alfakontakt – Oldal 7

Tag Archive for: alfakontakt

Atombiztos luxus a hegy gyomrában – Enver Hoxha bunkerében jártam

2016.08.24./Kategória: érdekességek, látnivalók/Szerző: VPBA

Ha Albánia, akkor bunkerek, legalábbis sokaknak ez jut eszébe először erről az országról.

Tiranában a Dajti-hegy gyomrában kapott helyet Albánia legnagyobb és legbiztonságosabb bunkere. 1978-ban avatták fel az 5 szintes a föld alatt 100 m-rel elhelyezkedő komplexumot, melynek 106 szobája többek között a diktátor Enver Hoxha és miniszterelnöke Mehmet Shehu részére készült. 2014. november 29-én nyitották meg a nagyközönség előtt, így most már egyben kiállítási térként is funkcionál, ma már megtekinthetők többek között fegyverek, egyenruhák, dokumentumok, térképek és egyéb adatok abból a korból. Az 5 szintből a 3. szintig nyitották meg az objektumot a látogatók előtt, a 106-ból 40 szobát.

Tiranában a Bunk’Art 1 táblát kövessük, ha autóval vagyunk
(Forrás: saját kép)

A bunkert 1972-ben kezdték építeni. Az alapot 1975. május 1-jén fejezték be, és további 3 évet vett igénybe a berendezések és az összekötő rendszer kiépítése. 1978. június 25-én adták át. Területe 2685 m2, öt szinten 106 szobát és a 200 személy befogadására alkalmas mozi-országgyűlés termet foglalja magában. Az 5 páncélajtós bunker „0774-es Objektum”-ként szerepelt a kommunizmus alatt.

A bunker egy ma is működő laktanya területén található, amely a sors iróniájának köszönhetően jelenleg már régóta NATO laktanyaként funkcionál. :) Maga a laktanya is hatalmas létesítmény, a látogatók előtt természetesen csak a bunkerhez legközelebbi bejárat van megnyitva. Ez a bejárat egy alagút, amelyen személyautóval vagy mikrobusszal, illetve gyalogosan tudunk áthaladni.

Az alagút bejárata
(Forrás: saját kép)

A bejárati alagút
(Forrás: saját kép)

Innen a kis belső parkolóba érünk, ahol a jegypénztárnál meg tudjuk vásárolni a jegyeket.

A jegypénztár
(Forrás: saját kép)

A parkolóba a nagy buszok viszont a laktanya másik oldaláról juthatnak be, de ez csak előzetes bejelentkezés esetén lehetséges, lévén, hogy a laktanya ma is funkcionál.

A parkolóból egy aszfalt úton pár száz métert felfelé gyalogolva érünk a bunker bejáratához.

A bunker bejáratához vezető út
(Forrás: saját kép)

Befelé gyalogolva kezet foghatunk vele (Forrás: saját kép)

A bejárat felé gyalogolva kezet foghatunk vele
(Forrás: saját kép)

Ha útközben megszomjazunk, a bejárat előtt kis büfében vehetünk frissítőt vagy ajándéktárgyakat is (Forrás: saját kép)

Ha útközben megszomjazunk, a bejárat előtti kis büfében vehetünk frissítőt vagy ajándéktárgyakat is
(Forrás: saját kép)

A bejárat
(Forrás: saját kép)

Az 5., azaz a legfelső szinten a bejárat után rögtön egy tábla figyelmeztet, hogyha elmenne az áram, őrizzük meg a nyugalmunkat, mert néhány másodperc után bekapcsol a generátor, majd megnézhetjük a megnyitott rész alaprajzát.

A megnyitott rész alaprajza
(Forrás: saját kép)

A páncélajtókon áthaladva (amelyek közül az egyik vastag betonból készült) jutunk a folyosóra, melyből a többi szoba nyílik.

A bejárati ajtók
(Forrás: saját kép)

A fegyveres erők főparancsnoka a bunker építésének időszakában Enver Hoxha volt. Így az ő részére készült rész a legnagyobb és legjobban felszerelt iroda és lakrész volt, amely őt és feleségét szolgálta (volna). A lakrész egy előszobából áll, ahol a személyi titkára is helyet kapott, egy dolgozószobából, egy hálószobából és egy fürdőszobából. Csak a leglényegesebb bútorokkal és eredeti tárgyakkal van berendezve, de elegánsabb, mint a többi szoba, csak itt helyeztek el szőnyeget. Csak ebben a szobában van a fal laminált farostlemezzel borítva, ami akkoriban újdonság volt, ezért nagyon értékesnek számított. Enver Hoxha sohasem aludt itt.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: sajátkép

Forrás: saját kép

Mehmet Shehu miniszterelnöknek szintén külön lakrésze volt. Ő felügyelte a bunker építését. Szintén volt egy előszoba a titkárának, egy dolgozószoba, hálószoba és fürdőszoba. Ez volt a második legkényelmesebb lakrész a komplexumban, ennek falait fa lambéria borítja.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A bunker építésének alapötlete egy észak-koreai látogatás után született meg, ahol hagyománya volt az ilyen objektumnak, amely az egész parlament befogadására képes.

Az épület megépítésének célja kizárólag katonai volt, hogy lehetővé tegye a politikai és katonai vezetés számára a zavartalan működést krízis helyzetben. Ez az egyetlen létesítmény, mely lehetővé tette volna az albán parlament számára a zavartalan munkát háborús körülmények között.

A büféből nyílik az a terem, ahol az albán parlament ülésezett volna atomtámadás esetén, és egyben moziteremként is funkcionált. Jelenleg a helyiség különböző zenei rendezvényeknek ad otthont.

A büfé
(Forrás: saját kép)

A büfé falán a vallási béke fontosságát hangsúlyozzák, holott Albánia Enver Hoxha rezsimje alatt ateista állam volt
(Forrás: saját kép)

A színházterem, ahol a parlament is ülésezett volna krízis helyzet esetén
(Forrás: saját kép)

Albánia Szovjetunióval való kapcsolatainak megromlása után a katonai és politikai vezetés az erődítmény megerősítéséről döntött. „Egy maximális tartósságú megerősített rendszert építünk, ami a hagyományos fegyverek mellett a nukleáris fegyverek elleni védelmet is lehetővé teszi. Képes biztosítani a maximális ellenállást és harci technikát különféle támadások ellen.”

Megnézhetjük azt a helyiséget is, ahol egy esetleges vegyi vagy atomtámadás elhárításához szükséges légtisztító berendezések kaptak helyet, melyek a mai napig is működnek.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A többi szoba különböző tematika alapján van berendezve: láthatjuk a fasiszta olasz megszállás, a németek bevonulásának szobáját, van szögesdrót szoba, tiszti szoba és még számos helyiség.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A gyerekekre és a szabadidő eltöltésére is gondoltak, kialakítottak egy szobát az iskola számára, és egy tornatermet is.

Iskola a bunkerben
(Forrás: saját kép)

A tornaterem
(Forrás: saját kép)

A séta során különböző fény- és hanghatásokkal teszik korhűvé a hangulatot.

A sziréna hangja mellett a fényhatások is azt az érzetet keltik, mintha támadás alatt lennénk
(Forrás: saját kép)

A kijárati ajtó
(Forrás: saját kép)

Újra a szabadban
(Forrás: saját kép)

És ha ezek után a mélységből a magasba vágynánk, a közelben található felvonóval felmehetünk a Dajti-hegyre, és onnan is megszemlélhetjük a hegyet, amely a bunkert rejti.

A felvonó a bunker felett halad
(Forrás: saját kép)

A Bunk’Art-ot hamarosan újabb titkos helyszínek múzeummá való átalakítása követi. A Falevelek Háza (Shtëpia e Gjetheve), egy vörös téglás épület a fák rejtekében Tirana belvárosában, amely az albán titkosrendőrség a Sigurimi főhadiszállása és telefonlehallgató központja volt, Titkosszolgálati Múzeum-ként fog megnyílni.

