Bejegyzés

Világörökségi helyszínek Albániában – Gjirokastra, a „kőváros”

 

 

P7090141

Forrás: saját kép

 

2005 óta világörökségi helyszín az Albánia déli részén található település. A város neve görög eredetű, ma is jelentős görög kisebbség él a görög határhoz közel fekvő kisvárosban. Hagyományos, palakővel fedett kőházai, szűk, macskaköves utcái egyedi hangulatot kölcsönöznek a városnak. Mintegy kétszáz lakóház és a 17. században épült, majd az 1872-es tűzvész után újraépített bazár áll védettség alatt.

P700140

Forrás: saját kép

 

Emberi településre utaló legkorábbi nyomokat a Kr. e. 1. századból tártak fel a régészek. A város története igazából a 12. században kezdődött, amikor a Bizánci Birodalom erődöt épített a mai várhegyre. A legenda szerint a város nevét Argjiro hercegnőről kapta, aki Gjin Zenebishi a Gjirokastra-i vár urának nővére volt.

Argjiro hercegnő, akiről a város a nevét kapta
(Forrás: saját kép)

 

Az ottománok bevonulásakor nem akarta megadni magát, ezért fogta gyermekét, és a vár fokáról a mélybe vetette magát. Csodával határos módon a gyermek túlélte a zuhanást, és ahová Argjiro esett, abból a sziklából tej kezdett szivárogni, mely a gyermeket táplálta. A vár alatti sziklák megerősíteni látszanak a történetet, mert a várfal tövében, azon a ponton a mészkő sziklákat vastag kalciumréteg borítja. A fellegvár a 18. században épült.

Argjiro a gyermekével
(Forrás: saját kép)

 

Ebben a városban született Enver Hoxha, aki hatalomra kerülése után múzeumvárossá nyilvánította a települést. Szülőháza ma néprajzi múzeumként látogatható. Az ő idejében épült ki az óváros körüli kereskedelmi és ipari negyed.

P7090119

Forrás: saját kép

P7090122

Forrás: saját kép

P7090125

Forrás: saját kép

P7090129

Forrás: saját kép

P7090130

Forrás: saját kép

P7090136

Forrás: saját kép

P9290138

Forrás: saját kép

 

Gjirokastra szülötte nem csak Enver Hoxha, hanem Çerçiz Topulli szabadságharcos hazafi is, az első albán gerilla csoport alapítója, aki az albán függetlenségi harcokban nagy szerepet vállalt. A vár alatti téren az ő szobra látható, és természetesen a tér is róla van elnevezve.

Çerçiz Topulli a bazárban
(Forrás: saját kép)

 

A várban fegyvermúzeum található, az albánok szerint Európa legnagyobbja. Hááát, területre biztosan igaz. :)

P9290174

Forrás: saját kép

P9290204

Forrás: saját kép

P9290211

Forrás: saját kép

P9290230

Forrás: saját kép

 

De a vár udvarán van kiállítva egy Lockheed T–33-as repülőgép is, amelynek idekerülését többféleképpen magyarázzák.

A tények:

A US Airforce Lockheed T-33 Shooting Star típusú repülője 1957. decemberében landolt a Rinas-i repülőtéren. Néhány hét múlva a pilóta visszatért az Egyesült Államokba, a gép Albániában maradt, és a ’70-es évek közepén Gjirokastra-ba vitték.

Az amerikai változat: 1958-ban a gép a franciaországi amerikai légibázisról Chateauroux-ből Nápolyba tartott. Sűrű ködbe került és eltévedt, majd Albániában hajtott végre kényszerleszállást.

Az albán változat: a Tirana Rádió híradásai szerint az Albán Néphadsereg pilótái feltartóztattak egy amerikai kémrepülőt, és leszállásra kényszerítették a Rinas-i repülőtéren.

P9290213

Forrás: saját kép

P9290241

Forrás: saját kép

P9290229

Forrás: saját kép

P9290209

Forrás: saját kép

 

A várudvarban óratorony, szökőkút, istállók találhatók, és a pódium, amelyen minden augusztusban a Nemzetközi Folklórfesztivál résztvevői lépnek fel. A vár északi részét börtönné alakították Zogu kormánya alatt, később a kommunista rezsim politikai foglyait is ide börtönözték be.

P9290242

Forrás: saját kép

P9290249

Forrás: saját kép

P9290252

Forrás: saját kép

 

A város kézműves ipara nagyon fejlett, fa- és kőfaragó mesterek, textilművesek, bőrdíszművesek üzleteiben szép dolgokra akadhatunk a város utcáit járva. Gjirokastra környékén az állattartás is jelentős, remek kecske- és birkasajtot vásárolhatunk, melyeket az ország számos részére szállítanak.

P9290132

Forrás: saját kép

 

P9290133

Forrás: saját kép

P9290140

Forrás: saját kép

P9290142

Forrás: saját kép

 

Érdemes még felkeresni a Zekate házat és a híres albán író Ismail Kadare felújított szülőházát. És most már terepjárós túrákra is befizethetünk, a Çajup-hegyre, a Suhë kanyonba vagy akár a híres-hírhedt Lazarat-ba is ellátogathatunk szervezett túra keretében.

P9290158

Forrás: saját kép

P9290159

Forrás: saját kép

 

 

Világörökségi helyszínek Albániában – Butrint, az ókori romváros

 

Ha valaki Dél-Albániában nyaral, feltétlenül látogasson el az 1992 óta UNESCO világörökségi listán szereplő ókori romvárosba Butrint-ba.

Butrint (vagy határozott alakban Butrinti) Saranda városa és a görög határ között található, a Jón-tengert a brakkvizes – az édes víz keveredik a tenger vízzel – Butrinti-tóval összekötő Vivari-csatorna partján, Korfu szigetével szemben.

butrint map

A város alapításával kapcsolatos legendában nincs hiány. Az egyik elmélet Aeneas-nak tulajdonítja a város létrejöttét. Egy másik legenda szerint Helénosz, Priamosz király fia alapította a várost, aki Trójából való megmeneküléséért hálaáldozatot kívánt felmutatni az isteneknek, a megsebesített áldozati bika azonban kitört az emberek gyűrűjéből, s a közeli csatornát átúszva holtan rogyott össze a túlparton. Helénosz ezt isteni jelnek vélte, és megalapította Buthrotum, azaz a sebzett ökör városát.

Akármelyik történet is az igaz, a régészek Kr. e. 1000 körülre teszik az első letelepedés időpontját, de a Velencei Köztársaság idejében épült várban, ami ma múzeum, találkozhatunk 10.000 éves leletekkel is. Mozgalmas élete volt a városkának, hiszen a régészeti ásatások alapján a chaon alapítók után római fennhatóság alá került, majd szláv, bolgár törzsek kerítették hatalmukba, majd az elkövetkezendő évszázadokban a bizánciak, a velenceiek kaparintották meg, akik aztán átengedték a franciáknak, míg végül Ali Pasa Tepelena az Oszmán Birodalomhoz csatolta, s a Vivari-csatorna túlpartján egy kis erődöt is építtetett. 1912-ben Albánia függetlenné válásakor került albán fennhatóság alá. Katonai-stratégiai szerepén túl kulturális és vallási központ szerepét is betöltötte.

P7120415

Forrás: saját kép

P7120413

Forrás: saját kép

A régészeti feltárások 1928-ban kezdődtek meg olasz archeológusok által, és gyakorlatilag a mai napig tartanak.

A 18 hektáros ókori városban találunk amfiteátrumot, fürdőket, színházat, mozaikpadlókat, villákat, síremlékeket, szökőkutakat, bástyákat, Oroszlános-kaput, a Kr. e. 4. századi szentélytől kezdve a 18. századi Velencei Köztársaság idejéből származó bástyáig és várig.

P7120360

Forrás: saját kép

P7120376

Forrás: saját kép

P7120384

Forrás: saját kép

PA080422

Forrás: saját kép

P7120412

Forrás: saját kép

P7120325

Forrás: saját kép

A kommunista rezsim alatt (1945-1991) Korfu közelsége (az esetleges illegális határátlépések) miatt az ásatásokat beszüntették, a környéket lezárták.

P7120422

Forrás: saját kép

A II. világháború után albán régész vette át az ásatás vezetését, és 1959-ben Hruscsov (akinek szenvedélye volt az ókori történelem) is ellátogatott Butrint-ba, amit egy fa elültetésével tettek az utókor számára is emlékezetessé. Ezt a szokást azóta is tartják, tehát ha valamilyen prominens személyiség látogat a romvárosba, ültetnek egy fát a tiszteletére. A régi egysávos utat is Hruscsov tiszteletére építették (mi még azon is jártunk), de ma már új, kétsávos úton (ami 2010 környékén készült el) juthatunk el Albánia legdélebbi történelmi látványosságához.

1996-ban az albán kormány repülőtér építését tervezte az ókori romváros mellett, de nemzetközi és szakértői tiltakozás miatt e tervüket elvetették.

P7120427

Forrás: saját kép

 

Ha valaki a nyaralás alatt egy kis történelemre (is) vágyik, Butrint tökéletes célpont.

Görögország a vízen is, és a szárazföldön is közel van. Ha átkelünk az “ősrégi” kis komppal a Vivari-csatorna túlpartjára, már az ottani albán falvak nevei is Görögországot idézik, és nem sokat kell autózni, hogy elérjük a görög határt (Qafë Bota). Beiktathatunk egy kirándulást Görögországba, Igoumenitsa kikötőváros nagyon közel van a határhoz. A Vivari-csatornán közlekedő komptól nem kell megijedni, nem fog elsüllyedni, mi már számtalanszor átkeltünk vele oda és vissza. :)

IMAG0208

Forrás: saját kép

 

Butrint-ból visszafelé érdemes megállni Ksamil-ban fürödni, mert itt találhatók Albánia fehér homokos strandjai (az egyiknek a neve Bora Bora). Elfogyasztani egy ebédet/vacsorát (a környék specialitása a bundában sült kagyló), és közben a kis szigeteket és a távolban Korfut kémlelni az étterem teraszáról.

Bundában sült kagyló, melyhez az alapanyagot a Butrint-i tóban tenyésztik
(Forrás: saját kép)

Vagy motorcsónakkal átmenni, vagy akár átúszni valamelyik kis szigetre.

P7080080

Forrás: saját kép

 

 

Dita e Verës – a Nyár napja Albániában

 

dita e veres2

 

A tél végének, valamint a természet és az emberi lélek újjászületésének ünnepe.

