8 dolog, amit ne mulassz el, ha Albániában jársz
Képzeljük el, hogy minden ismét a normál üzemmódban működik. A határok újra nyitva, lehet utazni, és szeretnénk is. Remélhetőleg, ez minél hamarabb bekövetkezik.
Albániát felkeresni érdemes, ehhez nem fér kétség. Adok néhány tippet, melyek által jobban megismerhető az ország, az itteni kultúra, és érdekesebbé tehető a nyaralás.
Íme tehát néhány dolog, amit ne mulasszunk el, ha Albániában vagyunk.
1. Felkeresni bunkereket
Albánia imázsával egybenőttek a bunkerek (több fajta van), melyekkel Enver Hoxha kommunista diktátor „teleszórta” az országot, hogy így védje meg a hazát a külső támadásokkal szemben. A betongombákat eredeti céljukra azonban sohasem használták, és mára már a számuk is jócskán megfogyatkozott, nagyon sokat elbontottak. Amik megmaradtak, elhagyatottan állnak az utak mentén, dombokon szerte az országban. Vagy éppen a kertekben, azokat befogták raktárnak, istállónak. Van, amit üzleti célra hasznosítottak, pl. a Keq Marku tetoválószalon Bajzë faluban (fél órányira Shkodra-tól), aminek a tulajdonosa az Egyesült Államokban a börtönben tanulta ki a tetoválást. Két nagy földalatti alagútrendszert pedig megnyitottak múzeumnak (BunkArt1 és BunkArt2). De olyan kisebb alagutakat is ismerünk, ahol kis étterem konyhája funkcionál (pl. Kepi i Rodonit), de olyan katonai alagútban is jártunk már Tirana külvárosában, ahol most üdítőital gyár működik. :)
2. Megismerkedni az izo-polifonikus éneklési móddal
A 2005 óta a szellemi világörökség részét képező többszólamú, hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmód – melyben az éneket egy búgó kórus kíséri – egészen az illír időkig vezethető vissza, mely szájhagyomány útján terjedt apáról-fiúra. Albánia szerte, de főleg délen a nyári szezonban sok kulturális eseményen hallhatjuk, de ha szerencsénk van, éttermekben, kávézókban ücsörögve is találkozunk a szomszédos asztalnál üldögélő férfiak többszólamú énekével.
Mi legutóbb 2019-ben a Krrabe-i zenei fesztiválon találkoztunk az Albán Polifonikus Kórussal (a fellépők között és előtte a kávézóban, ahol csak bemelegítettek :) , lásd az alábbi saját videót), akik 2019-ben Magyarországon is bemutatkoztak a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
3. Megcsodálni a különleges motívumokkal díszített legősibb albán viseletet
Az albán népi öltözékek Lord Byron-t is elbűvölték, aki szerint az albánoknak van a legszebb népviseletük a világon. A több, mint 200 fajta népviselet közül a legősibb (kb. 4000 éves múltú) egy női (főleg északi, hegyi) viselet, a „xhubleta” (ejtsd: dzsubleta). A viselet részei a szoknya, ing, mellény, kötény, fejdísz, a harisnya és az ékszerek. A ruhákon található rejtélyes motívumok megfejtése nem könnyű, a krétai-mükénéi kultúra pogány szimbólumai csakúgy megtalálhatók, ahogyan pl. a sas, vagy a kereszt is. Ezek egy teljes népcsoport identitását, a közösség természetét mesélik el, de a közösség tagjainak egyéni történetei is benne vannak. Ahogyan a többi népi viselet, ez is közvetítette/közvetíti viselője társadalmi státuszát, életkorát és életstílusát. Hagyományosan az esküvőn viselt xhubleta készítése a menyasszonyok dolga volt, akik az esküvőjük előtti estére fejezték be. A menyasszonyok versenyeztek is, az a xhubleta, amelyik szobor merevségű volt és megállt a földön, az bizonyult a legjobbnak. Ez egyben a hozomány részét is képezte, melyet a házasság első évében viseltek a fiatalasszonyok, és megőriztek halálukig. A hétköznapi xhubleta-ból melyet templomba járáshoz és egyéb eseményekre viseltek, a nőknek 3-9 darabjuk volt. Az 1970-es évekre a xhubleta viselése eltűnt, mert az 50-es évek előtt abbamaradt a készítésük.
