Közúti közlekedés Albániában régen és most

A bejegyzés apropóját két dolog adta:

Az első, hogy a fiunk pontosan egy hónapja kapta kézhez az albán jogosítványát. Így már nem csak azt mondhatjuk el, hogy ő az az egyedüli magyar gyerek, aki Albániában jár albán állami iskolába és albán nyelven tanul, hanem ő az is, aki itt Albániában szerzett vezetői engedélyt magyarként.

A másik apropó, hogy a napokban kaptunk egy kedves magyar utasunktól egy albán közlekedési szabálykönyvet 1970-ből. Ő egy augusztusi csoporttal járt itt, majd értesülvén tőlünk fentiekről, ugyanannak az irodának a szeptemberi csoportjával kiküldte azt a könyvet, ami alapján látni fogjuk, hogyan és kik vezettek járművet Albániában a kommunizmus idején.

Forrás: saját kép

Fenti tény annak fényében nagyon érdekes, hogy Albániában a kommunista éra alatt magánembernek nem lehetett saját tulajdonú személyautója. A rendszerváltásig (1991) mindössze kb. 600 darab személyautó rótta az albán utakat.

A kommunista korszak kezdetén a Szovjetunóhoz hasonlóan még lehetett magángépjárműveket vásárolni Albániában pontrendszeren keresztül. Az albán rezsim azonban úgy döntött, hogy megszünteti ezt a rendszert, hogy véget vessen az albánok szüntelen küzdelmének a lista élére jutásért, a „polgári önzésnek” minősített hozzáállás megakadályozása érdekében. Így Albániában az embereknek vonattal, busszal, kerékpárral és ökrös/lovas/szamaras/öszvéres szekérrel kellett közlekedniük a kommunizmus alatt.

A 20. század elejét Albániában a karavánútvonalak jellemezték, amelyek az ország legfontosabb központjait a tengerparttal és a szomszédos országokkal kötötték össze kereskedelmi cserekapcsolatok céljából. Ebben az időben még használták a Via Egnatia útjainak maradványait is.

Közúthálózat Albániában 1912-ben
(Forrás: retro.al)

Az első autó – egy Fiat márkájú – 1913-ban érkezett Albániába, tulajdonosa F. Sulioti volt.

Forrás: retro.al

Az Albán Legfelsőbb Tanács 1924. április 10-én hozta azt a rendeletet, mely szabályozta a motoros járművek használatát és közlekedését. Ezek a gépjárművek személygépkocsik, motorkerékpárok, traktorok és minden egyéb olyan gépjármű volt, amely utakon és köztereken közlekedett és nem kapcsolódott vasútvonalhoz. Annak az állampolgárnak, mely ezen járműveket vezethette, rendelkeznie kellett vezetői engedéllyel, a járműnek pedig forgalmi engedéllyel. Az alsó korhatár 20 év volt.

1926-ban a motoros járművek száma az alábbiak szerint alakult: Shkodra – 47, Tirana – 85, Durres – 70, Elbasan – 25, Berat – 33, Vlora – 21 , Korcë – 119, Gjirokastër – 83. Összesen 483 motoros jármű. (A városok nevére kattintva külön bejegyzés olvasható.) Érdekesség, hogy akkoriban a „qerre” szót használták a járművekre, melynek többes száma „qerret”. Ilyen nevű településből három is található Albániában.

Forrás: retro.al

Az első jogosítványt 1929-ben állították ki egy durresi polgár részére.

Forrás: retro.al

Biciklis forgalmi engedély 1942-ből:

Forrás: retro.al

1954-ben érkezett az első ZIS 110B autó a pártvezetőknek.

Forrás: retro.al

Az első traktorok 1978. október 16-án jöttek ki az egykori traktorgyárból Tiranában. DT-54-esek.

Forrás: retro.al

A bejegyzés apropóját adó közlekedési szabálykönyvet az akkori Belügyminisztérium (szó szerint fordítva Belső Munkák Minisztériuma) adta ki 1970-ben. A 16×11 cm-es könyvecske negyvennégy számozott oldalból áll, melyben részletezik a közlekedési szabályokat, és kb. ugyanennyi számozatlan oldalból, melyeken az akkor használatos közlekedési táblákat tüntetik fel. Annak idején 2.70 Lek-et kellett érte fizetni.

A könyvecske első oldala mindjárt egy dekrétumot tartalmaz, mely az Albán Népköztársaság kormánya által 1969-ben kiadott a Városokban és egyéb utakon való közlekedésre vonatkozó szabályokat tartalmazza a motoros és motor nélküli járművekre, valamint a gyalogosan közlekedőkre. Az ebben részletezett szabályok szerint:

A jogosítvány megszerzéséhez min. 18 évesnek, a lakosságot kiszolgáló járművek vezetőjének pedig min. 21 évesnek kellett lenni, a maximum korhatár 60, nők esetében pedig 55 év volt. Jogosítványt szerezhetett bárki, aki elvégezte a kurzust és legalább 8 általánost végzett. A jogosítvány kiállításához szükség volt orvosi igazolásra, 3 db fényképre, az iskolai igazolásra, és egy banki bizonylatra 5 Lek befizetésről.
40 éves korig 5 évente, 40-50 éves kor között 3 évente, 50-60 éves kor között pedig 2 évente kellett orvosi vizsgálatra menni.

A képzett járművezetőknek az alábbiaknak kellett megfelelniük:
– megfelelő állapotú járművel kellett rendelkezni az utazáshoz
– nem fogyaszthattak alkoholt
– a megengedett sebességgel kellett közlekedni
– különös figyelemmel kellett lenni a személyszállításnál, útkereszteződéseknél, vasúti kereszteződéseknél, éjszakai közlekedésnél és sűrű ködben

Retro autókiállítás Tiranában 2019-ben (Forrás: saját kép)

A vállalatok, intézmények, állami szervek, termelőszövetkezetek járművei és a katonai járművek vezetői csak megfelelő állapotú járművet vezethettek, és nem adhatták át a vezetési jogot más személyeknek. Ezen járművek alatt a 100 cm3 hengerűrtartalom fölötti járművek voltak értendők, és a forgalmi engedélyt, valamint a rendszámot a Munkaügyi Minisztérium bocsátotta ki. Ha a jármű vezetője elvesztette vagy használhatatlanná tette a rendszámot, 50 Lek-et kellett fizetnie.

Forrás: saját kép

A külföldi állampolgárok a saját országuk által kibocsájtott vagy nemzetközi vezetői engedéllyel léphettek be és közlekedhettek az Albán Népköztársaság terültén nem tovább, mint 1 hónapig. Amennyiben túlhaladták ezen időtartamot, a Belügyminisztérium bocsájtott ki jogosítványt és rendszámot részükre, melyért 50 Lek-et kellett fizetni.

Fenti szabályok be nem tartásának vétsége társadalmi megrovással vagy 500 Lek-ig terjedő büntetéssel volt sújtható. A rendészeti szervek munkatársai 10 Lek helyszíni bírsággal sújthatták a szabályszegőket.

A könyvecskében ezek után a közlekedési szabályok részletezése, a különböző járműtípusok, különböző közlekedési helyzetek, helyszínek, a személy- és áruszállításra vonatkozó szabályok, valamint a közlekedésben részt vevők kötelességeinek felsorolása következik.

A közlekedési táblákból 79 féle volt használatban.

A főútvonal és főútvonal vége így nézett ki:

Forrás: saját kép

A Stop tábla pedig így:

Forrás: saját kép

És létezett kézikocsival behajtani tilos tábla is:

bForrás: saját kép

Ha ma valaki Albániában B kategóriás jogosítványt szerezne, 18 év a korhatár. Orvosi vizsgálat szükséges, először a háziorvos igazolja, hogy nincs olyan betegség, ami kizárja, hogy a páciens vezethessen a forgalomban. Aztán kell elmenni szem- és fülvizsgálatra a szakrendelőkbe.

Az elméleti kurzus 30 órából áll. Ennek sikeres vizsgája után, melyet a DPSHTRR – az általános útkezelő- és fenntartó igazgatóság – épületében kell vagy számítógépen vagy papíralapon (ez választható) megcsinálni. Ha elsőre nem sikerül, még négyszer lehet próbálkozni pótvizsgadíj ellenében. Az elméleti vizsga előtt el kell végezni egy elsősegélynyújtás tanfolyamot, ami itt a Vöröskereszt szervezésében négy óra időtartam. Ezt lehet egy napon vagy elosztva. Erről a vizsgázó egy fényképes igazolványt kap, mely 2 évig érvényes.

Miután ezek megvannak, lehet kezdeni a gyakorlati oktatást. Minimum 18 órát kell venni, és az itteni viszonyoknak megfelelő utak, azaz a gyakori szintkülönbségek miatt különösen figyelnek a motorfékezés és az emelkedőn való elindulás gyakorlására. Sikeres gyakorlati vizsga esetén a jogosítványt akár a következő napon kiállítják.

Forrás: saját kép

Az itteni KRESZ sokat változott az utóbbi időben. Szigorodtak a közlekedési szabályok, és emelkedtek a büntetési tételek, legutóbb idén áprilisban. Ugyanakkor az új szabályozás szerint a határidőn belül befizetett bírságok felére csökkentésről rendelkeztek, így aki 15 napon belül befizeti a kirótt büntetést, 50%-ot elengednek belőle. Valamint a jogosítványok érvényességi idején is hosszabbítottak: jelenleg a B kategóriás vezetői engedély érvényességét 10 évről 15 évre emelték.

Tirana belvárosa napjainkban
(Forrás: saját kép)