A Sigurimi egykori főhadiszállása
(Forrás: floripress.blogspot.al)

És hamarosan megnyitják a városközpontban a kisebb földalatti bunkert is, ami valaha a minisztériumi épületeket kötötte össze.

Töltött szőlőlevél (japrak)

2016.08.11./Kategória: étel-ital/Szerző: VPBA

A japrak töltött levél, leggyakrabban szőlőlevélből készül, de télen készíthetjük káposztalevélből is. Albániában több régiónak is közkedvelt étele, hívják úgy is, hogy dollma, kuvare, japrash, gogëluqe, de Gjirokastra-ban pl. sarma a neve. Én kóstoltam már Berat-ban és Gjirokastra-ban is.

Töltött szőlőlevél Berat-ban
(Forrás: saját kép)

Hozzávalók (4-5 személyre):

40-50 db zsenge szőlőlevél
1 teáscsészényi darált hús (itt leginkább borjú, bárány, de akár csirkemellfilé is lehet)
1 teáscsészényi rizs
2 dl víz
200 g (zöld)hagyma
4 ek olívaolaj
petrezselyem
kevés kapor
menta
só
bors
pirospaprika

A szőlőleveleket 5 percre ecetes vízbe áztatjuk, leöblítjük, majd utána pár percig főzzük tiszta vízben, tányérra rakjuk és félretesszük. A hagymát szeleteljük fel és pirítsuk 3-4 percig a serpenyőben. Tegyük hozzá a húst és pároljuk 5-6 percig. Adjuk hozzá a kaprot, petrezselymet, mentát és a megmosott rizst, jól keverjük össze és 1-2 percig pároljuk. Vegyük le a tűzről, majd adjuk hozzá a sót, borsot, pirospaprikát is és jól keverjük el.

Terítsünk szét egy szőlőlevelet, és rakjunk bele egy fél kanál tölteléket. Csomagoljuk be a tölteléket, és figyeljünk rá, hogy a töltelék a szőlőlevélben maradjon. A töltött szőlőleveleket helyezzük egy serpenyőbe, és tegyünk rájuk egy tányért, hogy fővés közben ne mozduljanak el. Öntsük fel annyi forró vízzel (amiben a szőlőlevél főtt), hogy éppen ellepje. Lassú tűzön 20-30 percig főzzük. Citrommal vagy natúr joghurttal kínáljuk.

Japrak Gjirokastra-ban. Ott úgy nevezik: sarma.
(Forrás: saját kép)

Természetesen hús nélkül is készíthetjük.

Kalandok Albániában lakóautóval

2016.07.17./Kategória: látnivalók, nyaralás, útibeszámoló/Szerző: VPBA

Edit és párja másodszor jártak Albániában. Tavaly jöttek először, akkor csak egy rövid időre, de megfogadták, hogy visszajönnek. Idén megtették, és most a két út élményeit osztják meg velünk.

Üdvözlet Albániából!

Még régebben, 2009-ben Korfun voltunk autóval, mikor párom előjött egy gondolattal: mi lenne, ha Albánián keresztül jönnénk hazafelé? Én kategorikusan kijelentettem, hogy NEM. Görögországot nagyon szeretjük, a szárazföldet és sok-sok szigetét bejártuk már, és ezen kívül sok helyen jártunk még Európában, és néhány helyen Ázsiában és Afrikában is. Tavaly jött az újabb ötlet, hogy a lakóautónkkal legalább utazzunk át Albánián.

Az ismerősök mondták, hogy ez veszélyes, a sok vadember, a vendetta, borzalom, elmaradottság, oda aztán minek mentek! Montenegró és Görögország volt az igazi úticél. Párom a neten való keresgélés közben rábukkant az „ALBÁNIA – menni, vagy nem menni?” fórumra, ahol olvasgatni kezdett az országról. Főképpen Jani haverja irományaiból erősödött az elhatározás, hogy megyünk.

2015 – Az első út

2015. szeptemberében indultunk Horvátország-Bosznia-Montenegrón keresztül Albániába. Ulcinj felől érkeztünk Shkodra-ba, és már az első benyomások kedvezőek voltak.

Shkodra 2015-ben

Terv szerint a déli part volt az elképzelés. Vlora-ig viszonylag gyorsan leértünk. Délután 1 óra tájban a GPS jóvoltából elkeveredtünk a hegyek felé, és úttalan-utakon jutottunk el másnap 11 óra tájban Borsh faluba. „Végre aszfalt!” – kiáltottuk egyszerre. Az éjszakát a hegyekben töltöttük, csodás környezetben. (Vlora és Borsh távolsága kb. 85 km.) A táj lenyűgöző, de lakóautóval, illetve személyautóval szinte járhatatlan. Sokszor féltem, de a látvány kárpótolt mindenért.

86 km a tenger a GPS szerint. Mi elindultunk a 6 km-rel rövidebb úton, úgyis szeretjük a hegyeket.

Úttalan utakon

Borsh falu

Ellátogattunk Himare-ba, fürdés, és vissza Qeparo-ba.

Himara, az albán Riviéra egyik gyöngyszeme

Ott a parton töltöttünk pár napot. Párom segített egy helyi fiúnak a defektes Merci kerekét levenni. Majd a műveletek után birkát hoztak a partra és ott sütötték nyárson, amiből minket is megvendégeltek.Volt zene, tánc, borocska, felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk. Hallatlan szeretet és nyugalom vett minket körül.

Segédkezés a kerékcserénél

Báránysütés előkészületek

Evés után mulatás

Aztán Saranda felé vitt az utunk, és egy jó fürdőzés volt Ksamil-nál. Még egy kis csavargás és mentünk Görögországba. Tavaly ennyi fért az 5 napos albániai látogatásunkba.

Saranda-n át vitt az utunk. Nagyon tetszett.

A Butrint-i komppal nem akartunk átkelni, a kerülő utat választottuk. Viszlát Albánia!

Elhatároztuk, hogy az idén visszamegyünk. Az ott töltött idő alatt szabályosan beleszerettünk az országba, az emberekbe, a nyugalomba, a biztonságba, párom a közlekedésbe. Most már felkészültebben vágtunk neki az áhított országunknak. Megvettük Dienes Tibor útikönyvét, s a fórumról, a net különböző oldalairól irkáltuk ki a látnivalókat. A „lakót” felkészítettük az útra, bepakolás, búcsú a kutyáinktól, és június elején indulás.

2016 – A második út

Podgorica felől érkeztünk Albániába. A határ után nem sokkal balra fordultunk az Alpok felé.

Üdvözlet az Albán-Alpokból!

Egyre magasabb hegyek tornyosultak elénk, az út keskenyedett, néha hepe-hupás, de jól járható volt. Egyszer csak új aszfalt, keskeny, kanyargós, meredek, fel-fel, egészen a hágóig.

Theth felé

Itt egy nagy kereszt, de innen már csak makadám út vezet Theth völgyéig.

Itt vége az útnak, innen is lehet menni Theth-be

Ezen az idilli helyen töltöttük az éjszakát. Hideg volt, de az érzés, ami magával ragadott bennünket, leírhatatlan.

Itt aludtunk

Reggel miután magunkhoz tértünk, elindultunk lefelé, és Shkodra-ig autóztunk. A főtéren körülnéztünk és irány a tenger.

Shengjin-t néztük ki fürdésre. Homokos, lassan mélyülő partszakasza igazán pazar volt. Az itteniek nagyon készülődtek a szezonra, mindenhol építkezés, szépítgetés folyt.

Shengjin tengerpartja

Másnap indultunk vissza az Alpokba, de a másik oldalára. Puke felé vettük az irányt, Qafa e Malit-nál fel balra, Fierze, Dragobi, Valbona. Az út mesés, kitűnően járható, jó minőségű. Az éjszakát Valbona-ban töltöttük.

Puke felé

Valbona felé

Másnap hegyi kirándulás, erdei szamóca szedés, szájtátás. :) Délután megkerestük a Fierze-i kompot, s mivel a menetrend szerint csak másnap volt járat, ezért felmentünk a hegyi úton egészen Lekbibaj-ig. Másnap kompra szálltunk, s Komani-ig hajókáztunk.

Fierze felé

Fierze-i gát

Megvettük a jegyet a kompra, másnap indulunk

A kompon a Komani-tavon

Onnan aprókavicsos, makadám út vezetett kb. 30 km-t a főútig. Burrel felé egészen Peshkopi-ig mentünk. Városnézés, de sajnos a fürdőt kihagytuk.

Peshkopi. Van itt egy kénes gyógyfürdő, de nem mentünk be.

Másnap Macedónián keresztül Lin felé vettük az irányt, ahol ebben a mesés kis falucskában megkóstoltuk a híres korant (tavi lazac).

Az Ohridi-tó

Természetesen korant ettünk

Aztán Pogradec, vissza Elbasan, Fier, Llogara-hágó.

Pogradec

Hosszan mentünk fel, egyes, néha kettes fokozatban, aztán le ugyanúgy. A járgánynak az út gyilkos volt, de nekünk pazar látványt nyújtott.

Fel a Llogara-hágóra

Aztán le Himara-ig.

Lent már Himara strandja látszik

Alvás után Qeparo, majd Borsh falucska. Ez a part maga a földi paradicsom volt. A tenger, a vízből a hegyek látványa, a táj, a legelésző állatok, a mocsár élővilága még most is bennünk él. Az emberek kedvesek, barátságosak, ennél jobb pihenést nem kívánhatnék magunknak.

Borsh-nál tudtuk, hogy megvan az új helyünk

A partunk fentről

Qeparo, a kedvenc burekesünk

A tejtermékek isteni finomak, és az elengedhetetlen burek

Közben innen többször kirándultunk: Sarande, Kék-szem forrás, Butrinti, Ksamil, Qeparo ófalu, Borsh, Porto Palermo, Himara, stb.

Porto Palermo

Innen csodálták egykor a kilátást

Saranda gyönyörű tengerparti város

A Kék-szem forrásnál

Butrinti-tó, szemben Ali Pasha vára

Butrint nagyon tetszett

Aztán néhány nap múlva indultunk Gjirokastra felé. Az eső úgy zuhogott, hogy ezt a szép városkát nem tudtuk megnézni, ide még visszajövünk!

Gjirokastra. Az eső miatt nem mentünk be.

Aztán jött Tepelene és Berat. Az égiek megkegyelmeztek, a nap kisütött, minden oké. :) Városnézés, és tovább Lushnje, Durres, onnan újra Shengjin.

Tepelene. A közelben született Ali Pasha.

Berat, az „ezerablakos” város

A következő nap Rozafa várát néztük meg Skhodra-ban, majd átmentünk a Mesi-hídon, és a határ következett Podgorica felé.

Rozafa vára

A kilátás pazar a várból

Azon a hídon átkelve balra kanyarodva Montenegró felé visz az út

Sajnos még kihagytuk Tirana-t, Kruja-t, és dél-kelet Albániát. Talán kora ősszel sikerül visszamenni, mert még mindig van sok látnivaló. Már most nagyon várjuk.

Albánia csodálatos

A természet csodálatos

Csend és nyugalom

Az egyik kedvenc képem. Gyönyörű!

Az egyik kedvenc képem. Csendélet.

Mind a két nyaralásunkat lakóautóval, biwackolással (vadkemping) éltük meg, és állíthatom, hogy Európában az egyik legbiztonságosabb és legnyugodtabb hely az ilyen fajta nyaraláshoz Albánia. Mi IMÁDJUK, és csak buzdítani tudunk mindenkit, hogy előítéletektől mentesen látogasson el ebbe a csodálatos országba!

Szerző: Sipos Edit

Ahol a világ legkisebb Koran-ját őrzik – az Ethem Beu mecset

2016.07.03./Kategória: érdekességek, látnivalók, történelem/Szerző: VPBA

Nem a Taj Mahal és nem is a Hagia Sophia – kis országnak kis mecset – mégis a világ legszebb mecsetei között tartják számon. Et’hem bey vagy Ethem beu mecsetnek is írják, előbbi törökül, utóbbi albánul van. Valamikor az 1790-es években kezdte el építeni Szulejmán pasha leszármazottja Molla bey, és 1821-ben fejezte be az ő fia Ethem bey.

A Ethem beu mecset 2016-ban, mellette az óratorony
Forrás: saját kép

Tirana azon kevés fővárosok egyike, ahol nincs túl sok látnivaló. A városnak nincs patinás óvárosa, nincsenek ódon műemlék épületei, mégis, ha valaki az albán fővárosban jár mindenképpen keresse fel a főtéren található dzsámit, mert azon túl, hogy nagyon szép, itt található a világ legkisebb, miniatürizált Koran-ja, amely egy lapon elfér. Természetesen a falra kiakasztva egy másolat látható, de az eredeti is ott van a mecsetben elzárva.

Az iszlám szent könyve a Koran miniatürizált változata
(Forrás: saját kép)

Az Ethem bey mecset 1943-ban Forrás: beautifulmosque.com

Az Ethem beu mecset 1943-ban
(Forrás: beautifulmosque.com)

A dzsámi 2015-ben
(Forrás: saját kép)

A mecset az iszlám vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered (a muszlim hívőnek ima közben többször is meg kell hajolnia). A mecset tehát a „meghajlás, leborulás helye”. Azokat a mecseteket, amelyek a péntek déli istentisztelet helyszínéül szolgálnak, nagymecseteknek, arab nyelven dzsámiknak nevezik.

A Koran és egy iszlám naptár
Forrás: saját kép

A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke, ami azt jelzi, hogy ez a fal az ima-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll. A belső tér padozatát általában szőnyegekkel fedik.

A szószék és az imafülke
Forrás: saját kép

Imádkozó hívek a kibla-fal előtt
Forrás: saját ké

Az Ethem bey mecset kápolnáját 16 kőoszlop tartja, 15 boltívvel. A boltíveket faragott ornamentika díszíti. A mecsetben található freskók csendéletet ábrázolnak: fákat, vízeséseket, hidakat, ez az iszlám művészetben ritka.

A mennyezet
Forrás: saját kép

A karzat, itt van a nők helye
Forrás: saját kép

A kommunizmus alatt a mecset zárva volt, de szerencsére nem jutott a többi vallási intézmény sorsára, Enver Hoxha megkímélte, és nem romboltatta le, mint oly sok más templomot és mecsetet Albániában. A diktatúra alatt a szabad vallásgyakorlás tiltva volt, ezzel létrejött Európa egyetlen hivatalosan is ateista állama. Majd 1991. január 18-án a kommunista hatóságok ellenzésével 10.000 ember vonult a mecset elé zászlókkal, követelte annak újra megnyitását, a rendőrség mégsem avatkozott közbe. Ez a nap volt az albán vallásszabadság újjászületésének mérföldköve, valamint a rendszerváltáshoz is nagymértékben hozzájárult.

A mecset napközben bármikor látogatható, kivéve ima idején. A lábbeliket a bejáratnál le kell venni (mint minden mecsetbe való belépés előtt), vigyázva, hogy a talpa ne forduljon felfelé, mert az arab világban sértés a talpakat személyek felé fordítani. Nőknek célszerű egy kendőt maguknál tartani, és azzal beburkolni a hajukat, vállukat, de a bejáratnál általában adnak kendőt (ha éppen ott van a templomszolga). Az imádkozókat mindig a hátuk mögött kell megkerülni, nem előttük. Az Ethem beu mecsetben szabad fényképezni. Belépődíj elvileg nincs, de a templomszolgának illik fejenként 1 EUR-körüli összeget adni, ez itt így szokás.

A felvételen az imám éppen az esti imára invitálja a híveket:

A forrás, amely egy haldokló sárkány szeméből fakadt

2016.05.07./Kategória: érdekességek, látnivalók/Szerző: VPBA

Ha Albánia turistalátványosságaira rákeresünk az interneten, akkor az épített látnivalókon kívül egészen biztosan találkozni fogunk a Kék-szem forrás nevével is.

Forrás: Erdős Laci

„A Kék-szem forrás (albán nyelven: Syri i kaltër) vízforrás és különleges természeti jelenség Albániában, a Vlora megyei Muzina közelében. A népszerű turistalátványosságnak számító forrás tiszta, kék vize egy több mint ötven méter mély medencéből tör fel – a búvárok ötven méterig ereszkedtek le, de a karsztlyuk pontos mélysége még nem ismert.

Innen ered a Bistrica folyó, amely 25 km hosszú és Saranda-tól délre torkollik a Jón-tengerbe.

A forrás a tengerszint fölött 152 méterre fekszik, vízkibocsátása 18 400 l/s.

A forrás környezete (180 hektár) természetvédelmi terület, tele tölgy- és szikomorfákkal. 2004 nyarán a forrás egy időre kiszáradt.” – szól a leírás a Wikipedia-ban a forrásról.

Forrás: saját kép

A forrás kialakulásának legendája szerint azon a területen egy sárkány uralkodott, aki elapasztotta a vizet, és elragadta a fiatal lányokat, megnehezítve ezáltal a helyiek életét. Az emberek sokáig tanakodtak, hogyan pusztíthatnák el. Végül egy szamárra szalmát kötöztek és odavezették a barlang bejáratához, ahol a sárkány lakott. A sárkány megérezvén a szamár szagát kijött a barlangból, de addigra az emberek meggyújtották a szalmát, így a sárkány az égő szamarat ette meg. Miközben haldoklott, szeméből tiszta vizű forrás fakadt, mely a mai Bistrica, mely folyóvá szélesedve a ritka növényzetet sűrűvé és erőssé táplálta és általuk fényt teremtett. A legenda jelentése, mint sok más (sárkányos) legendának is a jó és a rossz harca: egy sárkány, amely elapasztja a vizet és elrabolja a lányokat gyűlölni való, míg az a tény, hogy az elpusztult állat szeméből az élet forrása fakad a jót és a rosszat eggyé olvasztja. Ez jelképezi az ember küldetését, hogy legyőzze a rosszat, de jelképezi a természet erőit is, ahogy utat nyitnak az új életnek, de jelenti a természettől való függést is.

Kétségtelen, hogy a Kék-szem forrás a maga nemében egyedülálló látványosság. Már maga a szó – forrás – is megtévesztő, hiszen elsőre szinte mindenkinek csordogáló kis vízerecske ugrik be. Ez azonban teljesen más.

A neve nagyon találó, mert a közepe sötétkék, széle felé haladva pedig azúrkék, illetve világoszöld színűre változik.

Forrás: saját kép

A másodpercenként több, mint 7 m³ vízhozamú, 10 fokos víz olyan erővel tör fel, hogy a forrás közepén 10-15 cm-t emelkedik. Ha beledobunk a közepébe egy követ, az nem merül el rögtön, hanem oldalra úszik, és csak akkor tud elmerülni. Búvárok többször megpróbáltak utánajárni, hogy milyen mély lehet, de olyan erős a feltörő víz, hogy képtelenség oda lemerülni. Állítólag a görögországi Ioannina-tóval van összeköttetésben, de ez csak feltételezés.

Forrás: Erdős Laci

A Kék-szem közelében mintegy húsz különböző forrás található még, de egyik sem ilyen látványos, mint ez. Enver Hodzsa, az egykori diktátor katonai konvojjal kétnaponta szállíttatta a vizet saját használatra a kristálytiszta vizű forrásból.

A környezet is szép, a körülötte lévő erdő, amelyet ősszel mint egy szőnyeg, beborítanak a ciklámenek, a dús és buja növényzet, a környező hegyek, és a két világörökségi helyszín Butrint és Gjirokastra közelsége is Albánia egyik vezető turistalátványosságává avatja.

Forrás: Erdős Laci

A forrás mellett kellemes hangulatú éttermek találhatók, sült bárányt, kecskét és friss pisztrángot ehetünk, és mellé kristálytiszta forrásvizet ihatunk. :)

Vagy ha éjszakára is maradnánk, bungalót is bérelhetünk.

Bungalók
Forrás: saját kép (2007)

Ha Dél-Albániában jársz, ne hagyd ki!

Újabb 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

2016.04.18./Kategória: érdekességek/Szerző: VPBA

1. Az albánok közlekedési „kultúráját” sokan káosz-nak nevezik, pedig ebben is van rendszer. Abból kiindulva, hogy 1992-ig összesen 600 db autó volt az országban, valójában egész jól megtanultak vezetni (most kb. 1.5 millió van). Ha az ember elsajátít néhány itteni alapszabályt, hamar belerázódik a közlekedésbe. A dudát előszeretettel használják, melynek jelentése: „Vigyázat, jövök!”, elsőbbsége általában annak van, akinek a járműve előrébb áll, a körforgalomba való behajtás pedig esetleges. A táblák és lámpák sokszor csak tájékoztató jellegűek, azaz pl. egy egyirányú utcát jelző tábla csak azt jelenti az utca elején, hogy kevesebben fognak velünk szembe jönni. :)

2. Sok esetben a járművek (autók, motorok) annyi személyesek, ahányan bele- illetve ráférnek. Ez jelentheti azt, hogy egy motoron 5-en ülnek összesen, apuka, anyuka és három gyerek, mindez természetesen bukósisak nélkül. Az autó utasterébe pedig akár 8-10-en is elférnek, itt nem az utasok száma a meghatározó, hanem az utasok és a beltér térfogata. :) Persze, ez inkább vidéken érvényes, a nagyobb városokban azért a legkirívóbb dolgokért már szól a rendőr. (Nem biztos, hogy büntet is. :D)
A lakosság legszegényebb részének is meghagyja az állam az önálló közlekedés lehetőségét, így mindenhol, még néha az autópályákon is találkozhatunk meglehetősen kreatív járművekkel. :)

Forrás: ár3.14

Ben-Hur :)
Forrás: ár3.14

Az autó csomagtartóját pedig nemcsak tárgyak szállítására használhatjuk. :)

Forrás: facebook

De meg kell említenünk a másik végletet, luxus autókkal is elég gyakran találkozhatunk.

3. Az albánok nagyon jól ismerik az országukat és a szűkebb lakókörnyezetüket, és nagyon segítőkészek. Ha pl. megkérdezünk valakit, mert keresünk egy helyet, és az illető nem tudja, hogy hol van, egészen biztosan nem fog elengedni anélkül, hogy valakit megkérdezzen akár személyesen, akár telefonon. Ha a hely, amit keresünk, a közelben van, sokszor el is kísér, de arra is volt már példa, hogy az illető bepattant az autójába, és elvezetett a keresett helyszínre.

4. Az üzletek, szolgáltatók mindig nyitva vannak, értsd ezt úgy, hogy az egyetlen nap a január 1-je, amikor a legtöbb üzlet zárva van, de még akkor is biztos, hogy találsz a közeledben nyitva tartó kisboltot. A kis vegyesboltok, kereskedések, kávézók, éttermek, autószerelő műhelyek, fodrászatok, gyógyszertárak stb. az év minden napján kora reggeltől késő estig nyitva vannak, a szieszta, mint olyan, itt csak elméletben létezik. Mi pl. egyszer december 25-én intéztünk el egy sürgős ügyet a Vodafone üzletben.

5. Az albán ember nem esik zavarba, ha el akar jutni A-ból B-be, és éppen nincs tömegközlekedés. Egyszerűen kiáll az út szélére, mert valaki úgyis felveszi. Itt még működik az önkéntes taxi-szolgáltatás, a buszjegy árát illik kifizetni.

6. A sorban állás elég idegen számukra, ha többen várakoznak pl. postai ablaknál, az sokszor félkör alakban történik, és esetleges, hogy ki mikor kerül sorra. :)

7. Éttermi kiszolgálásnál gyakori, hogy a férfi elé teszik le először az ételt-italt, mivel ő fizet. :) Turistás helyeken azért már tudják, hogy más európai országokban a nők elé illik tenni először, így ezt gyakorolják is.

8. Sokszor az épülő házak utcafrontjára plüss mackót vagy más figurát akasztanak, valamint a kész házak kéményein fém színű szél hajtotta forgó „disco gömböket” látni. Ezek a rossz szellemek ellen vannak. A plüss állat a félkész házból tartja távol a rossz szellemeket, a kéményforgó pedig elvágja a rossz szellem nyakát, ha a kéményen keresztül akarna bejutni a házba. Valójában egyébként ezek a kéményforgók nyáron a szellőzést segítik elő, és hűvösebb érzetet biztosítanak.

Szellem ellen :)
Forrás: facebook

Forrás: bbc.com

9. A küszöb fogalmát annyira nem ismerik, hogy amikor az egyik ismerősünknek magyaráztuk (aki egyébként kőműves mester), hogy pl. Magyarországon van egy vízszintes fa léc az ajtó aljánál, és az mi célt szolgál, akkor megkérdezte, hogy „És mindig elveszitek akkor, amikor kinyitjátok az ajtót?” :D Erre azért nehéz volt mit válaszolni, de aztán természetesen elmagyaráztuk neki, hogy az ajtó másik oldalára gondoltunk, nem arra az oldalára, amerre nyílik. :D

10. Sok olyan szavuk van, aminek a kiejtése megegyezik magyar szavakkal, de egészen mást jelentenek:

Például:
– kocka = csont
– sapka (írva: shapka) = kinti/kerti papucs
– ne = mi
– puszi (írva: pusi) = kút
– sok (írva: shok) = barát
– kosz (írva: kos) = joghurt
– vaj = olaj

És mielőtt azt mondanád, hogy Albánia furcsa egy ország, tudd, hogy a furcsa (írva: furça) szó azt jelenti: kefe. :)

A szende szépség, ami ellenszegül a télnek – Mimóza

2016.02.13./Kategória: érdekességek/Szerző: VPBA

A mimóza Ausztráliából származik, ahol 700 faja ismeretes, világszerte azonban 1200 faja nő. Egy másik forrás szerint 2800 faja van. A pillangósvirágúak családjába tartozik, Európába James Cook hozta be. Cook expedíciójáról magokat hozott egy angol botanikus kertbe, innen terjedt el egész Európában. Ausztráliából aztán Afrikába, Dél- és Közép Amerikába és Ázsiába is elkerült kertészek által. Bár a mimóza a meleget és a napfényt kedveli, ellenáll akár a mínusz 8-10 foknak is.

Forrás: saját kép

Mimóza, a tavasz jelképe

A mediterrán térségben a mimózának 160 faja ismeretes. A mimóza a tavasz hírnöke, ezért a mediterráneumban különféleképpen ünneplik e szép növényt, van, ahol a városok, falvak tereit mimózával díszítik, mimózacsokrokat osztogatnak, például Franciaországban Saint-Maxime-ban, de február 6-15 között tartanak mimóza fesztivált Mandelieu-la-Napolue-ban is, ahol szekereket díszítenek mimózával, mimóza kosztümben táncolnak, mimóza királynőt választanak és mimóza csatát is vívnak. Franciaországnak ebben a régiójában 1920-tól tartják ezt az ünnepet, 12 tonna mimózát használnak fel alkalmanként, és február 22-ig tart az ünnep. A mimóza gyűjtése egészen március végéig folytatódik a természetben való séták és kirándulások alkalmával.

Itt Albániában az utcákon, tereken január végétől sok helyen árulnak mimózacsokrot. A mimóza sok mindent jelképez: a sárga virág a tavasz hírnöke, jelképe a nap- és fénysugaraknak, az eleganciának, az egyszerűségnek, az erőnek, jólétnek és könyörületességnek. A mimóza a barátság virága is.

Forrás: saját kép

Ez, ami itt terem Albániában nem a „szemérmes” fajta, legalábbis amikor mi hozzáértünk a leveléhez, nem csukódott össze. Ez a sárga mimóza vagy ezüst akácia. Az albánok között egyébként közkedvelt és gyakori női név a Mimoza, nekünk is több ismerősünk van, aki erre a névre hallgat.

Forrás: saját kép

Gyógyhatása

A népi gyógyításban régóta széles körben használják. Őrölt leveleivel mandulagyulladást, arcüreggyulladást gyógyítanak Indiában, az egész növény őrleményével dörzsölik be a fájó testrészeket Kongóban. Szenegálban ugyanezt lumbágó és vesegyulladás ellen használják külsőleg, belsőleg pedig nyugtatóként, antidepresszánsként használják a levelekből készült ázalékot. Délkelet-Ázsiában alvászavarokat kezelnek vele. Használják tovább hasmenés, felfázás és kígyómarás kezelésére is. Gyökereinek főzetéből afrodiziákum készül. A nyugati orvoslás nem alkalmazza, néhány gyógyszergyár kutatja hatását és esetleges alkalmazásának lehetőségeit. Házi használatával mi se próbálkozzunk!

(forrás: kertlap.hu)

A mimóza fantázianév alatt találunk receptet pl. mimózaszelet, mimózasaláta címszó alatt, de akinek egy italhoz szottyan kedve, az készítse el a Mimóza koktélt:

Alapital: Pezsgő

Pohár: pezsgőskehely

Rövid leírás: Pezsgős koktél étkezés előtt.

Összetevők:

Pezsgő (száraz) 7,5 cl

Narancslé 7,5 cl

Keverési útmutató:

A pezsgős pohárba töltjük a lehűtött narancslevet és a pezsgőt.

Díszíthetjük narancshéj spirállal vagy narancsszelettel.

(forrás: mixersuli.hu)

Forrás: mindmegette.hu

Tündérmese albán módra: a „Madár” és a „Fehér rózsa”

2015.10.03./Kategória: érdekességek, történelem/Szerző: VPBA

Apponyi Geraldine
Forrás: albanianroyalcourt.al

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy grófkisasszony.

Apponyi Geraldine Margit Virginia Olga Mária 1915. augusztus 6-án látta meg a napvilágot Budapesten gróf Apponyi Gyula politikus, királyi kamarás és a dúsgazdag amerikai dohányültetvényes családból származó Gladys Stewart gyermekeként. Nagybátyja gróf Apponyi Albert kultuszminiszter. Kilenc éves volt, amikor édesapja a világháborús fronton szerzett tüdőbaja következtében elhunyt, édesanyja pedig gyermekeit hátrahagyva újból férjhez ment egy francia katonatiszthez. Zseri grófnő – a nehézségek ellenére és leginkább az Apponyi családnak köszönhetően – kitűnő neveltetésben részesült, az Egyesült Államokban, Párizsban és Bécsben nevelkedett.

Mivel családja időközben elszegényedett, Geraldine a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. 1937-ben családja megkérdezte, hogy férjhez menne-e az albán királyhoz, aki hosszabb ideje már feleséget keresett az európai nemesség köréből, hogy dinasztikus terveit véghezvihesse. Geraldine-ra állítólag az albán király három nővére figyelt fel egy budapesti összejövetelen, ők ajánlották fivérüknek.

Forrás: albanianroyalcourt.al

Hét határon túl élt

Zogu (jelentése: madár), aki az albán nép első és egyetlen királya volt. Valójában választott vezető volt, mivel nem volt európai értelemben „kékvérű”, de mivel a lakosság az ottomán időkből visszamaradt feudális társadalmi viszonyok szerint élt, 1928-ban királlyá választották. Ahmet Zogu két ízben volt miniszterelnök, majd köztársasági elnök, és utána lett király.

Zogu király
Forrás: albanianroyalcourt.al

Muszlim családba született, apai ágon ősei gazdag földbirtokosok, nemzetségfők voltak, anyja pedig Szkander bég nővérétől, Mamica-tól származtatta magát. Bár maga is muszlim volt, modern intézkedései (pl. a nők elfátyolozásának tiltása) hatására kezdett Albánia modern nemzetté válni.

Valójában sohasem koronázták meg, mert Szkander bég sisakjával szerette volna megkoronáztatni magát, de mivel a sisakot Bécsben a Történelmi Múzeumban őrizték akkor is (és most is), és mivel nem tudta megszerezni, ezért másolatot készíttetett róla, de végül sem azzal, sem mással nem koronáztatta meg magát.

Nagyvilági életet élt, gyakran látták Európa klubjaiban és színházaiban, gyakorlatilag az albán büdzsé 2%-át költötte fényűzésre. Rövid uralkodása alatt 55-ször kíséreltek meg gyilkosságot ellene, többek között korábbi jegyesének családja is, és 600 alkalommal fenyegették meg vérbosszúval.

Zogu király egy fénykép alapján hívta meg a híresen szép Geraldine-t, – akit „fehér rózsának” is becéztek – Tiranába szilveszterre. A találkozás eredetileg politikai házasság célzatával indult, de szerelem lett első látásra, a király megkérte a grófkisasszony kezét, annak ellenére, hogy az arának muszlim vallásúnak kellett volna lennie, de Geraldine személyes varázsának köszönhetően a király ettől eltekintett.

A „fehér rózsa”
Forrás: albanianroyalcourt.al

A király és szépséges menyasszonya lakodalmát

háromnapos ünnepség során 1938. április 27-én tartották Tiranában pompás körülmények között. A részt vevő magyar arisztokrácia legutóbb IV. Károly koronázásán hordta az ez alkalomra elővett ékszereket és öltözékeket. Horthy Miklós pompás lipicai lovakat küldött ajándékba, Mussolini aranyozott bronzvázákkal, Hitler pedig egy Mercedes autóval kedveskedett az ifjú párnak. A ceremóniára Magyarországról hozattak főszakácsot és cigánybandát, az eskető imám szerepét Durics Hilmi Huszein, az utolsó budai főmufti látta el, Párizsból érkezett a menyasszonyi Chanel-kollekció külön géppel. Szigorú volt a dress code is: a fehér és a fekete ruha viselését is megtiltották az esküvőn részt vevő nőknek, hosszú ujjú, legfeljebb 20 centis uszályú, pasztellszínű ruhát írtak elő.

Az esküvő
(Forrás: saját kép, Nemzeti Történeti Múzeum)

Az albán emberek leleményességére egyébként jellemző, hogy magyar zászló híján a rengeteg, amúgy is meglévő olasz zászlót egyszerűen megfordították (vízszintesre), így Geraldine is megkapta a kellő tiszteletet az esküvőjére.

Az ifjú pár
Forrás: mnl.gov.hu

Némafilm az esküvőről

Az esküvő után a pár Durrës-ban, az adriai tengerparton vakációzott.

A király és a királyné
Forrás: albanianroyalcourt.al

A király elhalmozta figyelmességével a királynét, még magyar nyelvkönyveket is hozatott, hogy elsajátítsa a nyelvet. Ugyanakkor ez fordítva is igaz volt: Geraldine albán nyelvleckéket vett, és elmélyedt az albán történelem és szokások megismerésében is. Ezért az albánok nagyon szerették, hamar népszerű lett új hazájában. 1939. április 5-én pedig megszületett a trónörökös Leka.

Anya és fia
Forrás: lmathieu.wordpress.com

Leka herceg gyerekkora
(Forrás: saját kép, Nemzeti Történeti Múzeum)

Az ifjú pár boldogan élt volna, azonban

a trónörökös születése után két nappal Olaszország megszállta Albániát, a sors fintoraként a király korábbi esküvői tanúja, Galeazzo Ciano gróf vezetésével. A királyi családnak menekülnie kellett, majd az emigráció hosszú évei következtek. A monarchia időszaka hamarosan véget ért Albániában, a második világháború után a kommunista hatalomátvételkor a királyt megfosztották trónjától.

A királyi pár először Görögországba majd Törökországba menekült. A II. világháború idején Franciaországban majd Londonban éltek, aztán Egyiptomban, utána pedig Párizsban. A király halála (1961) után Geraldine Madridban telepedett le, Albániába nem térhetett vissza. Utána a Dél-Afrikai Köztársaságba költözött fiával együtt, majd 2002. júniusában az albán nemzetgyűlés hazahívta Albániába. Még abban az évben október 22-én a Tiranai Katonai Kórházban halt meg tüdőproblémában. Sírja is Tiranában található.

A királyi mauzóleum
Csak különleges alkalmakkor látogatható
Forrás: saját kép

A régi mauzóleum helyén épült az új, 2012-ben temették újra Geraldine-t és Zogu-t, és itt találhatók a királyi család többi tagjának sírjai is Forrás: saját kép

A régi mauzóleum helyén épült az új, 2012-ben itt temették el újra Geraldine-t és Zogu-t, és itt találhatók a királyi család többi tagjának sírjai is
Forrás: saját kép

A történetnek azonban nincs vége, mert nemrégiben jelent meg Josephine Dedet: Géraldine – Egy magyar nő Albánia trónján című könyve, melyből betekintést nyerhetünk nemcsak Apponyi Geraldine albán királyné életébe, de a 20. sz-i Albánia történelmébe is.

„Josephine Dedet 1995-ben határozta el, hogy egy regényes történeti munkában dolgozza fel Apponyi Géraldine életét. Az akkor nyolcvanéves királyné Dél-Afrikában élt egyetlen fia, I. Leka herceg mellett, és úgy döntött, hogy megkönnyíti Dedet munkáját: beleegyezett, hogy mesél neki az életéről, és teljes bizalommal rendelkezésére bocsátotta kiadatlan személyes dokumentumait, amelyek könyvének egyik legfontosabb forrásanyagát képezik. Egy éven át leveleztek, 1996-ban aztán Dedet személyesen is meglátogatta az idős királynét Johannesburgban, ahol Géraldine egyszer csak így sóhajtott fel: „én, aki sosem vágytam kalandos életre”.”
Forrás: konyvjelzomagazin.hu

Geraldine unokája, Leka herceg 1982-ben született, és jelenleg a mindenkori albán kormány tanácsadója. Nekünk személyesen is volt szerencsénk találkozni vele több hivatalos rendezvényen is.

Leka herceg a nagymamájával Forrás: lmathieu.wordpress.com

Leka herceg a nagymamájával
Forrás: albanianroyalcourt.al

Világörökségi helyszínek Albániában – BERAT az „ezerablakos” város

2015.09.19./Kategória: érdekességek, látnivalók, nyaralás, szabadidő/Szerző: VPBA

Az itteni mondás szerint: „Aki nem járt még Berat-ban, nem látta Albániát.”

Ez természetesen így nem igaz, Albánia jóval több Berat-nál, de az kétségtelen, hogy az „ezerablakos” város tényleg egyedi élményt nyújt, és semmi máshoz nem hasonlítható.

Az „ezerablakos város” az Osum-folyóval, ami nyáron szinte kiszárad
Forrás: saját kép

Mi most Berat-ot félig turistaként, félig idegenvezetőként látogattuk meg, mert egy magyar turistacsoporttal jártunk ott. A csoport kísérői mi voltunk, mint itt élő magyarok, az ottani helyi idegenvezetőnk pedig egy Berat-i származású albán lány volt, aki „bennfentesként” mutatta be a várost, hiszen ott nőtt fel.

A város alapos bejárására nem elég egy nap. Ha valaki tényleg szereti a műemlékeket, az ódon templomok hangulatát, akkor szánjon rá legalább két napot, mert az egész város egy nagy nyitott múzeum, furcsa keveréke a muszlim és keresztény hangulatnak, így nem véletlen, hogy 2008-ban felkerült az UNESCO világörökségi listára.

Berat három részből áll: A Mangalem városrészből, a felette található vár negyedből, és a Gorica negyedből. Ezeken kívül van még egy negyedik rész is, a modern Berat, amely a környék ipara miatt jött létre. Érdekesség, hogy mindegyik városrész lakott, beleértve magát a várat is.

A legenda szerint a város úgy keletkezett, hogy két óriás Tomorr és Shpirag összekülönbözött egy szép Berat-i lányon, és harcba keveredtek. Tomorr éles kardjával addig kaszabolta ellenfelét, amíg az halálos sebeket kapott, Shpirag viszont hatalmas kövekkel dobálta Tomorr-t, így végül mindketten belehaltak a küzdelembe. Mindketten heggyé váltak (a Tomorr-hegység Albánia második legmagasabb hegye – 2416 m, a Shpirag pedig 1228 m), a lány könnyeiből pedig keletkezett az Osum-folyó, ami kettészeli a várost. A lány szíve kővé vált, abból teremtődött a Berat-i vár.

Dodona, akiért a két óriás végzetes harcot vívott (Forrás: saját kép)

Berat Albánia egyik legősibb városa. Viharos történelme során volt a rómaiaké, majd a 9-13. sz-ban bolgár fennhatóság alá került, majd 1345-ben szerbek vonultak a városba és elnevezték Beligrad-nak, azaz fehér városnak, innen eredeztethető a város neve. Majd 1417-től 1912-ig az Oszmán Birodalom része volt, és Albánia egyik legfejlettebb városának számított.

A várnegyed a város legnagyobb látványossága, kb. 10 ha-on terül el.

A vár bejárata
Forrás: saját kép

A vár alaprajza
Forrás: saját kép

A legérdekesebb látnivaló kétségtelenül az Onufri-múzeum, amely a Nagyboldogasszony-templomban található. A templomot 1797-ben építették újjá egy régebbi templom alapzatára. A templomban látható lenyűgöző ikonok az albán ikonfestészet alapjait megteremtő Onufri és kortársai művei.

Az Onufri-múzeum
Forrás: souvenircronicles.blogspot.com

Onufri előszeretettel használt egyfajta vörös színt, ezért ezt elnevezték „Onufri vörösének”. Titkát még fiának Nikolla-nak sem árulta el, ezért a sírba vitte azt. A templom felújításakor 1968-ban az oltár mögötti kőlap alatt két kódexre bukkantak, a Bíbor-kódexre, mely a VI. sz-ból való, és melyből egyetlen példány van a világon, valamint az Arany-kódexre, amely 413 oldalas, és ezüst borítását arany betűk szövik át. Ezek Albánia legfontosabb nemzeti műkincsei, a szellemi világörökség részét képezik, és a Nemzeti Levéltárban őrzik őket Tiranában.

A várban még sok más templom is található, többek között a Szt. György templom, a Szentháromság-templom, a Szt. Tódor templom, a Szt. Vllaherna templom, a Szt. Mihály templom, a Vörös-mecset és a Fehér-mecset.

A Vllahernai Szűz Mária templom, alatta Nagy Konstantin fejszobra
(Forrás: saját kép)

A Vörös-mecset minaretje. Eredetileg ez is, mint minden épület fehér kövekből volt, de az 1851-es nagy földrengés után az újjáépítésnél használt téglától lett vörös
Forrás: saját kép

A Szent-György templom, ami azért nem néz ki templomnak, mert jó ideig étteremként és a katonák elszállásolására használták. Az első szint a tipikus török építészetet tükrözi
Forrás: saját kép

A várban tett séta során ilyen kis ajándéküzletekkel találkozunk, ahol frissítőt is vásárolhatunk
Forrás: saját kép

A Mangalem-negyed a vár alatti rész, amiről a város az „ezerablakos” nevet kapta. A sok fehér sokablakos épület sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek. A délutáni nap erősen sütötte a házakat, és amikor megkérdeztük a helyi idegenvezetőnket, hogy nem nagyon melegek-e a házak nyáron, azt mondta, hogy ilyenkor a helyiek a hátsó, hűvös szobákba költöznek, télen viszont jól jön a napsütés.

A fehér, sokablakos házak, melyekről a város a „becenevét” kapta
Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Ebben a negyedben egyértelműen a muszlim hatás az erősebb, itt élt a muszlim lakosság, ezért itt találhatók a ma is használatban lévő mecsetek: az Ólom-mecset – amely a minaret tetejének ólom borításáról kapta a nevét, a Király-mecset – amely az egyik legöregebb Albániában, és az Agglegények-mecsete. Az „agglegények” a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiakból szervezett fegyveres őrségét alkották. A szó eredet a török bekar, mely elsősorban agglegényt jelent, de ebből ered a magyar „betyár” szó is.

Az Agglegények-mecsete
Forrás: saját kép

A Király-mecset belseje
Forrás: saját kép

Itt van a bektashi muszlimok egyik legszebb épülete is, a Halveti-tettye.

A Halveti-tettye
(Forrás: saját kép)

Ez a negyed a kézművesek negyede, fa- és kőfaragó mesterek, ezüstművesek, bélyeg- és érmegyűjtők lakják. A kézműves ipar főleg a 19. sz. elején virágzott.

A Mangalem-negyed szűk sikátoros utcái sajátos hangulatúak
(Forrás: saját kép)

A Hotel Guva
(Forrás: saját kép)

A Mangalem részben került berendezésre a Néprajzi múzeum, mely egy hagyományos kőházban található. A két emeletes épületben megörökítették a régi városi utcaképeket, a kis céhek üzleteit, és a tipikus albán otthont a mindennapi élet kellékeivel.

A Néprajzi Múzeum
(Forrás: saját kép)

A Gorica városrészbe több hídon is átjuthatunk. A Gorica-híd eredetileg fából épült, majd később kőből újították fel. Érdekessége, hogy a legenda szerint a híd lábánál egy üreg található, melyben állítólag halálra éheztettek egy fiatal lányt, hogy elűzzék a szellemeket, melyek a hidat védték.

Kilátás a vár egyik kilátópontjából a Gorica-negyedre Forrás: levanter.hu

Kilátás a várból a Déli-kilátópontból a Gorica-negyedre
Forrás: levanter.hu

A Gorica városrész is szűk utcákból áll, de itt az ortodox lakosság élt, így az itteni templomok ortodox templomok, többek között a Szt. Szpiridon-székesegyház és a Szt. Tamás templom. Az egymás mellett sorakozó éttermekből szép kilátás nyílik a várra és a Mangalem-negyedre.

Vashíd az Osum-folyón
(Forrás: saját kép)

A város fölötti hegyre a kommunizmus alatt egy hatalmas ENVER feliratot raktak ki kőből, Enver Hoxha kommunista diktátor keresztnevét. A kommunizmus bukása után fiatalok kicsit átalakították a betűk sorrendjét, és ma az angol NEVER (soha) szó látható, melynek jelentése: soha többet diktatúra, soha többet kommunizmus.

