Bejegyzés

Albánia legkisebb vára: Petrela

A tiranai lakosok gyakran látogatnak el hétvégente Petrelë faluba. A település azon túl, hogy nagyon hangulatos, Albánia egyik legfontosabb történelmi építményével rendelkezik.

A faluba jó minőségű, de kanyargós aszfaltúton juthatunk fel
(Forrás: saját kép)

Petrelë vára azért is különleges, mert háromszög alakú, ilyen formájú erődítmény nem sok van. Porto Palermo-nál Ali Pasha Tepelena vára ilyen még, de az nagyobb. Petrelë vára a legkisebb Albániában, kerülete nem haladja meg a 100 m-t. Egy sziklára (petra) épült, innen kapta a nevét. A III-IV. sz-ban kezdték építeni, és már akkor fontos szerepet töltött be, a Via Egnatia ókori úton a Durrës-Tirana-Elbasan utakat őrizte.

Forrás: saját kép

A VI. sz-ban Justinianus császár újjáépítette, majd a XI. sz-ban újra fontos szerepet töltött be a normannok és bizánciak közötti harcok idején. A XIV. sz. elején az erődítmény a Topia család tulajdonában volt, majd a XV. sz-ban ismét nagy jelentősége lett az ottománok elleni ellenállás egyik központjaként, ekkorra nyerte el mai formáját. Ez a vár is része volt a korabeli kommunikációs láncnak, amikor az erődítmények tűzjelekkel üzentek egymásnak. Akkor Szkander bég nővére Mamica volt Petrelë úrnője.

Petrele vára az utakat őrizte, a várat pedig Mamica
(Forrás: saját kép)

 

Forrás: saját kép

A tengerszint felett kb. 400 m-rel található háromszög alakú várnak két kerek torony épült két sarkára, a harmadik nem készült el a sziklafal meredeksége miatt.

A sziklára épült vár, tőle balra pedig a falu iskolája. A kép egy mezőgazdasági kiállításon készült 2011-ben.
(Forrás: saját kép)

A várba gyalogosan juthatunk fel egy szűk, kövekből kirakott részben lépcsős középkori úton. A faluig fel tudunk menni járművel, majd a faluközpontból rövid sétával a várkapuig jutunk, onnan pár perces gyaloglással érünk a fellegvár épületéhez. Ingyenesen bemehetünk, a belépőjegy ára egy kávé vagy üdítő a várban működő étteremben. :) Általában 11.00 körül nyit, késő estig nyitva tart.

A bejárat (Forrás: saját kép)

Leülhetünk a “kerthelyiségben”, hogy élvezzük a remek kilátást.

Forrás: saját kép

A látvány gyönyörű, az egész környéket belátni: az alattunk kanyargó Erzen-folyót, a környező ősi olajfaültetvényeket és Tiranát is. Tiszta időben pedig akár a tengert is kémlelhetjük.

Alattunk az Erzen-folyó kanyarog, a háttérben az albán főváros (Forrás: saját kép)

 

Forrás: saját kép

De érdemes belül is körülnézni, mert a berendezési tárgyak részben a középkort idézik.

Forrás: Barina Zoltán

Az étterembe szamár vagy öszvér segítségével viszik fel a szükséges dolgokat.

Forrás: saját kép

 

Petrelë mellett található egy másik, sokkal öregebb vár maradványa is. Persqopi (más néven Brysak), egy ősi illír település része volt.

Forrás: saját kép

Az egykori város maradványai a legnagyobb megmaradt ókori falmaradvány Albániában: 60 m hosszú és 7 m magas. A falak kötőanyag nélkül épültek, a köveket csak egymásra helyezték. A város virágkorát i. e. 2500-2200 előtt élte. Ez a hely volt Glaukiasz illír király székhelye, az uralkodó itt bújtatta Pürrhosz-t Epirus későbbi királyát 2 és 12 éves kora között, mert a makedónok meg akarták ölni. A makedónok 200 talentumot ajánlottak az uralkodónak a gyermek átadásáért, de ő visszautasította. Állítólag Glaukiasz sírja is a falakon belül található. A város a rómaiak benyomulása után elesett, és a III-IV. sz-ban Petrelë várának építésekor teljesen elvesztette jelentőségét. Egyes történészek szerint itt született Nagy Sándor.

Persqopi falai
(Forrás: visit-tirana)

A romok közelében találunk egy másik nagy sírhelyet is, melyet 2018-ra tettek turisták számára is látogathatóvá.

Forrás: Barina Zoltán

Forrás: Barina Zoltán

Petrelë közigazgatásilag Mullet-hez tartozik. A zóna központja Mullet, itt élt Szulejman Pasha Mulleti, akinek nevéhez fűződik Tirana megalapítása a XVII. sz-ban. Az ő leszármazottja volt Molla Bey Petrela, aki a tiranai Et’hem Bey mecset építését kezdte, amit aztán fia Etëhem Bey fejezett be, így a mecset róla kapta a nevét.

Mullet-hez fűződik egy régi legenda. A XVII. sz-ban történt szomorú eseményre a Menyasszony sírja/türbéje emlékeztet. A legenda szerint két ellenséges család összetalálkozott a falu határában, és halálra lőtték egymást. Egy aznap házasodott fiatalasszony és a családja is éppen arra járt és a tűzvonalba került, a fiatalasszonyt eltalálta egy golyó és meghalt. Azon a helyen építették a türbét az incidens emlékére.

Forrás: saját kép


A másik változat szerint két nászmenet találkozott össze egy szűk ösvénynél. Egyik sem akart utat adni a másiknak (a nászmenetnek mindig elsőbbsége volt akkoriban, ez részben a mai napig is érvényes az itteni szokások szerint). Ez volt a probléma, hogy éppen két lakodalmas menet jött szembe egymással, a makacsság erőszakot szült, lövöldözés tört ki. Mindkét menyasszony meghalt, és egymás mellé temették őket. Évekkel később ennek emlékére emelték ezt a türbét.

Forrás: saját kép

Számunkra a zóna azért különleges, mert itt élünk. Petrelë várára pedig épp rálátunk a teraszunkról.

Forrás: saját kép

 

 

A 10 legérdekesebb vár Albániában

 

Porto Palermo vára – a szerelmi ajándék

Ha az albán Riviérán utazunk, lehetetlen nem észrevenni Porto Palermo várát a Panorama-öbölben. A vár, amely a Jón-tengert őrzi Ali Pasha Tepelena ajándéka volt szeretett felesége Vaszilityia részére.

Ali Pasha legkedvesebb felesége Vaszilityia
(Forrás: saját kép)

A legenda szerint a vár a pasha kincsének őrzője volt, állítólag 40 tonna színarany és drágakő volt ott elrejtve. A pasha egyébként kegyetlen és bátor hadúr hírében állt, így nem véletlenül kapta a „muszlim Bonaparte” becenevet. Hatalmas szexuális étvágyáról is ismert volt, több, mint 300 fős háremet tartott. De 300 nő sem volt elég neki, ezért a menyét is megpróbálta elcsábítani. Mikor az asszony visszautasította, egyszerűen vízbe fojtotta.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A vár egy kis félszigeten fekszik, melyhez egy 30 m-es keskeny földcsík vezet. Háromszög alakú hárombástyás erődítmény. Egy olasz építész Petro Permetari építette, a nevét pedig olasz katonáktól kapta, akiket Palermo városára emlékeztette a hely.

Ali Pasha Tepelena vára
Forrás: youtube

300 m-re az út mentén van egy kis templom, melyet a pasha szintén a feleségének építtetett ugyanazzal az olasz építésszel. Mikor a mester végzett a munkával, és a fizetségét kérte, Ali azt mondta neki, akkor fizeti ki, ha a templom elég erős, hogy ellenálljon az ágyúlövésnek. A templomhoz hívta az építészt, és körbelövette az épületet. Szerencsére az elég erősnek bizonyult, így az építész megkapta a jussát, a pasha pedig biztos lehetett benne, hogy a felesége biztonságban lesz egy esetleges támadásnál.

