Albánia – a gyógynövények kincsestára

Albániában virágzik a gyógy- és aromanövények termesztése, begyűjtése, felhasználása és kereskedelme.

Az ország növényvilága rendkívül változatos. Albániában kb. ötezer növényfaj található, ami 32%-a Európa összes növényének. Erről már beszélgettem Barina Zoltán botanikussal, (kattints ide), aki a téma nagy szakértője, hiszen lassan 20 éve kutatja és térképezi fel Albánia növényvilágát. Most is az ő segítségét kértem, hogy véleményezze és egészítse ki az általam írtakat.

BZ: Albánia növényvilágának változatossága annak köszönhető, hogy a mediterrán tengerpartoktól a magashegyekig változatos klímájú területek találhatók itt: míg a partok közelében a fagyok is ritkák, az északi hegyvidékeket 5–6 hónapon keresztül vastag hótakaró boríthatja. Igen sokféle alapkőzettel találkozhatunk az országban: a különböző mészkövek és szerpentinek mellett vulkanikus kőzetekből felépülő hegyek, flish alkotta dombok és tengeri sós üledékből keletkezett evaporit is más-más növények számára biztosít kedvező feltételeket.

Az Albániában fellehető gyógy- és aromanövények közül több, mint 400 gyógy- és aromanövény előfordulását ismerjük, melyek közül számos fajt gyűjtenek be és értékesítenek belföldi és külföldi piacra.

Így a gyógy- és aromanövények termesztésének, begyűjtésének, feldolgozásának és kereskedelmének tekintetében nem meglepő az a tény hogy ez a kis ország világviszonylatban a 25 fő gyógy- és aromanövény exportőr között van. A mezőgazdasági termékek közül ezekből a növényekből exportál az ország a második legtöbbet. Érdekes adat, hogy Albánia teljes exportjának kb. 20%-át adja ezen növények értékesítése.

Az is figyelemre méltó, hogy az itt termelt és begyűjtött gyógy- és aromanövények több, mint 95%-át értékesítik külföldre. Elsősorban Németországba – ide kerül az itt begyűjtött és feldolgozott növények 29%-a. És az Egyesült Államokba, az orvosi zsálya háromnegyedét exportálják például oda. Törökország, Olaszország, Franciaország, Svájc is az elsődleges célországok között van. A szomszédos országokba, valamint Magyarországra, de még Ausztráliába és Új-Zélandra is értékesítenek. Ezen kívül Dél-Korea, India, Pakisztán, Sri Lanka, Malajzia, Írország, Marokkó van a listán.

BZ: A Németországba történő export egy része irányul valóban oda, a többit nagykereskedőként továbbadják ötszörös áron, pl. Magyarországra. Van egy magyar gyógyteás cég aki sokáig vásárolt úgy albán gyűjtött gyógyfüveket, hogy mivel közvetlen kapcsolatuk nem volt, német kereskedőn keresztül.

A gyógynövény export országonkénti megoszlása 2016-ban. A legtöbbet Németországba és az Egyesült Államokba értékesítenek.
(Forrás: INSTAT -Albán Statisztikai Hivatal)

Jelenleg 31 albán cég értékesít növényeket külföldre, ami kb. 90.000 embernek ad szezonális, illetve stabil megélhetést. A legnagyobb tételben exportált növények az orvosi zsálya, szurokfű (Origanum vulgare, a növényre inkább ezt használjuk, a fűszerre az oregánót), hegyi pereszlény, levendula.

BZ: Albániában nincs honos levendulafaj, hanem termesztik. Az orvosi zsályát gyűjtik vadon és nagy volumenben termesztik is. A szurokfüvet és a hegyi pereszlényt tudtommal nem termesztik, hanem gyűjtik (mivel nagy mennyiségben előfordul, a termesztése nem éri meg, sokkal drágább).

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint a hegyvidékeken élő családok egyötöde érintett valamilyen szinten a gyógy- és aromanövények termesztésében, begyűjtésében és egyéb hozzájuk kapcsolódó tevékenységekben.

