Bejegyzés

Mamica Kastrioti élete és egy különös házasság története

/0 Hozzászólások/in , /by

Albánia legnagyobb nemzeti hősének életéről, tetteiről nem beszélhetünk úgy, hogy ne említenénk a családját is. Kasztrióta György, azaz Szkander bég nagy családba született, három bátyja és öt lánytestvére volt. Húgai közül a legismertebb Maria, ismertebb nevén Mamica.

Mamica mellszobra a Kruja-i Szkander bég múzeumban
(Forrás: saját kép)

Mamica életének kezdeti szakaszáról nem sokat tudunk. Talán 1410-ben látta meg a napvilágot. Annyi bizonyos, hogy felnőttként okos és tehetséges vezető volt, csatákban sokszor túlszárnyalta a törzsfőket. Szkander bégnek nem csak testvére, de segítője is volt. Ezt bizonyítja, hogy Kruja-ban a Szkander bég múzeumban a hadvezér segítői, diplomatái – pl. Gjergj Arianiti (apósa) vagy Pal Kuka, Szkander bég közeli barátja, diplomata és tábornok, aki nem mellesleg szerelmes volt Mamicába – között egyedüli nőként van kiállítva.

Mamica a Kruja-i Szkander bég múzeumban. Szkander bég férfi kortársai, segítői, parancsnokai, diplomatái között.
Forrás: saját kép

Édesapja halála után úgy döntött, hogy édesanyja gondozásának szenteli életét. Szép és erényes nő volt, számos kérője akadt, de ő elutasította mindet. A leírások szerint 1445. január 26-én mégis férjhez ment Muzak Topia herceghez. Ez egy különös házasság volt, ugyanis a frigyet bátyja Szkander bég erőltette, annak ellenére, hogy a leendő férjnek már volt felesége és két gyermeke. Szkander bég mindenki tiltakozása ellenére érvénytelenítette a házasságot és hozzáadta húgát a herceghez, hogy erősítse családjának helyzetét.

Annak idején nem kellett messzire menni az érdekházasságokért, később maga Szkander bég is politikai indokból vette el Andronika Arianitit. Nem is sokat tudunk arról, mennyire voltak boldogok, csak annyit, hogy egyetlen fiuk született. Vagy Zogu király is dinasztikus terveinek megvalósításához szemelte ki Apponyi Geraldine magyar grófkisasszonyt. A találkozás azonban másként alakult, szerelem lett első látásra, és a király megkérte a grófkisasszony kezét, annak ellenére, hogy az arának muszlim vallásúnak kellett volna lennie. Geraldine személyes varázsának köszönhetően azonban ettől eltekintett.

De nem ez volt az egyetlen különös vonása Mamica nászának. A lakodalomra a nemesség színe-java is hivatalos volt, többek között Lekë Dukagjin és Lekë Zaharia is. Az esküvő napján e két férfiú szóváltásba keveredett. A konfliktus alanya egy nemes hölgy, Irene Dushmani volt, akibe mindketten szerelmes voltak. Mikor a hercegnő megérkezett az esküvőre (feltételezhetően) a Preza-i várba, a riválisok egymás torkának estek. Embereik megpróbáltak közbeavatkozni, de a dulakodás annyira elharapózott, hogy valódi csata kerekedett belőle. Végül 105 halott és kb. 200 sebesült látta kárát a konfliktusnak.

Muzak Topia 1455-ben Berat ostromakor halt meg. Mamica ekkor kapta meg Petrelë várát, mely néhai férje tulajdonában volt.

A vár őrzője Mamica
Forrás: saját kép

Az oszmán-török támadások idején ez a kis vár (a legkisebb Albániában) elengedhetetlen szerepet töltött be. Három fontos út kereszteződésénél feküdt: a Tirana–Durrës–Elbasan felé vezető utakra kiválóan rá lehetett látni az akkori viszonyok között. És tűzjelekkel kommunikálni Kruja várával. Mamica szerette a várat, és Szkander bég is szívesen időzött húgánál.

Forrás: saját kép

Házasságából hat gyermek született, négy fiú és két lány. Ő volt az akkori arisztokrácia egyetlen képviselője, aki nem hagyta el szülőföldjét. Míg Szkander bég halála (1468) után annak felesége Donika fiukkal Nápolyba ment, Mamica a hazájában maradt. A források szerint 1469-ben Durrës városában élt. Fiai gyakorlatilag árulókká váltak, úgy tudni, az iszlám hitre térve csatlakoztak az oszmánokhoz.

