Albánia – a hegyek és a tengerek országa

 

 

A geológiai meghatározás szerint a hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter. Az albánok ezt azonban másképpen értelmezik. Mikor megkérdezik tőlünk, hogy melyik Magyarország legmagasabb hegye, és mi megadjuk a választ, hogy a Kékestető 1014 m-en, akkor nevetni szoktak, hogy az csak domb. :) Náluk a köznyelvben a hegyek valahol 1000 m-nél kezdődnek, de úgy, hogy ha valaki odaáll a hegy lábához, és úgy lát 1000 m szintkülönbséget. Ez itt elég gyakran megtörténhet, de itt nem a hegyek magasak (hiszen nem itt vannak Európa legmagasabb csúcsai), hanem a völgyek alacsonyak. :)

Albánia területének 70%-át borítják hegyek, az ország átlagos tengerszint feletti magassága 708 méter. 

(Csak összehasonlításképpen: Hollandia átlagos tengerszint feletti magassága 30 m, Magyarországé pedig 143.)

Ha azonban a lakott területek átlagos magasságát nézzük, akkor Svájc után Európa második legmagasabban fekvő országa.

A sasok földje földrajzilag tengerparti síkságra és hegységekre oszlik. Az északon kb. 30 km-es tengerparti sávot, mely dél felé haladva egyre jobban leszűkül, rögtön hegyek követik. Az Albán Riviéra egyes részein a hegyek “belelógnak” a tengerbe.

 

Forrás: saját kép

 

Ahol van egy kis sík rész, ott remek strandok vannak.

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Albánia két fő hegylánca a Dinaridák és a Hellenidák fiatal lánchegységek, melyek jellemzői a párhuzamos vonulatok, hosszanti völgyek, hegyes csúcsok, éles, csipkézett hegygerincek, meredek, szakadékos lejtők és mélyre vágott folyóvölgyek. A földtörténeti középidőben erős tektonikus folyamatok zajlottak, a kőzetlemezek összeütközése töréseket okozott, a hegyek pedig “felgyűrődtek”. Akkoriban Albánia és Olaszország még össze volt kapcsolódva, de fenti folyamatoknak köszönhetően széttöredezett, így jött létre az Adriai-tenger, melyet Nopcsa Ferenc már 100 évvel ezelőtt leírt. Ugyanakkor Korfu, Sazan és más dombos szigetek elvándoroltak a kontinenstől. Előtte Albánia területét lankás hegyek, fennsíkok és hatalmas síkságok borították.

 

A “púpos” sziget a Sazan, Albánia legnagyobb szigete
(Forrás: saját kép)

 

Albánia északi részén a Dinári-hegység vonulatai húzódnak, melyek Szlovéniától egészen Albániáig nyúlnak. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa az Albániára eső részen található. Ez a Jezerce (2694 m), mely a második legmagasabb orom Albániában. A montenegrói határtól 5 km-re magasodik, a Valbona-völgy és a Shala-folyó között. Albán neve az észak-albán, azon belül a Tropoja-i nyelvjárásban használt ‘jezer’ szóból származik, mely azt jelenti: köd. A kommunizmusban úgy hívták, hogy Ifjúság-csúcs, de ez a név nem maradt fenn a köztudatban.

A hegycsúcs sziklás dolomit-mészkő, melyen szinte semmilyen élet nincs. Alatta gleccservölgyek találhatók, ezek Európa legdélebbi gleccserei, bennük kisebb-nagyobb gleccsertavak képződtek. Mivel ez a kontinens legcsapadékosabb régiója évi 6.000 mm, azaz 6 méter! csapadékmennyiséggel, ezért a hóvastagság olyan nagy, hogy a napsütésnek kevésbé kitett részeken a hó csak a szárazabb években olvad el. A Jezerce kedvelt célpontja a hegymászóknak, túrázóknak. Itt egy olyan útleírást olvashatunk, melynek szerzői Theth-ből indulva megmászták a csúcsot.

 

Az északi völgyben (Buni i Jezercës) található 6 gleccsertó legnagyobbika majdnem 5 ha (Forrás: pinterest)

 

 

Albánia legmagasabb pontja a Korab (2764 m) a Korab-hegységben, amely már a Hellenidák része, és melynek vonulatai az Égei-tengerig futnak. A Korab Albánia és Észak-Macedónia határán fekszik, így mindkét ország legmagasabb pontja, képével Észak-Macedónia címerében is találkozunk. A sziklás hegyek agyag, homokkő, dolomit és mészkő elegyei. Nevét a kereszténység előtti pogány tenger istenről kapta. Az albán részen további hasonlóan magas csúcsok találhatók, mint a Korab II és Korab III.

