Bejegyzés

A különleges Butrinti-tó

Albániában 247 természetes tó található. Ezek egyike Dél-Albániában a Butrinti-tó (vagy Butrinti lagúna), mely több szempontból is különleges.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A 16 km²-es állóvíz brakkvizes, keveredik benne az édesvíz a sóssal. A Jón-tengerrel a 2,5 km hosszú Vivari-csatorna köti össze. A tó sótartalma 15-36 gramm/liter között változik az apály-dagály függvényében. Legmélyebb pontja 24,4 m.

A Vivari-csatorna 2007-ben
(Forrás: saját kép)

A Vivari-csatorna 2024-ben (Forrás: saját kép)

A tó és környéke a földtörténeti negyedidőszakban alakult ki. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a terület tengeri öböl volt. A mai csatornától délre eső medencét régen elöntötte a Jón-tenger vize, valamint a Bistrica és a Pavlla folyók. 100-ra a síkság területe annyira kiterjedt, hogy a rómaiak elkezdték oda koncentrálni csapataikat.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

1958-ig a lagúnát a Bistrica-folyó vizével látták el, de a folyót nem sokkal az északi vége előtt mesterségesen a tengerbe terelték a Çuka-csatorna megépítése után. A tó északi és déli végét nagyon nedves részek veszik körül, amelyek átmenetileg teljesen víz alatt lehetnek. Ezek nádasos területek, amelyek a tóba befolyó vizet is megtisztítják. A tó déli végétől eltérően, ahol a sós víz beszivárog a tengerből, az északi vége édesvizet tartalmaz.

Forrás: saját kép

A Butrinti-tó „kétszintes”, mely azt jelenti, hogy a hőmérséklet miatt a tó fenekén a hipolimnion réteg  kén-hidrogénnel teli, oxigénmentes, ezért élettelen, míg a tó felső rétege nyolc méter mélységig oxigénben gazdag, életteli. Növény- és állatvilága is különleges. A Ramsar Egyezmény az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, melynek célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a Ramsar-i listán) már több mint 1900 helyszín szerepel, ehhez Albánia 1996-ban csatlakozott. A tónál 14 veszélyeztetett állatfaj él. A madárfajok száma eléri a 246-ot, legjellemzőbbek a vízi tyúkok, a nádirigó és a törpegém. De a vonuló madarak, mint a barátréce, búbosvöcsök, kisvöcsök is átmeneti otthonra lelnek. A gazdag madárvilággal összefüggésben vadászati szempontból is említik Butrint-ot 19. századi brit sportolók emlékiratai. Illetve korfui vadászok is átjártak a tóhoz egynapos kirándulásokra és vadászatra. Mintegy 25 hüllőfajt és 10 kétéltűfajt is megszámoltak. 105 halfajnak és 39 emlősfajnak is otthont ad. Az epiruszi vízibéka, a homoki boa és a balkáni fali gyík jellegzetes folyamatosan ott élő állatok. A vízcserén keresztül olyan halak kerülnek a tóba mint a tengeri sügér, angolna, nagyfejű tengeri pér, melyeket halásznak.

Halászcsónak a tavon
(Forrás: saját kép)

A halászok álcserepes teknőssel is találkoztak. A mediterrán barátfóka is a Butrinti-tó lakójaként szerepel különböző dokumentumokban, de ez a hipotézis ma már megkérdőjelezhető, mert létezésének utolsó nyomai albán tudósok szerint 1999-re nyúlnak vissza, ekkor bizonyították, hogy a Karaburun-félsziget közelében él. A tó további különlegessége, hogy déli része Butrint ókori romvárosának szomszédságában terül el.

A romváros és a környező vizek
(Forrás: saját kép)

A városnak volt is egy kapuja a tó felől (Porta e Liqenit) az Oroszlános kapu közelében.

A tó felőli bejárat
(Forrás: saját kép)

Az Oroszlános kapu. Elsőre vadkannak látszik, valójában az oroszlán éppen leteríti a zsákmányát.
(Forrás: saját kép)

A tóban 1968 óta fekete kagylót tenyésztenek, a keveredett víz miatt egyedi az íze.

Kagylótelep a tavon
(Forrás: saját kép)

Érdemes megkóstolni a bundában sült változatot, mely a környék specialitása.

Bundában sült kagyló (Forrás: saját kép)

A tavon működik egy öreg komp. Mikor mi először jártunk Butrint-ban 2005-ben, akkor is így nézett ki. :) 4-5 személyautó fér rá, és cca 1 perc alatt jutunk át a túloldalra. Az utóbbi időben annyira sok turista érkezik a romvároshoz, hogy főszezonban sokszor nincs parkolóhely a bejárat környékén. Ilyenkor átirányítják a járműveket a túloldalra, így az is kénytelen igénybe venni a kompot, aki amúgy nem tenné.

A komp 2005-ben
Forrás: saját kép

A komp napjainkban
(Forrás: saját kép)

A tónál található Ali Pasha Tepelena erődítménye is, ahová a vízen keresztül juthatunk át. A kis halászcsónakokkal.

Forrás: saját kép

A fentiek alapján Butrint és a róla elnevezett tó Albánia egyik legkülönlegesebb látnivalója. A táj, a tenger és a tó szépsége, a növény- és állatvilág biológiai sokfélesége, az ókori romváros, a szárazföldi Görögország és Korfu közelsége, érdemes felkeresni.