A NEVER felirat a Shpirag-hegyen
Forrás: saját kép

Berati gasztronómia

A Berat-i konyha egyedülálló Albániában. Berat híres olíva- és bortermő vidék. Tradicionális Berat-i ételek a bárány, kecske, pulyka, valamint a pácolt és savanyított dolgok. Helyi specialitás a töltött pulyka helyi borral kísérve, aszalt szilvás hús, fóliában sült csirke rizzsel, diós steak, grillezett bárány, rizzsel töltött paprika és szőlőlevél.

A csicseri borsóhoz hasonló növényből főznek levest
Forrás: saját kép

Töltött paprika kicsit másképpen
Forrás: saját kép

Töltött szőlőlevél (japrak)
Forrás: saját kép

Édességek közül legérdekesebb a mazsolás kabuni, amely egy hagyományos Berat-i desszert, melyhez vajon párolt rizst, meleg vízbe áztatott mazsolát megfőznek birkanyakból készült levesben (régen kizárólag herélt kos nyakából készítették). Majd cukrot, fahéjat és őrölt szegfűszeget adnak hozzá, és hidegen tálalják.

Kabuni. A tejberizsre emlékeztet
Forrás: saját kép

Aki Berat-ban jár és szereti az extrém sportokat, természetesen kipróbálhatja a vadvízi evezést az Osum-folyón, terepjáróval is bejárhatja az Osum-kanyont, mászhat hegyet és a minden év augusztusában tartott bektashi fesztiválra is ellátogathat, és a szeptemberi szőlőszüreten is részt vehet, és felkeresheti a környéken található pincészetek valamelyikét, ahol tradicionális albán borokat kóstolhat.

Viszlát, Berat! Még biztos, hogy találkozunk. :)
Forrás: saját kép

A Világ Közepe

2015.08.20./Kategória: érdekességek, látnivalók, vallás/Szerző: VPBA

A világ közepe (Forrás: saját kép)

A világ közepe Albániában található. Legalábbis a bektashi muszlimok szerint. A világ közepe ugyanis Tiranában a Bektashi Világközpont Teqe-jének (tettye=szent hely) közepén van.

A világ közepén állva felfelé nézve pedig ez látható / Forrás: saját kép

Albániában ugyanis négy fő vallást gyakorolnak, a katolikust, a görög ortodox keresztényt, a szunnita muszlimot és a bektashi muszlimot.

A bektashi egy muszlim misztikus rend, amelyet az iráni Khoraszánban élt Haxhi Bektash Veliu alapított meg. A rend végleges formája a XVI. században Anatóliában (Törökországban) alakult ki, majd a Balkánon is elterjedt, elsősorban Albániában.

A rend alapítója (Forrás: saját kép)

A bektashi rend eredetileg az ortodox szunnita iszlám egyik szufi rendje volt. A XVI. században azonban elfogadták a síiták tanait, beleértve azt is, hogy Alit, Mohamed próféta negyedik utódát Allahhal és magával a prófétával együtt mintegy szentháromságként tisztelték. Mint sok más szufi rend tagjai, a bektashik is elég felületesen tartották be a mindennapi életre vonatkozó iszlám törvényeket. Vallási szertartásaik során mind a nők, mind a férfiak részt vettek a rituális borivásban és táncban. A mondás szerint: „Kush pi raki, bektashi.”, tehát aki pálinkát iszik, az bektashi. :) A Balkánon élő bektashik átvettek néhány keresztény szokást is, például a rituális úrvacsorát és a gyónást. Misztikus műveik jelentős mértékben gazdagították a szufi költészetet.

A bektashi rend a XV. században politikai jelentőségre is szert tett, mivel a bektashik feladata a janicsárok (az oszmán-török seregben szolgáló gyalogság katonáinak) szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. A bektashik közé tartozott Gül Baba is, kinek a sírboltját a Rózsadombon találjuk. A másik egykori magyarországi bektashi tettye romjai Pécs fölött a Tettye nevű magaslaton állnak. A janicsáralakulatokat 1826-ban feloszlatták, a bektashik befolyása is csökkent, de a század későbbi évtizedeiben a rend újjászületett. Törökországban és Albániában számos kolostort újjáépítettek, és virágzott a bektashi irodalom is. 1925-ben Törökországban feloszlatták a szufi rendeket, és a bektashik vezetői Albániába tették át székhelyüket. 1967-től Albániában üldözték a vallásgyakorlást, így ezután a bektashik csak Törökországban, a Balkán albánok lakta részein és az Egyesült Államokban gyakorolhatták vallásukat.

Ma azonban Albániában található a bektashi vallás központja, vezetője pedig Őszentsége Hajj Baba Edmond Brahimaj, akivel volt szerencsénk többször is találkozni a rezidenciáján, és személyesen is meggyőződni róla, hogy valóban isznak rakit, hiszen a dervis (szolga) a szentelt cukor mellé rakit is kínált, és a vallási vezető irántunk való tisztelete jeléül elfogyasztott belőle egy kortyot. :)

Hirësia e Tij Haxhi Baba Edmond Brahimaj – a bektashik „pápája” (Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

A most épülő tettye a 2015. szeptember 6-8. között Tiranában megrendezésre kerülő 28. Nemzetközi Béke Kongresszusra fog elkészülni.

A tettye bejárata ( Forrás: saját kép)

Az épülő tettye (Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

A festőművészt Irakból hozatták (Forrás: saját kép)

A tettye mellett találhatók a türbék, azaz sírhelyek, ahol a vallási vezetők vannak eltemetve.

Forrás: saját kép

Sírok a türbék előtt (Forrás: saját kép)

Sírok egy türbén belül (Forrás: saját kép)

Sírok egy másik türbében (Forrás: saját kép)

A harmadik türbe belseje (Forrás: saját kép)

A minden évben augusztusban megrendezésre kerülő bektashi zarándoklat Berat mellett a Tomorr-hegyen zajlik, ahol Abaz Ali sírhelye található, ahová hívők és turisták is ellátogatnak.

Abaz Ali Tomori (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Bektashi papok (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Abaz Ali Tomori türbéje (Forrás: bringazzvelem.blgogspot.com)

Az emberek felmennek a hegyre, a türbében megcsókolják az ajtófélfát, aztán jobbról balra megkerülik az ott található három sírt, simogatják, megcsókolják, majd pénzt tesznek rá. A sírok felett van egy hosszú gyertyagyújtó hely.

A gyertyagyújtó hely (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Elképesztő mennyiségű bárányt vágnak, és miután elvágták az állat torkát, a családfő a bárány vérével megjelöli a többi családtag homlokát.

Előkészítik az állatot a sütésre (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Sülnek az áldozati bárányok (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

A bektashiknak számos szent helye található Albániában, többek között Kruja felett a hegyen Sari Salltik sírja is.

Két legfőbb ünnepük a Nevruz-nap és az Ásúrá-napja.

A bektashik egyben a dervis rend képviselő is. A szufi derviseket mindig is tisztelték tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül Baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt. Nagy részük vándorló volt, akik a muzulmánok által lakott világ minden részét bejárták, s általában koldulásból éltek (a dervis perzsa eredetű szó, jelentése ajtóban álló, vallásos koldus). A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik.

Tag Archive for: alfakontakt

Atombiztos luxus a hegy gyomrában – Enver Hoxha bunkerében jártam

Töltött szőlőlevél (japrak)

Kalandok Albániában lakóautóval

Ahol a világ legkisebb Koran-ját őrzik – az Ethem Beu mecset

A forrás, amely egy haldokló sárkány szeméből fakadt

Újabb 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

A szende szépség, ami ellenszegül a télnek – Mimóza

Tündérmese albán módra: a „Madár” és a „Fehér rózsa”

Világörökségi helyszínek Albániában – BERAT az „ezerablakos” város

A Világ Közepe

Elérhetőségeink

Tevékenységeink

Ízelítő albán zenékből

Facebook