Bejegyzés

Varázslatos vízesések Albániában

 

 

A természeti szépségeket nehéz rangsorolni. Mindegyik egyedi és különleges a maga nemében. A vízesések azonban mindenképpen előkelő helyet foglalnak el a természetben. Albániában is sok található belőlük, az alábbiak a legkülönlegesebbek. A lista persze szubjektív. :)

 

Sotira-vízesés

A Gramsh-tól 16 km-re található zuhatag kétségtelenül az egyik legszebb Albániában. Három vízesés zúdul alá különböző sebességgel 20-150 m magasság között a mészkő sziklákon, melyek a Tomorr-hegységből törnek elő.

 

Forrás: saját kép

 

A Sotira falutól 40 perces sétával elérhető zuhataghoz érdemes terepjáróval menni egy környékbelivel, aki ismeri a helyi viszonyokat, és egészen a vízesésig visz (akkor csak néhány száz métert kell gyalogolnunk).

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

A vízesés melletti dombon egy zöld rétet találunk, így akár egy egész napot is eltölthetünk élvezve a természet szépségét és vadságát.

 

 

Forrás: saját kép

 

 

Grunas-vízesés, Theth

Ez a vízesés 30 m magasból zúdul alá. A szűk Grunas-kanyonon át megközelíthető zuhatag mágikus atmoszférát teremt. Az Albán-Alpok csúcsai, melyeket az év jó részében hó borít a táplálói ennek a vízesésnek. Theth falu központjából kb. 1 órás sétával érhető el, az utolsó negyed órás útszakasz közepesen nehéz terepen halad, ezért legyünk nagyon óvatosak.

 

Forrás: shkoder.info

 

Kék-szem vízesés

A szintén Theth közelében fellelhető természeti csoda neve ugyanaz, mint a délen található Kék-szem forrásé, de ez nem a föld alól tör elő, hanem fentről (bár nem magasról). A vízesést a Fekete-folyó táplálja, és egy kb. 100 m2-es 3-5 m mély medencébe érkezik. Ndërlysa faluból (odáig mehetünk járművel) kb. 40 perces gyaloglással érhetjük el.

 

 

Bogova-vízesés

A Berat-Skrapar útvonalat követve az azonos nevű falu központjából a buszmegálló elől kb. 30 perces sétával jutunk el a vízesésig a folyó mentén. Neve szláv eredetű, ami albánra fordítva annyit tesz: az isteneké.

Ez a zuhatag egy 12 m mély kis medencébe zúdul alá 20 m magasból. Nyáron a vízben fürödhetünk is, de csak a bátrabbaknak ajánlott, mert nagyon hideg.

 

Forrás: berat.albania-discover.com

 

 

Az Osum-kanyon vízesései

Az Osum-folyó, mely átszeli Berat városát alakította ki a lélegzetelállító Osum-kanyont. A szurdok nem csak azért ismert, mert ez a legnagyobb Albániában, hanem mert különleges a vegetáció, a növényzet egész évben zöld marad a szurdok mindkét oldalán. A 26 km-es völgykatlan a túrázók és vadvízi evezősök Paradicsoma, és nem mellesleg számos barlang és egy 10 km-es szakaszon egymás után nyolc! vízesés is található ott. Ezek a Menyasszony fátyla, az Arany-vízesés, a Pezsgő-vízesés, a Cukor-vízesés, a Balerina-vízesés, a Krokodil feje, az Ördög kapuja és a Szerelmesek-vízesése.

 

Forrás: instragram_vzhara

 

A Szerelmesek-vízeséséshez egy legenda fűződik: Volt egy szerelmespár, akiknek a sziklafal tetején a vízesés mellett volt a titkos találkahelyük. Egy alkalommal, eső után a lány megcsúszott, a fiú utána kapott, és mindketten a folyóba zuhantak. Sohasem találták meg őket. A sziklafalakon “kirajzolódik” a lány és a fiú arca, emiatt nevezik a helyet az örök szerelem vízesésének. Így ha egy szerelmespár a vízesés alatt megcsókolja egymást, akkor örökre szerelmesek maradnak. :)

 

 

Shëngjergj-vízesés

Ezt a vízesést csak néhány éve fedezték fel a turisták, azóta kedvelt célpontja a helyi és egyre inkább a külföldi látogatóknak is. Tiranából könnyen megközelíthető kb. 1 órás autóúttal a Qafë Priskë-en (magyarul Priszk-hágó) keresztül. Az Erzen-folyó egyik forrása mellett haladva egyszer csak megpillantjuk balra a 30 m-ről lezúduló vizet Shëngjergj közelében.

 

Forrás: saját kép

 

A forráshoz kijelölt turistaösvény vezet, kb. 20 perces sétával érhetjük el (természetesen megfelelő cipő és ruházat szükséges), az utolsó néhány 100 méter nehezebb kicsit.

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

 

Progonat-vízesés / Peshtura-vízesés

 

Forrás: Fation Plaku

 

Ez a vízesés a déli régióban Progonat falu közelében található. A csodálatos karszt sziklák között haladva kb. 1 órás sétával érjük el a zuhatagot, melyhez egy természet alkotta kis kőalagúton át jutunk, mely azt két részre osztja. A sziklák között kanyargó patak vájta szoros a tengerszint felett 1.000 m-rel található, a vízesés pedig 25 m-ről zúdul alá. A szurdok alsó részén pedig számos felfedezetlen karsztbarlang bújik meg.

(A videó a YouTube-on érhető el.)

 

 

A vízeséseket nem csak érintetlen formájukban csodálhatjuk meg, hanem a rájuk/köréjük épült éttermekben is. Albániában több ilyen is található.

Az egyik Borsh-ban, melynek neve is Vízesés étterem (Restorant Ujëvara). A víz télen-nyáron nagyjából ugyanolyan intenzitással zúdul alá, a látvány és a hang is lenyűgöző.

 

Forrás: Erdős Laci

 

A másik Tepelene város mellett Ujë i Ftohtë-nál (Hideg Víz, de ilyen van Vlora-ban is, csak az nem vízesés, hanem egy tengerparti forrás, illetve források) található, itt két étterem is ráépült a vízesésre. A Drino-folyót tápláló egyik forrásból nyerik a Tepelene néven kapható ásványvizet is, melyet a közelben található üzemben palackoznak.

 

Forrás: saját kép

 

Az éttermekben ehetünk friss halakat, pl. pisztrángot, és akár az egyik hagyományos albán ételt, a fejlevest (paçe) is megkóstolhatjuk.

 

Forrás: saját kép

 

 

Az éttermek előtti árusoktól vásárolhatunk házi mézet, olívaolajat, gyógynövényeket.

 

Forrás: saját kép

 

Az egyik árusnál egy cuki kecskebak is segíti a marketinget, őt évek óta hobbi-állatként tartják, mint egy kutyát. Nyugodtan meg lehet simogatni! :)

 

Forrás: saját kép

 

 

!!! Vegyük figyelembe, hogy ezek a vízesések (az éttermes vízeséseken kívül) nehezebben megközelíthető helyek, a túrázáshoz megfelelő ruházat és lábbeli ajánlott. Ősztől tavaszig – amikor sok csapadék esik – nem tanácsos felkeresni őket, mert a kövek, sziklák, szűk csapások, ösvények csúsznak, így balesetveszélyesek!!!

 

 

 

 

Európa Grand Canyon-ja, az Osum

Az Osum-kanyon Dél-Albániában a Skrapar régióban található. A Berat-ot kettészelő Osum-folyó halad végig a szurdokon, mely a túrázók és vadvízi evezősök kedvelt helye. Számos földalatti átkelő és felfedezetlen barlang található a kanyonban.

A Berat-ot kettészelő Osum-folyó
(Forrás: levanter.hu)

 

Tavasszal hóolvadáskor lehetőség van végigevezni a folyón. A folyó sodrása második osztályba sorolt, tehát nem szükséges nagy tapasztalat végigmenni rajta. Nyár végén, amikor a víz alacsony, sétával és a természetes medencékben és forrásokban való fürdéssel élvezhető a hely.

Forrás: youtube

Forrás: albania tours

 

A kanyon mentén szokatlan ökoszisztéma él, ami megtartja zöld színét a szurdok mindkét oldalán egész évben. A kanyon lejtőin az erózió kis vájatokat és barlangokat formált. A sziklaképződmények vicces neveket kaptak, mint a „Katedrális”, a „Szem” vagy az „Ördög ajtaja”. A völgykatlan 26 km hosszú, és 450 m-rel a tengerszint felett fekszik. Keletkezését 2-3 millió évvel ezelőttire becsülik.

Forrás: panoramio

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Úgy gondolják, hogy sok évvel ezelőtt a víz a föld alatt folyt, és az idők során a szikla eltűnt a folyó fölül kialakítva a kanyon jelenlegi formáját. A kanyon torkolatában, amin az Osum-folyó átfolyik a vízfolyások a különböző falvak felől jönnek, melyek sziklaláncolaton át haladnak. A helyiek sok érdekes legendát mesélnek ezekről, mint az “Apa malma”, vagy Abaz Ali legendája, aki fehér lován repülve érkezett és jelet hagyott Kajcë-ban.

