Bejegyzés

Mamica Kastrioti élete és egy különös házasság története

/0 Hozzászólások/in , /by

Albánia legnagyobb nemzeti hősének életéről, tetteiről nem beszélhetünk úgy, hogy ne említenénk a családját is. Kasztrióta György, azaz Szkander bég nagy családba született, három bátyja és öt lánytestvére volt. Húgai közül a legismertebb Maria, ismertebb nevén Mamica.

Mamica mellszobra a Kruja-i Szkander bég múzeumban
(Forrás: saját kép)

Mamica életének kezdeti szakaszáról nem sokat tudunk. Talán 1410-ben látta meg a napvilágot. Annyi bizonyos, hogy felnőttként okos és tehetséges vezető volt, csatákban sokszor túlszárnyalta a törzsfőket. Szkander bégnek nem csak testvére, de segítője is volt. Ezt bizonyítja, hogy Kruja-ban a Szkander bég múzeumban a hadvezér segítői, diplomatái – pl. Gjergj Arianiti (apósa) vagy Pal Kuka, Szkander bég közeli barátja, diplomata és tábornok, aki nem mellesleg szerelmes volt Mamicába – között egyedüli nőként van kiállítva.

Mamica a Kruja-i Szkander bég múzeumban. Szkander bég férfi kortársai, segítői, parancsnokai, diplomatái között.
Forrás: saját kép

Édesapja halála után úgy döntött, hogy édesanyja gondozásának szenteli életét. Szép és erényes nő volt, számos kérője akadt, de ő elutasította mindet. A leírások szerint 1445. január 26-én mégis férjhez ment Muzak Topia herceghez. Ez egy különös házasság volt, ugyanis a frigyet bátyja Szkander bég erőltette, annak ellenére, hogy a leendő férjnek már volt felesége és két gyermeke. Szkander bég mindenki tiltakozása ellenére érvénytelenítette a házasságot és hozzáadta húgát a herceghez, hogy erősítse családjának helyzetét.

Annak idején nem kellett messzire menni az érdekházasságokért, később maga Szkander bég is politikai indokból vette el Andronika Arianitit. Nem is sokat tudunk arról, mennyire voltak boldogok, csak annyit, hogy egyetlen fiuk született. Vagy Zogu király is dinasztikus terveinek megvalósításához szemelte ki Apponyi Geraldine magyar grófkisasszonyt. A találkozás azonban másként alakult, szerelem lett első látásra, és a király megkérte a grófkisasszony kezét, annak ellenére, hogy az arának muszlim vallásúnak kellett volna lennie. Geraldine személyes varázsának köszönhetően azonban ettől eltekintett.

De nem ez volt az egyetlen különös vonása Mamica nászának. A lakodalomra a nemesség színe-java is hivatalos volt, többek között Lekë Dukagjin és Lekë Zaharia is. Az esküvő napján e két férfiú szóváltásba keveredett. A konfliktus alanya egy nemes hölgy, Irene Dushmani volt, akibe mindketten szerelmes voltak. Mikor a hercegnő megérkezett az esküvőre (feltételezhetően) a Preza-i várba, a riválisok egymás torkának estek. Embereik megpróbáltak közbeavatkozni, de a dulakodás annyira elharapózott, hogy valódi csata kerekedett belőle. Végül 105 halott és kb. 200 sebesült látta kárát a konfliktusnak.

Muzak Topia 1455-ben Berat ostromakor halt meg. Mamica ekkor kapta meg Petrelë várát, mely néhai férje tulajdonában volt.

A vár őrzője Mamica
Forrás: saját kép

Az oszmán-török támadások idején ez a kis vár (a legkisebb Albániában) elengedhetetlen szerepet töltött be. Három fontos út kereszteződésénél feküdt: a Tirana–Durrës–Elbasan felé vezető utakra kiválóan rá lehetett látni az akkori viszonyok között. És tűzjelekkel kommunikálni Kruja várával. Mamica szerette a várat, és Szkander bég is szívesen időzött húgánál.

Forrás: saját kép

Házasságából hat gyermek született, négy fiú és két lány. Ő volt az akkori arisztokrácia egyetlen képviselője, aki nem hagyta el szülőföldjét. Míg Szkander bég halála (1468) után annak felesége Donika fiukkal Nápolyba ment, Mamica a hazájában maradt. A források szerint 1469-ben Durrës városában élt. Fiai gyakorlatilag árulókká váltak, úgy tudni, az iszlám hitre térve csatlakoztak az oszmánokhoz.

A Rodon-foknál található Szt. Antal templomot és a mellette található kolostort – mely az első ferences kolostorok egyike volt Albániában – egyes források szerint Mamica építtette a Szt. Klára apácarend nővéreinek. Később sok időt töltött a román-gótikus stílusban épült templomban, és állítólag élete ott is ért véget.

A Szt. Antal templom a Rodon-foknál
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

A templomban található néhány falfestmény. Köztük egy lovagló hölgy, melyről azt feltételezik, hogy ő Mamica Kastrioti.

Forrás: wikipédia

Albánia legkisebb vára: Petrela

/0 Hozzászólások/in , , , /by

A tiranai lakosok gyakran látogatnak el hétvégente Petrelë faluba. A település azon túl, hogy nagyon hangulatos, Albánia egyik legfontosabb történelmi építményével rendelkezik.

