Bejegyzés

Albán motoros túra – újratöltve

A két évvel ezelőtti motoros túránk nagyon jól sikerült, ezért elhatároztuk, hogy idén is Albániát vesszük célba  – írja Dóra, aki a barátaival újra eljött Albániába, és újfent megosztja velünk élményeit.

Mivel már ismerősként tértünk vissza, nem volt szükség ugyanolyan alapos előkészítő munkára. Már márciusban próbáltam eltervezni merre menjünk, miket nézzünk meg, térjünk oda vissza, ami nagyon tetszett, de új utakat is találjunk. Május 18-án hajnalban 5 motorral 7-en indultunk a 10 napos túránkra.

Szarajevó

Motorral sok lenne egyhuzamban Albániát elérni, főleg, ha elkerüljük az autópályákat, ezért Szarajevóban aludtunk egyet odafelé és visszafele úton is. Háromszori eltévedés (szűk utcában fordulgatás) után végre sikerült feljutnunk a hegyre és megtaláltuk a 1984-es téli olimpiai bobpályát, már ami maradt belőle, mert a természet lassan visszaköveteli azt, ami az övé… Innen csodálatos panoráma nyílik a városra. Sose unjuk meg a bosnyák főváros Bascarsija-ját, ami a történelmi belváros, óváros és egy nagy bazár egyszerre. Kívülről nézve jól megférnek egymás mellett a katolikus templomok, zsinagógák és mecsetek, mindenki a saját vallását úgy gyakorolhatja, hogy nem zavarják egymást.

Szarajevó

19-én irányba vettük Montenegrót, a Piva-kanyonon keresztül, főutakon jutottunk el az albán határhoz.

Piva-kanyon

Ez is a Piva-kanyon

Várakozás a határnál

Aznapra Durrës mellett Golem-ben volt foglalva szállásunk a tengerparton. A Shkodër-Lezhë-Fushë-Krujë útvonalon jutottunk el Durrës-ig (SH1 és SH2 főút), majd az SH4-en Golem-be.

Shkodra

A főút nem túl élvezetes, de sokkal jobb állapotban van, mint két éve. Nagyon sok a sebességkorlátozás, és elég nagy a forgalom, pedig még el sem kezdődött a szezon.

A tengerparti sétány Golem-ben teljesen új, volt ahol még be sem fejezték. Végre tudtunk fürödni a tengerben és a naplemente is gyönyörű volt.

Golem, vadiúj sétány

Golem, naplemente

20-án indultunk Sarandë-ba, tovább az SH4-en, Fier-ig. Itt a belvárosban hatalmas felújítás folyik, el is tereltek minket kis utcákba, a városban nyüzsgő forgalom volt.

Fier, elterelés szűk utcába

Mentünk tovább az SH8-on Vlorë-n keresztül. Itt volt 2 éve a szállásunk, ahol akkor nagy munkagépekkel és feltúrt halmokkal találkoztunk. Most láttuk az eredményt : a tengerparti sétányt most fejezték be és nagyon szép lett.

Vlora

Vlora

Tovább az SH8-on a Llogara-hágó (1027 m) látványa már senkit sem lepett meg. Sőt már vártuk a kávézást a csúcson lévő étteremben, ahol ismét rengeteg fotó készült a mélységben előbukkanó tengerpartról.

A Llogara-hágó

Tovább motoroztunk az SH8 úton, ami Európa 10 legszebb motoros útja között szerepel, de nem nagyon volt időnk nézelődni (két éve sokkal több időt szántunk erre a szakaszra), mert 16:00 órakor indult a kompunk Korfura. Még meg kellett vennünk a jegyet és egy órával az indulás előtt ott kellett lennünk. Volt útlevél ellenőrzés, megnézték a motorokat, a dobozokat is ki kellett nyitni. Maga a komp nagyon kicsi volt (viszonyításképpen sokkal kisebb, mint a balatoni komp) elég sok személyjegyet eladtak rá, de volt még rajtunk kívül motoros és két autó is. Fogalmam sincs hogyan fértünk el, igaz a hátsó rámpát nem tudták teljesen felhajtani. A motorok lekötözésénél a fiúk kicsit aggódtak, de azt is megoldották, olyan görögös módon (volt, ahol spárgával).

Így kötötték le a motorokat

 

Odafelé a komp, háttérben Sarande

 

A menetidő hivatalosan 1 óra 15 perc, de több mint 1,5 óra után kötöttünk ki Korfu szigetén.

Érkezés Korfura

Hiába az EU-ba léptünk be, itt is ellenőriztek mindent, sőt volt is egy kis gond az egyik motorral. Kölcsönözte a sofőrje és semmi papírt nem kapott hozzá. Eddig semelyik határon nem kérték ezt, de itt összehasonlították a forgalmiban lévő nevet az ő nevével, és az nem egyezett. Végül, egy kis poénkodás után jó fejek voltak és utunkra engedtek minket.

Két napig Korfu szigetét jártuk be, de mivel ez a blog Albániáról szól, ezt nem részletezném. Azért meglepő volt a szemét mennyisége. Albániáról hittük, hogy sok a szemét de a korfuiak még ezt is überelték. A kukák mellett rengeteg szemeteszsák volt mellérakva, elég meleg is volt, úgyhogy a büdös szag messzire eljutott (de az is lehet hogy a szemétszállítók sztrájkoltak).

Korfu legmagasabb csúcsáról Sarande partjai

A komp visszafelé 18:30-kor indult, helyi idő szerint (a görögöknél 1 órával előre kellett állítani az órát). Még szezon előtt voltunk, így csak naponta egy-egy oda- és visszajárat volt, amin a motorokat is el tudták szállítani (volt még egy-egy szárnyashajó, de az csak személyforgalomra).

A komp visszafelé sok motorral

Addigra beszereztük a papírokat a kölcsönmotorhoz (elküldték e-mailben, és a szálláson kinyomtatták nekünk), persze senki nem nézte meg. Visszafelé is hosszabb volt a menetidő. Csak motorok voltak a gyalogosforgalom mellett, cseh és német motorosokkal utaztunk együtt, ők már rutinosabbak voltak: Albániában hagyták a nagy dobozaikat és csak hátsó dobozzal mentek át Korfu-ra. Szerencsére a kompkikötő közvetlen közelében találtam szállást, így volt aki lazán, bukó nélkül jött át a hotelhez. Az erkélyről ráláttunk a kompunkra, másnap délután 4 órakor indult újra útjára. Este még végigjártuk a tengerparti sétányt, már szezon előtt is nyüzsgő élet volt Sarandë-ban.

Saranda reggel, bal oldalon a komp, amivel megérkeztünk

 

Itt véget értek tengerparti kalandozásaink és a hegyek felé vettük az irányt. A két éve időhiány miatt kimaradt Kék-szem forráshoz mentünk először (az SH99 útról kell lekanyarodni, egy murvás út visz a forráshoz). Sok információ van róla a net-en, ezért csak annyit írnék le, hogy 100 Lek volt a belépő motoronként, függetlenül attól, hogy hányan ültünk rajta.

Érkezés a Kék-szem forráshoz

Kék szitakötő a forrásnál

Utána az SH4 úton balra fordulva Gjirokastër felé indultunk, amit most nem néztünk meg (két éve már megcsodáltuk), mert még hosszú volt az aznapra tervezett út. Tepelenë előtt jobbra kanyarodva az SH75 úton tértünk be a hegyek közé. Az „Albánia, menni vagy nem menni” fórumon egy FJR-es motorostárs javasolta, hogy a Kadiu hidat ne hagyjuk ki, ha arra járunk.

A GPS viszont megviccelt bennünket, mert egy mellékúttal előbb kanyarított le a főútról Përmet után (Qilarisht felé). Sorra maradtak le a többiek mögülünk az egyre rosszabb útminőség miatt, én meg azon gondolkoztam, hogy egy FJR-el hogyan tudták megtenni ezt az utat. Aztán végül leesett, hogy nem jó helyen fordultunk le.

Itt nem szabad letérni a főútról

Ez az út nem a termálforráshoz visz

Visszatérve az SH75-re, és immár a jó mellékúton eljutottunk a hídig.

Ez az út visz a hídhoz

A GoogleMaps-en panorámaképpel lefotózott kávézó már a múlté, éppen bontották le a többi régi épületet is. Gondolom, pár éven belül turistaközpont épül itt, sok szállodával. Aki teheti még addig látogassa meg ezt a gyönyörű helyet.

Érkezés a hídhoz, ahol már minden régi házat lebontottak

A híd is nagyon látványos (Albánia legjobb állapotban megmaradt római-kori hídja).

A híd az egyik oldalról

De ami a lényeg, hogy a lábánál van egy termálforrás, és ott a természet lágy ölén ücsörögnek az emberek egy medencében, áztatva magukat.

A termálfürdő a hídról

Termálmedence háttérben a havas csúcsokkal

Sajnos jött a vihar, úgyhogy nekünk ez most kimaradt.

Vissza a főútra, itt már jön a vihar

Tovább az SH75 úton egyre rosszabb lett az útminőség, ami a magasépítésű motoroknak (BMW GS-eknek) nem okozott gondot, habár a fent említett FJR-es is megjárta (mármint az utat :) ). A völgyben kanyargó Vjosa-folyó valamiért csúnya szürke színű volt. Vagy az esők mostak bele hordalékot vagy az emberek engedhettek bele valamit. Láttam képeket a folyóról, szép kék színűnek kellett volna lennie.

A Vjosa-folyó nem volt szép kék színű

Észak felé letérve a folyó völgyétől tovább az SH75-ön több hegyen-völgyön visz az út, ami borzalmasan rossz minőségű, de a táj szépsége kárpótolt mindenért.

SH75 út

Megérkezve Pogradec-be megkerestük a két évvel ezelőtti halas éttermünket, ahol sütés előtt megmutatják a koran halakat, és most sem kellett csalódnunk.

Koran halak, amiket megsütöttek nekünk

Ohridi-tó

Ohridi-tó

24-én Pogradec-ből egy darabig az SH3 főúton mentünk, majd Librazhd-nál letértünk egy kis hegyi mellékútra, ami először aszfaltos, majd murvás utána nagyköves út lett. A panoráma viszont megérte a rossz úton való araszolást. Közben több motoros csapat jött velünk szembe, úgy látszik nem csak mi szeretünk kis utakon kalandozni…

Kilyukadtunk az SH6 útra, majd Peshkopi-n keresztül jutottunk el Kukës-be. Itt ismét hódolva a helyi szokásoknak korzóztunk a sétányon, de este 9-kor lekapcsolták a közvilágítást. :)

Kukes korzózás

Másnap várt ránk a mostani túránk szerintem legszebb szakasza: a Valbona-völgy. Az SH23 úton indultunk el, mivel két éve ezt Kukës felé jártuk meg, akkor észre sem vettük milyen fantasztikus a látkép Bajram Curri-hez közeledve. Pedig még nem is tudtuk, mit rejt a város mögötti völgy.

Bajram Curri látképe

Bajram Curri felé

A Valbona Nemzeti Park kb. 30 km-es látványútját nem lehet szavakkal leírni, de még a képek sem adják vissza azt a látványt. A hatalmas sziklafalak között kanyargó út, mellette a türkiz színű Valbona-patak olyan gyönyörű, hogy elhatároztuk legközelebb itt keresünk szállás, és mindenképpen visszatérünk.

Külön érdekesség, hogy gyalogosan át lehet menni a 9,5 km-re lévő Theth-i völgybe, ahova a főúton 340 km, mellékúton 260 km lenne az út, a menetidő pedig kb. 7 óra.

Gyalogút Theth felé

Mivel ez egy zsákutca, visszamentünk Bajram Curri-ba, majd innen Fierze felé vettük az irányt. A gát után tovább az SH22 úton a felduzzasztott völgy látványára már számítottunk, és mivel két éve rengeteget fotóztunk, most kevesebbszer álltunk meg. A Qafa e Malit hágónál (1284 m) kanyarodtunk rá az SH5 főútra, amin Shkodra-ba jutottunk.

Ez volt az utolsó esténk Albániában, sétáltunk a városban, majd beültünk egy cukrászdába egy baklavára a sétálóutcán. Sajnos itt volt egy kis negatív élmény: eléggé túlszámlázták a fogyasztásunkat, és reklamáció után sem kaptuk vissza teljesen a lenyúlt zsozsót. Még Vlora-ban is történt hasonló eset egy benzinkúton (ami nem egy lepukkant kút volt), hogy pár száz Lek-kel többet kellet fizetni a tényleges összegnél. De csak a szépre emlékezzünk!!

Shkodra este

26-án volt még egy élvezetes szakasza az albániai kalandozásunknak: a Vermosh-völgy.

Shkodra-ból az SH1-en indultunk hazafelé, de a határ előtti körforgalomnál jobbra rákanyarodtunk az SH20 útra. Ez közvetlenül a montenegrói határ mellett visz végig.

A Grabom-szerpentin

Az első látványosság a Grabom-szerpentin melletti kilátópont. Átlátszó falú erkélyekről lehet gyönyörködni a panorámában, de vigyázat, az egyik szemközti lap hiányzik. :)

Üvegfalú erkély kilátó

Kilátás az üvegfalú erkélyről

A sziklák között a patak partján a kanyonban vezet végig a vadiúj aszfaltcsík Albánia legészakibb határátkelőjéig. Érdekesség, hogy a határ előtt pár száz méteren elfogy az aszfalt, és murvás út vezet a két kis épületből álló határhoz, ami állítólag 24 órás nyitvatartású.

Murvás út

Ez a két épület a határ

Összefoglalva: ismét hatalmas élményekkel zártuk a túrát. Bármikor visszamennénk! Remélem, hogy ez a vágyunk hamarosan teljesülni is fog!

Azért van velük pásztor is. Viszlát, Albánia!

Az útvonal: https://goo.gl/maps/rqJuL5F6hmp

És a szerző: Fekete Dóra

 

 

A gyógyhomokostól a szikláson át a fehérhomokosig – albán strandkörkép

 

Albánia közel 400 km-es tengerpartja nagyon változatos. A strandok vízminősége általában jó, sok helyen kiváló, a turizmusba évről-évre több pénzt fektetnek.

A strandkörkép a teljesség igénye nélkül készült, ezeken kívül még rengeteg változatos plázs található ebben a kis országban.

 

Az Adriai-tenger strandjai

 

Lassan mélyülő, homokos partszakaszok jellemzik, lagúnákkal tarkítva. Kisgyermekes családoknak ideális.

Velipoja

Forrás: Google

 

Észak-Albánia legnagyobb, 4 km-es strandja leginkább gyógyhomokjáról ismert. A jódos homok kiválóan gyógyítja a különféle bőrbetegségeket, többek között a pikkelysömört. A Buna-folyó – mely természetes határt képez Montenegró és Albánia között – torkolatánál található Ferenc József sziget és a partszakasz másik végén a Viluni-lagúna számos madárfaj fészkelő- és pihenőhelye, több darufajtának is. Erre a strandra főként Koszovóból és Montenegróból érkeznek vendégek. A strandot és környékét, valamint a sétányt nemrég újították fel.

Forrás: klan kosova

Forrás: javanews.al

Forrás: ata.gov.al

Forrás: velipojabeach.com

 

Shëngjin

Forrás: albaniatravelandtours

Albánia legészakibb kikötője, melyet az i. e. II. sz-ban a rómaiak létesítették Nymphaeum néven. I. e. 48-ban Marcus Antonius itt szállt partra, hogy a Pompeius ellen harcoló Julius Caesar segítségére siessen.

Ma Albánia egyik legkedveltebb üdülőközpontja. Itt is érvényes, mint bárhol a világon, hogy minél távolabb megyünk a kikötőtől, annál tisztább a víz. A partszakasz déli része lagúnás (Ishull-Shëngjin), a Merxhani-lagúna környéke többek között kanalasgémek, nagy és kis kárókatonák fészkelőhelye, de több réceféle és a bütykös ásólúdnak is nagy populációi telelnek itt át. Érdemes átmenni Lezha-ba, mely gyakorlatilag egybe van építve Shëngjin-nel, mert ott található Szkander-bég mauzóleuma.

Forrás: wikimapia

Forrás: albanidom

Forrás: itaka.pl

Forrás: saját kép

 

Rodon-fok

Ha valaki szinte teljes érintetlenségre és különleges környezetre vágyik, a Rodon-fokot (Kepi i Rodonit) keresse fel.

Forrás: wikipedia

Az Adriai-tengerbe nyúló félsziget csücskén található hely legendákkal teli. A helyiek szerint nevét onnan kapta, hogy az illír időkben Redon volt Illíria istene, akinek arcát az akkor használatos pénzeken is láthatjuk. Egy másik változat szerint az illír mitológiában Redon a tengerek istene volt.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A félsziget egyik fő látványossága a Szkander-bég vár, melynek jó része az erózió miatt ma már a tenger alatt van, de egy várkapu, egy torony, és a sziklafal egy része még látható.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Körülötte található négy katolikus templom, ezek közül a Szt. Antal templom látogatható, ezt felújították. A templom autóval megközelíthető, de a várrom csak gyalogtúrával érhető el.

Forrás: saját kép

Az itteni partszakaszok kiépítettsége kicsi, elvétve találunk vendéglátóegységeket. A templom mellett azonban van egy étterem stranddal.

Forrás: saját kép

A félszigettől délre a Lalzi-öbölben (Gjiri i Lalzit) kiépített strandokat találunk.

 

Golem

A partszakasz előnye, hogy kevésbé zsúfolt mint Észak-Albánia legkedveltebb üdülőközpontja, Durres, melytől Golem néhány km-re délre található. A víz tiszta, mert távol van a kikötőtől, mely Albánia legnagyobbja. Aki autóval érkezik, annak parkolóhely szempontjából is kedvezőbb, mint a Durres belvárosához közelebbi standok, melyek főszezonban tömve vannak, így a parkolás nehézkes. Az 5 csillagos hoteltől a kis apartmanokon át éttermek, kávézók, pékségek, szórakozóhelyek sokasága várja itt is a turistákat, tehát aki kevésbé nyüzsgő, de mégis élettel teli részre vágyik, annak jó választás lehet.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

 

A Jón-tenger strandjai

 

A Jón-tengeri szakaszon kavicsos, sziklás gyorsan mélyülő tiszta vizű strandokat találunk, valamint eldugott kis öblöket. A vízi sportok és a búvárkodás szerelmeseinek ajánlott.

Palasë

Az első strand a Jón-tengeren, miután lekanyarogtunk a Llogara-hágóról rögtön ide jutunk. Julius Caesar is itt állomásozott légióival Pompeius elől menekülve. A főútról egy új út visz egészen a strandig, amely az egyik legegzotikusabb és legnyugodtabb, éppen ezért nincs kiépülve vendéglátóegységekkel, néhány kávézó, egy pizzéria, egy éjszakai klub, valamint sátorhelyek várják az odalátogatókat. Az öböl északi részén tavaly egy hatalmas üdülőkomplexum építése kezdődött, de még így is lehet találni nyugodt részeket. Vízi sportokhoz kiváló, és a Llogara-hágóról induló siklóernyősök is sokszor itt érnek földet.

Forrás: youtube

Forrás: pinterest

Forrás: travelinalbania

 

Dhërmi

Egyike Albánia legkedveltebb partszakaszainak. A fenyvesekkel és olajfa ligetekkel borított hegyek lábánál fekvő hosszú plázst a fehér kavicsok és az olykor emberfej nagyságú kövek teszik egyedivé a hosszú strand déli végén. Albánia legismertebb buli strandja a Drymades-beach, egész nyáron szervezett zenei események zajlanak, és itt tartják Albánia évről-évre megrendezett legnagyobb könnyűzenei fesztiválját a Turtle-fest-et is.

