Mivel fizetünk Albániában?

 

Albániában több helyen találkozhatunk magyar forinttal. Már van néhány pénzváltó Tiranában, ami vált magyar forintot is, de most elsősorban a régebbi címletekre gondolok, melyeket több helyen láttam az országban gyűjtőknél, éttermek, kávézók falán. A magyar pénz története is nagyon érdekes, ahogyan az albáné is, csak másképpen.

 

 

Albániában 1912-ig a török líra volt használatos. A függetlenedés utáni zavaros időkben nem volt egységes valuta, sok külföldi pénz keringett az országban, és Albániában is gyártottak papírpénzt Berat-ban, Gjirokastra-ban, Vlora-ban, Shkodra-ban és Korça-ban.

Az albán lek-et 1924-ban vezette be Ahmet Zogu, nevét macedóniai Nagy Sándorról kapta (Aleksander), ahogyan például Szkander bég neve vagy Lek Dukagjin keresztneve is innen ered. 1926-1939 között az albán fizetőeszköz az aranyfrank volt, amit nemzetközi tranzakciókhoz is használtak. 1 aranyfrank 5 lek-et ért, maga a lek pedig az olasz lírával volt egyenértékű.

 

Az albán állam által kibocsátott első papírpénz a 20 Skënder-es volt, amely az 1921-es párizsi nagykövetek találkozójának emlékére készült.

 

1926-ban a Richter cég készítette az első 1 aranyfrank-ost Nápolyban, amely mindössze 10 napig volt forgalomban.

 

Az Albán Nemzeti Bank először 1926. február 28-án nyomtatott pénzt.

 

 

 

A 100 aranyfrankos május 20-ától volt forgalomban Ahmet Zogu portréjával. Ez ritka fizetőeszköznek számított.

 

Az 1926-os 100 frankost 1939-ben újranyomták, Ahmet Zogu képére egy sast nyomtattak.

 

 

Az 1940-ben kibocsátott 100 frankos III. Viktor Emánuel király képével volt díszítve, hiszen ekkor olasz megszállás alatt volt az ország, 1943-ig ő volt Albánia királya is.

 

 

Volt 2 lek-es címlet is, ami 1944 év végéig volt forgalomban.

 

 

1947-től már csak lek-et nyomtattak:

 

 

 

 

 

 

1949-ben újabb pénzeket nyomtak:

 

Az 1964-ben kiadott pénzek azért érdekesek, mert a papírpénzek között volt 1, 3 és 25 lek-es címlet is.

 

 

A többi címlet pedig így nézett ki:

 

Az 1965-ös pénzügyi reform kapcsán az elinflálódott pénzből elvettek egy nullát, és érvénybe lépett az új lek. A lakosság jó része azonban azóta is a mai napig régi lek-ben számol, ami azt jelenti, hogy sok helyen (piacon, kisebb boltokban stb.) a tízszeres érték van az árura írva vagy úgy mondják. Persze, most már a nagyobb üzletekben az árcímkéken és a pénztárblokkon a valódi érték szerepel.

 

A rendszerváltáskor 1991-ben új 100 lek-est nyomtak, és még 1992-ben is forgalomban volt az 1 lek-es papírpénz.

 

 

A most használt címleteket 1996-ban adták ki, és mivel kb. 20 év az átlagos élettartamuk, cseréjük már folyamatban van. A ma használatban lévő címletek (a 100 lek kivételével, az már régen nincs forgalomban, helyette fémpénz van):

 

 

 

A 200 és az 5000 lek-es címletek cseréje már 2019. szeptember 30-tól folyamatban van. A többi címletet a jövőben folyamatosan fogják cserélni, legkésőbb az 500 lek-est 2022-től, és lesz 10000 lek-es címlet is, melyen Asdreni képe fog szerepelni (ő írta az albán himnusz szövegét), azt idén bocsájtják forgalomba. Az új címleteken ugyanazok a történelmi személyek fognak szerepelni, csak élénkebb lesz a színvilág és más a dizájn, és polimer alapúak lesznek, mint pl. az angol font.

 

Az első fémpénzt Albánia területén Bardülisz illír király verette i. e. 395-ben Damastion városában.

 

 

Az 1926-ban kiadott első albán fémpénzek között találunk fél és negyed lek-est is.

 

És qindarka-t, azaz „fillért” is. (qind=100)

 

1927-ben kiadtak frankot is.

 

Apponyi Geraldine és Zogu király esküvőjének emlékére is adtak ki pénzt 1938-ban.

 

 

A ma használatban lévő pénzérmék:

 

Természetesen kiadtak és kiadnak emlékpénzeket is.

 

 

 

 

 

 

 

Érdekességek a pénzről:

Az első aranypénzt a mai Törökország területén verték. Lídia királya, Krőzus uralkodása alatt lett bevezetve i. e. 550 körül. Nem tiszta aranyból, hanem nyersen, ezüsttel és sóval keverve állították elő.

A rómaiak nyomták a történelemben először egy még élő személy képét egy pénzérmére. A képmás alanya Julius Caesar volt, aki Kr. e. 44-ben egy háborús győzelem után döntött úgy, hogy ekképpen szeretné megörökíteni saját dicsőségét.

A világ legtöbb országában a fémpénz gyártás veszteséges. A legkisebb értékű érmék legyártása többe kerül, mint az adott pénz értéke. Az amerikai dollár egy centesét például, több, mint két cent előállítani.

A németek egy időben tapétának használták a papírpénzt. Az I. Világháború után a pénzromlás miatt annyira elértéktelenedett a német márka, hogy jobban megérte kitapétázni vele a szobát.

A világ legnagyobb hiperinflációja Magyarországon volt. A II. világháború után a forint 1946. augusztusában történt bevezetéséig 15 óránként felére csökkent a pengő értéke. (Ezt eddig csak Zimbabwe 2008-as válsága tudta megközelíteni.) Ez azt jelentette, hogy az a kenyér, amit 1945. augusztusában még 6 pengőért vehettek meg a magyar emberek, 1946. májusának végén már 5 850 000 000 pengőbe került.