Ami a földrajzi felosztást illeti, Malësi e Madhe, Kukës, Dibër, Elbasan, Berat, Skrapar, Përmet és Gjirokastër régiókban termelik és gyűjtik be a legtöbb növényt. A mezőgazdasági tevékenységet végzők tekintetében az adott területeken lévő gazdálkodók számarányát nézve Malësia e Madhe az a régió, ahol ez az arány a legnagyobb: 62,3%. Ezután következik Kukës 48,6%, Kolonjë 41,4%, majd Librazhd 38,8%.

Shkodra és környéke a zsályatermesztésről ismert, valamint délen Libohova. Gramsh környékén levendulát termesztenek, míg Delvinë az oregánó hazája, a Vlora-folyó vidéke pedig a kakukkfűé. Északon a vörös boróka, közönséges boróka és az áfonya a fő termények. A tropojai áfonya a legkeresettebb itt Albániában és külföldön is.

Ha áfonya, akkor Tropoja
(Forrás: saját kép. Készült: Pazari i Ri, Tirana)

A piacon vörös- és fekete áfonya is kapható
(Forrás: saját kép)

BZ: A közönséges borókát nagy tömegben gyűjtik az Ostrovica hegységben is (Skrapar). A tropojai fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), kis részben hamvas áfonya (Vaccinium uliginosum). Ezt gyümölcsként láttam fogyasztani. A Gash régióban, Tropoja fölött a hármashatár környékén vannak nagy áfonyások, egészen Ceremig.

Áfonyagyűjtő fésű és áfonya Cerem fölött az Albán-Alpokban.
(Forrás: Barina Zoltán, 2012. augusztus)

Még megemlíteném a szalmagyopárokat (Helichrysum spp.): az olasz szalmagyopárt pl. Shkodra–Koplik környékén termesztik, aromája a curry-re emlékeztet, ezért curryfűnek is nevezik. A hegyvidéken vadon is előfordul egy másik szalmagyopár faj (Helichrysum stoechas), ezt szintén gyűjtik és szárítva is megvásárolható (egyszer vettem Tiranában egy zacskóval, abból 6-8 másik növényfaj magját tudtuk kimutatni, azaz elég szennyezett volt 😊 )
Szintén láttunk gyűjteni kankalinokat, ebből egyaránt gyűjtik a tavaszi kankalint (Primula veris) és a sugárkankalint (Primula elatior).

A Gjallica-n gyűjtött tavaszi és sugárkankalinok
(Forrás: Barina Zoltán, 2010. május)

Nyírfalevelet így gyűjtenek, szárítanak, jellegzetes illata van.

Nyírfalevél szárítása Novosej Shishtavec mellett
(Forrás: Barina Zoltán, 2012. augusztus)

Gyűjtenek pl. mezei katángot is. Idén kaptam két készletből is mintát, mert a német cég katángként importálta és adta tovább, majd valamiért bevizsgálták és azt mondták, hogy a mérgező mérges saláta (Lactuca virosa). Valóban katángok voltak, csak kora tavasszal gyűjtötték be a tőlevélrózsáikat. Ez azért probléma, mert gyógynövényként a virágos hajtása forgalmazható (tehát a gyűjtő ismerte a fajt, de talán nem mondták neki, hogy melyik része kell – egyébként ebben is találtam 6 másik fajt, elég szemetes volt). Nálunk van gyógyszerkönyv, az adja meg a sztenderdeket, hogy melyik növénynek melyik része és milyen tisztaságban kerülhet forgalomba. Próbáltam utánaérdeklődni, de Albániában nincs ilyen. Amiről még tudok, hogy füzike és zsurló is került hozzánk Albániából. Ezekre készül is egy útmutató, mert a mezei zsurló gyógynövény, a nagyon hasonló mocsári zsurló pedig mérgező. A füzikék közül a kisvirágú füzikét tartják nyilván gyógynövényként, a többi hatóanyag tartalma nem ismert.

Az organikus és bio minősítés a 90-es évek közepén jelent meg Albániában a gyógy- és aromanövények iránti megnövekedett kereslet következtében. Néhány itteni exportőr rendelkezik az EU és az USA szabványainak megfelelő minősítéssel.

