Kicsi a Borsh, de erős (turisztikai látványosság)
Itt még javában tombol a nyár, meleg a tenger, sokan most kezdik meg a nyaralásukat az albán tengerparton. Aki a Riviérán autózik, feltétlenül álljon meg a Borsh nevű faluban, vagy csobbanjon egyet Albánia leghosszabb strandján.
A régió viharos történelemmel bír, az antik korszakban Epirus része volt, majd normann keresztes hódítók kezére került, mígnem 1431-ben a törökök foglalták el, majd Szkander bég visszafoglalta, és csak 11 évvel később került ismét török kézre. 1570-től a Velencei Köztársaság uralta, majd újból a törököké lett.
A mészkő dombon épült vár a római korban is használatban volt, I. Justinianus császár alatt a VI. sz-ban megerősítették. Ali Pasha Tepelena felújíttatta, és most fél órás sétával érhetjük el, ahonnan remek kilátás nyílik a falura és a tengerre. A várhegy alatt találhatók egy mecset és egy medresze (iszlám vallási iskola) romjai, mindkettő Ali Pasha háborúja alatt rongálódott meg, majd 1912 után, mikor a törökök végleg elhagyták a régiót rombolták le szinte teljesen.
Ali Pasha idejében 700 ház volt a faluban, majd az 1912-1914 közötti súlyos görög-albán konfliktusban a falu jelentős része elpusztult, de néhány szép épület megmaradt. Ezután építették újjá a falut, de malária és a II. világháborús német megtorlás miatt elnéptelenedett.
Mára azonban a kis falu kedvelt üdülőhellyé vált, gyönyörű panorámája, Albánia leghosszabb egybefüggő strandja (7 km), híres olívaolaja teszi vonzó turista célponttá.
Valamint a főút mellett található ‘Ujëvara’ (vízesés) étterem, ami több kisebb-nagyobb vízesésre épült. A kabócák éneke és a lezúduló víz hangja sajátos élményt ad. A vízeséseket biztosító bő vizű forrás a legnagyobb nyári szárazságban is ugyanolyan mennyiségű vizet biztosít folyamatosan, és a víz olyan tiszta, hogy ha az étterem hátsó teraszán kérünk egy pohár vizet, akkor a pincér kihoz egy üres poharat, és az asztalunkhoz legközelebbi mini vízesésből tölti meg. :)