A Rodon-foknál található Szt. Antal templomot és a mellette található kolostort – mely az első ferences kolostorok egyike volt Albániában – egyes források szerint Mamica építtette a Szt. Klára apácarend nővéreinek. Később sok időt töltött a román-gótikus stílusban épült templomban, és állítólag élete ott is ért véget.

A Szt. Antal templom a Rodon-foknál
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

A templomban található néhány falfestmény. Köztük egy lovagló hölgy, melyről azt feltételezik, hogy ő Mamica Kastrioti.

Forrás: wikipédia

Albánia bölcsője és az Adria erkélye – Kruja

/0 Hozzászólások/in , , , /by

A Tiranától 20 km-re, a tengerszint felett 600 m-rel található város Albánia történelmének egyik legfontosabb helyszíne. Aki a sasok földjén jár feltétlenül keresse fel, nem csak történelmi fontossága, hanem különleges fekvése miatt is.

Forrás: pinterest

 

A város nevének jelentése ottani nyelvjárásban “forrás”  (“kroi/krua”, de a legtöbb más nyelvjárásban a forrást “burim” névvel illetik), mert forrásokban bővelkedő hegyek között fekszik. Mintegy 30 forrás található a környéken, és szinte mindegyikhez kapcsolódik valamilyen legenda. Az egyik neve Balabán-forrás, Balabán ottomán pasáról elnevezve, aki Kruja harmadik ostromakor halt meg ott. A Qafë Shtama forrás 1200 m magasan található, a belőle nyert palackozott vízzel a boltokban is találkozhatunk.

A Qafë Shtama Nemzeti Park
(Forrás: gazetadita)

Az illír időkben az alban törzs által lakott település i. e. II. sz-ban került római fennhatóság alá. Jelentősége a középkorban értékelődött fel.

Az eredetileg egy közepes méretű erőddel rendelkező település a VI-IX. sz. között terjeszkedett város méretűvé. A vár az V-VI. sz-ban épült, kerülete 804 m, 2,5 ha-on terül el és 9 tornya volt. Kruja 1190-ben Albánia első fővárosa lett, mint az Arbanon Fejedelemség (Principata e Arbërit) központja. A következő évszázadokban többször gazdát cserélt, a bizánci majd a szerb birodalom fennhatósága alá került, 1395-ben pedig ottomán vazallus lett. 1415-ben az albánok visszafoglalták, de a szultán helyőrséget hagyott a várban. Ekkor került Kasztrióta György a szultán udvarába mintegy zálogként. Majd 1443. november 28-án az akkor már komoly katonai sikerekkel rendelkező Szkander bég visszatért Kruja-ba egy hamisított szultáni paranccsal és átvette a parancsnokságot.

Forrás: saját kép

1444. március 2-án pedig Lezha-ba hívta az albán törzsfőket, hogy egyesítse őket a kereszténység védelmére. Ekkortól lett Kruja az ottománokkal szembeni ellenállás főhadiszállása.

A Lezha-i gyűlés/Szkander bég múzeum
(Forrás: Erdős Laci)

A kiemelkedő stratégiai jelentőségű várat az ottománok szinte folyamatosan támadták. 1450-től kezdve 24 próbálkozást tettek, hogy bevegyék Kruja-t és környékét. Három nagy ostrommal próbálkoztak, de az akkoriban csúcstechnikának számító lőfegyverek és Szkander bég kitűnő katonai és stratégiai képességeinek köszönhetően nem tudták elfoglalni.

Forrás: saját kép

Az első nagy ostromot 1450-ben indították. Akkor Szkander bég 1500 embert hagyott a vár védelmére, ő pedig 16.000-es seregével folyamatos támadásokkal, rajtaütésekkel szétverte II. Murád 100.000 katonát számláló táborát.

A második ostromra 1466-ban került sor, akkor 4400 ember védte a várat a 150.000-es ottomán sereg ellen. A sikertelen kísérlet után II. Mehmed szultán hátrahagyta Balabán pasát, hogy megteremtse hátországát, akkor építették fel 25 nap alatt az Elbasan-i várat.

1467-ben II. Mehmed újabb próbálkozást tett. Ezúttal a folyamatos ostrom mellett rendszeres utánpótlás is érkezett a térségbe. Ezzel elvágták Szkander bég utánpótlási útvonalait, aki időközben maláriás lett és 1468. január 17-én meghalt. Az albán seregek vezetését Lekë Dukagjini vett át, aki szétverte a török sereget, így Kruja harmadszorra is megmenekült. (És ekkor halt meg Balabán pasa, akiről a bejegyzés elején említett forrás a nevét kapta.)

