A különleges Butrinti-tó
Albániában 247 természetes tó található. Ezek egyike Dél-Albániában a Butrinti-tó (vagy Butrinti lagúna), mely több szempontból is különleges.
Forrás: saját kép
Forrás: saját kép
A 16 km²-es állóvíz brakkvizes, keveredik benne az édesvíz a sóssal. A Jón-tengerrel a 2,5 km hosszú Vivari-csatorna köti össze. A tó sótartalma 15-36 gramm/liter között változik az apály-dagály függvényében. Legmélyebb pontja 24,4 m.
A Vivari-csatorna 2007-ben
(Forrás: saját kép)
A Vivari-csatorna 2024-ben (Forrás: saját kép)
A tó és környéke a földtörténeti negyedidőszakban alakult ki. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a terület tengeri öböl volt. A mai csatornától délre eső medencét régen elöntötte a Jón-tenger vize, valamint a Bistrica és a Pavlla folyók. 100-ra a síkság területe annyira kiterjedt, hogy a rómaiak elkezdték oda koncentrálni csapataikat.
Forrás: saját kép
Forrás: saját kép
1958-ig a lagúnát a Bistrica-folyó vizével látták el, de a folyót nem sokkal az északi vége előtt mesterségesen a tengerbe terelték a Çuka-csatorna megépítése után. A tó északi és déli végét nagyon nedves részek veszik körül, amelyek átmenetileg teljesen víz alatt lehetnek. Ezek nádasos területek, amelyek a tóba befolyó vizet is megtisztítják. A tó déli végétől eltérően, ahol a sós víz beszivárog a tengerből, az északi vége édesvizet tartalmaz.
Forrás: saját kép
A Butrinti-tó „kétszintes”, mely azt jelenti, hogy a hőmérséklet miatt a tó fenekén a hipolimnion réteg kén-hidrogénnel teli, oxigénmentes, ezért élettelen, míg a tó felső rétege nyolc méter mélységig oxigénben gazdag, életteli. Növény- és állatvilága is különleges. A Ramsar Egyezmény az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, melynek célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a Ramsar-i listán) már több mint 1900 helyszín szerepel, ehhez Albánia 1996-ban csatlakozott. A tónál 14 veszélyeztetett állatfaj él. A madárfajok száma eléri a 246-ot, legjellemzőbbek a vízi tyúkok, a nádirigó és a törpegém. De a vonuló madarak, mint a barátréce, búbosvöcsök, kisvöcsök is átmeneti otthonra lelnek. A gazdag madárvilággal összefüggésben vadászati szempontból is említik Butrint-ot 19. századi brit sportolók emlékiratai. Illetve korfui vadászok is átjártak a tóhoz egynapos kirándulásokra és vadászatra. Mintegy 25 hüllőfajt és 10 kétéltűfajt is megszámoltak. 105 halfajnak és 39 emlősfajnak is otthont ad. Az epiruszi vízibéka, a homoki boa és a balkáni fali gyík jellegzetes folyamatosan ott élő állatok. A vízcserén keresztül olyan halak kerülnek a tóba mint a tengeri sügér, angolna, nagyfejű tengeri pér, melyeket halásznak.
Halászcsónak a tavon
(Forrás: saját kép)
A halászok álcserepes teknőssel is találkoztak. A mediterrán barátfóka is a Butrinti-tó lakójaként szerepel különböző dokumentumokban, de ez a hipotézis ma már megkérdőjelezhető, mert létezésének utolsó nyomai albán tudósok szerint 1999-re nyúlnak vissza, ekkor bizonyították, hogy a Karaburun-félsziget közelében él. A tó további különlegessége, hogy déli része Butrint ókori romvárosának szomszédságában terül el.
A romváros és a környező vizek
(Forrás: saját kép)
A városnak volt is egy kapuja a tó felől (Porta e Liqenit) az Oroszlános kapu közelében.
A tó felőli bejárat
(Forrás: saját kép)
Az Oroszlános kapu. Elsőre vadkannak látszik, valójában az oroszlán éppen leteríti a zsákmányát.
(Forrás: saját kép)
A tóban 1968 óta fekete kagylót tenyésztenek, a keveredett víz miatt egyedi az íze.
Kagylótelep a tavon
(Forrás: saját kép)
Érdemes megkóstolni a bundában sült változatot, mely a környék specialitása.
Bundában sült kagyló (Forrás: saját kép)
A tavon működik egy öreg komp. Mikor mi először jártunk Butrint-ban 2005-ben, akkor is így nézett ki. :) 4-5 személyautó fér rá, és cca 1 perc alatt jutunk át a túloldalra. Az utóbbi időben annyira sok turista érkezik a romvároshoz, hogy főszezonban sokszor nincs parkolóhely a bejárat környékén. Ilyenkor átirányítják a járműveket a túloldalra, így az is kénytelen igénybe venni a kompot, aki amúgy nem tenné.
A komp 2005-ben
Forrás: saját kép
A komp napjainkban
(Forrás: saját kép)
A tónál található Ali Pasha Tepelena erődítménye is, ahová a vízen keresztül juthatunk át. A kis halászcsónakokkal.
Forrás: saját kép
A fentiek alapján Butrint és a róla elnevezett tó Albánia egyik legkülönlegesebb látnivalója. A táj, a tenger és a tó szépsége, a növény- és állatvilág biológiai sokfélesége, az ókori romváros, a szárazföldi Görögország és Korfu közelsége, érdemes felkeresni.
Forrás: saját kép
