1. Az országnak 13 kis szigete van. Ezek közül csak kettő nagyobb 1 km²-nél, a Sazan (Albánia legnagyobb szigete) és a Kunë (Shëngjin-nél).
A Sazan-sziget (Forrás: saját kép)
2. 2009-ben négy gleccsert fedeztek fel a Colorado Egyetem munkatársai az Albán-Alpokban. 2000 méter környékén találhatók és ezek a legdélebbi gleccserek Európában.
3. A föld veszélyeztetett állatfajai közül 91 található az országban. Többek között a törpe kormorán, a mediterrán barátfóka és a borzas pelikán.
Törpe kormoránok (Forrás: free nature images)
Mediterrán barátfóka (Forrás: saját kép, Természettudományi Múzeum, Tirana)
Borzas pelikánok a Tiranai Természettudományi Múzeumban (Forrás: saját kép)
4. Albánia az egyik legrégebbi szőlőtermesztő ország Európában. Már a jégkorszaktól kezdve folyt szőlőtermesztés, és a legrégebbi szőlőmaradványok 4.000 és 6.000 év közöttiek.
5. Ermonela Jaho albán operaénekesnőt az Economist 2016-ban a világ legelismertebb szopránjának nevezte.
Forrás: ermonelajaho.com
6. Egy nyelv több ábécé. Volt idő, amikor az arab ábécé török verzióját használták, és volt, amikor cirill ábécét. Ráadásul több helyi ábácé is használatban volt, mint a Todhri, Elbasan, Veso bey által kifejlesztettek. Volt olyan időszak, amikor a toszk dialektus a görög abc-t, a geg pedig a latin betűket használta. 1912-ben a függetlenség kikiáltásakor még kétfajta ábécé volt használatban, majd később a latin betűs terjedt el.
7. Az albán nyelvben létezik csodálkozó igemód is. Vannak olyan igék, melyeket csodálkozó módban is használnak. Míg pl. a Ti flet shqip (azaz Te beszélsz albánul) egy egyszerű megállapítás, a Ti fliske shqip! csodálkozást és meglepődést fejez ki.
8. Rose Wilder Lane, Laura Ingalls Wilder írónő lánya, – akinek folytatásos regényéből a Farm, ahol élünk amerikai tévésorozat készült ( Little House on the Praire) – az 1920-as években több hosszabb időszakokat töltött Albániában, mert az ország szerelmese volt. A „The Peaks of Shala” (A Shala csúcsai) című regényét, melyet az Albán-Alpokban töltött vándorlásairól írt, édesanyjának ajánlotta. Örökbe fogadott egy albán fiút, aki állítólag megmentette az életét egy veszélyes hegyi úton. Később az egyetemi tanulmányait is finanszírozta Oxfordban.
Forrás: gazeta vatra
9. A Taj Mahal vezető építésze albán volt, Mehmet Isa.
10. Az illírek – akiktől az albánok származtatják magukat – első ismert királya Hyll (ógörög nevén Hyllas, latin nevén Hyllus) volt, aki i.e. 1225-ben halt meg. Nevét az albán nyelv ma is őrzi az ‘yll’ = csillag szóval, és sok fiúgyermek kapja ezt a nevet. (Az y betűt az albánban ü-nek ejtik.) Az albán nyelvben az ‘i lirë’ azt jelenti’ szabad, szabad ember’, és az Ilir nevet is sok fiúgyermek viseli. Többek között a jelenlegi köztársasági elnök keresztneve is Ilir. És mivel a ‘szabad’ melléknév nőnemű alakja ‘e lira’, a személynév női változata az Elira.
https://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/20190331_141408.jpg12772048VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2019-04-22 17:34:422021-06-19 12:13:23Akad még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról
1. A hét „Bíbor-kódex”-ből kettőt Berat-ban találtak. A két albán kódex nagyon fontos része az emberiség Biblia, liturgia és hagigrafikai fejlődésének.
A Beratinus 1 néven nyilvántartott kézirat egyike annak a 3-4 legrégebben írt Újtestamentumnak, amit archetípusként ismerünk. A 6. sz. első felében íródott, ezért alkalmas arra, hogy a bibliai és liturgiai irodalom fejlődését behatóbban vizsgálni lehessen általa. A kódex jórészt Szt. Márk és Szt. Máté evangéliumát tartalmazza. A Beratinus 2 nevű kódexet arany betűkkel írták, és mind a négy evangéliumot tartalmazza. 1943-ban a templomtanács biztonsági okokból elrejtette a kódexeket, mert a hitleri hadsereg el akarta vinni az albán bank aranyával együtt. 1967-ben találták meg őket Berat-ban a Nagyboldogasszony templomban az oltár mögött három kőlap alatt. Ma Tiranában a Nemzeti Levéltár páncéltermében őrzik, melyet az UNESCO finanszírozott. A többi öt “Bíbor-kódex” közül kettőt Olaszországban, egyet Franciaországban, egyet Angliában, egyet pedig Görögországban őriznek.
Forrás: wikiwand
2. Augustus római császár Apolloniában tanult Kr.e. 44-ben, és itt kapta a hírt Julius Caesar meggyilkolásáról, Cicero pedig oda járt nyaralni.
Apollonia ősi, görögök által Kr. e. 588-ban alapított település volt Illíriában. 1200 évig létezett és egykor 100.000 lakosa volt a legfejlettebb időszakában. A várost Apollo isten tiszteletére nevezték el, és a világ 24 azonos nevű városa közül ez a legfontosabb, az ottani szépművészeti oktatás világszerte híres volt. Apollonia-nak eddig csak 10%-át tárták fel. 2006 óta a Német Régészeti Intézet projektje keretében magyar régész is részt vesz az ásatásokban.
Forrás: wikimedia.org
3. Az iso-polifonikus, a világ legrégebbi a capella éneklési hagyománya az illírekig, az albánok őseiig vezethető vissza. Az „iso” kifejezés egy búgó tónus, ami az iso-polifonikus éneket kíséri és az „ison” kifejezéshez, a bizánci templomi énekekhez kapcsolódik, ahol a búgó kórus kísérte a dalt. Ez az egyedi zenei hagyomány 2005 óta a szellemi világörökség része.
4. Lord Byron nagy rajongója volt Albániának. 1809-ben utazott át az országon, és a „Childe Harold zarándokútja” c. versében az ország vad szépségét dicséri. Anyjának címzett egyik levelében pedig azt írta, „az albánoknak van az egyik legelbűvölőbb viseletük a világon”.
Forrás: booktopia
5. Bár területre kicsi ország, 3250 fajta növény él itt, ami Európa növényfajtáinak 30%-a. Leginkább a nemzeti parkokban csodálhatjuk meg őket.
Endemikus albán virágok (Forrás: wikimedia.org)
6. A Karavasta-lagúna, amely a Divjake-Karavasta Nemzeti Park része és RAMSAR természetvédelmi terület a borzas gödény legnyugatibb költőhelye, az állomány 6,4 %-a költ ezen a területen. 25 fajta emlős, 29 hüllőfajta és 210 egyéb madárfajta, többek között a rózsás flamingó is él ott. A növényvilága is egyedülálló, endemikus orchidea fajok, a tengeri nárcisz és az Aster Albanicus élőhelye is.
Forrás: pinterest
7. Albán sportoló soha nem nyert érmet olimpián. A legsikeresebb sportágak a súlyemelés, birkózás, lövészet.
8. A világon csak 7 ország van, mely 100%-ban megújuló energiára támaszkodik az elektromos áram előállításának tekintetében. Ezek egyike Albánia, mely vízierőműveiből nyeri azt.
Egy Renault Twizy Tiranában (Forrás: saját kép)
9. Kamza városában érdekes utcanevekkel találkozhatunk. A településen, mely tulajdonképpen Tirana külvárosa ne csodálkozzunk, ha ilyen utcanevekbe botlunk (az albánok szeretnek mindent átírni fonetikusan, de azért nem mindig alkalmazzák, ezért hol így, hol úgy írják):
NATO utca, Európa Tanács utca (Rruga Këshilli i Europes), Világbank utca (Rruga Banka Boterore), Eiffel-torony utca (Rruga Kulla Eifel), és egy csomó, városokról elnevezett utca, mint például Strasbourg utca (Rruga Strasburgu), Brüsszel utca (Rruga Brukseli), Texas utca (Rruga Teksas), New York utca, Montreal vagy Dubai utca, és természetesen Budapest utca is (Rruga Budapesti). De találkozhatunk Silvio Berlusconi-ról, Tony Blair-ről vagy Nikolas Sarkozy-ről elnevezett utcával is. Van Rruga Rubik (nem, nem Rubik Ernőről, hanem egy albán településről elnevezve), és van még Coca Cola utca is.
Forrás: forumshqiptar
Forrás: forumshqiptar
Van továbbá John F. Kennedy (Xhon. F. Kenedi), George W. Bush (Xhorxh W. Bush) utca (ilyen Tiranában is van), és legutóbb nem másról, mint Donald Trump-ról neveztek el utcát.
10. A muszlim családok is állítanak karácsonyfát. Már december 6-án feldíszítik, és egészen január 6-áig, az ortodox karácsonyig megtartják. A Mikulás pedig újévkor jön.
Kirakat egy bevásárlóközpontban Tiranában (Forrás: saját kép)
https://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2017/11/kamza1.jpg478750VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2017-11-25 07:51:502021-03-24 16:15:07Van még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról
Több albán él Albánián kívül, mint AlbániábanAzt mondják, magyarok mindenhol vannak a világban, ez az albánokra legalább annyira igaz. A külföldön élő albánok számát kb. 10-15 millióra becsülik, ebből sokan a környező balkáni országokban élnek (Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban, Görögországban), de jelentős számú albán él Törökországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban, Svédországban és az Egyesült Államokban. A ’90-es évek elején az ország egynegyede elhagyta Albániát. Sokan visszatértek és térnek, de jó részük külföldön találta meg a számításait.
1991-ben az albánok elhagyják Albániát (Forrás: 360grade.al)
Kruja mellett Derven faluban a muszlim lakosság segítségével építették újjá a katolikus templomot. A faluban élő 15 muszlim család nemcsak anyagilag, hanem kétkezi munkával is hozzájárult a Szt. Miklós templom felújításához. A helyiek ezzel szerették volna kifejezni, hogy a falu mindig is vallási harmóniában élt, és nincs különbség a katolikus és a muszlim vallás között. A templomot ezért 2014-es látogatásakor Ferenc pápa is felkereste.A vallási tolerancia további jó példája, hogy Albániában nem probléma a különböző vallásúak házassága, nagyon sok a muszlim, keresztény, ortodox vegyes házasság.
A Derven-i katolikus templom (Forrás: peregrinus.al)
A Nemzeti Történeti Múzeum homlokzatán található mozaikok arcát mindahányszor újra rakták, az éppen akkor hatalmon lévő vezetők arcához hasonlatosra. Enver Hoxha ugyanis, mint bármely más diktátor “sűrűn cserélgette a barátait, illetve a hozzá közel állókat”. Ezért ez a mozaik a sokadik variáció, az arcok sokadszorra cserélődtek. Maguk az alakok nem változtak.
A Nemzeti Történeti Múzeum (Forrás: arbresh.info)
Az északi hegyekben még élnek a szűz férfiként élő albán nők utolsó képviselői. A ‘burnesha’ olyan nő, aki a nemváltás mellett döntött vagy egy rá kényszerített házasság elől menekülve, vagy gazdasági okokból. Ezek a „nemváltó” nők szüzességi fogadalmat tesznek, férfiruhában járnak, levágatják a hajukat, és még nevet is változtatnak. Mára már csak néhányuk él az Albán-Alpok zártságában, ezért hamarosan ki fognak halni.
Burnesha (Forrás: Jill Peters)
Az általános iskola 5. osztályos technika könyvben benne van Rubik Ernő világhírű játéka a bűvös kocka. Legalábbis abban, amiből a kisfiunk tanul (sokféle tankönyv közül választhatnak az iskolák, illetve a tanárok).
5. osztályos albán technika könyv (Forrás: saját kép)
Albániában rengeteg ókori és I.-II. világháborús hajóroncs található a tenger alatt. Saranda-ban, ahol a legtöbb ilyen roncs fekszik a víz alatt 2010 óta működik és folyamatosan végez feltárásokat az Amerikai Tengerrégészeti Kutatóintézet az albán állammal együttműködve. Az albán partok egyharmadát Saranda-tól Vlora-ig kezdte el feltérképezni az RPM Tengerészeti Alapítvány. Eddig 38 hajóroncsot találtak a Jón-tengerben, néhány közülük több, mint 2000 éves.Találtak olyan hajóroncsot, amely több, mint 300 amforát szállított, melyet bor- és olívaolaj tárolására használtak. Valamint Albánia déli partjainál feltárták a britek által a második világháború idején megtorpedózott Rosandra olasz hajó roncsait is, és megtalálták a Volage brit romboló roncsát is, amely 1946-ban aknára futott Saranda-ban, súlyos válságot váltva ki London és Tirana között.
Búvárok egy hajóroncs feltárása közben Saranda partjainál (Forrás: waittinstitute.org)
Tirana az egyetlen európai főváros (Vatikánvároson kívül), ahol nincsen McDonald’s. Van egy Kolonat nevű hasonló önkiszolgáló rendszerű albán gyorsétterem-lánc, mostanra azonban csak nagyon kevés egysége maradt. Az ok: az albánok szeretik ha kiszolgálják őket. Éppen ezért itt büfészerű vendéglátóegység nem nagyon létezik.
1995-ben az albán állam hozott egy olyan rendeletet, hogy adót kell fizetni a közlekedési lámpák után. A Shkodrai-ak azonban tiltakoztak, lévén akkoriban nem voltak közlekedési lámpák Shkodra-ban. :)
A ‘Shqipëria’, azaz a “Sasok Földje” nevet az albán nép adta Albániának, ugyanúgy, ahogy mi magyarok Magyarországnak nevezzük a saját országunkat, és nem Hungaria-nak, Hungary-nak, vagy egyébnek.
Az albán népnek hagyományosan nagyon jó a viszonya az Egyesült Államokkal. A fővárosban például találkozhatunk Thomas Woodrow Wilson, az USA 28. elnökének szobrával a róla elnevezett téren (ő volt az, aki az I. világháború után kiállt Albánia felosztása ellen), de Saranda-ban Hillary Clinton szobrát is megnézhetjük. 2007-ben George W. Bush volt az első amerikai elnök, aki Albániába látogatott, utcát is neveztek el róla Tiranában. Szobra is áll Albániában, Fushë-Krujë-ban, annál az étteremnél, ahol egyszer megebédelt, és ennek örömére az étterem tulajdonosa úgy döntött, hogy senki nem ülhet többé arra a helyre, ahol az Elnök úr foglalt helyet. :)
Wilson elnök szobra Tiranában (Forrás: saját kép)
Hillary Clinton szobra Saranda-ban (Forrás: Pénzes Géza)
https://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2017/02/burnesha_jill-peters.jpg6901280VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2017-02-24 16:21:202021-03-24 16:02:16Íme még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról
Hetven év elteltével megoldódott John Thompson második világháborús brit katonai pilóta eltűnésének rejtélye, adta hírül a világsajtó és az albán híradások 2015. március 9-én. A férfinak 1944 októberében egy albániai bevetés közben veszett nyoma.
Forrás: mult-kor.hu
A háború óta eltűntként kezelt pilóta sorsával kapcsolatban eddig semmi biztosat nem lehetett tudni. Most azonban Dorothy Webster, Thompson 92 éves húga egy albániai családtól visszakapta a pilóta gyűrűjét, együtt a roncs egy darabjával – a Halifax típusú bombázó üzemanyagszint-jelzőjével – és egy darab kővel arról a hegyről, ahol a gép lezuhant.
John Thompson repülőgépe 1944. október 29-én zuhant le Albániában, miközben az antifasiszta erőknek dobott le utánpótlást a Biza-völgyben. 1960-ban egy Jaho Cala nevű albán rőzsegyűjtő Tiranától 40 kilométerre észak-keletre rábukkant Thomspon ujjára a most visszaszolgáltatott, Joyce&John vésetű gyűrűvel együtt. A férfi otthonában rejtette el az ékszert, mivel nem merte megmutatni az akkori kommunista hatóságoknak.
Jaho Cala a fiára, Xhemilre hagyta a gyűrűt, megkérve őt, hogy halála után kutassa fel az ékszer tulajdonosának családját. Xhemil ezt követően kapcsolatba lépett az Albánia nácik alóli felszabadulását segítő Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetségeivel. Három hónappal később a brit nagykövetség megerősítette, hogy a gyűrű John Thompsoné, és értesítette családjának ma élő tagjait.
Dorothy Webster a család több más tagjával Albániába utazott, hogy részt vegyen az ország honvédelmi minisztériuma által szervezett ceremónián. Fiai elmondása szerint az idős hölgy rendkívül boldog volt, amikor értesítették arról, hogy megtalálták néhai bátyja gyűrűjét. Az ünnepségen azt mondta, “John a mai nappal hazatért”. A rokonok szerint Thompson szülei sosem zárták be matlocki családi házuk ajtaját, mindig arra vártak, hogy a háborúban eltűnt fiuk egyszer még visszatér.
Xhemil Cala, akinek édesapja megtalálta a gyűrűt, felhúzza a néhai pilóta húgának ujjára a tiranai ceremónián Forrás: The Guardian
A gyűrű segített megtalálni a repülőgép roncsát is. A katonai feljegyzések szerint a brit hadsereg úgy hitte, hogy az olaszországi támaszpontról az albániai bevetésre induló négymotoros bombázó az Adriai-tengerbe veszett. A gyűrű előkerülése után azonban egy brit-amerikai expedíció tavaly ősszel megtalálta a repülőgép roncsát is 1830 méter magasban az albániai hegyekben, egy gyógynövénygyűjtő falusi lakos útmutatásai nyomán. Szakértők szerint a gép küldetése befejezése után nyugatnak visszafordulva nekiütközött a hegycsúcsnak és lezuhant.
A pilóta csupán hat hónapja volt nős, amikor szerencsétlenül járt Albánia fölött. Mindössze egyetlen hétvégét tudott a feleségével tölteni, mielőtt külföldi bevetésre vezényelték. Felesége, Joyce a férfi eltűnése után két évvel újból férjhez ment. Thompson a repülőgépen tartózkodó hat társával együtt tűnt el 1944-ben. Máltán emlékmű tiszteleg előttük, név szerint felsorolva őket.
Forrás: mult-kor.hu/2015. március 10.
Hát, ilyen is van.
VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2015-10-22 07:36:532015-10-22 07:36:53Érdekességek, érdekes tények Albániáról - Megoldódott a 70 éve eltűnt világháborús pilóta rejtélye
1. Albániát 1915. áprilisában egy titkos londoni megállapodás során felosztották Olaszország, Szerbia és Montenegró között. A versailles-i békeszerződés végül megsemmisítette ezt a titkos paktumot, melyben nagy szerepe volt Thomas Woodrow Wilson amerikai elnöknek is, aki kiállt Albánia egysége mellett. Ezért az albánok azóta is hálásak, és jó kapcsolatot ápolnak az USA-val. Wilson elnöknek szobra is áll Tiranában a róla elnevezett téren.
Wilson elnök szobra a Wilson téren Tiranában (Forrás: saját kép)
2. Porto Palermo a Földközi-tenger legkorszerűbb tengeralattjáró támaszpontja volt a hidegháború alatt, egészen 1965-ig. A hegy alatti tengeralattjáró bázis az akkori körülmények között atombiztos volt. A 650 m hosszú, 12 méter magas alagút ma már nincs használatban, de továbbra is lezárt katonai terület. Az ott állomásozó hajók a parti őrségé.
Porto Palermo Forrás: saját kép
Porto Palermo kiszuperált légvédelmi ágyúkkal Forrás: saját kép
3. A legenda szerint Odüsszeusz kalandozásai során a küklopsszal való küzdelmét Albániában vívta. Himara partjainál kötött ki, Polüfémosz pedig állítólag a Spile barlangban lakott. Itt vette el Odüsszeusz a küklopsz látását, hogy társaival el tudjon menekülni a fogságból.
Polüphémosz, a küklopsz állítólagos barlangja
4. A Kupi, a Buzi, a Budi és a Geci köztiszteletnek örvendő családnevek. :)
A “KUPI”-ban vásárolhatunk, és akár nyelveket is tanulhatunk :) Forrás: saját kép
A “Budi” utca nevéhez hű. Ahogyan a vezetékek mutatják :) Forrás: saját kép
5. A ‘legen’ szó azt jelenti: lavór. Ezt a szót használják a kétszínű emberre is. Itt ez az egyik legnagyobb sértés, amit valakire mondani lehet.
6. Az albán közoktatás alig 100 éves, 1912-ig az emberek 85 %-a írástudatlan volt, ma a 98.7 %-uk írástudó. Ez picivel magasabb, mint a magyar mutató.
Forrás: saját kép
7. Az albánok minden idegen szót, nevet átírnak fonetikusan, pl. Nju Jork, Bruklin, Xhenifer, olykor még a taxi is ‘taksi’-nak van írva. Sokszor hivatalos iratokon is a külföldiek nevét albán fonetikusan írják, pl. a Nagy vezetéknevet Nagj-nak, a Kiss-t Kish-nek, a Kovács-ot pedig Kovaç-nak.
8. Az albán gyerekeknek nem a kisegér viszi el a kiesett tejfogát, hanem feldobják a háztetőre, és a Hold viszi el. :)
9. Kukës, az észak-albán város volt az első a világon, amit Nobel-(béke)díjra jelöltek (2000-ben), amiért a koszovói háborúban közel 500.000 menekültet fogadott be, és ezzel elnyerte az „Albán Vendégszeretet Jelképe” címet.
A Kukës-i menekülttábor
10. A Kamenica-i sírhely a Balkán legősibb és legnagyobb temetkezési helye (Korça városától 3 km-re található), ahol egy női csontvázat is találtak gyermekével a méhében Kr. e. 3000-ből. A központi sírt – ami a bronz korból, Kr. e. 13. sz-ból származik – két koncentrikus kör veszi körül, mint bármilyen más sírhelyet, amit Albániában felleltek. A temetkezési helyen 40 sír található a késői bronzkorból, és kb. 200 a korai vaskorból. Az ásatások során több, mint 400 sírt, 440 csontvázat és 3,500 egyéb régészeti leletet találtak, többek között egy „megműtött” férfi koponyát is, amely azt bizonyítja, hogy az ősi illír kultúra fejlett orvosi ismeretekkel rendelkezett.
A sírhelyek és a mellette található múzeum látogatható, a múzeumban két sírmásolat tekinthető meg az eredeti maradványokkal.
A hely egyéb programokat is kínál, többet között zenei koncerteket, és minden év szeptember 29-én itt ünneplik az Albán Nemzeti Kulturális Örökség napját.
Kamenica-i sírhely Forrás: montagnando.it
https://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2015/07/P7110283.jpg15322048VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2015-07-02 14:38:532024-04-14 16:39:41Még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról
Az albánok (is) szeretik a pálinkát, amit itt raki-nak hívnak. Sőt, szinte csak azt isznak, ugyanis a régi (500 évig tartó) török hódoltság idején a többségük felvette a muszlim hitet. De mindezt csak “adóoptimalizálás céljából”, ugyanis akkoriban a muszlim hitűeknek nem kellett adót fizetniük. :) Mivel a muszlim hitet csak látszatra vették fel, ezért a muszlim szokásokat, pl. az alkoholtilalmat is csak látszatra tartották be. Így aztán a raki-t, mivel áttetsző, vizespohárból isszák, hogy Allah, meg az imám ne lássa, illetve higgye azt, hogy víz van a pohárban. :) A sör meg a bor ugye, könnyen felismerhető, de azért azt is isznak.
Forrás: saját kép
Ilyenkor ősszel a szőlőből nem bort készítenek, hanem inkább raki-t főznek, ez a raki rrushi (szőlőpálinka). Van még a raki kumla vagy kumbulle (szilvapálinka), a raki mani (manaferre – szederpálinka), és a raki thanë (sompálinka). De a legelterjedtebb a szőlőből készült. A raki főzése külön tudomány, és legjobban a nők értenek hozzá. Ők is tapossák, ugyanis itt a szőlődaráló, mint olyan még nincs elterjedve. A nőknek kifinomult érzékük és türelmük van ahhoz, hogy lassan főzzék. A férfiak csak „meózzák”. :) Az albánok nem raknak cukrot a cefrébe, ezért a rendes albán raki-tól senkinek nem fájdul meg másnapra a feje.
Forrás: gramhocom
Itt a lokálokban (nem tévedés, a kocsmákat lokálnak hívják) engedélyezett a házi raki árusítása, így mindenhol más zamatú házi raki-t ihatunk. Van egy falu – Ndroq (ejtsd: Ndroty) a neve -, ahol szőlőnemesítéssel foglalkoznak, aminek ugye a “mellékterméke” maga a szőlő, na ott lehet sokféle igazán jó zamatú rakit inni. :)
A raki rrushi-nak általában két változata ismert, a sima meg a muskotályos. Az albánok a nedűt kortyolva, komótosan isszák, itt ismeretlen az egy húzásra felhajtom dolog. Egy raki felett sokáig elüldögélnek, beszélgetnek, eszegetnek – általában sajtot, olajbogyót, joghurtszószt, sült paprikát, gjiz-t (túrószerűség) – ezért ez így sokkal kíméletesebb, és nem „vágja fejbe” az embert. Amikor egyszer megkérdeztük az egyik itteni barátunktól, hogy miért isszák lassan kortyolgatva a raki-t, azt válaszolta, hogy azért, mert addig sem kell dolgozni. :) Ez persze csak a vicc része a dolognak, tényleg kíméletesebb így inni. Amikor koccintanak azt mondják: „Gëzuar!” – ami az „Egészségedre” megfelelője, és olyasmit jelent, hogy „Légy vidám, boldog!”
Amikor valaki szeretné meghívni a másikat egy raki-ra, azt mondja neki: „Gyere, igyunk egy kávét!” Lehet, hogy kávé is lesz belőle, de általában raki biztosan. Az itteni muzulmán ismerőseink közül (van egy pár), egy kezünkön meg tudjuk számolni, hányan nem isszák meg a raki-t vallási meggyőződésből. Ők olyankor tényleg kávét isznak, és nem presszó kávét, hanem törököt, mert az kíméletesebb. Nem véletlen, hogy a világon a legegészségesebb a mediterrán konyha!
Íme néhány kép az autentikus albán pálinkafőzésről:
Egy albán barátunk rakifőző berendezése (Forrás: saját kép)
Így készül az albán raki (Forrás: saját kép)
Az agyaggal történő összetapasztás még a férfi feladata, utána veszik át a munkát a nők, majd a végeredményt a férfiak fogyasztják el. A Kruja-i néprajzi múzeumban – ahol találkozhatunk a raki készítés eszközeivel is – ezt mondta a tárlatvezető: a raki-hoz a cefrét két hétig erjesztik, két óra alatt főzik le, és mindössze két perc szükséges az elfogyasztásához.
Gëzuar! :)
https://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2014/09/DSC02770.jpg12241632VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2014-09-29 08:37:442021-10-01 12:35:05Érik a szőlő... - főzzünk rakit!
1. Az albán nyelv az indo-európai nyelvcsalád önálló ágának egyetlen képviselője. Rokon nyelve nincs, kialakulása meglehetősen titokzatos. A magyarhoz hasonlóan csak az adott nép beszéli az anyaország területén, valamint Koszovóban, illetve a környező országok albán lakossága. Számos nyelvjárása létezik, gyakorlatilag minden folyóvölgyben másképp beszélnek, a két fő nyelvjárás azonban a gheg (északi), és a tosk (déli). Nemcsak a kiejtésben, de a szóhasználatban is jelentős különbségek vannak, ezért egy északi és egy déli albán nagyon nehezen vagy egyáltalán nem érti meg egymást. Az albán irodalmi nyelv nem több, mint 50 éves, az előző kormányban a parlament elnöknője északi származású volt és nem nagyon beszélte az irodalmi nyelvet, ezért a délieknek tolmács kellett, hogy megértsék, amit mond :)
2. Albániában 1965-ben történt egy úgynevezett pénzügyi reform, ami abból állt, hogy az addig használatos pénzükből elhagytak egy nullát, így lett az új Lek. Ennek ellenére még mindig régi Lek-ben számol a lakosság túlnyomó része (még a fiatalok is), tehát ha valami 100 Lek-be kerül, ők azt 1.000 Lek-nek mondják, de mindenki tudja a valós értéket. Úgyhogy, ha a piacon azt látod, hogy a paradicsomra az van írva, hogy 500, akkor annak a valós értéke 50 Lek/kg, azaz kb. 100 Ft. (Egyébként tényleg kb. ennyibe kerül.)
3. Albánia Bulgárián kívül az egyetlen európai ország, ahol az igen-nem kifejezése fordítva történik, tehát a bólogatás nem-et, az oldalra való fejingatás pedig igen-t jelent. Még egy érdekesség: albánul a „jo” szó azt jelenti, hogy „nem”, tehát amikor mi magyarok buzgón mondogatjuk, hogy „Jó, jó”,és még bólogatunk is hozzá, azt ők úgy értelmezik, hogy mi valamire nagyon-nagyon nem-et mondunk.
4. Albániában 500 év török uralom volt, ezért az ország lakosságának kb. 70 %-a áttért a muszlim hitre. Ez volt a középkorban az, amit ma “adóoptimalizálás”-nak hívnak, ugyanis a muszlim hitűeknek nem kellett adót fizetni :) Jelenleg is hivatalosan az ország lakosságának kb. 70 %-a muzulmán, ennek ellenére nem nagyon tartják a vallásukat, tehát isznak alkoholt, esznek sertéshúst, a nők pedig teljesen európai módon öltözködnek, és a mecseteket is csak a tényleg elkötelezett hívők látogatják. Vallási toleranciájuk Európában egyedülálló, minden itteni vallás, tehát a muszlim, a katolikus és az ortodox megünnepli egymás ünnepeit, sőt nagyobb ünnepeken Albánia legnagyobb mecsetét és legnagyobb katolikus templomát (melyek egészen véletlenül egymás szomszédságában találhatók Shkodra-ban), fényfüzérrel kötik össze, hogy így is kifejezzék az egymás hite iránti tiszteletüket.
A Shkodra-i katolikus templom (Forrás: saját kép)
A Shkodra-i nagymecset (Forrás: saját kép)
5. Az albánban a “cica” szóval a női mellet illetik, de szó szerint azt jelenti “csöcsök”. Tehát ha fiatal korú macskát láttok Albániában, nehogy elcsodálkozzatok, hogy “Jaj, de aranyos cica!”, mert őelőttük ezt a szót kimondani kellemetlen. Az egyik legnagyobb albán sláger (a zenekar kicsit olyan, mint a magyar Irigy Hónaljmirigy), melynek címe “Mamica”, azonban teljes egészében e köré a női testrész köré építi a mondanivalóját. Tehát abban elég gyakran elhangzik a “cica” szó, de az egész zeneszám fő mondanivalója a csinos nő, aki szép “csöcsökkel” rendelkezik, és egyébként maga az egész szám egy paródia.
6. Az albánok az illírek leszármazottainak tartják magukat, a föld, ahol éltek/élnek Illíria része volt. Az „i lirë” szó jelentése “szabad”, de jelentheti a „szabad ember”-t is. Albánia mostani neve az „arbane”- földműves szóból ered (néhány illír törzs letelepedett és földműveléssel kezdett foglalkozni). Eredetileg Arbania lett volna, de a Kaukázusban több ezer éve már volt egy “Albania” nevű „ország”, ezért az európai népek összekeverték a két nevet, és így lett Albánia “Arbania” helyett. Az Arbane nevű település, ahol annak idején az albánok ősei letelepedtek, ma is létezik a főváros közelében.
7. Albánul a „samar” (ejtsd: számár) szó azt jelenti, hogy nyereg, a „magjar” (ejtsd: mágyár) szó északi nyelvjárásban pedig azt jelenti, hogy „szamár”. Tehát amikor azt mondjuk, hogy „Ott megy egy „mágyár”, hátán van a „számár”, akkor az azt jelenti, hogy „Ott megy egy szamár, hátán van a nyereg :). A magyaroknak ez nem sértő, mert a magyar ember nem “magjar”, hanem “hungarez”.
8. Bukarest neve az albán „bukur është” szavakból származik, ami azt jelenti „szép”.
9. Nem sok ország van a világon, ahol régebben nem az 1; 2; 5; 10; stb. logika alapján épült fel a bankjegyrendszer, hanem volt 3-as bankó is anno. Itt annak idején (Enver hoxha kommunista diktatúrája alatt) forgalomban volt a 3 Lek-es papírpénz. Azóta persze az újnak nevezett Lek is inflálódott, ma a 100 Lek-esig bezárólag fémpénzek vannak, és természetesen nincsen 3 Lek-es. Ma már itt sem használatos a váltópénz, ahogyan Magyarországon sincs már fillér, és az 1-2 vagy 5 Lek-es pénzérme is kezd kikopni, az emberek a 10 Lek-esnél kisebb pénzzel nem szívesen fizetnek. Sőt, néhány hónapja már itt laktunk, amikor az első és mai napig egyetlen hipermarket lánc (Carrefour) megjelent az országban, amely elkezdte használni az 1 Lek-es érmét. Addig mi sem láttunk ilyet, a falusi kis boltokban pedig elkerekedett szemmel néztek ránk, amikor mutattuk nekik, az albán ember nem is tudta, hogy egyáltalán forgalomban van az 1 Lek-es :)
10. Albániában van egy olyan megye, melyet úgy hívnak, hogy „Mirdita”, ami azt jelenti: „Jó napot!” Ennek neve úgy keletkezett, hogy az ott élő emberek nem tudtak megegyezni, mi legyen a neve a megyéjüknek, ezért hosszas vitatkozás után mérgükben abban maradtak, hogy a köszönésben, vagyis abban, hogy „Jó napot!” mindannyian egyetértenek, ezért lett a megye neve az, hogy „Jó napot!”. Az összes többi megye a megyeszékhely nevét viseli, viszont Mirdita-ban anno abban sem tudtak megállapodni, jelenleg viszont már megegyeztek abban, hogy a székhelye Rreshen. Az egész megyében kb. 20.000 laknak, pedig itteni viszonylatban nagy terület, de nagyon hegyvidéki. Egyébként ez az a megye, ahol néhány településen a mai napig él a vérbosszú hagyománya, de ezek elszigetelt, hegyi települések, az ország egyéb részeire abszolút nincsenek kihatással. És a vérbosszú nem “azokra a galád muszlimokra” jellemző, hanem kizárólag a katolikusoknál van szokásban…
+1
Az albánok előszeretettel adnak gyermekeiknek olyan neveket, melyeknek valós jelentése van. Ismerőseink között található többek között “Flamur” – zászló, “Kujtim” – emlékezet, “Durim” -türelem, “Dhurata” -ajándék, “Bora” – hó, “Shpëtim” -megmentő, “Shpresa” – remény, “Ilir” – szabad ember, “Luan” – oroszlán, “Hije” – árnyék, “Bujar” – tiszteletre méltó nemesember, “Bukuroshe” – szépség nevű férfi/nő/gyerek. Az albánoknál egyébként a gyermeknél nem az anya neve a meghatározó, hanem az apáé. Tehát hivatalos iratokon az “anyja neve” rubrika nem létezik, csakis az apa számít. És még egy dolog: a mi kisfiunk az apukája nevét viseli. Mindenki csodálkozik, hogy miért, hiszen ez itt nem szokás. Ők soha nem az apa után nevezik el a fiaikat, hanem esetleg a nagypapa vagy dédapja után, de kizárólag csak akkor, ha az illető már meghalt. Hát, nem vagyunk egyformák!
https://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2014/08/DSC03226.jpg12241632VPBAhttps://alfa-kontakt.info/wp-content/uploads/2019/04/alfa-kontakt-logo-1.pngVPBA2014-08-22 15:24:232021-06-20 08:35:1510 dolog, amit nem tudtál Albániáról
Weblapunk a böngészési élmény javítása érdekében sütiket használ. Amennyiben ezeket nem szeretné engedélyezni, úgy kikapcsolhatja őket böngészője beállításaiban.