A Drymades strand
Forrás: life is a journey

Északról indulva, ahol a legtöbb étterem és szálláshely található dél felé haladva azok is találnak maguknak megfelelő nyugodt helyet, akik kevésbé szeretik a nyüzsgést.

Forrás: ii.uib.no

Forrás: twitter

Forrás: zenith travel

Forrás: booking.com

Forrás: zenith travel

Forrás: tirana times

 

Jaliksari, Shkambo és Gjipe közül kétségkívül a legkülönlegesebb az utóbbi. Ez a hely csak jó félórás 4 km-nyi gyaloglással közelíthető meg egy ösvényen, vagy a víz felől.

 

Forrás: mom goes camping

 

A strand maga a 70 m magas falú Gjipe-kanyon végén található.

Forrás: travellingclaus

A Gjipe-kanyon
Forrás: travellingclaus

 

Elzártsága ellenére szokott lenni szezonban ott néhány kitelepült büfé.

Forrás: travellingclaus

 

Jale

„Üveg strand”-nak is hívják kristálytiszta vize miatt. Itt is minden adott a tökéletes kikapcsolódáshoz.

Forrás: patatofriendly

Forrás: visitvlora

 

Himara

 

Forrás: himara.gov.al

 

A főleg görög kisebbség által lakott település központi strandja mellett találunk kevésbé nyüzsgőt is a közelben, 3 km-re a várostól Livadh-ot, vagy a Spile, Potam, Llamani nevű strandokat. A hegytetőn áll a Kr. e. V. sz-ban épült Himarai-vár, a közelben pedig az a barlang található (Shpella e Spillesë), ahol a legenda szerint Odüsszeusz megküzdött a küklopsszal.

Forrás: youtube

Forrás: albaniatogo

 

 

Borsh

Borsh az albán Riviéra leghosszabb egybefüggő partszakasza, 7 km. A turizmus még kevésbé fedezte fel magának, pedig az egyik legszebb hely a Jón-tenger albán szakaszán. Maga a falu messze van a tengertől, de ha felmentünk, nézzük meg a várat és térjünk be a “Vízesés” étterembe (albánul Restorant Ujëvara) is. A citrus- és olajfa ültetvények, a gyönyörű panoráma és híres olívaolaja teszi vonzó célponttá.

Forrás: saját kép

 

Bunec

 

A Lukovë-i partszakasz egyik legkülönlegesebb strandja. Az ott található harcászati bunkereket büfékké alakították.

Forrás: panoramio

 

Pasqyrat beach

A Saranda-tól 7 km-re délre található strand az egyik legszebb Albániában. A „Tükör-strand” névre hallgató partszakasz azért kapta a nevét, mert a napfényben a környező sziklák visszatükrözik a természet szépségét.

Forrás: youtube

Forrás: adventurous travel

Ksamil

 

Forrás: twitter

 

A legdélebbi és az egyik legkülönlegesebb hely a Korfu szigetétől 6 mérföldre található település. Albánia fehérhomokos strandjain fürödhetünk itt. A kristálytiszta víz, a szemközti kis szigetek, és Korfu közelsége adja a hely egyediségét. Ha már ott vagyunk, ne hagyjuk ki Butrint-ot, az ókori romvárost sem, és kóstoljuk meg a kagylót, melyet a brakkvizes (keveredik a tengervíz az édesvízzel) Butrinti-tóban tenyésztenek.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: youtube

Forrás: ksamil.al

 

Albánia természeti szépségekben méltán vetekedhet a környező Földközi-tengeri országokkal. Az olcsó árak és az albán vendégszeretet további vonzerőt jelentenek. A felsorolás nem teljes, sok remek strandot találunk még az Adria és a Jón-tenger partján is.