Manapság újra lehet xhubleta-ba öltözött hölgyeket látni különböző folklór rendezvényeken, ahol a lányok a nagymamájuktól örökölt darabot viselik. A két legrégebbi megmaradt albán xhubleta közül az egyik a párizsi Embertani Múzeumban található (Színes Xhubleta a XVIII. sz-ból), a másik, a Vörös Xhubleta pedig Bécsben. És a New York-i Metropolitan Múzeumnak is van egy albán népviseleti gyűjteménye, mely tartalmazza a Kelmendi Xhubleta-t.
4. Felkeresni egy erődített kőtornyot
A „leghíresebb” kulla (így hívják albánul ezeket a tornyokat) Theth faluban található, mely egészen a kommunizmus elérkeztéig betöltötte eredeti funkcióját.
Az ilyen kőtornyokba vonultak azok a férfiak, akiket vérbosszú fenyegetett, mert megszegték a Kanun-t, és ez volt a helyszíne a kibékülésnek is az érintett családok között. A Theth-i kulla a Koçeku család tulajdonában van, a család egyik tagja Sokol látja el az idegenvezető szerepét. Tőle megtudhatjuk a torony részletes történetét, ahogyan az ősi szokásjogokat is alaposan elmagyarázza. És akár még falevéllel fütyülni is megtanulhatunk tőle. :)
5. Elolvasni a Grama-öbölben található ókori feliratokat
Azon túl, hogy a Grama-öböl az egyike a legszebb strandoknak Albániában, a sziklák ókori és későbbi feliratokat őriznek. A feliratok legrégebbike Kr. e. III. sz-ból való, de találunk különféle rajzokat is, melyek hajót, horgonyt, keresztet, pajzsot ábrázolnak. V. János bizánci császár is otthagyta a kéznyomát, amikor franciaországi útja alatt az öbölben talált menedéket. És a kommunizmus idején ott állomásozó katonák is üzentek a sziklafalakon.
6. Felkeresni a szerelem ihlette várost
Ahogy Indiában a Taj Mahal-t, Albániában egy egész várost építettek a szerelemnek szentelve. A Gjirokastra közelében található, Kr. e. 295-ben alapított települést Pürrhosz épeiroszi király nevezte el szeretett felesége Antigonea után. A rövid ideig virágzó város (Kr. e. III-II. sz.) fontos politikai, gazdasági és kulturális központ volt, míg Kr. e. 168-ban a rómaiak el nem pusztították. A hely tényleg romantikus, a környező táj gyönyörű. A Drino-folyó völgyében pedig további 15 ókori városközpont romjai találhatók, többek között Hadrianopolis maradványai.
7. Megkóstolni a helyi ízeket
Legyen az burek, vagy olyan albán ételek, mint a fasírt (qofte), cserépedényben készült fogások (tavë dheu), albán lecsó (fërgese), kukurec (bélbe töltött belsőségek sütve), fejleves (paçe), sült húsok, a tenger ajándékai, sült- és párolt zöldségek, sajtok, helyi olajbogyó és olívaolaj, pálinka (raki), borok, nem fogunk csalódni.
8. Élvezni az utak mentén legelésző és az úttesten vonuló állatok látványát
Albánia szerte találkozunk az utak mellett legelésző, utakon áthaladó állatokkal, kecske- vagy birkanyájjal, tehenekkel, szamarakkal. Ez mindig üde színfolt az utazás alatt.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!