Aki járt már Albániában akár autóval, akár tömegközlekedéssel, az sokszor elsőként említi a sajátos közlekedési stílust, ami itt uralkodik. És azt is hozzáteszi általában, hogy annak ellenére, hogy első látásra a járművek és a gyalogosok össze-vissza, látszólag mindenféle szabály nélkül mennek az utakon és a városokban, és nem érdeklik őket az egyéniséget gúzsba kötő szabályok – ami a nyugat-európai normákhoz szokott embernek idegtépő lehet -, még sincs sok baleset, vigyáznak egymásra és nincs türelmetlenkedés, „anyázás”. Mi erre azt szoktuk mondani, hogy a káoszban is van rend, csak rá kell érezni. :)

A nyugalom, a tolerancia és a “ngadalë-ngadalë”, illetve a törökből átvett, gyakrabban használt „avash-avash” (lassan-lassan/nyugodtan) szemlélet az élet minden területén érezhető Albániában.

Az egyik „boldogságmutató” szerint az albánok Európa legboldogabb népe, és ez köztük élve valóban érezhető is a mindennapokban.

És az albán a második legkevésbé depresszióra hajlamos nép a Földön Kolumbia után. (Kolumbiában 2,38%, Albániában 2,45% a depressziós emberek száma lakosságszámra vetítve.)

Forrás: ourworlddata

E kis nép, mely a régészeti leletek szerint már a pattintottkő-korszaktól jelen volt, majd az újkőkortól kezdve benépesítette e területet számtalan háborúnak és megszállásnak volt kitéve, majd Európa legbezártabb társadalmaként élt. Mégis megmaradt derűsnek és optimistának.

Forrás: Erdős Laci

A földrajzi régió, melyhez Albánia is tartozik (a Mediterráneum) sivatagok, hegységek, termékeny síkságok és folyótorkolatok ölelésében alkot egy kis világot. A Földnek ez a része volt bölcsője a nyugati civilizációnak, de a legnagyobb világvallások közül is itt született három. A földközi-tengeri partvidékkel rendelkező országokra általában jellemző egy nagyjából egységes életszemlélet és életforma.

A szép környezet, a változatos tengerparti részek, a jó klíma, sok napsütés, a sós levegő már önmagában is pozitívan hat az emberre. Éppen ezért ezeket az országokat rengeteg turista keresi fel, közkedvelt nyaralási célpontok. Albánia ilyen szempontból azért különleges, mert kis területen nagyon változatos környezettel találkozhatunk. Vannak magas hegyei, melyek közül hatvan emelkedik 2000 m fölé, lankásabb, dombos területek, közel 400 km tengerpart – ahol az albán lakosság 75%-a él, nem véletlenül – az Adria homokos és a Jón-tenger sziklás kavicsos partszakaszával. Továbbá az ország 247 természetes tóval rendelkezik és nyolc lagúnája is van mintegy 10.000 ha-on, melyek a borzas pelikán legnyugatibb költőhelyei, de a rózsás flamingóknak is állandó otthonai.

Albánia legmagasabb pontja a Korab 2764 m
Forrás: wikipedia

A Vjosa, Európa utolsó vad folyója
Forrás:see-river.net

Bogova-vízesés
Forrás: wikimedia.org

Rodon-fok, Adria
Forrás: pinterest

A Jala strand a Jón-tengeren
(Forrás: youtube)

Ksamil, fehérhomokos strand
(Forrás: saját kép)

A gyönyörű, változatos tájak mellett a növényzet is hozzátesz a jóllét érzéséhez.

Az albán Riviéra
(Forrás: saját kép)