Forrás: saját kép

Világörökségi helyszínek Albániában – Butrint, az ókori romváros

 

Ha valaki Dél-Albániában nyaral, feltétlenül látogasson el az 1992 óta UNESCO világörökségi listán szereplő ókori romvárosba Butrint-ba.

Butrint (vagy határozott alakban Butrinti) Saranda városa és a görög határ között található, a Jón-tengert a brakkvizes – az édes víz keveredik a tenger vízzel – Butrinti-tóval összekötő Vivari-csatorna partján, Korfu szigetével szemben.

butrint map

A város alapításával kapcsolatos legendában nincs hiány. Az egyik elmélet Aeneas-nak tulajdonítja a város létrejöttét. Egy másik legenda szerint Helénosz, Priamosz király fia alapította a várost, aki Trójából való megmeneküléséért hálaáldozatot kívánt felmutatni az isteneknek, a megsebesített áldozati bika azonban kitört az emberek gyűrűjéből, s a közeli csatornát átúszva holtan rogyott össze a túlparton. Helénosz ezt isteni jelnek vélte, és megalapította Buthrotum, azaz a sebzett ökör városát.

Akármelyik történet is az igaz, a régészek Kr. e. 1000 körülre teszik az első letelepedés időpontját, de a Velencei Köztársaság idejében épült várban, ami ma múzeum, találkozhatunk 10.000 éves leletekkel is. Mozgalmas élete volt a városkának, hiszen a régészeti ásatások alapján a chaon alapítók után római fennhatóság alá került, majd szláv, bolgár törzsek kerítették hatalmukba, majd az elkövetkezendő évszázadokban a bizánciak, a velenceiek kaparintották meg, akik aztán átengedték a franciáknak, míg végül Ali Pasa Tepelena az Oszmán Birodalomhoz csatolta, s a Vivari-csatorna túlpartján egy kis erődöt is építtetett. 1912-ben Albánia függetlenné válásakor került albán fennhatóság alá. Katonai-stratégiai szerepén túl kulturális és vallási központ szerepét is betöltötte.

P7120415

Forrás: saját kép

P7120413

Forrás: saját kép

A régészeti feltárások 1928-ban kezdődtek meg olasz archeológusok által, és gyakorlatilag a mai napig tartanak.

A 18 hektáros ókori városban találunk amfiteátrumot, fürdőket, színházat, mozaikpadlókat, villákat, síremlékeket, szökőkutakat, bástyákat, Oroszlános-kaput, a Kr. e. 4. századi szentélytől kezdve a 18. századi Velencei Köztársaság idejéből származó bástyáig és várig.

P7120360

Forrás: saját kép

P7120376

Forrás: saját kép

P7120384

Forrás: saját kép

PA080422

Forrás: saját kép

P7120412

Forrás: saját kép

P7120325

Forrás: saját kép

A kommunista rezsim alatt (1945-1991) Korfu közelsége (az esetleges illegális határátlépések) miatt az ásatásokat beszüntették, a környéket lezárták.

P7120422

Forrás: saját kép

A II. világháború után albán régész vette át az ásatás vezetését, és 1959-ben Hruscsov (akinek szenvedélye volt az ókori történelem) is ellátogatott Butrint-ba, amit egy fa elültetésével tettek az utókor számára is emlékezetessé. Ezt a szokást azóta is tartják, tehát ha valamilyen prominens személyiség látogat a romvárosba, ültetnek egy fát a tiszteletére. A régi egysávos utat is Hruscsov tiszteletére építették (mi még azon is jártunk), de ma már új, kétsávos úton (ami 2010 környékén készült el) juthatunk el Albánia legdélebbi történelmi látványosságához.

1996-ban az albán kormány repülőtér építését tervezte az ókori romváros mellett, de nemzetközi és szakértői tiltakozás miatt e tervüket elvetették.

P7120427

Forrás: saját kép

 

Ha valaki a nyaralás alatt egy kis történelemre (is) vágyik, Butrint tökéletes célpont.

Görögország a vízen is, és a szárazföldön is közel van. Ha átkelünk az “ősrégi” kis komppal a Vivari-csatorna túlpartjára, már az ottani albán falvak nevei is Görögországot idézik, és nem sokat kell autózni, hogy elérjük a görög határt (Qafë Bota). Beiktathatunk egy kirándulást Görögországba, Igoumenitsa kikötőváros nagyon közel van a határhoz. A Vivari-csatornán közlekedő komptól nem kell megijedni, nem fog elsüllyedni, mi már számtalanszor átkeltünk vele oda és vissza. :)

IMAG0208

Forrás: saját kép

 

Butrint-ból visszafelé érdemes megállni Ksamil-ban fürödni, mert itt találhatók Albánia fehér homokos strandjai (az egyiknek a neve Bora Bora). Elfogyasztani egy ebédet/vacsorát (a környék specialitása a bundában sült kagyló), és közben a kis szigeteket és a távolban Korfut kémlelni az étterem teraszáról.

Bundában sült kagyló, melyhez az alapanyagot a Butrint-i tóban tenyésztik
(Forrás: saját kép)

Vagy motorcsónakkal átmenni, vagy akár átúszni valamelyik kis szigetre.

P7080080

Forrás: saját kép