 

 

E két legmagasabb csúcson kívül szintén az Albán-Alpokban és a Korab-hegységben található Albánia további 16 legmagasabb hegye.

A Gramoz-hegy (2523 m) már a Pindosz-hegységhez tartozik. Albánia két nagy folyója az Osum és a Devoll is onnan ered.

 

 

A magassági sorban a következő a Nemërçka-hegység (ejtsd: nemörcska), mely Përmet és Gjirokastra körzet között húzódik, és melynek völgyeiben Európa utolsó vad folyója a Vjosa kanyarog. Ennek legmagasabb pontja a Paping-hegy (2485 m).

 

 

Ha valaki járt már Berat-ban, gyönyörködhetett a várost közrefogó két hegy, a sokszor felhőbe burkolózó Tomorr és a vízmosásokkal szabdalt Shpirag látványában. A Tomorr-hegy teteje a 2417 m-es Partizán-csúcs. A hegyeket övező egyik legenda szerint valaha két óriás összeverekedett egy szép Berat-i lányért, és mindkettő belehalt a küzdelembe. Belőlük lettek e hegyek. A monda szerint a hegy az illír istenek lakhelye volt. Nevét a fehér szakállú óriásról Tomorr apóról kapta, aki az istenek leszármazottja volt, és akit mindig négy nőstény sas kísért. A környékbeli parasztok nem a Koran-ra vagy a Bibliára, hanem Tomorr apóra esküdtek, a rá adott szó mindennél erősebb volt.

 

A Tomorr-hegy, az albán Olümposz
(Forrás: traditonaladventure.com)

 

A hegy a keresztények számára is szent, akik minden év augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén zarándokolnak oda, és a bektashi muszlimok között is, akik augusztus 20-25 között keresik fel Abaz Aliu jelképes sírját.

 

Abaz Aliu sírja a Tomorr-hegyen
(Forrás: intoalbania)

 

 

Folytathatnánk a sort a 2000 m fölé magasodó hegyekkel, melyekből több, mint hatvan található Albániában. De ejtsünk néhány szót az alacsonyabb, azonban nem kevésbé érdekes hegyekről is.

A Dajti Tirana mellett magasodik. A Szkander bég hegység részét képező hegy legmagasabb pontja „csak” 1613 méterrel van a tengerszint felett, de a fővároshoz való közelsége és könnyebb megközelíthetősége teszi népszerűvé az albánok és a külföldi turisták körében is. A 2005 óta működő felvonó 1050 m-re visz, negyed óra alatt jutunk fel a pálmafák alól a nyáron forró fővárosból a hűvösebb, télen gyakran hó borította hegyre. Ezen kívül érdemes autóval is felmenni, kerékpározni és túrázni is a Dajti Nemzeti Parkban, találunk vízesést a hegy túloldalán Shëngjergj-nél, és a tetején található Bovilla-tó – mely Tirana ivóvíz készletét biztosítja – környezete is csodálatos.

 

A Shëngjergj vízesés
(Forrás: saját kép)

 

A Bovilla-tó
(Forrás: wikimedia)

 

A Bovilla-tó a sziklamászók egyik kedvenc helye
(Forrás: wikimedia)

 

Ezek szomszédságában van egy különleges magaslat, a Gödrös- vagy Tölcséres-hegy (Mali me Gropa). Nevét azokról a mélyedésekről kapta, melyek létrejötte annak a hosszú folyamatnak az eredménye, ahogyan a víz a mészkősziklákban feloldódott. Az Európában ritkaságnak számító, a hegyet borító akár 10 m-es átmérőt is elérő gödrök, lyukak látványa olyan, mint a hullámzó tenger, de a kék szín helyett a zöld és a sziklák szürke-barna színe váltakozik.

 

Forrás: twitter

 

Mások a méhsejtekhez hasonlítják a látványt, így Méhsejt-hegynek is nevezik. A gödrök, tölcsérek és karsztlyukak mélysége néhány tíz métertől 100 m-ig terjed. A gödrök egy része forrásban végződik (pl. Selitë-forrás), melyek földalatti karsztbarlangokba vezetnek. A gödrök, tölcsérek és karsztlyukak egész évben változatos látványt nyújtanak, így sokan az év minden szakában felkeresik a helyet, hogy minden pompáját és színét kiélvezhessék. Néhány mini-tavat vagy kis vízmedencét is találunk, amelyek úgy néznek ki, mint a „hegy szemei”.

