Albánia rejtett kincsei – a Fekete-barlang
A Wikipédia szerint a „barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg”.
Pëllumbas falu közelében a Pashkashesh-hegységben található Európa egyik legérdekesebb karsztbarlangja. A falu a vadgalambokról kapta a nevét (pëllumb=galamb), a barlang pedig a faluról: Shpella e Pëllumbasit, de nevezik Fekete-barlangnak is (Shpella e Zezë).
A helyiek szerint a ’70-es években nem volt út a barlanghoz. Akkoriban naponta a faluba is csak két busz járt, ma már négy járat közlekedik, miután Pëllumbas is része a „100 turisztikai falu” projektnek. Ennek ellenére a falu és a barlang még nem tartozik a frekventált turista látványosságok közé, bár információs táblákat már kihelyeztek, és a barlanghoz vezető utat lépcsőkkel és korlátokkal tették könnyebben megközelíthetővé.
A Föld leghosszabb karsztos barlangja az Egyesült Államokban található Mammut-barlangrendszer, hossza mintegy 590 km. A Krubera-barlang Grúziában pedig 2197 m-es mélységével a legmélyebb barlang a világon. A Fekete-barlang nem büszkélkedhet ilyen méretekkel, mivel „csak” kb. 380 m hosszú, 10-15 m széles, magassága 15 és 45 m között változik. 650 m-rel a tengerszint felett található. Érdekessége azonban, hogy Európában ezen kívül eddig csak öt ilyen karsztbarlangról tudunk.
A II. világháború alatt a környék lakosainak búvóhelyéül szolgált. Először olasz barlangászok tárták fel újra, hivatalosan 1995-ben. Természetesen legendák is kapcsolódnak hozzá: az egyik szerint egy kutya lakott a barlangban, aki senkit sem engedett be.
A faluban található egy étterem-kávézó és mellette egy kis vegyesbolt, a járművünket ott célszerű hagynunk, utána gyalogosan nekiindulni. Egy darabig még murvás autóút vezet a házak között, de nem ajánlatos autóval följebb menni, mert nem biztos, hogy lesz feljebb parkolóhely. A barlanghoz vezető út már végig jelölve van.
Pihenőhelyek (padok formájában) is ki vannak alakítva. A táj lélegzetelállító, felülről látjuk az Erzen folyót.
A barlang bejáratát feketére színezi a sziklán lecsöpögő víz.
A bejárat egy nagy üreg, kényelmes bejutást tesz lehetővé.
A legjellegzetesebb barlangi képződmények a cseppkövek. A mennyezetről lecsepegő vizek hozzák létre a csüngőcseppköveket (sztalaktitokat). A sztalagmitok, azaz állócseppkövek általában közvetlenül a sztalaktitok alatt állnak és növekednek fölfelé, amíg a két cseppkő összeér. Ilyenkor az így létrejött cseppkőoszlopok vastagodnak tovább. Minél mélyebbre haladunk, annál szebb képződményekkel találkozunk.
A barlangoknak változatos, a speciális körülményekhez alkalmazkodó fajokból álló, különleges élővilága van. A denevérek kedvelt helye, de ebben a barlangban barlangi medve csontvázat is találtak. A barlangi medve egy mára kihalt faj, 400.000-10.000 évvel ezelőtt élt. Úgy gondolják, a barlang már 30.000 évvel ezelőtt lakott volt, őskori edényeket is találtak benne.
A faluban értelemszerűen minden a barlangról szól, a falu központjában található étterem és kávézó is természetesen a barlangi medve logóját és a barlang nevét viseli.
A központban kölcsönözhetünk a túrához és barlanglátogatáshoz szükséges eszközöket, fejlámpát, védősisakot stb., és akár túravezetőt is bérelhetünk. Nekünk (nem tapasztalt túrázóknak) kb. 50 perc séta volt fényképezéssel együtt, tapasztalt túrázók 20-25 perces gyaloglással is elérhetik. Az út során találkoztunk még most télen is néhány virágzó, különleges növénnyel.
És ilyenkor érik a mareja, a nyugati szamócafa termése, amiből rakit is főznek.
Albánia kevésbé felfedezett látnivalóiból bőven akad, és igaz ugyan, hogy folyamatosan fejlesztik a környéküket és az odajutás lehetőségét, de ismeretlen terepen és a kommunikáció nehézsége miatt mindig legyünk körültekintőek és óvatosak.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!