A faluba jó minőségű, de kanyargós aszfaltúton juthatunk fel
(Forrás: saját kép)

Petrelë vára azért is különleges, mert háromszög alakú, ilyen formájú erődítmény nem sok van. Porto Palermo-nál Ali Pasha Tepelena vára ilyen még, de az nagyobb. Petrelë vára a legkisebb Albániában, kerülete nem haladja meg a 100 m-t. Egy sziklára (petra) épült, innen kapta a nevét. A III-IV. sz-ban kezdték építeni, és már akkor fontos szerepet töltött be, a Via Egnatia ókori úton a Durrës-Tirana-Elbasan utakat őrizte.

Forrás: saját kép

A VI. sz-ban Justinianus császár újjáépítette, majd a XI. sz-ban újra fontos szerepet töltött be a normannok és bizánciak közötti harcok idején. A XIV. sz. elején az erődítmény a Topia család tulajdonában volt, majd a XV. sz-ban ismét nagy jelentősége lett az ottománok elleni ellenállás egyik központjaként, ekkorra nyerte el mai formáját. Ez a vár is része volt a korabeli kommunikációs láncnak, amikor az erődítmények tűzjelekkel üzentek egymásnak. Akkor Szkander bég nővére Mamica volt Petrelë úrnője.

Petrele vára az utakat őrizte, a várat pedig Mamica
(Forrás: saját kép)

 

Forrás: saját kép

A tengerszint felett kb. 400 m-rel található háromszög alakú várnak két kerek torony épült két sarkára, a harmadik nem készült el a sziklafal meredeksége miatt.

A sziklára épült vár, tőle balra pedig a falu iskolája. A kép egy mezőgazdasági kiállításon készült 2011-ben.
(Forrás: saját kép)

A várba gyalogosan juthatunk fel egy szűk, kövekből kirakott részben lépcsős középkori úton. A faluig fel tudunk menni járművel, majd a faluközpontból rövid sétával a várkapuig jutunk, onnan pár perces gyaloglással érünk a fellegvár épületéhez. Ingyenesen bemehetünk, a belépőjegy ára egy kávé vagy üdítő a várban működő étteremben. :) Általában 11.00 körül nyit, késő estig nyitva tart.

A bejárat (Forrás: saját kép)

Leülhetünk a “kerthelyiségben”, hogy élvezzük a remek kilátást.

Forrás: saját kép

A látvány gyönyörű, az egész környéket belátni: az alattunk kanyargó Erzen-folyót, a környező ősi olajfaültetvényeket és Tiranát is. Tiszta időben pedig akár a tengert is kémlelhetjük.

Alattunk az Erzen-folyó kanyarog, a háttérben az albán főváros (Forrás: saját kép)

 

Forrás: saját kép

De érdemes belül is körülnézni, mert a berendezési tárgyak részben a középkort idézik.

Forrás: Barina Zoltán

Az étterembe szamár vagy öszvér segítségével viszik fel a szükséges dolgokat.

Forrás: saját kép

 

Petrelë mellett található egy másik, sokkal öregebb vár maradványa is. Persqopi (más néven Brysak), egy ősi illír település része volt.

Forrás: saját kép

Az egykori város maradványai a legnagyobb megmaradt ókori falmaradvány Albániában: 60 m hosszú és 7 m magas. A falak kötőanyag nélkül épültek, a köveket csak egymásra helyezték. A város virágkorát i. e. 2500-2200 előtt élte. Ez a hely volt Glaukiasz illír király székhelye, az uralkodó itt bújtatta Pürrhosz-t Epirus későbbi királyát 2 és 12 éves kora között, mert a makedónok meg akarták ölni. A makedónok 200 talentumot ajánlottak az uralkodónak a gyermek átadásáért, de ő visszautasította. Állítólag Glaukiasz sírja is a falakon belül található. A város a rómaiak benyomulása után elesett, és a III-IV. sz-ban Petrelë várának építésekor teljesen elvesztette jelentőségét. Egyes történészek szerint itt született Nagy Sándor.

Persqopi falai
(Forrás: visit-tirana)

A romok közelében találunk egy másik nagy sírhelyet is, melyet 2018-ra tettek turisták számára is látogathatóvá.

Forrás: Barina Zoltán

Forrás: Barina Zoltán

Petrelë közigazgatásilag Mullet-hez tartozik. A zóna központja Mullet, itt élt Szulejman Pasha Mulleti, akinek nevéhez fűződik Tirana megalapítása a XVII. sz-ban. Az ő leszármazottja volt Molla Bey Petrela, aki a tiranai Et’hem Bey mecset építését kezdte, amit aztán fia Etëhem Bey fejezett be, így a mecset róla kapta a nevét.

Mullet-hez fűződik egy régi legenda. A XVII. sz-ban történt szomorú eseményre a Menyasszony sírja/türbéje emlékeztet. A legenda szerint két ellenséges család összetalálkozott a falu határában, és halálra lőtték egymást. Egy aznap házasodott fiatalasszony és a családja is éppen arra járt és a tűzvonalba került, a fiatalasszonyt eltalálta egy golyó és meghalt. Azon a helyen építették a türbét az incidens emlékére.

Forrás: saját kép


A másik változat szerint két nászmenet találkozott össze egy szűk ösvénynél. Egyik sem akart utat adni a másiknak (a nászmenetnek mindig elsőbbsége volt akkoriban, ez részben a mai napig is érvényes az itteni szokások szerint). Ez volt a probléma, hogy éppen két lakodalmas menet jött szembe egymással, a makacsság erőszakot szült, lövöldözés tört ki. Mindkét menyasszony meghalt, és egymás mellé temették őket. Évekkel később ennek emlékére emelték ezt a türbét.

Forrás: saját kép

Számunkra a zóna azért különleges, mert itt élünk. Petrelë várára pedig épp rálátunk a teraszunkról.

Forrás: saját kép