 

Forrás: intoalbania

 

A hegyekhez hozzátartoznak a hágók is. Azok a hegyi átjárók, melyeken a legkönnyebben juthatunk át rajtuk. Az albánok a hegyeket fekvő, megkövült óriásoknak képzelték, melyeken a legkönnyebb a nyakukon átkelni, így az albán nyelvben a nyak, azaz a „qafë” (ejtsd: tyáf) szó jelenti a hágót is. Az 1027 m-en található Llogara-hágó azért különleges, mert a tenger szintjéről indul, és a túloldalon vissza is juthatunk a tengerpartra. És ott találkozik az Adria a Jón-tengerrel. A Llogara-hágó a Çika-hegyvonulat közepén fekszik, mely végig fut a Jón-tenger mentén egészen Saranda városáig. Ez az Albán Riviéra. A hágó kedvelt ugróhelye a siklóernyősöknek, akik kényelmes füves felszállóról vagy az utóbbi időben kiépült beton kilátóról a tengerpartra érkeznek. Magyar siklóernyős klubok is évek óta járnak ide ugrani.

 

Tiszta időben a Llogara-hágóról látszanak a legnyugatibb görög szigetek, Othonoi, Ereikoussa és Mathraki is (Forrás: saját kép, 2019)

 

Az Elátkozott-hegyek (Albán-Alpok) kapuja a Qafë Thorë (Thorë-hágó). Az 1750 m-en található hegyi átjáró valaha a klán vezetőjének őrpontja volt (a neve, ‘terthorë’ is ezt jelenti), innen tartotta szemmel a törzset és a nyájakat. A hágóig az aszfaltút 2015-ben készült el, jelenleg pedig a Theth faluig vezető 16 km-es út építési munkálatai folynak. Ez a környék kedvelt helye volt Nopcsa Ferencnek, így aki ellátogat a hágóra egy emlékművet is talál ott, melyet a Tiranai Magyar Nagykövetség, Magyarország Shkodra-i Tiszteletbeli Konzulátusa, és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közösen állított a magyar tudós tiszteletére.

 

A Nopcsa Ferenc emlékmű Albániában
(Forrás: Magyarország Tiranai Nagykövetsége)

 

 

Aki nem tud/akar elmenni a Llogara- vagy a Thorë-hágóig, de mégis szeretne átkelni egy hegyi átjárón, jöjjön el a Krrabë-hágóra. Ha Tiranából Elbasan-ba megyünk vagy fordítva, és nem az autópályán, akkor a régi úton haladva átkelhetünk a fővárostól kb. 30 km-re található hágón. Ez egy kisebb hegyi átjáró, a tengerszint felett 930 m-en van a legmagasabb pontja. Érdekessége, hogy az út egy szakaszon a hegygerincen fut.

 

Forrás: saját kép

 

A kilátás itt is remek, a környező hegyeken kívül Elbasan-ra is rálátunk.

 

Ha pedig Észak-Macedónia felől jövünk Albániába, vagy arra hagyjuk el az országot, a Som-hágón (Qafë Thanë) található és arról elnevezett határátkelőhelyen tudunk be- vagy kilépni.

 

Forrás: pafrike.al

 

 

Albániában a tengerpartoktól a magashegységekig mindenféle élőhely megtalálható, nagy az alapkőzetek változatossága, a terület ezért magas biodiverzitásúnak számít. A növény- és állatvilág rendkívül gazdag, mely a magyar biológusok figyelmét is felkeltette.

 

Az utóbbi időben Albániában a tengerparti turizmus mellett a hegyvidék idegenforgalma is kezd fellendülni. Bár ezeken a részeken az infrastruktúra és a vendégfogadásra épült szektor kevésbé fejlett, mint a frekventáltabb helyeken, vannak, akiknek pont ez tetszik.

Tartsuk szem előtt, hogy a magashegyi részeken sok helyen csak terepjáróval tudunk közlekedni. A helyismeret hiánya és a nehezebb megközelíthetőség miatt érdemes szervezett túra keretében felkeresni ezeket helyeket. Ebben, azaz szervezett terepjárós túrákban és egyéb kirándulásokban is tudunk segíteni.

 

 

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük