Albánia rejtett kincsei – Tujan és környéke

Az embernek sokszor messzi és vad vidékre kell utaznia, hogy valami egzotikusat lásson. Albániában kis távolságokon belül találunk vad és egzotikus dolgokat.

A tiranai lakosok, ha hétvégi programot terveznek vagy a tenger irányába, például Durrës-be, a Lalëzi-öbölbe, a Rodon-fokhoz vagy ellenkező irányba a Dajti Nemzeti Parkba indulnak. A 3300 ha-on elterülő nemzeti parkban egyre több a kijelölt turista útvonal, így a nyári meleg elől a hegyekbe is menekülhetünk.

A Dajti Nemzeti Park a felvonónál fényképezve
(Forrás: saját kép)

Tiranából több irányba indulhatunk a hegyekbe. Jó hétvégi program lehet Shëngjergj és környéke, ide kb. 1 órát kell autóznunk. De a fővárostól mindössze 10 kilométerre található egy Tujan nevű település, ahová gyorsabban eljuthatunk. Átlagos albán hegyi falu, de mi most nem ezt kerestük, hanem a légvonalban a közelében található, de másik úton megközelíthatő Tujan-i Lépcsők (Shkalla e Tujanit) nevű helyet. Tiranában a Rruga e Dibrës-ön (Dibrai út) kell végig haladni, majd a város szélén az elágazásnál a Rruga e Arbrit táblát kell követni, és nem jobbra tartani, amerre a másik tábla Tujan falut, pontosabban az ott található várat jelzi. A Rruga e Arbrit/Arbërit (most építik) szakaszosan van aszfaltozva, 2021-re tervezik befejezni. Ha elkészül, a Tirana és Nagy-Dibra (Észak-Macedónia) közötti 72 km-es út a hegyek között, 1500-2000 m tengerszint feletti magasságon fog áthaladni, fantasztikusan szép környezetben.

Az úton haladva látjuk magunk előtt az egyre magasabbra tornyosuló és egyre változatosabb formát öltő hegyeket. Ez a környék a kommunizmus alatt is kedvelt célpontja volt a tiranaiaknak, és autó híján biciklire pattanva mentek el oda, hogy felfrissüljenek. A táj gyönyörű, hamarosan elénk tárul a szurdok, melynek alján a Tirana-folyó kanyarog. Ide tartunk most.

Először elhaladunk Brar falu mellett (nem jelzi tábla, csak a dombon magasodó néhány ház és mecset látványából tudhatjuk, hogy ott van a település).

Brar falu a távolban
(Forrás: saját kép)

Ahogy haladunk tovább, a hegyek és a sziklák látványa egyre vadabb lesz.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Jobb kéz felől hamarosan találunk egy éttermet. A neve: Shkalla e Tujanit (Tujan-i lépcsők/Tujan lépcsői). Igazából senki sem tudja, honnan származik a neve, valószínűleg a fenséges szikla alakzatokból, melyek lépcsőszerű alakot öltenek, és melyeken csak a hegyi kecskék tudnak átjutni Tujan-ba. :)

A szépen kialakított vendéglátóhely környezete lenyűgöző.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Az étterem aljában kanyargó Tirana-folyóhoz kiépített lépcsőkön le tudunk gyalogolni. Ott fürödhetünk vagy elindulhatunk a kanyonba. A táj gyönyörű, bármerre nézünk.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Az étterem ár-érték arányban egyébként nagyon jó. Presszó kávét 70 Lek-ért ihatunk, fél kiló sült bárányhús ára körettel 800 Lek. De ehetünk akár nyulat is, melyet a folyó túloldalán található veteményes melletti ólakban tartanak.

Forrás: saját kép

A képen látható kutya is ott volt az étteremben. A nyakában lógó zsák biztosította számára az élelemet, ha megéhezne. A szemünk láttára vett ki belőle és evett meg egy kutyakekszet. :)

Forrás: saját kép

Ha Tiranából kifelé az elágazásnál nem erre, hanem Tujan falu felé fordulunk, ott egyéb érdekességeket találunk. Például egy vár maradványait. A valaha 3 ha-on elterülő négyszög alakú erődítményt a korai vaskorban építették, és Kr. u. IV. sz-ban felújították. A vár falaiból mára nem sok maradt, és nehéz is megközelíteni, így oda csak akkor menjünk, ha amúgy is túrázni szeretnénk a vad tájakon.

Forrás: pinterest

Tujan mellett található még egy érdekesség. Egy olajfaliget. Ebben nincs semmi különös, Albánia szerte rengeteg olajfaültetvény van. Szkander bég például ösztönözte az embereket, hogy ültessenek olajfákat, minden frissen házasodott párnak 10 olajfa csemetét kellett ültetnie akkoriban, a hadvezér ezt törvénybe is iktatta. De az olajbogyó termesztés és olívaolaj készítés sokkal régebbi hagyomány Albániában, már az illírek is foglalkoztak olajbogyó termesztéssel. Albániában nagyon sok ezer évesnél is idősebb olajfa található, de több 2000-2500 éves olajfaültetvény is van. Az egyik Petrele falu mellett, ahol mi is gyakran megfordulunk.

Forrás: saját kép

Albánia legöregebb olajfái azonban Tujan mellett élnek. Az albán olajfa szakértők szénizotópos kormeghatározással megállapították, hogy a Tujan-i olajfák 4000-4500 évesek, és a legnagyobb fa kerülete 30 méter! (A világon legnagyobbnak vélt Krétán található olajfa kerülete 34.5 m. A Föld legöregebb olajfái Libanonban vannak, korukat 6000 évesre becsülik.)

Az egyik öreg olajfa Tujan-ban, korát kb. 3.000 évesre becsülik
(Forrás: reserchgate.net)

Ezek az ősi fák még mindig teremnek, az ilyen öreg fák gyümölcse rendkívül ízletes és értékes.

Albániában jelenleg nem létezik törvény, mely a kulturális örökség részeként védené ezeket a fákat, így sok közülük tűzifaként végzi. A világ más országaiban védik ezeket a fákat, és természetesen kihasználják a turisztikai értékeit is.

Fenti látnivalók egynapos program keretében bejárhatók Tiranából és akár Durrës-ből is.