Albánia, ahol a Mikulás az újév öregje
Albánia speciális történelmi helyzetéből kifolyólag a karácsonyt sokáig nem ünnepelték. A kommunista rezsimek szerte Kelet-Európában felszámolták a karácsony ünneplését, így „karácsonyi” energiáját sok család az újév ünneplésére összpontosította. Így volt ez Albániában is, ahol ráadásul nem csak névlegesen, hanem 1967-ben törvényileg is betiltották a vallásokat, így az ország a világ egyetlen hivatalosan is ateista állama lett. Az egyházi vezetőket is szigorúan megbüntették, üldözték, sokukat kivégezték. Egy az állami levéltárban őrzött dokumentum szerint az utolsó karácsonyi jókívánság 1966-ból származik, melyben az Albán Ortodox Egyház vezetője boldog karácsonyt kíván az albán katolikus egyházfőnek.
A legfontosabb nap december 31, azaz a szilveszter volt. Az emberek ajándékot adtak gyermekeiknek, tele voltak az üzletek olyan élelmiszerekkel, amelyeket év közben nem lehetett megvásárolni. Általában otthon ünnepelték a szilveszter éjszakáját, majd január első napjaiban felkeresték rokonaikat vagy szomszédaikat boldog újévet kívánva. Így napközben kétszer is láthatták egymást, délelőtt az egyik fél a rokonok vagy szomszédok házába látogatott, ők pedig délután viszonozták a vizitet. Olyan volt, mint egy nagy verseny, ki tud több süteményt, italt, friss és szárított gyümölcsöt kínálni. :-)
Ma, amikor mindenki szabadon felvállalhatja a hitét – sőt, itt Albániában példaértékű toleranciában és egyetértésben él a négy itt gyakorolt vallás – az ünnepekhez kapcsolódó szokások is élnek. Ennek egyik legszebb bizonyítéka, hogy Shkodra-ban minden évben fényfüzérrel szokták összekötni a nagymecset minaretjét és a katolikus templom tornyát.
A közterületeken, bevásárlóközpontokban, üzletekben már december elejétől találkozunk a karácsonyi díszítésekkel.
Tiranában a főtéren karácsonyfát állítanak, és a nagyobb városokban is. Az alábbi képeken az is látszik, hogyan változott a Szkander bég tér (Tirana főtere) az évek során.
Karácsonyi vásárokat is tartanak.
Az ország vallási megoszlásának tekintetében minden család saját belső meggyőződése szerint ünnepel. Albánia kb. 70%-ban muszlim hitűnek vallott lakossága is állít „karácsonyfát” már december elején, itt ezt újévi fának hívják. Az ajándékozás is újévkor történik, a Mikulás pedig az „újév öregje” (Babagjyshi i Vitit të Ri, Njeriu i vjetër i Vitit të Ri vagy Plaku i Vitit të Ri).
Egyébként a hóembert is az öreg szóval fejezik ki (plak prej dëbore). Havat a mediterrán részen ritkán látni, de Albánia területének kb. 70-75 százaléka hegyvidék, így ott télen gyakran van hó. A magasabb részeken már sokszor kora ősszel leesik, és egészen nyár elejéig megmarad. A mediterrán részen élők annyira nem ismerik a hóember építés csínyját-bínját, hogy a szomszéd gyerekeknek például a mi kisfiunk mutatta meg a görgetéses módszert. Az alábbi képen is látszik, hogy ők a tapasztásos módszerrel próbálkoznak. :D
Az ortodox (kb. 20%) és katolikus (kb. 10%) lakosság is a saját szokásai szerint ünnepli a karácsonyt. December 25. hivatalos ünnepnap és egyben munkaszüneti nap Albániában. Karácsony szentestéjén a katolikus hívek éjféli misén vesznek részt, az ortodoxok másnap a kora reggeli órákban tartják a szentmisét. A karácsonyi vacsora általában húsmentes, halból, zöldségekből és babból álló ételek kerülnek az asztalra. Baklavát is felszolgálnak. Egyes családok ilyenkor ajándékoznak is.
A szilveszter ma is elsősorban az étkezésről szól. A vacsorára való készülődés már egy héttel előtte elkezdődik. Az újév előtti héten a családok alaposan kitakarítják otthonaikat, ezzel is készülve az ünnepre, mert úgy tartják, ha mindent megtesznek, akkor az újesztendő csak jót hozhat. A hagyományos étel a sült pulyka, ezt itt frissen vágott állatból készítik. Vidéken sokan maguknak nevelnek pulykát szilveszterre, illetve lehet vásárolni előre leadott rendelés alapján a gazdáktól. Mi is így szoktunk venni.
A borjú-, bárány-, kecske- vagy sertéshús sem hiányzik az asztalról.
Itt is vannak különbségek régiók szerint, Gjirokastra–ban pl. a húsos pite vagy a különböző káposztafélék is helyet kapnak a szilveszteri menüben. Tengerparti területeken vagy tóparti városokban, mint például Pogradec a hal a megrakott asztal királya. De készítenek különböző előételeket is, pl. blinit (orosz palacsinta), sült tökből és padlizsánból tekercset, töltött tojást, és különböző salátákat, orosz salátát mindenképp. A desszertek közül a baklava nem hiányozhat, de különféle krémes sütemények is terítékre kerülnek. Fontos, hogy akkor is tele legyen az asztal, ha kicsi a család. A legtöbb étel biztosan elfogy.
És a szerencse burek is elengedhetetlen: az újévi burek-be pénzt sütnek, és aki megtalálja, annak szerencsét hoz.
Az újév ünneplése itt is hangos. Régebben szinte minden sarkon tűzijátékot, petárdát árultak, az utóbbi években ezt itt is betiltották.
Ez azonban nem szegi kedvét az albánoknak, megoldják, hogy mindenkinek legyen elegendő durrogtatni valója, így még a mi falunkban is csak ki kell mennünk éjfélkor a teraszra, és ezt látjuk.
Az albánok úgy tartják, fontos, hogy ki lép először a házba újévkor. Ha egy kisfiú, akkor az újév szerencsés lesz. Ha a jobb lábával teszi ezt, akkor különösen jó lesz az újesztendő. :-)
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!