A számunkra egzotikusnak számító narancs-, mandarin- és citromfák mellett – melyek októberben kezdik érlelni a gyümölcsüket és egész télen friss vitaminforrást jelentenek, ráadásul örökzöldek – a banán, a pálmák, valamint a leanderek – melyek igazából itt gyomnövények voltak valamikor, mert legjobban a kiszáradt folyómedrekben érzik magukat -, a murvafürt, a kefevirág vagy a magnólia, a füge és természetesen az olajfák, melyek között találunk 3.500 éves példányokat is, szemet gyönyörködtető látványa is plusz töltetet ad. A babér és rozmaring pedig remek sövény-növények itt.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A mediterrán konyha, amelyet a világ egyik legegészségesebbjeként tartanak számon, szintén hozzájárul a régió vonzerejéhez. A friss és egészséges ételek, a sok zöldség, gyümölcs, sajtok, tengeri hal, olívaolaj, melyeket a földközi-tengeri népek előszeretettel fogyasztanak, és az, hogy itt mindig megadják a módját az étkezéseknek és nem csak bekapják az ételt – is hatással van a kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb életvitelre. Az alkoholizmus, elhízás, szív- és érrendszeri betegségek ebben a térségben a legalacsonyabbak a világon, még úgy is, hogy kenyeret és alkoholt is szívesen fogyasztanak. Például bort is egyre inkább, melynek fogyasztási kultúrája mostanában kezd újraéledni. Albánia az egyik legrégebbi szőlőtermesztő ország Európában. Már a jégkorszaktól kezdve folyt szőlőtermesztés, és a legrégebbi szőlőmaradványok 4.000-6.000 év közöttiek. A török megszállás alatt azonban a borkészítés és fogyasztás visszaszorult, inkább pálinkát, azaz rakit készítettek a szőlőből (a pálinkának – a borral ellentétben – nincsen színe, ha vizespohárból issza valaki, akkor víznek látszik). Most viszont kezdik újjáéleszteni a borkészítés hagyományát, és a borászatok egymás után nyitják meg kapuikat a turisták előtt is.

Forrás: saját kép

Albániában a gyorsétterem-láncok nem igazán elterjedtek, nincs pl. McDonald’s. Jellemzőek inkább a kis kifőzdék, éttermek, ahol mindig kiszolgálják az embert, és sokszor házi alapanyagokból dolgoznak.

Forrás: saját kép

Az étkezés természetesen fontos része a mindennapoknak és a mediterrán életstílusnak, de mi teszi még olyan egyedivé ezt az országot? A gazdasági problémák, nehézségek itt is jelen vannak, az emberek mégis élvezik az életet, és nem veszik olyan komolyan a dolgokat. Ez azt jelenti, hogy kevésbé emésztik magukat a problémákon, ami például súlyos betegségek kialakulásához is vezethet. Tudják, hogy az aggódás nem old meg semmit, ezért amin nem tudnak változtatni, azzal nem is foglalkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy például lusták, sőt, az albán kifejezetten szorgalmas nép, a sziesztát sem veszik olyan szigorúan, mint az olaszok vagy a görögök, az üzletek általában nyitva tartanak a nyári kora délutáni legforróbb órákban is, de azért ha megtehetik ők is elvonulnak 1-2 óra napközbeni alvásra. Az ebben a térségben fellehető ókori építészeti emlékek is arra emlékeztetnek bennünket, hogy a “hagyjunk időt a pihenésre” módszer már a múltban is jól működött, miért kéne változtatni rajta a modern embernek?

A “Rómában élj úgy, mint a rómaiak” mondást pedig tényleg érdemes megfogadni. Bár egy rövid nyaralás alatt nehéz átvenni a helyiek életritmusát és életszemléletét, de törekedni érdemes rá. És itt élve mi már számtalanszor megtapasztaltuk, hogy nem kell a saját kultúránkból hozott dolgokat erőltetni, ők élnek itt régebben, ők tudják jobban, hogyan jó a Földnek e kis szegletében élni.

Van azonban még valami, ami az összes mediterrán országra jellemző. A közösségi élet, azaz, hogy az emberek találkoznak és beszélgetnek egymással. Itt Albániában pedig az esti korzózás, azaz a “xhiro” zárja le a napot. Ezt még az IOL dél-afrikai magazin is megírta, hogy Albánia olyan ország, ahol az esti séta nemzeti szabadidős tevékenység. Ez amolyan “kötelező” esti program az albánok számára, ilyenkor kimennek a városokban (és a nagyobb falvakban is) a közterületekre, főutcára és együtt vacsoráznak, iszogatnak, dominóznak, megbeszélik a nap eseményeit. Azaz levezetik a napi stresszt, amelyből fenti életvitel miatt nekik kevesebb jut.

Forrás: saját kép

Remélem, a bejegyzés olvasása közben máris átjárt a nyugalom és a mediterrán derű. :)