Az ünnep központja Elbasan, ahonnan az ünnep eredeztethető. Eredetileg ez egy pogány ünnep, de egész Albánia-szerte, és a külföldi albán kolóniákban is ünneplik minden év március 14-én. 2004-től kezdve hivatalos állami ünnep Albániában. A városokat virágdíszbe öltöztetik. A fővárosban, Tiranában is egész napos ünneplés zajlik, folyamatos programokkal várják az oda látogatókat.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Az ünnep eredete

Az Nyár ünnepe eredetileg pogány ünnep, ami az illír időkre vezethető vissza, és amit Çermenika régióban (a mai Elbasan) tartottak amolyan télűző-tavaszköszöntő ünnepként, mint nálunk Mohácson a busójárást.

Diana a természet, az erdők és a vadászat istennője volt, és minden év március 14-én előjött, hogy jelezze a nyár érkezését. Kandavia-ban, ahol a temploma állt az emberek összegyűltek imádkozni, áldozatot bemutatni, és utána ott maradtak mulatozni.

Generációról-generációra e napnak a megünneplésével vált ez a régió ennek az egyedi kulturális örökségnek a megtartásával országszerte ismertté.

Ilyenkor az ország minden részéből jönnek az emberek Elbasan-ba, bár ez már rég nem helyi esemény, hanem országszerte és a határokon kívül élő albánok is ünneplik. A régió erre az alkalomra készített különleges édessége a „ballokume”, amit Elbasan-ban „másképpen” készítenek. Ezen a napon pulykát, diót, szárított fügét adnak a gyerekeknek, akik házról-házra járva elsőként hozzák a jószerencsét és gazdagságot a házakhoz.

Forrás: saját kép

A régiek elmondása alapján tudjuk, hogy a Nyár napja előtti estén a rokonok összegyűltek, várták az istennő érkezését, és egész reggelig fennmaradtak. Az idősek voltak az elsők, akik kitárták a ház ajtaját, és megtöltötték az edényeket friss vízzel és ezzel ébresztették a többieket. Visszafelé jövet hoztak egy darab földet, friss hajtásokat és füvet, mint a természet újjászületésének szimbólumait. Rendeznek ilyenkor tojástörő versenyt: mindenkinek főznek tojást, amit majd egymáshoz ütnek, és az nyer akié a legkeményebb. Az északi részeken fákat, gallyakat gyűjtenek a gyerekek és este felgyújtják, itt is versenyeznek, kié a legnagyobb tűz. Ahány régió, annyi szokás, de a lényeg, hogy ezen a napon az emberek HOSSZÚ ÉS BOLDOG ÉLETET KÍVÁNNAK EGYMÁSNAK!

Ezen a napon az ebéd jó hangulatban telik, és általában a szabad ég alatt történik. Sült hússal, pulykával, borral, rakival, édességekkel ünnepelnek. :)

Forrás: saját kép

Ezen a napon piros cérnából font karkötőt kötnek a csuklójukra az emberek, és az első fecske érkezéséig viselik. Ilyenkor kívánni kell valamit. Amikor meglátjuk az első fecskét, akkor kell levenni a karkötőt, amit a fecske elvisz a fészkébe. Ekkor válik valóra a kívánság. :)

Nyárkarkötőt árul egy hölgy a Nyár napján a Tirana-tónál
(Forrás: saját kép)

 

Milyen az albán sör?

 

 

Söröző Tiranában
(Forrás: saját kép)

Egy szóval: FINOM! Albániában vannak jó sörök. Mint minden italnak, a sörnek is egyik legfontosabb összetevője a víz, az pedig itt az albánoknál nagyon jó. Mármint az ásvány- és forrásvizek.

Söröző Durres-ben
(Forrás: saját kép)

Albánia legrégebbi söre a Korça, a mi kedvencünk is. Világos és barna sörrel egyaránt jelen van a piacon. 1928-ban alapították a gyárat, és azóta is rendületlenül gyártja a “folyékony kenyeret”.

A Korça-i sörgyár
(Forrás: agrophilia)

A Korça sör számos díjjal büszkélkedhet. Az első díjat alapításának évében Thessalonikiben kapta. Majd 2007-ben Londonban elnyerte a Nemzetközi Minőség Korona Díját az Arany kategóriában. Majd 2009-ben Frankfurtban ismét megkapta a Nemzetközi Fődíjat a Gyémánt kategóriában. A Korça sör a világpiacon is jelen van, a szomszédos országokon kívül 2011-ben belépett az amerikai piacra, és Massachusets-ben számos helyen kapható. Szóval, az albánok joggal lehetnek rá büszkék. A Korça sört üveges és dobozos kiszerelésben árulják.

Forrás: birra korca

A Tirana sört 1961-ben kezdte gyártani egy állami cég. 2001-ben privatizálták, azóta Koszovóba és az Egyesült Államokba is exportálja a nedűt. Ezt a sört is a legmagasabb minőségi követelmények szerint gyártják, és 2003-ban New York-ban aranyérmes lett 120 ország versenyzői között. 2004-ben pedig Párizsban megkapta a Nemzetközi Star Minőség díjat 132 más országbéli gyártó közül. A Tirana sör kapható üveges, dobozos és PET palackos kiszerelésben is. Prémium terméke a Kuqalashe.

