészetben (Tirana közelében) megkóstolhatjuk ezt a fajta bort.

Forrás: Uka instagram

 

A tulajdonos Flori Uka az elsők között volt, aki beiratkozott a Mezőgazdasági Egyetem szőlészet-borászat szakára – amely mindössze két éve létezett akkor, és ahol az édesapja volt mezőgazdasági miniszterként tanított –, hogy kitanulja a szakmát. A termelést 2005-2006-ban kezdték, mindössze 500 kg szőlőből. 2008-ban már 7-8 tonna szőlőt szüreteltek.

Forrás: uka facebook

A „kallmet”, melyet észak királyának is hívnak, Lezha, Zadrima és Shkodra környékén őshonos. Az ókorban a rómaiak vitték északra, így Magyarországon “kadarka”, Szerbiában “skadarka” vagy “skadarsko” (e.: szkadarka/szkadarszko) néven ismerik, nevét Shkodra városának szerb nevéről (Skadar) kapta Magyarországon. Bulgáriában “gemza” a neve. Savtartalma 5.5-6% között van, az alkoholfok mértéke évjárattól függ. “Szent bornak” is nevezik, mert a középkorban a pápák is ezt itták, mivel Albánia így fizette meg az adót a Vatikánnak, és Ferenc pápának is ezt kínálták 2014-es albániai látogatásakor.

Az Uka pincészet Kallmet bort is készít, a legjobbat Albániában
(Forrás: uka facebook)

A „vloshi” vörös szőlőfajtát főleg Fier, Vlora, Himara, Delvinë környékén termesztik. Szeptember végén érik, és nagyon magas a cukortartalma. Alkohol tartalma 12.5-14 fok között van. Enyhén vörös, ezért előszeretettel keverik Cabernet Sauvignon-nal, Barbera és Tempranillo fajtákkal.

A „serini” vörös és fehér szőlőfajta Pogradec, Leskovik és Korça környékén terem. Szeptember végén, október elején érik, cukortartalma általában 19-22 % között van. Minőségi asztali borokat készítenek belőlük.

Forrás: uka facebook

 

A „manakuq” nevű szőlőből rozét szoktak készíteni. Az egész Balkán-félszigeten népszerű, de főként Albániában, Koszovóban és Montenegróban. Koszovóban „Keci”, Montenegróban „Pllovdina” néven ismert. Korán érő fajta, szeptember 1-5 között lehet szüretelni. Magas a tannin, alkohol és savtartalma, a legjobb rozé borok ebből készülnek Albániában, jellemzően Lezha, Shkodra és Koplik környékén. Virágos aromájú.

A Skenderbeu borászat és konyakgyár (Sukth-ban, Durrës mellett), Albánia legnagyobb borászata. 1933-ban alapította egy olasz és egy albán üzletember, akkor 130.000 l bort termeltek. Enver Hoxha kommunista rendszere államosította a pincészetet, és több más pincészettel egybevonta. Ezért lehet kapni például manapság Korça-ból és más helyekről származó Skenderbeu brandy-t is.  1960-ban Rrashbull-ban építették meg az egyik pincét, ahol ma is folyik termelés és palackozás. 1988-ban fejezték be a második pince építését. Arapaj-ban 40 ha-on gazdálkodnak a szőlővel. 2001-ben privatizálták az üzemet, és a “shesh” fajtákon kívül “merlot”, “primitivo”, “cabernet” és “riesling” fajtákból is palackoznak bort. A rendszerváltás után a különböző helyeken lévő pincészetek külön lettek privatizálva, és pl. a Skenderbeu brandy néven ugyanúgy vitatkoznak, mint Magyarországon a Traubisoda márkanéven.

Forrás: skenderbeu

1957-től gyártják a Skenderbeu brandy-t és 12 évig érlelt változatát a Bato-t, és kínálatukban van a Fernet nevű keserű likőr, a narancsból készült puncs és természetesen a raki, a normál és a muskotályos is. Ha ide megyünk látogatóba, megmutatják a gyárat is, és végigkóstolhatjuk az összes terméküket.

Szkander bég mellszobra a róla elnevezett bor- és konyaküzemben Durrës-ben
(Forrás: saját kép)

Az albán borok lassacskán kezdik megtalálni a külföldi piacot is. A világon kb. 10.000 fajta szőlő létezik, ezek többsége hibrid. Albániában a boltok polcain található borok kb. 75%-a külföldi, főleg olasz és francia termékek. Az országból kivitt albán borok mennyisége egyelőre kicsi, kb. 100.000 üveg évente. Az albán borászok ezért fontosnak tartják az őshonos fajtákból készült borokat, melyekkel nem mennyiségben, hanem minőségben tudják felvenni a versenyt nemzetközi társaikkal.

Borok egy nagy bevásárlóközpontban
Forrás: saját kép

Albániában most már magyar gyártású tölgyfa hordókban is érlelik a borokat, tavaly sikerült létrehoznunk egy sikeres együttműködést Albánia legnagyobb borászati eszközöket forgalmazó cége és egy nagy magyar hordógyártó cég között.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük