Vlora – két tenger városa

Vlora
(Forrás: adviser travel guide)

Vlora Albánia negyedik legnépesebb települése. A „hős város” leginkább az 1912. november 28-ai eseményről ismert, amikor Ismail Qemali (a város szülötte) kitűzte az albán zászlót, és ezzel kinyilvánította Albánia függetlenségét az oszmán uralom alól, így Vlora a független Albánia első fővárosa lett.

1912-ben, a függetlenség kinyilvánításakor
(Forrás: klan kosova)

E fontos esemény a város címerében is megtalálható
(Forrás: wikipedia)

Vlora ősi település. A régészeti leletek alapján már i. e. VI. sz-ban lakták. Akkor Aulon volt a neve, melynek jelentése csatorna, szoros. Jelentős szárazföldi és tengeri csomópont volt, az illírek egyik fontos kikötőhelye, boráról és olajbogyójáról volt ismert. Mint sok más albán városnak történelme hányatott volt, először római, majd bizánci kézre került, ekkor Aulona volt a neve. Aztán a normannok és a velenceiek, majd 1345-től a szerbek uralták. 1417-től pedig az Oszmán Birodalom része lett, akkor Avlonya-nak hívták. Az 1912-es függetlenedés után 1914. decemberében megszállták az olaszok, és Valona lett a város neve. 1920. májusában létrehozták a Nemzetvédelmi Bizottságot, mely fegyverbe szólította az albánokat, így az olasz megszállók végül 1920. szeptember 2-án kivonultak. Akkor 4.000 lakosa volt a városnak.

Vlora 1920-ban
(Forrás: kultplus)

Vlora 1920-ban
(Forrás: pinterest)

1939-ben újra olasz, majd 1943-ban német-olasz kettős megszállás alá került, melyből 1944. október 15-én szabadult fel, lényeges külső hatalmi beavatkozás nélkül. Vlora a hidegháború idején is fontos szerepet töltött be, mert az öbölben található Pashaliman haditengerészeti bázis (ez alá tartozott szervezetileg Porto Palermo és a Sazan sziget is) az ’50-es években az egyetlen szovjet fennhatóságú támaszpont volt a Földközi-tengeren. A szovjetek 12 Whiskey-osztályú (613-as tervszámú) tengeralattjárót állomásoztattak a bázison, majd miután Albánia szakított a Szovjetunióval, négyet megtartott (igazából ötöt, de egy elsüllyedt).

A Pashaliman haditengerészeti bázis a négy tengeralattjáróval
(Forrás: htka)

A kommunizmus éveiben a város területileg kiterjedt, lakossága pedig 1989-re 72.000-re nőtt.

A rendszerváltás idején albánok százezrei indultak útnak Olaszország felé a jobb élet reményében. Az az ikonikus teherszállító hajó, mely előzőleg cukrot hozott Kubából, és Durrës kikötőjében állomásozott, 1991. augusztus 7-én egyes becslések szerint 20.000 albánnal a fedélzetén indult útnak Bari-ba. A hajó a Vlora nevet viselte.

A gazdasági összeomlás idején 1997. januárjában Vlora volt a polgárháború központja, mivel a piramisjátékban részt vevő cégek egy része ott volt bejegyezve.

1991. augusztus 7-én albánok ezrei hagyják el az országot
(Forrás: 360grade.al)

Ma fontos kikötőváros és kereskedelmi központ. A közelben található Ballsh környékén bányászott kőolaj és bitumen exportjának egy része is a Vlora-i kikötőn keresztül zajlik. Az Adria-gázvezeték 90 km-nyi tenger alatti szakasza is onnan fog indulni Olaszországba. Jelentős a halászat és a haltenyésztés, a konzerv szardíniát külföldre is értékesítik.

Az olívaolajos hal nagyon finom
(Forrás: saját kép)

A Vlora-i kikötő a második legnagyobb Albániában. A kikötő keleti mólója csak kereskedelmi hajókat fogad (max. 6.000 tonnás és 10.5 m merülésű vízi járműveket), hossza 339 m. A nyugati móló 322 m-es, oda érkeznek és onnan indulnak a kompok. Normál (járványmentes) időszakban naponta közlekedik komp Brindisi-be.

Forrás: porti vlore

Vlora meghatározó mezőgazdasági központ. Az olajbogyó termesztés és olívaolaj készítés ma is jelentős a környéken. Az ország egyik legjobb olaját gyártó Musai cég organikus olívaolajakat készít, és számos nemzetközi díjjal büszkélkedhet.

Forrás: musaioliveoil

Vlora egyik legfontosabb kulturális látnivalója a Függetlenségi Emlékmű.

A Függetlenségi Emlékmű
(Forrás: tripadvisor)

A városban három múzeum működik: a Függetlenségi Múzeum (benne a szobával, ahol az első független albán kormány ülésezett), a Történeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum. Mindhárom más aspektusból mutatja be Vlora történelmét.

A Függetlenségi Múzeum
(Forrás: intoalbania)

A város vallási megoszlása alapján szunnita muszlim többségű (kb. 45%). Kb. 10% a keresztény és 0,8% a bektashi muszlim lakosok aránya. A többiek ateistának vallották magukat legutóbb. A XVI. sz-ban jelentős számú zsidó közösség, mintegy 528 család élt Vlora-ban, mert az ottománok támogatták letelepedésüket. Érkeztek Korfuról, Velencéből, Nápolyból, Franciaországból és az Ibériai-félszigetről, és főleg kereskedelemből éltek. A vallási látnivalók közül Kuzum Baba tettyéje és türbéje a bektashik szent helye. A teraszos domb, ahol a tettye található, úgy alakult ki, hogy a környékét a tenger vájta ki. A dombról remek kilátás nyílik a városra és környékére.

Forrás: livejorunal

A Murad mecset 1537-ben épült Szinán, az Oszmán Birodalom leghíresebb építésze vezetésével. Ez az egyetlen fennmaradt mecset Albániában, melyet ő épített.

Forrás: saját kép

Vlora fő vonzerejét azonban természeti szépsége adja. A város az Albán Riviéra kapuja, a Jón-tenger és az Adria találkozásánál fekszik, így az ott nyaralók homokos és kavicsos, valamint sziklás strandokon is fürödhetnek.

A Lungomare sétány sokat változott.

2007-ben
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

A Lungomare-sétány ma
(Forrás: vlora magjike fb)

Ha kicsit délebbre megyünk, ott már csak kavicsos, sziklás strandokat találunk. Az út közvetlenül a víz mellett halad.

Forrás: saját kép (2011)

Forrás: saját kép

Vlora Labëria történelmi régióhoz tartozik. A lab-ok harcias állattartó nép voltak, akik főleg a hegyekben éltek. Vallásuk szerint görög ortodoxok voltak, de az ottománok előszeretettel toborozták őket janicsároknak harcias természetük miatt, így sokan áttértek az iszlámra. Saját szokásjogi kódexük és saját nyelvjárásuk van, mely keveréke a régies és az új nyelvnek. Például a nagyapa (gjyshi) szót az irodalmi albán nyelvben úgy ejtik magyarul fonetikusan, hogy gyüsi, a lab-ok pedig így: gisi. Izo-polifonikus dalaik lágyabbak és líraibbak mint északon.

Az út melletti éttermek népviseletbe öltözött alkalmazottakkal csalogatják a vendégeket. Ezekben többek között ehetünk finom kecskesültet, és megkóstolhatjuk a frissen fogott halakat is.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

De a kis közeli halászkikötőben (Radhimë) is megsütik nekünk, amit az aznapi fogásból választunk.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A szomszédos településekről (Ujë i Ftohtë, Radhimë), melyek szinte egybe vannak épülve a várossal is nagyon szép a kilátás a Karaburun-félszigetre és a Sazan-szigetre, melyeket most már akár hajókirándulások keretében is felfedezhetünk, mert néhány éve megnyitották őket a turisták előtt. A sziklán épült hotelekből lélegzetelállító a látvány.

Forrás: saját kép

A város észak-nyugati részén található Narta-lagúna is nagyon érdekes.

Forrás: saját kép

A 42 km2-es területen különleges állatvilág és sólepárló osztozik (sóból sokat exportál Albánia).

Sólepárló a város határában
(Forrás: saját kép)

A lagúna vize a talajban található ásványi anyagok miatt bizonyos részeken rózsaszín. Mintegy kétszáz madárfajnak nyújt fészkelő- vagy telelőhelyet, köztük a borzas pelikánnak és a rózsás flamingónak.

Forrás: anabelmagazine

Forrás: koha.net

A lagúna további érdekessége a fenyők által benőtt 9 hektáros Zvërnec-sziget, melyre egy gyaloghídon juthatunk el.

Forrás: saját kép

A szigeten található Szűz Mária kolostor a X. sz-ban épült.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A hely 1967 és 1990 között elhagyatott volt, és leromlott állapotba került, politikai foglyok elszállásolására használták. 1990 után visszanyerte eredeti funkcióját, ma kedvelt turista célpont (természetesen felújították).