Forrás: birra tirana

A Stela sör szintén egy finom termék. Üveges, dobozos,  PET palackos és hordós változatban kapható. A pilseni típusú termékük 4.2%-os, a barna sörük STRONG márkanéven fut és 7%-os. Ahogyan a történetükben írják, Albániában a többi európai országhoz képest mindössze 90 évre tehető a sörfogyasztás elterjedése. A gyár 1994-ben kezdte meg működését, és azóta számos névváltozáson átesett, ma 130 alkalmazottal dolgozik és évente 250.000 hl sört gyárt. A Stela sört is szeretjük.

Forrás: stefani-co.al

A következő legismertebb sörük a KAON. A gyárat 1995-ben alapították Tiranában, és akkor még csak kevés sört gyártottak hordókban.

A KAON sörgyár
(Forrás: wikimapia)

2001-ben új gyárat építettek, és 2003 óta a KAON sör különböző kiszerelésben, úgy mint üveges, dobozos és PET palackos kapható. 2007-től elkezdték palackozni csatos üvegebe is. A KAON márka túlnyúlik Albánia határain, exportálnak Koszovóba, Sierra Leone-be, Libériába, Olaszországba, és hamarosan az Egyesült Államokba is. Ez is finom.

Forrás: kaonbeer

 

A Norga sört 1999-ben kezdték gyártani Olaszországban. A társaság 1991-ben kezdte meg működését Macedóniában KRUNA néven, és kizárólag albán piacra gyártott. 2003-ban kezdték el Albániában Vlora-ban gyártani a sört már saját név alatt. Ez a márka is számos versenyen részt vett, és Albánián kívül a szomszédos országokban Koszovóban, Macedóniában és Montenegróban kapható volt. Sajnos, pénzügyi problémák miatt ezt a sörgyárat bezárták.

Forrás: can museum

Van néhány kézműves sörfőzde is Albániában. Az egyik ilyen a Puka sör, melynek alapanyaga az ottani forrásvíz.

Forrás: birra puka_facebook

A malátát Csehországból, a komlót Bajorországból, a sörélesztőt Írországból hozzák. A sör holland technológiával holland sörfőző mester felügyelete alatt készül.

Forrás: birra puka_facebook

 

Frissítés!

2015-ben egy új sörmárka az Elbar is belépett az albán sörpiacra. Ez a sör az Agna Group terméke, mely egy nagy élelmiszergyártó- és forgalmazó cég Albániában. Ők palackozzák a Glina ásványvizet is, az Elbar sör is az ottani gyárban készül.

A piacra lépést fesztiválokkal ünnepelték
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

 

     Mindenki kedves egészségére!

 

A krujai öreg bazár

Évszázadokon át fennmaradt, a XX. század elején majdnem eltűnt, de a kommunista rezsim alatt újra életre kelt a Pazari i Derexhikut, avagy a Kruja-i öreg bazár.

P9130017

A már Szkander bég idejében létező bazár túlélte az ottomán időket. Az 1900-as évek elején még 150 bolt színesítette, tartalmazva mindazokat a dolgokat, melyre a városnak szüksége volt. Ma 60 üzlet működik, tömve kizárólag turistáknak szánt tárgyakkal. Kruja városa Albánia egyik leglátogatottabb turista célpontja, a várba a macskaköves bazársoron át vezet fel az út.

P9130008

Enver Hoxha diktatúrája alatt ösztönözték az iparosokat és kézműves mestereket, hogy térjenek vissza eredeti foglalkozásukhoz, és kövessék a családi hagyományokat. Így ma a bazársoron sétálva beleakadhatunk igazán szép olajfából, ezüstből, textilből készült kézműves termékekbe. Persze, a globalizáció itt is jelen van, a Made in China és a Made in Turkey feliratokkal is gyakran találkozhatunk a termékeken, ezért nem árt szemfülesnek lenni. :)

DSC04340

DSC04395

Van itt minden, mi szem-szájnak ingere:

DSC04343

 

Az árusok identitás tudata teljesen rendben van, az ex-miniszterelnök Berisha, és az ex-diktátor Enver Hodzsa vagy éppen Teréz anya képével díszített bögre simán megfér egymás mellett, ahogyan a bunker alakú hamutartó a Sztálinnal kapcsolatos emléktárgyakkal vagy akár Szkander bég kardjának utánzatával is.

DSC04355

DSC04373

Az olajfából faragott tárgyak nagyon szépek:

DSC04377

 

A fegyverek sem hiányozhatnak:

DSC04388

“Fruit of the loom”, avagy a szövőszék gyümölcse:

DSC04397

 

Az ezüst ékszerek kézimunka eredményei, egy-egy darab elkészítése 4 órát vesz igénybe:

DSC04412

A bazár igazi keleties hangulatú, fellelhetők új dolgok és régiségek, a különbség csupán annyi, hogy itt az eladók nagyon segítőkészek és diszkrétek, nem akarják minden áron ránk sózni a portékájukat, de szívesen elbeszélgetnek velünk, és nagyon örülnek, amikor megtudják, hogy magyarok vagyunk!

Hurma – az istenek gyümölcse

Ez a furcsa nevű gyümölcs, Diospyros kaki – másnéven datolyaszilva, datolyafüge, kakifüge vagy ahogyan itt Albániában hívják, a hurma, most érik.

