Albánia – a hegyek és a tengerek országa
A geológiai meghatározás szerint a hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter. Az albánok ezt azonban másképpen értelmezik. Mikor megkérdezik tőlünk, hogy melyik Magyarország legmagasabb hegye, és mi megadjuk a választ, hogy a Kékestető 1014 m-en, akkor nevetni szoktak, hogy az csak domb. :) Náluk a köznyelvben a hegyek valahol 1000 m-nél kezdődnek, de úgy, hogy ha valaki odaáll a hegy lábához, és úgy lát 1000 m szintkülönbséget. Ez itt elég gyakran megtörténhet, de itt nem a hegyek magasak (hiszen nem itt vannak Európa legmagasabb csúcsai), hanem a völgyek alacsonyak. :)
Albánia területének 70%-át borítják hegyek, az ország átlagos tengerszint feletti magassága 708 méter.
(Csak összehasonlításképpen: Hollandia átlagos tengerszint feletti magassága 30 m, Magyarországé pedig 143.)
Ha azonban a lakott területek átlagos magasságát nézzük, akkor Svájc után Európa második legmagasabban fekvő országa.
A sasok földje földrajzilag tengerparti síkságra és hegységekre oszlik. Az északon kb. 30 km-es tengerparti sávot, mely dél felé haladva egyre jobban leszűkül, rögtön hegyek követik. Az Albán Riviéra egyes részein a hegyek “belelógnak” a tengerbe.
Ahol van egy kis sík rész, ott remek strandok vannak.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép
Albánia két fő hegylánca a Dinaridák és a Hellenidák fiatal lánchegységek, melyek jellemzői a párhuzamos vonulatok, hosszanti völgyek, hegyes csúcsok, éles, csipkézett hegygerincek, meredek, szakadékos lejtők és mélyre vágott folyóvölgyek. A földtörténeti középidőben erős tektonikus folyamatok zajlottak, a kőzetlemezek összeütközése töréseket okozott, a hegyek pedig “felgyűrődtek”. Akkoriban Albánia és Olaszország még össze volt kapcsolódva, de fenti folyamatoknak köszönhetően széttöredezett, így jött létre az Adriai-tenger, melyet Nopcsa Ferenc már 100 évvel ezelőtt leírt. Ugyanakkor Korfu, Sazan és más dombos szigetek elvándoroltak a kontinenstől. Előtte Albánia területét lankás hegyek, fennsíkok és hatalmas síkságok borították.
Albánia északi részén a Dinári-hegység vonulatai húzódnak, melyek Szlovéniától egészen Albániáig nyúlnak. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa az Albániára eső részen található. Ez a Jezerce (2694 m), mely a második legmagasabb orom Albániában. A montenegrói határtól 5 km-re magasodik, a Valbona-völgy és a Shala-folyó között. Albán neve az észak-albán, azon belül a Tropoja-i nyelvjárásban használt ‘jezer’ szóból származik, mely azt jelenti: köd. A kommunizmusban úgy hívták, hogy Ifjúság-csúcs, de ez a név nem maradt fenn a köztudatban.
A hegycsúcs sziklás dolomit-mészkő, melyen szinte semmilyen élet nincs. Alatta gleccservölgyek találhatók, ezek Európa legdélebbi gleccserei, bennük kisebb-nagyobb gleccsertavak képződtek. Mivel ez a kontinens legcsapadékosabb régiója évi 6.000 mm, azaz 6 méter! csapadékmennyiséggel, ezért a hóvastagság olyan nagy, hogy a napsütésnek kevésbé kitett részeken a hó csak a szárazabb években olvad el. A Jezerce kedvelt célpontja a hegymászóknak, túrázóknak. Itt egy olyan útleírást olvashatunk, melynek szerzői Theth-ből indulva megmászták a csúcsot.

Az északi völgyben (Buni i Jezercës) található 6 gleccsertó legnagyobbika majdnem 5 ha (Forrás: pinterest)
Albánia legmagasabb pontja a Korab (2764 m) a Korab-hegységben, amely már a Hellenidák része, és melynek vonulatai az Égei-tengerig futnak. A Korab Albánia és Észak-Macedónia határán fekszik, így mindkét ország legmagasabb pontja, képével Észak-Macedónia címerében is találkozunk. A sziklás hegyek agyag, homokkő, dolomit és mészkő elegyei. Nevét a kereszténység előtti pogány tenger istenről kapta. Az albán részen további hasonlóan magas csúcsok találhatók, mint a Korab II és Korab III.
E két legmagasabb csúcson kívül szintén az Albán-Alpokban és a Korab-hegységben található Albánia további 16 legmagasabb hegye.
A Gramoz-hegy (2523 m) már a Pindosz-hegységhez tartozik. Albánia két nagy folyója az Osum és a Devoll is onnan ered.
A magassági sorban a következő a Nemërçka-hegység (ejtsd: nemörcska), mely Përmet és Gjirokastra körzet között húzódik, és melynek völgyeiben Európa utolsó vad folyója a Vjosa kanyarog. Ennek legmagasabb pontja a Paping-hegy (2485 m).
Ha valaki járt már Berat-ban, gyönyörködhetett a várost közrefogó két hegy, a sokszor felhőbe burkolózó Tomorr és a vízmosásokkal szabdalt Shpirag látványában. A Tomorr-hegy teteje a 2417 m-es Partizán-csúcs. A hegyeket övező egyik legenda szerint valaha két óriás összeverekedett egy szép Berat-i lányért, és mindkettő belehalt a küzdelembe. Belőlük lettek e hegyek. A monda szerint a hegy az illír istenek lakhelye volt. Nevét a fehér szakállú óriásról Tomorr apóról kapta, aki az istenek leszármazottja volt, és akit mindig négy nőstény sas kísért. A környékbeli parasztok nem a Koran-ra vagy a Bibliára, hanem Tomorr apóra esküdtek, a rá adott szó mindennél erősebb volt.
A hegy a keresztények számára is szent, akik minden év augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén zarándokolnak oda, és a bektashi muszlimok között is, akik augusztus 20-25 között keresik fel Abaz Aliu jelképes sírját.
Folytathatnánk a sort a 2000 m fölé magasodó hegyekkel, melyekből több, mint hatvan található Albániában. De ejtsünk néhány szót az alacsonyabb, azonban nem kevésbé érdekes hegyekről is.
A Dajti Tirana mellett magasodik. A Szkander bég hegység részét képező hegy legmagasabb pontja „csak” 1613 méterrel van a tengerszint felett, de a fővároshoz való közelsége és könnyebb megközelíthetősége teszi népszerűvé az albánok és a külföldi turisták körében is. A 2005 óta működő felvonó 1050 m-re visz, negyed óra alatt jutunk fel a pálmafák alól a nyáron forró fővárosból a hűvösebb, télen gyakran hó borította hegyre. Ezen kívül érdemes autóval is felmenni, kerékpározni és túrázni is a Dajti Nemzeti Parkban, találunk vízesést a hegy túloldalán Shëngjergj-nél, és a tetején található Bovilla-tó – mely Tirana ivóvíz készletét biztosítja – környezete is csodálatos.
Ezek szomszédságában van egy különleges magaslat, a Gödrös- vagy Tölcséres-hegy (Mali me Gropa). Nevét azokról a mélyedésekről kapta, melyek létrejötte annak a hosszú folyamatnak az eredménye, ahogyan a víz a mészkősziklákban feloldódott. Az Európában ritkaságnak számító, a hegyet borító akár 10 m-es átmérőt is elérő gödrök, lyukak látványa olyan, mint a hullámzó tenger, de a kék szín helyett a zöld és a sziklák szürke-barna színe váltakozik.
Mások a méhsejtekhez hasonlítják a látványt, így Méhsejt-hegynek is nevezik. A gödrök, tölcsérek és karsztlyukak mélysége néhány tíz métertől 100 m-ig terjed. A gödrök egy része forrásban végződik (pl. Selitë-forrás), melyek földalatti karsztbarlangokba vezetnek. A gödrök, tölcsérek és karsztlyukak egész évben változatos látványt nyújtanak, így sokan az év minden szakában felkeresik a helyet, hogy minden pompáját és színét kiélvezhessék. Néhány mini-tavat vagy kis vízmedencét is találunk, amelyek úgy néznek ki, mint a „hegy szemei”.
A hegyekhez hozzátartoznak a hágók is. Azok a hegyi átjárók, melyeken a legkönnyebben juthatunk át rajtuk. Az albánok a hegyeket fekvő, megkövült óriásoknak képzelték, melyeken a legkönnyebb a nyakukon átkelni, így az albán nyelvben a nyak, azaz a „qafë” (ejtsd: tyáf) szó jelenti a hágót is. Az 1027 m-en található Llogara-hágó azért különleges, mert a tenger szintjéről indul, és a túloldalon vissza is juthatunk a tengerpartra. És ott találkozik az Adria a Jón-tengerrel. A Llogara-hágó a Çika-hegyvonulat közepén fekszik, mely végig fut a Jón-tenger mentén egészen Saranda városáig. Ez az Albán Riviéra. A hágó kedvelt ugróhelye a siklóernyősöknek, akik kényelmes füves felszállóról vagy az utóbbi időben kiépült beton kilátóról a tengerpartra érkeznek. Magyar siklóernyős klubok is évek óta járnak ide ugrani.

Tiszta időben a Llogara-hágóról látszanak a legnyugatibb görög szigetek, Othonoi, Ereikoussa és Mathraki is (Forrás: saját kép, 2019)
Az Elátkozott-hegyek (Albán-Alpok) kapuja a Qafë Thorë (Thorë-hágó). Az 1750 m-en található hegyi átjáró valaha a klán vezetőjének őrpontja volt (a neve, ‘terthorë’ is ezt jelenti), innen tartotta szemmel a törzset és a nyájakat. A hágóig az aszfaltút 2015-ben készült el, jelenleg pedig a Theth faluig vezető 16 km-es út építési munkálatai folynak. Ez a környék kedvelt helye volt Nopcsa Ferencnek, így aki ellátogat a hágóra egy emlékművet is talál ott, melyet a Tiranai Magyar Nagykövetség, Magyarország Shkodra-i Tiszteletbeli Konzulátusa, és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közösen állított a magyar tudós tiszteletére.
Aki nem tud/akar elmenni a Llogara- vagy a Thorë-hágóig, de mégis szeretne átkelni egy hegyi átjárón, jöjjön el a Krrabë-hágóra. Ha Tiranából Elbasan-ba megyünk vagy fordítva, és nem az autópályán, akkor a régi úton haladva átkelhetünk a fővárostól kb. 30 km-re található hágón. Ez egy kisebb hegyi átjáró, a tengerszint felett 930 m-en van a legmagasabb pontja. Érdekessége, hogy az út egy szakaszon a hegygerincen fut.
A kilátás itt is remek, a környező hegyeken kívül Elbasan-ra is rálátunk.
Ha pedig Észak-Macedónia felől jövünk Albániába, vagy arra hagyjuk el az országot, a Som-hágón (Qafë Thanë) található és arról elnevezett határátkelőhelyen tudunk be- vagy kilépni.
Albániában a tengerpartoktól a magashegységekig mindenféle élőhely megtalálható, nagy az alapkőzetek változatossága, a terület ezért magas biodiverzitásúnak számít. A növény- és állatvilág rendkívül gazdag, mely a magyar biológusok figyelmét is felkeltette.
Az utóbbi időben Albániában a tengerparti turizmus mellett a hegyvidék idegenforgalma is kezd fellendülni. Bár ezeken a részeken az infrastruktúra és a vendégfogadásra épült szektor kevésbé fejlett, mint a frekventáltabb helyeken, vannak, akiknek pont ez tetszik.
Tartsuk szem előtt, hogy a magashegyi részeken sok helyen csak terepjáróval tudunk közlekedni. A helyismeret hiánya és a nehezebb megközelíthetőség miatt érdemes szervezett túra keretében felkeresni ezeket helyeket. Ebben, azaz szervezett terepjárós túrákban és egyéb kirándulásokban is tudunk segíteni.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!