Abaz Aliu lábnyoma
(Forrás: saját kép)

A legismertebb azonban a „Fiatalasszony-hasadék” története, mely egy dalból ered. Történt régen, hogy egy menyasszonyt akarata ellenére adtak férjhez. Amikor a násznép visszatért a fiatal feleséggel, ő azt mondta, hogy nem szereti a férjét, nem akart hozzámenni. Mikor válasz nélkül maradt, gondolta, elmegy és imádkozik Istenhez, aki egy sziklához vezette. Ott így szólt: „Nyílj meg, ó szikla, ments meg a bajtól, ami ért engem!” A szikla meghallgatta, azon nyomban rést nyitott magán, és az üregen keresztül a lány lement a szurdokba, ahol összeházasodott azzal a fiúval, akit szeretett. A legenda megszületése után azok a fiatalasszonyok kezdték látogatni a hasadékot, akik már gyermeket szerettek volna.

A “Fiatalasszony-hasadék”
(Forrás: saját kép)

A kanyonban hat szűk rész található a 1.5 méterestől egészen a 35 méteresig.

Forrás: photobucket

A Gradeci-kanyon a legszebb és leglátványosabb szakasz, amely egy barlang mellett található. 4 km hosszú, 40 m magas, és bizonyos pontokon csak 1.5 m széles. A falai meredeken futnak a folyóba. A többi kanyon eléréséhez délebbre kell menni. Ezek 3 km-re találhatók Çorovoda falutól és „Albán Colorado-nak” is hívják őket. Gyönyörű természeti látnivalók, egy 10 km-es szakaszon egymás után nyolc! vízesés is található ott. Ezek a Menyasszony fátyla, az Arany-vízesés, a Pezsgő-vízesés, a Cukor-vízesés, a Balerina-vízesés, a Krokodil feje, az Ördög kapuja és a Szerelmesek-vízesése. Ezen a részen lehet a vízi sportokat, mint a kajak, kenu, rafting gyakorolni. Vannak kis strandos részek is, mint pl. Varishta.

Forrás: WonderMondo

Albánia nagyon változatos, ez a természeti csoda is ezt bizonyítja.

 

Világörökségi helyszínek Albániában – BERAT az “ezerablakos” város

Az itteni mondás szerint: „Aki nem járt még Berat-ban, nem látta Albániát.”

Ez természetesen így nem igaz, Albánia jóval több Berat-nál, de az kétségtelen, hogy az „ezerablakos” város tényleg egyedi élményt nyújt, és semmi máshoz nem hasonlítható.

Az "ezerablakos város" az Osum folyóval, ami nyáron szinte kiszárad Forrás: saját kép

Az “ezerablakos város” az Osum-folyóval, ami nyáron szinte kiszárad
Forrás: saját kép

Mi most Berat-ot félig turistaként, félig idegenvezetőként látogattuk meg, mert egy magyar turistacsoporttal jártunk ott. A csoport kísérői mi voltunk, mint itt élő magyarok, az ottani helyi idegenvezetőnk pedig egy Berat-i származású albán lány volt, aki „bennfentesként” mutatta be a várost, hiszen ott nőtt fel.

A város alapos bejárására nem elég egy nap. Ha valaki tényleg szereti a műemlékeket, az ódon templomok hangulatát, akkor szánjon rá legalább két napot, mert az egész város egy nagy nyitott múzeum, furcsa keveréke a muszlim és keresztény hangulatnak, így nem véletlen, hogy 2008-ban felkerült az UNESCO világörökségi listára.

Berat három részből áll: A Mangalem városrészből, a felette található vár negyedből, és a Gorica negyedből. Ezeken kívül van még egy negyedik rész is, a modern Berat, amely a környék ipara miatt jött létre. Érdekesség, hogy mindegyik városrész lakott, beleértve magát a várat is.

A legenda szerint a város úgy keletkezett, hogy két óriás Tomorr és Shpirag összekülönbözött egy szép Berat-i lányon, és harcba keveredtek. Tomorr éles kardjával addig kaszabolta ellenfelét, amíg az halálos sebeket kapott, Shpirag viszont hatalmas kövekkel dobálta Tomorr-t, így végül mindketten belehaltak a küzdelembe. Mindketten heggyé váltak (a Tomorr-hegység Albánia második legmagasabb hegye – 2416 m, a Shpirag pedig 1228 m), a lány könnyeiből pedig keletkezett az Osum-folyó, ami kettészeli a várost. A lány szíve kővé vált, abból teremtődött a Berat-i vár.