Photo0286

Forrás: saját kép

Photo0288

Forrás: saját kép

A görögök által Zeusz tüzeként (Diospyros) aposztrofált gyümölcs mindig is kedvelt volt. Az istenek gyümölcsének másik neve, a Khaki viszont már az ázsiai gyökerekre emlékeztet, hiszen a kínai gyógyászatban is használt kifejezésből a ka (lélek) és ki (energia) született a gyümölcs neve. Távol-Kelet kertjeitől Amerikáig mindenütt megtalálható a szubtrópusii és a szubmediterrán klímában. A datolyaszilva nem véletlenül vált igen fontos gyümölccsé a Távol-Keleten, hiszen a gyógyításban jelentős szerepet kapott. Használták az agyi elváltozások (agyvérzés, agyhártyagyulladás, daganat) kezelésére, a hajnövekedés serkentésére, a szájon kialakult sebek gyógyítására, a légutak kezelésére, torokfájás, torokgyulladás, hörghurut tüneteinek enyhítésére. Köptetőként is alkalmazták. Az emésztőrendszerben kialakuló problémák kezelésében és a vérszegénység orvoslásában is jól hasznosítható volt ez a gyümölcs. Manapság főleg a rákgyógyítás terén bizonyul hatékony ellenszernek. Fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás megelőzésében és kezelésében is.

Mivel ősszel érik és utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. Ezzel vitatkoznék, ugyanis itt nálunk mézédesre érnek, így a szomszéd tyúkjai felrepülnek a hurmafára, és előszeretettel „károsítják”. :) A datolyaszilva legfeljebb 15 m magas, lombhullató, gömbölyű, laza koronájú, egy- vagy kétlaki fa. Nagy, bőrszerű, fényes levelei szép díszek, igazi mediterrán hangulatot keltenek. A 2–3 cm-es nem feltűnő virágok egyesével, nyár elején nyílnak. Nagyon ellenálló a gombabetegségekkel szemben.

Photo0283

Forrás: saját kép

Nagy méretű termése a közel fél kg-ot is elérheti. A termések alakja igen változatos. Lapított gömb és megnyúlt típusok is előfordulnak. Van mag nélküli változata is. A hamvaszöld, viaszos gyümölcsök ősszel, a lombszíneződéssel egy időben színeződnek, citrom, narancs vagy vörös színt kapnak, és a termések sokáig a fán maradnak. Az őszi kertnek szép díszei, matuzsálemi kort is megérhetnek. Tárolás és utóérés után narancssárga húsa puha, édes sárgabarack-dzsem ízű. Minket a sárgadinnye és a barack ízének keverékére emlékeztet. A mi kertünkben két hurmafa van, és a szomszédtól is átlóg egy.

Photo0285

Forrás: saját kép

Több mint 1000 fajtáját szelektálták. Magról vagy gyökérsarjakkal szaporítják, és gyakran oltják is. A gyümölcsöskertekbe és ültetvényekre telepített fák 3-4 évente akár 100 kg termést hozhatnak. A bogyókat teljesen éretten, a csészével együtt vágják le a fáról, a túl korai betakarításnál aromájuk nem tud teljesen kialakulni. A termések hűtve több hétig tárolhatók. Az albánok az éretlen gyümölcsöt becsomagolják egy nejlonzacskóba, kis darab vattára rakit öntenek, szorosan bekötik a zacskót, így a gyümölcs két-három nap alatt ehetőre érik. Gyümölcs- és szőlőcukor-tartalma eléri a 17-25, szervessav-tartalma a 9%-ot. Csersavon kívül sok citrom- és almasavat tartalmaz. 100 g gyümölcs energiaértéke 70 kalória. Jelentős az A-, C-, P-, vitamintartalma, de van még benne B1-, B2-, és E-vitamin is. Mikroelemek közül: kálium, magnézium és jód, jelentős mértékben van jelen a vas, a kalcium, foszfor, kisebb mennyiségben a mangán és a réz; nagy a rost- és a pektintartalma is.

Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként és tárolhatjuk lefagyasztva hűtőládában. Az albánok kizárólag nyersen fogyasztják, sem lekvárt, sem befőttet, sem rakit nem főznek belőle. A magasan lévő gyümölcsöket a fán hagyják télire a madaraknak csemegének. Az éretlen termések cseranyagát bőrök kidolgozására használják. A megszárított terméskocsányból és csészéből készített főzet a kínai gyógyászatban köhögés és légzési nehézségek elleni szer. Világos mintázatú, alaptónusában fekete, kemény fájából Ázsiában faragványok és intarziás munkák készülnek.

„A béke egy mosollyal kezdődik” – Ma van Teréz anya napja Albániában

images3Teréz anya 1910-ben született Szkopjében, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. Édesapja építési vállalkozó volt (az albániai Mirdita-ból származott), édesanyja pedig háztartásbeli. Még két testvére volt. Az édesapa 9 éves korában váratlanul meghalt, így a család eltartása az édesanyára maradt. Teréz anya emlékei szerint a mély hitből származó szeretet volt az, ami enyhített az apa elvesztésének fájdalmán, és segített összetartani a családot. Az albán többséggel ellentétben, akik muszlimok voltak, ők a katolikus vallást gyakorolták. Az édesanya jelentős szerepet töltött be a Szent Szív egyházközségben, a szegények segítője és támogatója volt, és gyermekeit is ebben a szellemben nevelte.

index2Ágnes 18 éves korára elhatározta, hogy missziós nővér szeretne lenni Indiában, és jelentkezett az akkor ott szolgálatot teljesítő írországi Loreto nővérekhez (az angolkisasszonyok rendjébe). 1928-ban hagyta el a családját. Barátnőjével együtt kérte felvételét a Loreto-i Miasszonyunk anyaházába, akik néhány hónap felkészítés után Indiába, Darjeeling-be küldték. Szerzetesi fogadalmát ott tette le. 1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, melynek 1944-től igazgatója lett. Családja 1934-ben Tiranába költözött.

