Tirana, a rohamléptekkel átalakuló albán főváros

Tiranában először 2007-ben jártunk. Az akkori benyomásaim alapján azt mondtam: én ide soha többet nem szeretnék visszajönni. Kaotikus közlekedés, stílustalan városkép, semmi érdekesség. Ehhez képest 14 éve élek itt, és elképesztő az az átalakulás, fejlődés, amin az albán főváros keresztülment.

Tirana 2007-ben
(Forrás: saját kép)

Ha valaki tíz évvel ezelőtt megkérdezte tőlem, mit érdemes Tiranában megnézni, azt válaszoltam: Tirana nem éri meg, hogy rászánjuk az időt. Van egy szép régi mecsete a városközpontban és egy libegője. Nagyjából ennyi.

Azóta megváltozott a véleményem, és mindenkit arra biztatok, ha eljön Albániába, semmiképp ne hagyja ki Tiranát (sem).

Hogy miként bővült az albán fővárosban a látnivalók sora az utóbbi években, milyen múzeumok nyíltak, miket újítottak fel és nyitottak meg a turisták előtt, ezekről ide kattintva részletes leírást találtok.

A mostani bejegyzésben inkább a város építészeti és fenntarthatósággal kapcsolatos változásaira tenném a hangsúlyt.

Azt szoktam mondani, ha egy város nem szép, legalább legyen érdekes. Tiranára ez nagyon igaz, hiszen szépnek semmiképp nem nevezhető, érdekesnek annál inkább. Nincsenek patinás, stílusos, régi épületei, az egész egy eklektikus katyvasz. A szocializmusban épült sokszor vakolatlan tömbházaktól kezdve, az olaszok által épített villákon keresztül (ezek között vannak igazán szépek), a modern, soklakásos már mélygarázzsal épülő lakótömbökig minden van. Valamint magas és érdekes épületek. Egyre több. Ezekre szeretnék most bővebben kitérni (a teljesség igénye nélkül), mert az utóbbi években főként ezek az épületek határozzák meg a városképet. Nem mellékesen megemlítve azokat a neves nemzetközi építész irodákat, melyek megtervezték azokat.

Lakóházak Tiranában. Néhányukat próbálják vidámabbá tenni.
(Forrás: saját kép)

1970-ig Tiranában a legmagasabb épület a 35 m magas Óratorony volt. 2000-ben készült el a Sky Hotel, ami 75 magas. 2003-ban az Edi Rama (jelenleg miniszterelnök) vezette város elkészíttetett egy tíz épületre vonatkozó városfejlesztési tervet a Szkander bég tér köré, mindegyiket maximum 85 m magasra tervezve, hogy összefüggő látképet adjanak. A mai helyzetet elnézve, nem sikerült tartani a magasságra vonatkozó elképzelést. :) 2015 óta nem tudjuk úgy fényképezni az Et’hem Bey mecsetet és mellette az Óratornyot, hogy ne lógna a képbe a Plaza hotel (most Maritim Plaza) szürke tömbje, az 85 méter magas.

Forrás: saját kép

2022-ben így nézett ki
(Forrás: saját kép)

Már a Plaza hotelt is eltakarja a lassan elkészülő Book Building
(Forrás: saját kép, 2024)

A tiranai stadion felújításával is nyert a város egy magas épületet. A stadion mellett üzemelő Marriott hotel ugyanis 112 m magas. Ez 2019-ben készült el.

2022-ben az ATTI torony (Alban Tower Tirana) is elnyerte végleges külsejét. Érdekessége, hogy a nap állásától függően változik a színe, ahogyan tükröződik a fényben.

Alban Tower Tirana
(Forrás: saját kép)

2023-ban készült el a város jelenlegi legmagasabb épülete a Downtown One, amely 150 m magas. A neves hollandiai székhelyű építész és várostervező iroda az MVRDV jegyzi, az épületen Albánia térképe rajzolódik ki.

A Downtown One Albánia térképével
(Forrás: saját kép)

A nemrég átadott tiranai Nagymecset tornyai között
(Forrás: saját kép)

Az InterContinental hotelt is meg kell említeni, a 135 m magas sárga épület messziről látszik a város közepén.