Dodona, akiért a két óriás végzetes harcot vívott (Forrás: saját kép)

Berat Albánia egyik legősibb városa. Viharos történelme során volt a rómaiaké, majd a 9-13. sz-ban bolgár fennhatóság alá került, majd 1345-ben szerbek vonultak a városba és elnevezték Beligrad-nak, azaz fehér városnak, innen eredeztethető a város neve. Majd 1417-től 1912-ig az Oszmán Birodalom része volt, és Albánia egyik legfejlettebb városának számított.

A várnegyed a város legnagyobb látványossága, kb. 10 ha-on terül el.

A vár bejárata Forrás: saját kép

A vár bejárata
Forrás: saját kép

A vár alaprajza Forrás: saját kép

A vár alaprajza
Forrás: saját kép

A legérdekesebb látnivaló kétségtelenül az Onufri-múzeum, amely a Nagyboldogasszony-templomban található. A templomot 1797-ben építették újjá egy régebbi templom alapzatára. A templomban látható lenyűgöző ikonok az albán ikonfestészet alapjait megteremtő Onufri és kortársai művei.

Az Onufri-múzeum Forrás: souvenircronicles.blogspot.com

Az Onufri-múzeum
Forrás: souvenircronicles.blogspot.com

Onufri előszeretettel használt egyfajta vörös színt, ezért ezt elnevezték „Onufri vörösének”. Titkát még fiának Nikolla-nak sem árulta el, ezért a sírba vitte azt. A templom felújításakor 1968-ban az oltár mögötti kőlap alatt két kódexre bukkantak, a Bíbor-kódexre, mely a VI. sz-ból való, és melyből egyetlen példány van a világon, valamint az Arany-kódexre, amely 413 oldalas, és ezüst borítását arany betűk szövik át. Ezek Albánia legfontosabb nemzeti műkincsei, a szellemi világörökség részét képezik, és a Nemzeti Levéltárban őrzik őket Tiranában.

A várban még sok más templom is található, többek között a Szt. György templom, a Szentháromság-templom, a Szt. Tódor templom, a Szt. Vllaherna templom, a Szt. Mihály templom, a Vörös-mecset és a Fehér-mecset.

A Vllahernai Szűz Mária templom, alatta Nagy Konstantin fejszobra
(Forrás: saját kép)

A Vörös-mecset minaretje. Eredetileg ez is, mint minden épület fehér kövekből volt, de az 1851-es nagy földrengés után az újjáépítésnél használt téglától lett vörös Forrás: saját kép

A Vörös-mecset minaretje. Eredetileg ez is, mint minden épület fehér kövekből volt, de az 1851-es nagy földrengés után az újjáépítésnél használt téglától lett vörös
Forrás: saját kép

A Szent-György templom, ami azért nem néz ki templomnak, mert jó ideig étteremként és a katonák elszállásolására használták. Az első szint a tipikus török építészetet tükrözi Forrás: saját kép

A Szent-György templom, ami azért nem néz ki templomnak, mert jó ideig étteremként és a katonák elszállásolására használták. Az első szint a tipikus török építészetet tükrözi
Forrás: saját kép

A várban tett séta során ilyen kis ajándéküzletekkel találkozunk, ahol frissítőt is vásárolhatunk Forrás: saját kép

A várban tett séta során ilyen kis ajándéküzletekkel találkozunk, ahol frissítőt is vásárolhatunk
Forrás: saját kép

A Mangalem-negyed a vár alatti rész, amiről a város az „ezerablakos” nevet kapta. A sok fehér sokablakos épület sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek. A délutáni nap erősen sütötte a házakat, és amikor megkérdeztük a helyi idegenvezetőnket, hogy nem nagyon melegek-e a házak nyáron, azt mondta, hogy ilyenkor a helyiek a hátsó, hűvös szobákba költöznek, télen viszont jól jön a napsütés.

A fehér, sokablakos házak, melyekről a város a "becenevét" kapta Forrás: saját kép

A fehér, sokablakos házak, melyekről a város a “becenevét” kapta
Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Ebben a negyedben egyértelműen a muszlim hatás az erősebb, itt élt a muszlim lakosság, ezért itt találhatók a ma is használatban lévő mecsetek: az Ólom-mecset – amely a minaret tetejének ólom borításáról kapta a nevét, a Király-mecset – amely az egyik legöregebb Albániában, és az Agglegények-mecsete. Az “agglegények” a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiakból szervezett fegyveres őrségét alkották. A szó eredet a török bekar, mely elsősorban agglegényt jelent, de ebből ered a magyar “betyár” szó is.