Teréz anya családjának háza Tiranában
(Forrás: saját kép)

1946. szeptember 10-én Darjeeling-be kellett utaznia lelkigyakorlatra. A vonaton a harmadosztályú kocsiban óriási volt a tömeg, és megdöbbenve tapasztalta azt a nyomort és szegénységet, amely az indiaiak többségének kijutott. Ekkor ébredt rá küldetésére, arra hogy nincs joga a kolostor békéjében, kényelmében élni, miközben az emberek, akiket szolgálni jött, nyomorognak. Küldetést érzett arra, hogy elhagyja a kolostort, megossza sorsát a szenvedőkkel és Jézust követve a szegények között szolgáljon. 1948-ban Kalkutta érsekén keresztül engedélyt kért XII. Pius pápától, hogy elhagyhassa a közösséget és független apácaként Kalkutta nyomornegyedében dolgozhasson.

Forrás: saját kép, Nemzeti Történeti Múzeum, Tirana

Levetette szerzetesi öltözékét, fehér szárit öltött, és Patna-ba ment a missziós orvosnővérekhez, hogy megfelelő egészségügyi ápolónői kiképzést kapjon. Amerikai missziós nővéreknél egészségügyi kiképzésben részesült, majd hamarosan visszatért Kalkuttába, ahol a Szegények Kis Nővéreivel lakott, és engedélyt kért nyomortelepi iskolájának megnyitására. Nemsokára segítői is akadtak, és támogatást kapott az egyházi szervezetektől és a városi hatóságoktól is. 1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást az új szerzetesrend alapítására. Hitvallásuk: “Szerzetesek vagyunk. A nap huszonnégy órájában Jézus Krisztust szolgáljuk.” A rend hivatása Teréz anya szavaival: „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”.

Az indiai kormány támogatásával egy elhagyott hindu templomot alakítottak át a szegény, magatehetetlen emberek otthonává. Nem sokkal később újabb otthonokat nyitottak a leprások és az árvák számára. A rend egyre több hívet és támogatót talált céljai számára, és az 1960-as években sorra nyitotta az otthonokat szerte Indiában. 1965-ben VI. Pál pápa engedélyezte, hogy a rend más országokra is kiterjessze tevékenységét. Létszámuk rohamos gyorsasággal növekedett, és új otthonok nyílottak szerte a világon. Az első Indián kívüli otthont Venezuelában nyitották, majd Róma, Tanzánia következett. Sorra nyíltak az otthonok Ázsiában, Afrikában, Európában, és megnyílt az első misszionárius ház New York-ban is.

Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, a rengeteg kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Amikor átvette a díjat, megkérdezte: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” Nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és szeressük a családunkat.” Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a kapott 6000 dollárt Kalkutta szegényeinek juttatta el. Teréz anya ugyanis elveihez hűen visszautasította, hogy a ceremóniát záró bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasszon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelkiismerettel megenni, amikor testvéreim közül annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér és egy pohár víz elegendő.”

Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a gazdagok felelősségéről vallott nézetei II. János Pál pápa gondolkodásának irányvonalában helyezkednek el, ezért is szövődtek kivételes baráti szálak a szerzetesnővér és a Szentatya között. II. János Pál 1979. decemberében lelkesülten tiszteletét fejezte ki Teréz anya iránt, akinek munkáját csodálattal követte nyomon. 1986. február 3-án, Kalkuttában a pápa meglátogatta a Szeretet Misszionáriusainak házát. Teréz anya élete legszebb napjának nevezte ezt a látogatást. 1991-ben hosszú idő után visszatért Albániába, és Shkodra-ban megnyitotta a rend ottani házát, valamint meglátogatta a Szent István bazilikát is.

A Szent István katedrális Shkodra-ban (Forrás: saját kép

1997. szeptember 5-én hunyt el. Halálakor a rend a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100.000 önkéntes ápoló dolgozott. Bár India nem keresztény ország, a kormány mégis három napos nemzeti gyászt rendelt el, és állami temetést rendezett. Halálát az egész világ az emberiség nagy veszteségeként értékelte. Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon, 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta. Ezt ünnepli ma Albánia. Az eseményen 27 ország képviseltette magát kormányszinten, de megjelentek a nagy világvallások, a misszionáriusok és a szegények képviselői is, akikért Teréz anya életében annyit tett. Albániában Tirana legnagyobb kórháza, egyik tere, valamint a nemzetközi repülőtér is az ő nevét viseli. Shkodra-ban szobrot állítottak a tiszteletére. És természetesen már az első osztályos könyvekben is tananyag.

A Tiranai Nemzetközi Repülőtér is az ő nevét viseli
(Forrás: saját kép)

 

Teréz anya – Az élet himnusza

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan! Az élet szép – csodáld meg!

Az élet boldogság – ízleld! Az élet álom – tedd valósággá!

Az élet kihívás – fogadd el! Az élet kötelesség – teljesítsd!

Az élet játék – játszd!

Az élet vagyon – használd fel!

Az élet szeretet – add át magad! Az élet titok – fejtsd meg!

Az élet ígéret – teljesítsd!

Az élet szomorúság – győzd le!

