Durres, az albán Adria fővárosa
Durres Albánia egyik legősibb települése, itt található a Balkán legnagyobb amfiteátruma, az ország legnagyobb kereskedelmi kikötője. Ez Albánia második legnépesebb városa.
Durres, kikötő
(Forrás: Flickr)
A várost Kr. e. 627-ben alapították korinthoszi és korfui telepesek. A város századokkal előbb már a taulantok (az egyik illír törzs) lakhelye volt, melyet Epidam alapított, így a gyarmatosítók Epidamnosz-nak nevezték. Kr. e. 228-ban az első római-illír háború következtében a Római Birodalom részévé vált Dyrrachium néven. Pompeius innen verte vissza Julius Caesar támadását Kr. e. 48-ban. Innen indult a Via Egnatia, az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és katonai útvonala. 58-ban püspökséget alapítottak itt, mely 449-ben érseki rangra emelkedett. A Római Birodalom kettéosztását követően bizánci fennhatóság alá került, itt született 430-ban I. Anastasius későbbi bizánci császár. Ő volt az, aki a IV. sz-i hatalmas földrengés után újjáépítette és megerősítette a város védőfalait, melynek egyharmada ma is látható. A középkorban a bolgárok, bizánciak, normannok, a Velencei Köztársaság, Szicília, az Anjouk, szerbek marakodtak a városért, mely 1466-ban még ellenállt II. Mehmed szultán ostromának, de végül 1501-ben oszmán kézre került. A lakosság nagy része iszlamizálódott, mecsetek épültek, de 1850 körüli adatok szerint akkor még nagyon kevés, kb. 1000 ember élt Durres-ben.
Taulantia, a város őrzője, aki testével védte azt minden támadástól
(Forrás: saját kép)
1912. november 26-án Ismail Qemali az első független albán kormány miniszterelnöke Durres-ben tűzte ki az albán zászlót úton Vlora felé, de november 30-án szerbek vették be a várost. 1913. március 7-én Durres lett Albánia fővárosa, miután egy nemzetközi diplomáciai kongresszuson Albániának ítélték a várost.
Forrás: purger and co
1915-ben Olaszország, majd 1916-1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia vonta fennhatósága alá, de 1918-ban szövetségesek felszabadították, és ismét főváros lett. I. Zogu albán király uralkodása idején a település felvirágzott olasz tőkéből. 1926-ban egy újabb földrengés ismét nagy károkat okozott, az akkori újjáépítésnél nyerte el Durres a modern arculatát. Az olaszok 1939-ben, majd 1943-ban a németek is megszállták Albániát, így onnantól kezdve kettős megszállást kellett elszenvednie Durres-nek is.
A felszabadulást követően Enver Hoxha újjépítette a várost, a kikötőt kibővítették, és nehézipari létesítményeket telepítettek. Innen indult az első albán vasútvonal 1947-ben.
Durres Albánia legnagyobb üdülővárosa. Tiranához, illetve a Teréz anya Nemzetközi Repülőtérhez való közelsége, homokos tengerpartja népszerű turista célponttá teszi.
Redon, a tengeristen a kikötőnél egy körforgalomban
(Forrás: saját kép)
A város történelmi látnivalója többek között a II. sz-ban Hadrianus által épített Amfiteátrum, melyet véletlenül, kútásás közben fedeztek fel 1966-ban. Akkorra a környék már teljesen beépült. A színház 18.000 néző befogadására volt alkalmas, mely azt jelzi, mennyire fontos volt Durres a Római Birodalom számára. 404-ben a gladiátor harcokat betiltották. Az egyik galériát kápolnává alakították, az aréna padlózatát pedig temetkezésre használták. A kápolnában két VI. sz-ból származó mozaik található, az egyik egészen jó állapotban van. Ezt Szt. Istvánnak, Durres város mártírjának ajánlották. A másik részen Mária bizánci uralkodónő látható két angyal társaságában. Úgy hiszik, hogy az angyalok előtt látható két kisebb személy a kápolna építtetői, egy Alexander nevű férfi és a felesége. A VII. sz-ban az egész színház elhagyatottá vált.
Forrás: saját kép
A Régészeti Múzeum nem messze található az Amfiteátrum-tól, és ez Albánia legnagyobbja. Gazdag lelet gyűjteményét – az ókori illír időktől kezdve, a római és bizánci időkön át az ottomán uralomig – folyamatosan dolgozzák fel, legutóbb a központban található körforgalom építésénél is találtak ókori leleteket, melyeket a múzeum raktárába szállítottak. A „Durres szépsége” nevű mozaikot, mely az egyik legrégebbi régészeti lelet Albániában a Kr. e. IV. sz-ból pedig a Nemzeti Történeti Múzeum-ban őrzik Tiranában.
A Néprajzi Múzeum, ahol tipikus albán használati tárgyak, eszközök, népviseletek, berendezési tárgyak láthatók. Az épület tipikus XIX. sz-i Durres-i otthon, melynek két szobájában a Moisiu család dokumentumai, fényképei kaptak helyet, emléket állítva Aleksandër Moisiu-nak, aki az XIX. sz. híres albán (Kavaja-i) származású színésze volt és általános iskolai éveit Durres-ben töltötte. A Durres-i színház és egyetem is az ő nevét viseli. Az épület az 1930-as években az angol konzulátusnak adott otthont.
Forrás: drkkdurres-facebook
Forrás: drkkdurres-facebook
A Velencei torony és a várfal az I. sz-ban épült, végleges formáját az V. sz-ban nyerte el Anastasius idején. 9 m magas, 16 m átmérőjű, a tetején kávézó működik.
A Velencei torony
(Forrás: saját kép)
A Bizánci fórum a város szívében épült Kr. e. V. sz. végén. Közelről megnézhetjük a korinthoszi oszlopok díszes faragásait, középen valaha az akkori uralkodó szobra állhatott. A fórum közelében a római fürdők találhatók, melyekből csak egy 5×7 m-es medence maradt meg.
A Bizánci fórum
(Forrás: albania.al)
A Nagymecset, mely 1503-ban épült egy XII. sz-i bazilika romjaira a központban a főtéren található. Az 1979-es földrengésnél tönkrement, 1993-ban építették újra egyiptomi pénzből.
Forrás: saját kép
A Királyi palota, mely I. Zogu albán király és Apponyi Geraldine albán királyné nyári rezidenciájaként szolgált. A villa a Durres-i dombon áll, 98 m magasan. 1926-ban kezdték építeni és 1937-ben fejezték be, néhány hónappal azelőtt, hogy Zogu feleségül vette Geraldine-t. Az épület sas alakot formáz, és három oldaláról van kilátás az Adriára. A II. világháború után a kormány fogadóépületeként szolgált, ahol Nyikita Hruscsov és Norodom Sihanouk kambodzsai király, valamint Jimmy Carter amerikai elnök is megfordult.
Forrás: saját kép
A város az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. A sétálóutca tele üzletekkel, kávézókkal, cukrászdákkal a főtérig vezet, ahol a Városháza és a Nagymecset is található. Itt is, mint minden albán városban élénk éjszakai élet zajlik, az esti korzózás a mindennapi élet része.
Forrás: saját kép
Az Amfiteátrum alatti utcában a street art remekeit csodálhatjuk meg:
Forrás: saját kép
Forrás: saját kép
15-20 évvel ezelőtt a szállodasor helyén még fenyőerdő volt, azóta a mai napig is egyre-másra nőnek ki a kisebb-nagyobb szállodák, apartmanházak a tengerparton, és most már a svájci, német, skandináv, amerikai, távol-keleti turisták körében is egyre népszerűbb nem csak Durres, de egész Albánia.
Durres plázs (Kavaja szikla) 10 éve:
Forrás: saját kép
Forrás: saját kép
Durres ma a kikötőtől kb. 1,5-2 km-re:
Forrás: saját kép
Forrás: saját kép