Kruja – az albán hősiesség és ellenállás jelképe

Forrás: saját kép

Tiranától 35 km-re található az Adria erkélyének is nevezett Kruja vára. Az albánok „sárkánya” Kasztrióta György, vagyis Szkander bég családi birtokán épült, stratégiailag tökéletes helyen. Ennek köszönheti, hogy háromszor állt ellen a törökök ostromainak, csak Szkander bég halála után sikerült bevenniük. Ellipszis alakú, 2,5 h területen fekszik. Mivel Kruja és környéke tele van forrásokkal (a név ‘kruja’ is azt jelenti ‘forrás’), így a vár soha nem volt híján víznek. A várostól 15 km-re a Qafë Shtama nemzeti parkban 1200 m-en ered az a forrás, amelyből az azonos nevű ásványvizet palackozzák. Kruja-ba nemcsak a vár miatt érdemes ellátogatni, de az oda vezető bazársor is nagyon különleges, ez Albánia legöregebb bazárja.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Berat – egy szomorú lány kővé vált szívének emléke

A legenda szerint a vár úgy keletkezett, hogy Tomorr és Shpirag, a két óriás összekülönbözött egy szép Berat-i lányon, és halálra kaszabolták, dobálták egymást. A lány szíve kővé vált, és belőle keletkezett a Berat-i vár.

Dodona, akiért a két óriás végzetes harcot vívott (Forrás: saját kép)

Berat Albánia egyik UNESCO világörökségi helyszíne, már Kr. e. VII-V. sz-ban is lakott volt. A vár különlegessége, hogy a mai napig élnek családok az ott található házakban, így ha a várban sétálunk, picit betekintést nyerhetünk az ott lakók életébe.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Shkodra – a vár, melyet egy asszony csontjai tartanak

Rozafa életét áldozta Shkodra-ért, testének felét pedig gyermekéért
(Forrás: saját kép)

A várat Kr. e. V-IV. sz-ban kezdték építeni, és 9 ha-on terül el.

Forrás: saját kép

Építése során, amelyet három kőműves testvér vezetett, Kőmíves Kelemen balladájához hasonlóan a falai, amit raktak nappal, leomlottak reggelre. Egy hétig folytatták e reménytelen küzdelmet, majd a munkások fellázadtak, hogy ez így nem mehet tovább, találjanak ki valamit. Ekkor érkezett egy idős ismeretlen, és némi pénz fejében elmondta a megoldást: az építkezést csak akkor lehet befejezni, ha a három testvér közül valamelyikük feleségét befalazzák, mert az ő csontjai megtartják majd a várat. De ezt a titkot nem szabadott elárulni a nőknek, a gondviselésnek kellett döntenie. Ketten a fivérek közül azonban átgondolták az ígéretet és úgy döntöttek, hogy a nejük azért még megérdemel egy plusz esélyt, és rájuk parancsoltak, be ne tegyék lábukat az épülő vár területére. A harmadik testvér, a legfiatalabb azonban szavatartó volt: ifjú feleségének Rozafa-nak egy szót sem szólt, noha a családban volt egy alig pár hónapos csecsemő is, egy fiúgyermek. Másnap az építkezésen a három testvér izgatottan várta, melyikük felesége hozza majd az ebédet. Rozafa jelent meg a várban ételt hozva, a két báty gyorsan odalépett hozzá, és közölte vele a rossz hírt.
Rozafa nem tett szemrehányást a fejét szégyenkezve lehajtó férjének. Azt mondta, sorsát vállalja, de van egy nagy (azaz inkább négy kisebb) utolsó kívánsága: apró, még bőven eltartásra szoruló gyermekére tekintettel a falazást szíveskedjenek úgy kivitelezni, hogy a jobb szeme, a jobb melle, a jobb lába és a jobb keze szabadon maradjon.
Ezt a furcsa kívánságot úgy magyarázta, hogy a szemével látni, a kezével tartani, a mellével táplálni szeretné még egy ideig a gyermeket, a lábával meg a bölcsőt ringatni. Perceken belül befalazták, innen kezdve a vár felépített falai már nem roskadtak össze. A helyi szóbeszéd úgy tartja, hogy a vár területén eredő forrásból származó, kicsit zavaros víz szoptatós anyáknak kifejezetten jót tesz, ha azzal mossák meg a mellüket, a vár bejáratánál csöpögő lé pedig Rozafa teje.

Rozafa és gyermeke
(Forrás: the albanian)

 

Gjirokastra – avagy Argjiro városa

Argjiro a város urának nővére volt. A legenda szerint mikor az ottomán seregek körbevették a várost, a hercegnő fiával együtt levetette magát a várból.

Argjiro hercegnő, akiről a város a nevét kapta
(Forrás: saját kép)

A történészek szerint a város neve korábbi időkre vezethető vissza, és a szürke színhez kapcsolódik. A város Ali Pasha Tepelena idején virágzott, ő fejlesztette nagy mértékben, többek között 12 km hosszú vízvezetéket építtetett. Gjirokastra is világörökségi helyszín.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Bashtova vára – a síkság őre

Bashtova legszebb lánya Dafina őrizte a tengert Durres és Karavasta között
Forrás: saját kép

A Bashtova-i vár egy a XV. sz-ban a velenceiek által épített erődítmény.