Az élet dal – énekeld! Az élet küzdelem – harcold meg!

Az élet kaland – vállald!

Az élet jutalom – érdemeld ki! Az élet élet – éljed!

A Nemzeti Történeti Múzeumban tiszteletére létrehozott sarok
(Forrás: saját kép)

Rózsafüzére és egy imakönyve
(Forrás: saját kép, Nemzeti Történeti Múzeum, Tirana)

FRISSÍTÉS: 2016. SZEPTEMBER 4-ÉN FERENC PÁPA SZENTTÉ AVATTA TERÉZ ANYÁT. ÜNNEPNAPJA SZEPTEMBER 5.

 

 

Bajram – az áldozati ünnep

Ma van a Kurban Bajram ünnepe Albániában (is). A ‘bajram’ török eredetű szó, azt jelenti ‘ünnep’. Egy évben két Bajram-ot ünnepelnek: a Ramadan Bajram-ot és a Kurban Bajram-ot. A Kurban Bajram két hónappal és tíz nappal követi a Ramadan Bajram-ot.

Az ünnep onnan eredeztethető, amikor is Isten próbatétel elé állította Ábrahámot, hogy az EGYSZÜLÖTT fiát áldozza föl élő áldozatként. A keresztény és a muszlim vallás közötti különbség abból származtatható, hogy ki volt az a bizonyos egyszülött fiú? Mi keresztények azt mondjuk, hogy ez a fiú Izsák volt, aki sok-sok év után született Ábrahám feleségétől Sárától. A muszlimok azt mondják, hogy előtte Ábrahámnak volt a szolgálójától egy gyereke, akit Ismael-nek hívtak. A történésekből nem lehet leszűrni, hogy kit is akart feláldozni Ábrahám. Az egyszülött törvényes fiát, vagy az előtte született törvénytelen fiát.

A jelenlegi Bajram ünnep nem fiúk feláldozásáról szól. Az itteni szokás arról szól, hogy a gazdag embernek kötelessége SAJÁT KEZŰLEG vendégül látni a szegényebb rokonait-ismerőseit, ezért dolgozik egész nap a családjával együtt. A férfi, azaz a családfő az italért felelős, a feleség meg a lány gyerekek pedig az ételért. Mindegyik gazdag ember megengedhetné magának, hogy mindezt étteremből bérelt pincérekkel és ételekkel oldja meg. Csak az nem ér semmit. A Bajram lényege az, hogy saját kezűleg. Ez a gondolkodás járja át ezt a társadalmat az év többi napján is. A Bajram-ot nemcsak a muszlimok tartják meg ebben az országban, hanem a másik két vallás is: a görög ortodox keresztény és a katolikus is valamilyen szinten. Spirituálisan a Bajram a megbocsájtás, az erkölcsi győzelem, a békesség, barátság, testvériség és egység ünnepe. A muzulmánok ilyenkor világszerte bárányt vagy egyéb állatot, kecskét, borjút vágnak, húsát szétosztják a család, a barátok és a szegények között. A család összegyűlik, a gazdagabb rokon vendégül látja a szegényebbet, együtt esznek-isznak, megajándékozzák egymást, valamint meglátogatják a családi sírokat.

Forrás: saját kép

 

A Ramadan vagy Fitër Bajram a böjti hónap a Ramadan/Ramazan lezárása. Ilyenkor egy hónapon keresztül a muszlim hívek napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek és ihatnak, tartózkodniuk kell a dohányzástól és a nemi kapcsolattól is, valamint kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat és a pletykát. A böjti hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A böjt az iszlám öt pillére közül az egyik, és azt jelképezi, hogy a böjti időszak alatt a szegények és gazdagok egyenlőek. Az ünnep vándorol, az iszlám naptár szerint minden évben más időpontra általában 11 nappal korábbra esik.

 

Muszlim hívek imádkoznak Tirana főterén
(Forrás: balkanweb)

Forrás: balkanweb

 

A fény tava – az Ohridi-tó

 

Albániában 247 természetes tó található. Az Ohridi-tó, vagy ahogyan itt hívják a Pogradeci-tó Európa legrégebbi és legmélyebb állóvize. Források táplálta, szűrt vize kevés mikrobiológiai szennyezéket vagy tápanyagot tartalmaz, oxigénben gazdag, kristálytiszta, ezért helyenként 20 méteres mélységig is le lehet látni. Átlagos vízmélysége 155 m, legmélyebb pontja pedig 288 m.

Forrás: saját kép

PA070090

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A tavat érdemes körbejárni, mert változatos, az albán oldal hegyesebb a macedónnál. Partvonalának teljes hossza 87,5 km, ebből Macedóniára 56, Albániára 31,5 km esik. Télen is nagyon szép.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Vizének 60 %-át a Fekete Drin vezeti el az Adriába, a fennmaradó rész elpárolog. Vízkicserélődési ciklusa 70 évre tehető. Vízi élővilága rendkívül különleges, az Ohridi-tónak van a világon a legtöbb őshonos faja. 212 növény- és állatfajt írtak le, ezeknek mintegy fele csak ebben a tóban található. A tó 1979-ben felkerült az UNESCO természeti világörökségi listájára. Nyolc, csak itt található különleges pontyfaj és két lazacféle is él a tóban. A halak közül a legérdekesebb a tavi lazac (koran), amely csak és kizárólag az Ohridi-tóban valamint a Bajkál-tóban létezik. Nagyon ízletes és egészséges. Védelem alatt áll, ennek ellenére a szaporodási időszakon kívül Albániában halászható, így meg lehet találni éttermekben.

