A legenda úgy tartja, hogy szép Heléna valahol Gramsh környékén van eltemetve. Miután elmenekült Trójából, Illíriában rejtőzött el, és ezen a környéken lelt végső nyugalomra.

A régészeti leletek azt mutatják, hogy a terület az újkőkorban már lakott volt. A Kr. e. 229-ben épült Irmaj-i vár, Tunja, a Cëruj-i halomsír és a Tërvol-barlangban talált tárgyak jelzik az illír civilizáció nyomait. Gramsh és környéke még felfedezetlen területnek számít a turizmus terén. Pedig a vidék számos látnivalót kínál: hegyek, vízesések, gyönyörű tavak, kanyonok, barlangok, valamint tizenhat kulturális emlékmű is található a környéken, ilyenek például: Kodrinoni ősi illír város, a Tërvol-i vár, a Galigat-i vár, az Alsó-Grabova-i vár és a Szt. Miklós templom Felső-Grabova-ban, valamint ókori és középkori hidak.

Gramsh tipikus vidéki albán kisváros, melynek a kommunizmus alatt a fegyvergyártás adta fő bevételi forrását. Az 1962-ben alapított üzemben eleinte kínai licenc alapján Simonov puskákat, majd 1974-től AK-47-esket is gyártottak. Jelenleg csak fegyverjavítás folyik, de a jövőben esetleg újraindítják a gyalogsági fegyverek gyártását is.

A város a Devoll-folyó völgyében fekszik.

A Devoll völgyzáró gátjának és vízi erőművének építése az 1980-as években kezdődött. Létrehozták a Banja-tavat, mely a környék egyik látványosságának számít, 13 hídon keresztül juthatunk el Elbasan felől Gramsh városába. A projektet 2017. szeptemberében fejezték be norvég befektetők. Ez a második legnagyobb vízi erőmű Albániában a Koman-i után, 14 km2-en 391 milliárd liter vizet raktároz. A környék még annyira nincs kiépülve, hogy a tó mellett vezető úton csupán néhány étterem található, ami Albániában ritkaság. :)

 

A régió infrastruktúra szempontjából még sok helyen nincs teljesen kiépítve, ezért aki a környék minden látnivalóját szeretné felkeresni, mindenképpen a nyári hónapokban menjen, amikor nincs eső. Vannak olyan látnivalók, melyek csak magasépítésű autóval, illetve gyalogosan közelíthetők meg.

Gramsh-tól 34 km-re fekvő település Grabova, a „kétarcú” falu. Két részből áll, Alsó-Grabova-ban muszlimok, Felső-Grabova-ban pedig kizárólag arománok laknak, akik ortodox keresztények.

Felső-Grabova a XIV-XV. sz-ban virágzott, akkor kb. 2000 család élt ott. Majd a XVIII. sz-ban a lakosság egynegyede áldozatul esett a környéken végigsöprő járványnak. A falu a Voskopoja felé haladó ókori Via Egnatia út kereszteződésénél fekszik Valaha hét híd állt itt, ma már csak három van, a két régebbi 997 környékén épült, így már nem használják, de a háromlyukú mészkőhíd a XVII. sz-ból ma is használatban van.

 

A falu híres szülöttei az ikonfestő Çetiri testvérek, a faluban található Szt. Miklós templomban is vannak munkáik, csakúgy mint Berat-ban az Onufri-múzeumban. A templom a X. sz-ban épült, és a kommunizmus alatt sikerült megőrizni, ahogyan a helyieknek is hitüket. Felső-Grabova az egyetlen hely a környéken, ahol keresztények laknak, a többi részen a muszlim vallást gyakorolják. Ma kb. 40 család él a faluban és nagyon rossz úton közelíthető meg, pedig a környék gyönyörű, és télen síelésre is alkalmas.

A Fekete-tó Lënie falutól kb. 3 km-re található, 1634 m-rel a tengerszint felett 3 ha területen. A gleccsertó nagyon hideg, nyáron is csak 3 fokos, és nagyon kék a vize. Különleges, mivel nagyon gazdag ásványi anyagokban, a pH értéke 7,5 – 8,39 közötti, ezért reumatikus betegségek és csontfájdalmak ellen nagyon hatásos. Mivel az éghajlat hegyvidéki, ezért csak augusztusban tanácsos felkeresni a tavat. A környezet gyönyörű, a tavat bükkfák és balkáni fenyők övezik.

 

“Kicsit” magasabban, 2200 m-en találhatók a Valamara-tavak. A három gleccsertó átlagos mérete: 330 m hosszú, 200 m széles, a legnagyobb 600 m hosszú. Hideg, kristálytiszta vizük van, mely télen befagy.

A Dushku-tó is nagyon különleges, mert sekély és teli van vízililiomokkal, ezért a felülete olyan mint a bársony, arany és zöld színekben pompázik.

A Sinec kanyon, amely 2 km hosszú, 200 m mély, 20-30 m széles barlangokat és kristálytiszta tengerszemeket/tavacskákat rejt.

A Holta kanyon az a látványosság, amely miatt sokan felkeresik ezt a régiót.

A kanyont Bardhaj és Kabash falvak között a Devoll egyik mellékága vájta. 3 km hosszú, 10-15 m széles és a sziklafalak magassága eléri a 350 m-t. Amíg nem volt út, Driza-ból két órás gyaloglással lehetett eljutni oda, most már van rendes út. A szurdok falai teli vannak barlangokkal, és sajátos ökoszisztémája van, ahogyan a Holta-folyó hideg vize keveredik az alulról feltörő termálforrások meleg, világoskék vizével.

 

A Kabashi-barlang hatalmas, sok csarnokkal és folyosóval és nagyon tiszta, mert nincsenek benne denevérek. A függő- és állócsepkövek sötét narancs és vöröses árnyalatban pompáznak, ritka jelenség. A barlang tetején egy ősi illír település nyomai láthatók.

A Sotira-vízesés az egyik legvonzóbb látványosság a környéken.

Gramsh-tól 16 km-re található. Három, különböző magasságú vízesés zuhan alá a mészkősziklákon – a legmagasabb 150 m-ről -, így hangja messzire elhallatszik. A vízesés a Tomorr-hegységből tör elő, melyet az albán Olympos-nak is neveznek. Sotira falutól, ahol jelenleg 20 család lakik, kb. 40 perces sétával juthatunk el hozzá.

 

 

Hamarosan teljesen elkészül a Gramsh-Korça út is, amely az egyik legszebb albániai útszakasz lesz. Az út megépítése a Moglica vízi erőmű projekt része, az aszfalt és kő keverékével készült 150 m magas gát az ilyen technológiával épült erőművek közül a világon a legnagyobb lesz. Az út a Devoll-folyó völgyében fog haladni a hegyek között, és néhány régi hagyományokkal és gazdag történelemmel rendelkező falut fog összekötni. Várhatóan a motorosok és kerékpárosok újabb kedvelt útszakasza lesz. És természetesen így rövidebb idő alatt juthatunk majd a Kapshtica-i határátkelőhelyhez is.

EJA NË GRAMSH – GYERE GRAMSH-BA!

 

Olvasd el ezeket is:

https://albania.cafeblog.hu/2018/06/29/albania-rejtett-kincsei-shengjergj/

https://albania.cafeblog.hu/2017/04/28/albania-rejtett-kincsei-rehova/