Forrás: wikipedia

A vár stratégiailag fontos ponton fekszik, a Shkumbin-folyó torkolatánál néhány km-re az Adriai-tengertől. Úgy hiszik, hogy egy kétszintes építmény volt, melynek első szintje a föld alatt van. A falak 9 m magasak és 1 m szélesek. A vár romos állapotú, de három torony, két kerek és egy négyszög alakú megmaradtak a bejárattal együtt. A legérdekesebb azonban az, hogy ez az egyetlen vár a Balkánon, amely mezőre épült, és nem vette körül település. Az építmény 2017-ben felkerült az UNESCO világörökségi várólistára.

Forrás: wikimedia

Forrás: albaniatours

 

Kanina vára – és az ő szomorú hölgyei

A Kanina-i várhoz, amely Vlora mellett található három történet is kapcsolódik.
A normann hadjárat idején Tarantoi Bohemund vette körül a várat seregeivel 1081-ben. Mivel erővel nem tudták bevenni a várat, taktikát váltottak. Rávették a parancsnok feleségét, hogy ölje meg a férjét busás jutalom fejében. Az asszony belement, és a normannok elfoglalták a várat. A hitvány csel azonban Bohemund apjának nemtetszését váltotta ki, ezért az áruló feleséget a Zvërnec-i kolostorba zárták.
A másik történet Maria Frengu nemes asszonyhoz kapcsolódik. Ő két férjének halálát okozta. Az első Konstantin bizánci államférfi, a másik pedig Filippo Kinardi nápolyi király volt. Az ok pedig a nő becsvágyó sógorának területszerzési vágya volt.
A harmadik történet Komnena Muzaka-hoz köthető, aki férje II. Balsha herceg halála után Kanina uralkodója lett. Az asszony halála után Rugina Balsha hercegnő védte a várat, sikertelenül az ottománokkal szemben, így vagyonát a Velencei Köztársaság védelme alá helyezte, majd száműzetésbe vonult. Később az Arianiti család volt a vár védője, és a legenda szerint Donika Arianiti ott ment feleségül Szkander béghez.

Forrás: abaniatours

Forrás: albaniatours

Lekures vára – a Saranda-i öböl őrzője

A történészek szerint a várat Korfu ostromának idején építették 1537-ben. Mint minden vár, ez is stratégiailag fontos ponton épült, a Saranda-i öblöt és a Butrint-i utat „figyeli”. Négyzet alakú, két kerek toronnyal. Ma étterem működik benne. Sok turista gyalog keresi fel, kb. 45-60 perces sétával érhető el, de autóval is megközelíthető.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Érdemes megnézni a várból a kilátást és a naplementét.

 

Az Elbasan-i vár – ahol a Via Egnatia fut

Forrás: saját kép

Elbasan vára Diocletianus uralma alatt épült 285-305 között. Négyzet alakú, eredetileg két bejárata volt és 26 tornya. 1466-ban az ottománok újjépítették, 28 toronnyal és három várkapuval. Ez a legnagyobb vár Albániában, amit a törökök építettek. Falai a 3 m-es vastagságot is elérik. Az ókori Via Egnatia út keresztül megy rajta.

A Via Egnatia maradványai
(Forrás: saját kép)

Ebben is étterem működik, és mivel nagyon nagy a befogadó képessége, előszeretettel tartanak itt lakodalmakat.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Petrele vára – Mamica Kastrioti otthona

Petrela egy szikla tetejéről figyeli a városokat
Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Petrele vára nekünk azért különleges, mert éppen rálátunk a teraszunkról. A vár fontos védelmi- és ellenőrző pontja volt a Tirana–Elbasan-Durres út csatlakozásnak az ókori Via Egnatia-n. A középkorban is fontos szerepet töltött be, az egyik legfontosabb védvár volt a törökök elleni harcban. Szkander bég nővére Mamica volt az úrnője. Ma ebben is étterem működik, és mivel szűk, márványból kirakott lépcsős út vezet fel hozzá, csak szamár segítségével tudják felhordani a szükséges dolgokat.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Érdemes felsétálni, nagyon szép a kilátás.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Hunyadi János és Szkander bég – avagy a magyar-albán barátság kezdete

 

Albániában nagyon szeretnek minket magyarokat!

Amikor az albán-magyar barátságról beszélünk, vissza kell kanyarodnunk a történelemben Kasztrióta Györgyig, ismertebb nevén Szkander bég-ig (albánul Skenderbeu).

 

 

Forrás: Erdős Laci

 

Kasztrióta György Albánia történelmének legkiemelkedőbb személyisége, nemzeti hős, államalapító. Hazájában a történelem során egyedülálló módon sikerült megteremtenie az összefogást, 54 törzset békített ki egymással, erre utal a zászlaján – ami ma az albán nemzeti lobogó – a kétfejű, ellentétes irányba néző sas is. Az Oszmán Birodalom terjeszkedését sikeresen megállította negyed évszázadon keresztül 1444 és 1468 között. Ő volt Cézár és Napóleon után a harmadik hadvezér, akiről konyakot neveztek el. :) (Magyarországon is lehetett kapni anno.)

 

Forrás: plzen.cz

 

A hadvezér harci sisakjára egy hegyi kecske koponyája volt felrögzítve, egyrészt azért, mert ő volt az itteni hegyek ura, másrészt pedig babonából, illetve a sebezhetetlenségének szimbólumaként is, mert az ellenség semelyik csatában nem tudta még ezt sem leütni a fejéről.

Ebben a harcában nem sok szövetségesre számíthatott, gyakorlatilag két szövetségese volt: V. Alfonz aragóniai, nápolyi, szicíliai, valenciai és korzikai király, valamint Hunyadi János. Ő segítette ugyanis Kasztrióta Györgyöt, így nélküle ma nem létezne ilyen ország, hogy Albánia. Az albánok ezért nagyon hálásak nekünk magyaroknak, sokszor, mikor megkérdezik, milyen nemzetiségűek vagyunk, a válasz után két mutatóujjuk összedörzsölésével jelzik, hogy „Janosh Hunyadi – Skenderbeu”, azaz, barátok vagyunk!
Mondjuk, visszafelé már nem működött annyira jól ez a kölcsönös barátság, mert az albánok sem az 1444-es várnai csatába, sem az 1448-as második rigómezei csatába „nem értek oda időben” Hunyadi János megsegítésére, azaz eelkééstek… :(

A ma is látogatható Krujai-vár a Kastrioti család birtokához tartozott, ez volt „Albánia sárkányának” főhadiszállása. A várban található a Nemzeti Múzeum (melyet Enver Hodzsa lánya tervezett), és melyben Szkander bég kardjának és kecskefejes sisakjának kettes számú másolata is fellelhető. Az egyes számú másolat a tiranai Nemzeti Történeti Múzeumban, az eredeti pedig Bécsben, a Kunsthistorisches Museum fegyvertárában van kiállítva, és az osztrákok annak ellenére nem akarják visszaadni, hogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháborúban segítette is Albániát.

 

P9130005

Forrás: saját kép

 

DSC04415

Forrás: saját kép

 

Tiranában van elnevezve utca Hunyadi Jánosról, és Krujában a Hunyadi János utcáról nyílik a Hunyadi János tér, ahonnan a vár bejáratához sétálhatunk fel. A Kastrioti-birtokot a 15. század elején olyan erős fellegvárak védték, mint például a Petrele-i, melyre rálátunk a teraszunkról, és amelyet Kasztrióta Mária, azaz Mamica, Kasztrióta György nővére védelmezett

Petrele vára, mint majdnem minden középkori vár itt, étteremnek van kialakítva, a bérlőt, azaz üzemeltetőt irányítja az itteni műemlékvédelmi hatóság, így az állagmegóvás biztosított.

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Albánia nemzeti hőse természetesen a mai napig első számú történelmi tananyag, Tirana főterén is az ő lovasszobra látható.

 

Forrás: saját kép

 

Mi meg – mivel a „zona e Petreles”-ben, azaz Petrele zónában lakunk – ezért ugyanazon olajfák gyümölcsét, illetve olaját esszük, mint annak idején Hunyadi János. :) Merthogy, azok az olajfák, amik Petrele vára alatt találhatók, sok-sok száz évesek, némelyik 1000 évesnél is jóval idősebb!

 

DSC03971

Forrás: saját kép

 

DSC03975

Forrás: saját kép

 

DSC03981

Forrás: saját kép