A koran – salmo letnica Forrás: lakeohrid.blogspot.com

 

Mikor Erzsébet királynő az Ohridi-tónál járt és megkóstolta a koran-t így szólt: “Anglia királynője találkozik Ohrid királynőjével.” Annyira ízlett neki, hogy felvették az étrendjébe, és azóta is Pogradec-ből szállítják a nemes halat részére.

A tavi lazac a tányéron egy helyi étteremben:

P7060038

Forrás: saját kép

A tónak a part menti nádasokban áttelelő vízi- és ragadozómadár-állománya is jelentős: borzas gödény, bütykös hattyú, cigányréce, fekete sas és parlagi sas is tanyázik a tó körül.

Ahogy belépünk az országba Macedónia felől, egy festői kis albán falu Lin fogad bennünket. Állítólag mikor Julius Caesar katonái megérkeztek ide, annyira elbűvölte őket a hely szépsége, hogy így kiáltottak fel: „Lychnidas” (a fény tava). Lin nemcsak szép fekvéséről, hanem az ott található mozaikról is híres. A Szt. Thanasi dombon található ókeresztény templomot az ott található mozaikokkal együtt 1967-ben fedezték fel. A VI. sz-i bazilika az egyik legfontosabb történelmi emlék Albániában. A templom 7 helyiségből állt, és színes mozaikok díszítik a padlózatát. A domináns színek a fekete, fehér és piros. A mozaikok fő motívumai az eukarisztia, jelenetek a vízi világból, állatok, különféle virágok, de a legérdekesebbek a vízililiomok és a szvasztika (horogkereszt).

Az egész falu egy „főtérből”, és néhány kis utcácskából áll. A főtéren található egy hotel és étterem, ahol természetesen tavi lazacot is ehetünk. Mikor először jártunk ott, nagyon összebarátkoztunk a tulajdonosokkal, és ők mutatták meg az ókori római mozaikot is nekünk, ami akkor még feltárás alatt volt, ezért turisták számára nem volt látogatható. Az étterem terasza a tó felé épült, így nagyon szép kilátás nyílik a vízre, és a szemközti macedón hegyekre. Természetesen, a tulajdonosok horgászathoz is nyújtanak segítséget, így aki tavi lazacot vagy esetleg pontyot szeretne fogni, látogasson el Lin-be!

A Lin-félsziget:

Forrás: saját kép

P7060017

Forrás: saját kép

A falu:

P7060023

Forrás: saját kép

P7070039

Forrás: saját kép

És a mozaik:

P7060031

Forrás: saját kép

 

Frissítés: Az Ohridi-tó albán része 2019. július 5-én felkerült az UNESCO világörökségi helyszínek listájára.

 

 

Ferenc pápa Albániában

A mai napon Ferenc pápa első európai útjaként Albániába látogatott. A Teréz anya téren mi is ott voltunk, két méterrel mellettünk haladt el a pápamobil. Azt hiszen, ilyesmi az ember életében nem sokszor adatik meg. Ott voltak a katolikusok, ortodoxok és muszlimok szépen együtt, békében. Nemcsak ők voltak ott, hanem a saját vallási vezetőik is, így a szertartás alatt a pápa mellett ült az itteni ortodox pópa valamint a szunnita- és a bektashi muszlimok országos elöljárói is. Albánia ugyanis négy vallású ország, és az ország népességének csak 10%-a katolikus. A lakosság 20% görög ortodox, többi része muszlim: szunnita vagy bektashi. Utóbbiaknak itt van a vallási világközpontjuk Tiranában. A vallások békés egymás mellett élésének szimbóluma Albánia, ennek az egyik jele, hogy minden vallás két ünnepet választhatott, amit állami szinten hivatalosan megünnepelnek, és a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartják. Ezért látogatta meg Albániát elsőként Európában Ferenc pápa, hogy ezzel is közvetítse a világ felé ennek fontosságát.

Forrás: saját kép

IMAG0017

Forrás: saját kép

Néhány szemelvény a híradásokból:

“A vallások közötti békés együttélés Albániában szép példa a világ számára – mondta Ferenc pápa az 50 újságírónak, akik vele utaztak a repülőn Tiranába.”

„Albánia egy olyan ország, amely nagyon sokat szenvedett, de aztán sikerült megtalálnia a békét a vallási különbözőségek között” – mutatott rá a pápa. „Ez egy szép jel a világ számára: a párbeszéd, a béke és az egyensúly a jó kormányzás érdekében.”

IMAG0999

Forrás: saját kép

 

“A Teréz anyáról elnevezett tiranai téren délben tartott szentmisén Ferenc pápa kijelentette: “Azért jöttem Albániába, hogy a reményt erősítsem országotokban. Láttam az utcákon, mennyi fiatal van nálatok, fiatal nép vagytok és ahol ennyi a fiatal, ott van remény! Szárnyaljatok úgy, ahogy a nemzeti lobogótokon a sas!”

Photo0223

Forrás: saját kép

“A Tirana utcáin nyitott pápamobillal végighaladó pápa útvonalát a kommunizmus időszakában meggyilkolt mártír papok és szerzetesnők óriási fényképei szegélyezték.”

IMAG0997

Forrás: saját kép

Photo0238

Forrás: saját kép