Az Agglegények-mecsete Forrás: saját kép

Az Agglegények-mecsete
Forrás: saját kép

A Király-mecset belseje Forrás: saját kép

A Király-mecset belseje
Forrás: saját kép

Itt van a bektashi muszlimok egyik legszebb épülete is, a Halveti-tettye.

A Halveti-tettye
(Forrás: saját kép)

Ez a negyed a kézművesek negyede, fa- és kőfaragó mesterek, ezüstművesek, bélyeg- és érmegyűjtők lakják. A kézműves ipar főleg a 19. sz. elején virágzott.

A Mangalem-negyed szűk sikátoros utcái sajátos hangulatúak
(Forrás: saját kép)

A Hotel Guva
(Forrás: saját kép)

A Mangalem részben került berendezésre a Néprajzi múzeum, mely egy hagyományos kőházban található. A két emeletes épületben megörökítették a régi városi utcaképeket, a kis céhek üzleteit, és a tipikus albán otthont a mindennapi élet kellékeivel.

A Néprajzi Múzeum
(Forrás: saját kép)

A Gorica városrészbe több hídon is átjuthatunk. A Gorica-híd eredetileg fából épült, majd később kőből újították fel. Érdekessége, hogy a legenda szerint a híd lábánál egy üreg található, melyben állítólag halálra éheztettek egy fiatal lányt, hogy elűzzék a szellemeket, melyek a hidat védték.

 

Kilátás a vár egyik kilátópontjából a Gorica-negyedre Forrás: levanter.hu

Kilátás a várból a Déli-kilátópontból a Gorica-negyedre
Forrás: levanter.hu

A Gorica városrész is szűk utcákból áll, de itt az ortodox lakosság élt, így az itteni templomok ortodox templomok, többek között a Szt. Szpiridon-székesegyház és a Szt. Tamás templom. Az egymás mellett sorakozó éttermekből szép kilátás nyílik a várra és a Mangalem-negyedre.

Vashíd az Osum-folyón
(Forrás: saját kép)

 A város fölötti hegyre a kommunizmus alatt egy hatalmas ENVER feliratot raktak ki kőből, Enver Hoxha kommunista diktátor keresztnevét. A kommunizmus bukása után fiatalok kicsit átalakították a betűk sorrendjét, és ma az angol NEVER (soha) szó látható, melynek jelentése: soha többet diktatúra, soha többet kommunizmus.

A NEVER felirat a Shpirag-hegyen Forrás: saját kép

A NEVER felirat a Shpirag-hegyen
Forrás: saját kép

 

Berati gasztronómia

A Berat-i konyha egyedülálló Albániában. Berat híres olíva- és bortermő vidék. Tradicionális Berat-i ételek a bárány, kecske, pulyka, valamint a pácolt és savanyított dolgok. Helyi specialitás a töltött pulyka helyi borral kísérve, aszalt szilvás hús, fóliában sült csirke rizzsel, diós steak, grillezett bárány, rizzsel töltött paprika és szőlőlevél.

A csicseri borsóhoz hasonló növényből főznek levest Forrás: saját kép

A csicseri borsóhoz hasonló növényből főznek levest
Forrás: saját kép

Töltött paprika kicsit másképpen Forrás: saját kép

Töltött paprika kicsit másképpen
Forrás: saját kép

Töltött szőlőlevél Forrás: saját kép

Töltött szőlőlevél (japrak)
Forrás: saját kép

Édességek közül legérdekesebb a mazsolás kabuni, amely egy hagyományos Berat-i desszert, melyhez vajon párolt rizst, meleg vízbe áztatott mazsolát megfőznek birkanyakból készült levesben (régen kizárólag herélt kos nyakából készítették). Majd cukrot, fahéjat és őrölt szegfűszeget adnak hozzá, és hidegen tálalják.

Kabuni. A tejberizsre emlékeztet Forrás: saját kép

Kabuni. A tejberizsre emlékeztet
Forrás: saját kép

Aki Berat-ban jár és szereti az extrém sportokat, természetesen kipróbálhatja a vadvízi evezést az Osum-folyón, terepjáróval is bejárhatja az Osum-kanyont, mászhat hegyet és a minden év augusztusában tartott bektashi fesztiválra is ellátogathat, és a szeptemberi szőlőszüreten is részt vehet, és felkeresheti a környéken található pincészetek valamelyikét, ahol tradicionális albán borokat kóstolhat.

Viszlát, Berat! Még biztos, hogy találkozunk. :)) Forrás: saját kép

Viszlát, Berat! Még biztos, hogy találkozunk. :)
Forrás: saját kép