Albánia leállt. Kilencedik tavaszunkat töltjük ebben az országban, és nagyon furcsa látni, átélni, hogy ez a nép, mely annyira szereti a társasági életet, és ez az ország, amely jórészt szolgáltatásokból él, hogyan tudott egyik pillanatról a másikra bezárkózni. Albánia helyzete azért is speciális, mert békeidőben szinte „össze van nőve” Olaszországgal, mind vízi, mind légi úton rengeteg olasz és albán ingázik a két ország között, mert kb. 400.000 albán dolgozik Olaszországban, több tízezer olasznak van tartózkodási engedélye Albániában, és nagyon sok a vegyes házasság is. Ezért is néztük aggódva, hogyan fog alakulni az itteni helyzet vírus ügyben.

 

 

Mikor március 8-án éjjel bejelentették (valójában hétfőn, március 9-én jutott el igazából az emberekhez), hogy itt is megjelent a koronavírus, azonnal jöttek az intézkedések. Hétfőn reggel mi éppen Durrës-be mentünk hivatalos ügyet intézni, és már lehetett maszkot viselő embereket látni az utcán. Akkor még nem tudtuk, hogy az autózás és egyáltalán a járművel való közlekedés bizonytalan ideig hiányozni fog az életünkből. Aznap délután a gyerek úgy jött haza az iskolából, hogy két hét szünet március 23-ig (a legutóbbi intézkedés szerint ez április 3-ig tart, de minden valószínűség szerint meghosszabbítják). Nagyon pozitív, ahogy az Oktatási Minisztérium azonnal kézbe vette a dolgokat, március 10-től az albán televízió elkezdett tanórákat sugározni a fontosabb tantárgyakból, a tanárok pedig folyamatos kapcsolatban vannak a gyerekekkel/velünk, WhatsApp-on küldik a tanulnivalót és a házi feladatot, és azon várják a visszajelzéseket. Sőt, tesztet is íratnak, a körülményekhez képest igyekeznek komolyan betartani a tanmenetet. Nekünk óriási szerencsénk, hogy a mi gyermekünk most nyolcadikos és nem kilencedikes (itt 9 osztályos az általános iskola), igazán nem irigylem az általános iskolai végzősöket és az érettségire készülőket.

 

 

Március 11-től bezártak a vendéglátó helyek, ami itt azért nagy érvágás, mert statisztika szerint ebben az országban a világon a legmagasabb a per főre vetített vendéglátó egységek száma. És aki járt már Albániában tudja, hogy az emberek gyakorlatilag a kávézókban, éttermekben, parkokban élnek, üzletelnek és persze az esti séta, a „xhiro”, ami itt egy népszokás és a közösségi élet szerves része is teljesen leállt.

 

 

Március 13-án már a bankok is bezártak és az áramszolgáltató irodái is, ezek most már speciális, egyéni nyitvatartás szerint tartanak nyitva. A kormány mindenkit az online ügyintézésre buzdít, 2020 amúgy is a digitalizáció éve itt Albániában, az állam megteremtette a lehetőséget, hogy az összes hivatalos ügyet online intézhetjük, ennek használatára most rásegít a járványhelyzet. Április 3-ig (de valószínűleg tovább) zárva lesznek a kulturális intézmények és az összes turisztikai látnivaló, és beszüntették a vallási rendezvényeket is. Először a szunnita és a bektashi muszlimok, majd a katolikusok, és végül az ortodoxok is így döntöttek.

 

Péntek reggeltől (március 13-tól) forgalom korlátozás lett, már előtte csütörtök délre leállt a helyi és a helyközi közlekedés nyolc megyében, és saját autóval csak indokolt esetben lehetett közlekedni, majd végül egész Albánia területén meghatározott rend szerinti kijárási tilalmat rendeltek el (ami már többször változott). A leghosszabb eddig a múlt hétvégi volt, mikor szombat 13.00 óra és hétfő reggel 05.00 között nem lehetett az utcára menni, és minden bolt zárva volt. Ezt érdemes betartani, mert szigorúan, pénzbírsággal büntetnek, és nagyon sok vezetői engedély bánta eddig a rendelet be nem tartását. A határokat is fokozatosan lezárták, először a vízi, utána a szárazföldi határokat, és a légi közlekedés is már csak alapszinten működik. Durrës-ben, az ország legnagyobb kereskedelmi kikötőjében továbbra is zajlik az áruszállítás befelé és kifelé is, csak ma reggel két komp érkezett 140 kamionnyi élelmiszerrel, ahogyan a szárazföldi határokon is zavartalanul haladnak át a teherautók.

 

 

Az idősebbeknek olyasmi hangulata lehet, mint a kommunizmus idején. Most börtönben érezhetjük/érezhetik magunkat, bár erre egy idős albán barátunk azt mondta, nem börtön ez, hanem olyan, mint a sorkatonaság, megadott időben lehet csak kimenni.

 

 

Folyamatosan jön a tájékoztatás: maradjunk otthon, mossunk gyakran kezet, szellőztessünk, ha nyilvános helyen vagyunk, tartsunk kellő távolságot stb., és persze a frissített adatok arról, hány tesztet végeztek, hány fertőzött/gyógyult van, és hány haláleset.

 

 

A tavaszi ünnepek, mint a Nyár napja (március 14.), vagy a bektashi muszlimok (akiknek Tiranában van a világközpontja) legfontosabb ünnepe a Nevruz (március 22.) elmaradtak. A Nyár napján mindenkinek az utcákon kellett volna lennie, és ünnepelni a tavasz érkezését, az időjárás tényleg nyárias volt, a közterületek feldíszítve virágokkal, tavaszi díszekkel, de minden üres volt. A Nevruz nap pedig a perzsa újév kezdete, ami szintén a természet újjászületését ünnepeli egybekötve jótékonykodással, amit a bektashi hívek végeztek volna a rászorulók felé.

 

 

Az időseknek egyébként ingyenesen házhoz viszik a nyugdíjat (itt sok nyugdíjas a postára megy a juttatásért, sőt, az egy extra “bandázós” nap szokott lenni a nyugdíjasok körében), valamint élelmiszer csomagot és gyógyszert is folyamatosan visznek a rászoruló idősek részére. Az állam keményen kontrollálja, hogy az árak ne szálljanak el az élelmiszerek és gyógyszerek terén. Szerencsére a boltokban van minden, az üzletláncok tájékoztatása szerint hat hónapra elegendő tartalékuk van.

 

 

A városokban a közterületeket fertőtlenítik. Az albán kormány folyamatosan szerzi be a fogyóban lévő egészségügyi felszereléseket, például Törökországból.

 

 

Edi Rama miniszterelnök pedig időnként rója az utcákat, és figyelmezteti az embereket, hogy ok nélkül ne menjenek el otthonról, különösen hangsúlyozva ezt az időseknek.

 

 

A tegnapi napon a Nemzetbiztonsági Tanács ülése után – melyet Ilir Meta köztársasági elnök vezetett – az albán kormány természeti katasztrófahelyzetet jelentett be, mely által a kormány újratervezi a költségvetést a váratlan kiadások miatt. Innentől az elsődleges szempont a lakosság egészségének és a nemzet biztonságának védelme. És készülnek az intézkedések, hogy a zömmel kis- és középvállalkozások által működő albán gazdaság szereplői hogyan tudják túlélni a bevételkieséseket. A turizmus, ami az egyik húzóágazat az országban is áll, a hotelek zárva, senki nem tudja, mikor lesz újra a régi Albánia.

 

A természet közben teszi a dolgát. A fák virágoznak, nyílnak a tavaszi virágok, megérkeztek az első fecskék. Marad a remény, hogy az egész világon mihamarabb rendeződik a helyzet.

 

 

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!
Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – győzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!

/Teréz anya/