Az épülő InterContinental, előtte a régi Tirana International Hotel, mellette az épülő Mount Tirana
(Forrás: saját kép, 2023)

A folyamatban lévő projektekről is ejtsünk szót. Ha elkészül, a legmagasabb lesz a dán CEBRA építész iroda tervezte Mount Tirana (az InterContinental mellett) a maga 205 méterével. Kinézetét a környező hegyek ihlették. Mellette fog helyet kapni a jelenleg engedélyeztetés alatt álló Tirana Society Towers 300 méter magas épülete.

A Lana Riverside 204 m magas lesz, a Hora Vertikale pedig 140 m. Ennek érdekessége, hogy a több összeépült és elcsúsztatott toronyház úgy fog kinézni, mint egy falu a magasban zöldnövényekkel tarkítva. Utalva a Palermo közeli arberes fővárosra, melyet az oszmán-török megszállás elől menekülő himarai albánok alapítottak 1488-ban. A portugál OODA Architecture tervezte.

Hasonló csúsztatott kinézetű lesz az egymagában álló Eyes of Tirana épület a város szívében.

Tirana Szemei 2024 karácsonyán
(Forrás: saját kép)

Az érdekes épületek sorából ne hagyjuk ki a Myslym Shyri utcába tervezett „Ndarja” nevűt sem, mely mint két gigantikus puzzle darabka fog összeállni. Lakások, irodák és üzletek is helyet kapnak majd, valamint egy prémium szálloda a legfelső, 22. emeleten. A tömböket kicsit el is forgatták, hogy az épület aljában létrejöjjön egy városi tér, és szervesebb legyen az utca és az épület közti kapcsolat. Középen víztükör lesz, ami visszatükrözi a természetes fényt, és kellemes mikroklímát teremt. A dús növényzettel kiegészülve a tér valódi „városi oázissá” válik, remélik a tervezők.

Ejtsünk néhány szót a fenntarthatóság és a zöldterületek növelésének igényéről is. A Tirana 2030 Master Plan Stefano Boeri olasz építész munkája, mely új parkok, ökológiai folyosók és természetvédelmi területek létrehozását tűzte ki célul kétmillió fa ültetésével. Boeri a „függőleges erdő”, a fákkal dúsan beültetett milánói Bosco Verticale nevű tornyok átadása után lett ismert. Azóta számos városba tervezett hasonló magasházakat, a helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva. Tiranában is találkozhatunk ilyen épületekkel.

Forrás: saját kép

De említsük meg azokat a kezdeményezéseket is, melyekkel a meglévő épületeket próbálták és próbálják szebbé, érdekesebbé tenni. A fentebb említett Edi Rama három cikluson keresztül vezette Tiranát, festőművész révén próbálta színesbe öltöztetni. És 2019-től létezik a Mural Fest, ami azt jelenti, hogy minden évben érkeznek külföldi művészek, akik kapnak egy-egy tűzfalat, és azt előzetes egyeztetés után kifesthetik. A legkülönfélébb alkotások születnek, amik tényleg élénkebbé teszik a várost.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A végén pedig mindenképpen megemlíteném a Piramist is. Hogyan lehet egy régi, eredeti funkcióját csak néhány évig betöltő, majd sok más dologra használt és aztán évekig elhagyatottan és lepusztultan álló, majdnem elbontásra ítélt épületet áttranszformálni és az átalakuló város szimbólumává tenni?

Az eredetileg Enver Hoxha múzeumának épült, akkori viszonylatban Albánia legdrágább épülete csak három évig töltötte be eredeti feladatát. 1991-ben bezárták, majd konferencia helyszín, NATO bázis, TV állomások központja és éjszakai szórakozóhely is lett belőle, és még egy horrorfilm forgatási helyszínéül is szolgált. 2010-ben az albán parlament megszavazta az elbontását, és egy új parlament építését tervezték a helyére. Majd jóváhagyták egy új operaház építését, de a külső márvány burkolat eltávolítása után a projekt abbamaradt. Elbontásának megakadályozására egy petíció is készült, 6000 aláírást gyűjtöttek. 2017-ben végül bejelentették, hogy a Piramist nem fogják elbontani, hanem felújítják-átalakítják. Az átalakítás megtörtént, ma TUMO néven informatikai és technológiai központ.