Albániában a vidéki emberek mindennapi életének része a vadon élő gyógy- és fűszernövények gyűjtése és felhasználása. „Fűben-fában orvosság”, tartja a magyar mondás, és nincs ez másképpen itt Albániában sem. Ha egy albánnal beszélgetsz, és szóba kerül, hogy ilyen-olyan bajod van, biztosan fog javasolni valamilyen növényt, amiből teát vagy borogatást kell készíteni. A babérlevél (melyet női névként is használnak: Dafina), a menta, citromfű, hárs, csalán stb. fogyasztása a mindennapi élet része. És ne feledkezzünk el a hegyi teáról (çaj mali), ami itt olyan, mint Magyarországon a kamilla volt. A háztartásokban állandó szereplő, és a legtöbb kávézóban, étteremben megtaláljuk az itallapon. Ez a növény számos jótékony hatással rendelkezik, ráadásul nagyon finom is. Itt írtam róla: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2014/11/06/caj-mali-a-balkani-hegyek-csodaszere/

Hegyi tea és vörös oregánó egy bolt polcán
(Forrás: saját kép)

Az utak mentén látjuk az árusokat, akik mézet, olívaolajat és különféle növényeket árulnak. Náluk is vásárolhatunk hegyi teát, és egyéb gyógy- és fűszernövényeket is.

Út menti árus a Llogara-hágón 2011-ben
(Forrás: saját kép)

BZ: Ehhez két jópofa sztori: egyszer a Llogara alatt Palase mellett vettem egy üveg mézet pollenekkel foglalkozó kollégámnak arra számítva, hogy a gyepek virággazdagsága miatt sokféle faj pollenje lesz kimutatható a mézben. Hát semmi nem volt benne, kristálycukorból készült 😊 pedig tényleg vannak ott kaptárak, de gondolom, a turistának jó volt ez is.

A másik, hogy egy barátom „rendelt” egyszer mali çajt, hogy vigyek neki. Elég sűrű volt a programunk, nem volt idő és alkalom szedni, ezért 100 lekért vettem egy csomagot neki Tepelenától délre az Uji i Ftohtë mellett, ott mindig árulnak. Utána mesélte, hogy milyen érdekes füstös íze volt a teának amin csodálkoztam. Aztán rájöttem, hogy ugyanott pörkölték a kukoricát is egész nap, így a teafű is átvette a füstszagot.

Tepelene mellett Ujë i Ftohtë-nál az árus munkáját egy cuki kecske is segíti
(Forrás: saját kép, 2019)

A piacokon és a boltok polcain is találkozunk a növények szárított formájával, és természetesen a teás dobozokban is szálas vagy filteres kiszerelésben.

Hegyi tea különböző formában egy mezőgazdasági vásáron Tiranában 2012-ben
(Forrás: saját kép)

A legtöbb gyógynövény alkalmazható fűszernövényként is. Az albán gasztronómiában előszeretettel használják az oregánót, bazsalikomot, hegyi pereszlényt, rozmaringot, babérlevelet.

Fűszerek egy áruházban
(Forrás: saját kép)

A hagymával sem bánnak csínján, számos fajta vöröshagyma és póréhagyma kapható, és az éttermekben sokszor a nyers fokhagymát kiteszik a rendelt étel mellé. És most már néhány éve lehet kapni mákot is.

Mák, azaz albánul “pipacsmag”
(Forrás: saját kép)

A bektashi muszlimok (akiknek Tiranában található a világközpontjuk) egyik legnagyobb ünnepén Nevruz-napján 12 növényből készítik a bureket. Kerül bele pipacs, spenót, póréhagyma, zöldhagyma, káposzta, sóska, fokhagyma, kapor, csalán, petrezselyem, menta és szőrös disznóparéj.

A burek hozzávalói Nevruz-napján
(Forrás: saját kép)

Házi burek
(Forrás: saját kép)

Ha Albániában jártok, kóstoljátok meg a finom teákat, és vásároljatok szárított növényeket. Szuvenírnak is megfelelő, és ha otthon fogyasztjátok, felidézi az itt eltöltött napok hangulatát.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük