Albániában lehet nagyon jókat enni. Most szeretnék egy összefoglalót adni azokról az ételekről, amiket mi már az itt töltött idő alatt kipróbáltunk. Ezek olyan ételek, melyeket egy átlagos turista bármilyen útjába kerülő étteremben megkóstolhat, akár a tengerparton, akár bármilyen albán városban.

 

Leves, az egyik. Albániában vannak jó levesek, de annyira nem jellemző a leves szeretete, mint Magyarországon. A pirospaprikát ismerik, de sok levest anélkül készítenek. Például olykor a hallevest vagy a zöldséglevest is. A citrom általában elengedhetetlen, nyáron nagyon jól jön, frissít. :)

 

Saláta, az egyik. Albániában rengeteg zöldséget, salátát fogyasztanak. Ez az egyik fajta változat. Ahány étterem, annyiféle. Mindig friss és ízletes zöldségekből készül. Soha nem ízesítik előre, a nyers zöldségeket, sajtot, olajbogyót tálba, tányérra halmozzák, és mellé szervírozzák az olívaolajat, borecetet, és mindenki saját ízlése szerint ízesíti. Általában először a salátát és a kenyeret (búza és kukorica) hozzák, amit gyakran megpirítanak. Az albánok ezzel kezdik az étkezést. Ez nekünk magyaroknak furcsa (mondjuk, nekünk már nem), mert kitűnően előkészíti a gyomrot az étkezésre. Utána jönnek a húsok és a köretek, tehát a nehezebb ételek. Ezek felett órákig elüldögélnek, így lassan esznek hihetetlen mennyiségeket, de mégis egészségesek, hiszen tudjuk, a mediterrán konyha… :)

Saláta, a másik. Hússal.

 

Vegyes zöldség- és sajttál. Ebben van párolt zöldborsó, bab, spenót, fergese (az albán lecsó, erről már írtam: https://albania.cafeblog.hu/2014/11/19/fergese-az-alban-lecso/) , joghurtszósz (azaz salce kosi), és az elengedhetetlen olajbogyó és fehérsajt.

A koran. A tavi lazac, amit hol máshol ettünk, mint az Ohridi-tónál (amit itt Pogradeci-tónak hívnak), hiszen abban lakik. Meg még a Bajkál-tóban, és sehol máshol. Ettől olyan különleges.

És egy tengeri hal. Természetesen a tengerparton Vlora-ban.

 

Tenger gyümölcsei rizottó. Ehhez másfajta rizst használnak, nem a hosszú szeműt.

Tengeri „herkentyűk” sütve.

Itt most „csak” kagyló. :)

Itt meg „csak” rák. :)

Ez is rizottó, csak másképp. Durres-ben.

Tenger gyümölcsei lingvínivel.

Sült kecskehús Vlora-ban.

Szilva. Az egyik fajta. Csak hogy gyümölcs is legyen.

És egy kis desszert: a baklava. Természetesen házi. Egyszer pont Ramadan-kor voltunk Saranda-ban, az ünnep végén nekünk is járt egy kis kóstoló. :)

És végül a kávé. Ez itt presszó, legalább olyan jó, mint az olaszoknál. De aki törököt szeretne, az is mindenhol kapható. Kíméletesebb, mint a presszó kávé. Az albánok zömmel azt isszák.

 

És figyeltétek? Mindenhol papírabrosz. A legutolsó kis falusi lokálban is, (itt ugyanis így hívják a kis vendéglátó-egységeket, kávézókat). Az étkezés végén egész egyszerűen összecsomagolják, és megy a kukába. Kell ennél nagyobb higiénia? :)