Tíz évvel később azonban II. Mehmed egy több, mint 1 évig tartó ostrom keretében kiéheztette és demoralizálta az albán várvédőket, akik végül 1478. június 17-én átadták a várat a szultánnak.

A törökök szinte bevehetetlenné tették a falakat, de az 1617-es földrengés súlyos károkat okozott, így a vár onnantól kezdve elvesztette harcászati jelentőségét.

A vár és környéke ma turisztikai látnivaló. A várba felvezető út neve Hunyadi János utca, és tér is van elnevezve a hadvezérről.

Forrás: saját kép

Forrás: blogrepublik

 

Hogy Hunyadi Jánost mennyire tisztelik az albánok, bizonyítja, hogy mikor anno 15 évvel ezelőtt elkezdtünk Albániában járni turistaként, és a helyiek megkérdezték, hogy honnan jöttünk, és megtudták, hogy magyarok vagyunk, rögtön a két mutatóujj összedörzsölésével jelezték, hogy “Janosh Huniadi és Skenderbeu barátok”. Tiranában is van róla utca elnevezve, és 2016-ban a Tiranai Magyar Nagykövetség Tirana Önkormányzatával közösen emléktáblát helyezett el a két középkori hadvezér barátságának emlékére az albán főváros központjában, ahol a park is Hunyadi nevét viseli. Az emléktáblát Áder János avatta fel, az eseményen mi is jelen voltunk, mint itt élő magyar család. Erion Veliaj, Tirana főpolgármestere az avató beszédében azt mondta, ha nem tudná, ki az a Hunyadi János, megbukott volna történelemből.

Emléktábla avatás: Áder János és Erion Veliaj, Tirana főpolgármestere
Forrás: saját kép

A Kruja-i várba nem sokat kell gyalogolnunk, járművel felmehetünk egészen a vár mellett és alatt kialakított parkolóhelyekhez.

Forrás: Erdős Laci

Forrás: saját kép

Felfelé menet sokszor találkozhatunk ezzel  a bácsival, aki a hagyományos kéthúros albán hangszeren (çifteli) játszik.

Forrás: Erdős Laci

A várfal belülről körbejárható, a harangtorony a XI. sz-ban épült. A harangot Kruja-i mesterek öntötték, és ezt verték félre Szkander bég halálakor is. Ez a harang a váron belül található Szkander bég múzeumban van kiállítva.

Forrás: saját kép

A vár két múzeumnak, egy törökfürdőnek és egy bektashi tettyének is helyet ad.

A Szkander bég Múzeum 1982-ben nyitott, tervezésében többek között Enver Hoxha lánya Pranvera is részt vett. Mi már számtalanszor jártunk itt, legelőször 2009-ben még turistaként. Azóta rengeteg kisebb-nagyobb turistacsoportot vezettünk, így a múzeum személyzete már ismerősként fogad. Mindig örülnek a magyar turistáknak, hiszen a két nép történelme több ponton összekapcsolódik, ennek egyik mementójával a múzeumban is találkozunk.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A múzeum bejáratánál „Szkander bég és a nép” fogad bennünket, a hatalmas szoborcsoportot betonból készítették.

Forrás: Erdős Laci

Az első helyiség az illír időket idézi, fegyverek, használati tárgyak, ékszerek láthatók, és persze az illír-római háború egy részlete megfestve.

Az illír-római háború
(Forrás: Erdős Laci)

Ha tovább megyünk, átérünk a középkorba, ahol minden Szkander bégről és kortársairól szól. Láthatjuk a kecskefejes sisakjának és a díszkardjának másolatát. A falra festett csatajelenet Albánia legnagyobbja, természetesen az is a hadvezért ábrázolja az ottománok elleni egyik csatában.

Forrás: saját kép

Tovább haladva találkozunk Szkander bég nővérének és kortársainak mellszobraival, valamint a róla készített képekkel különböző korok művészei által.

Forrás: Erdős Laci

És elolvashatunk egy magyar nyelvű dokumentumot is.

Forrás: saját kép

A harmadik szinten találjuk a könyvtárat és négy fontos középkori albán vár (jobbról balra) Berat, Petrelë, Kepi i Rodonit és Kruja erődítményeinek Kruja-i kőből készült makettjeit. A művész igencsak lokálpatrióta lehetett, mivel a hatalmas méretű Berat-i várnak csak egy kis részét faragta ki, így úgy látszik, mintha a Kruja-i vár lenne a nagyobb. :)

Forrás: saját kép

És itt “találkozunk” Hunyadi Jánossal, és V. Alfonzzal, a másik nagy szövetségessel is.

Forrás: saját kép

A múzeum teraszáról pedig gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre, a városra és a várkertre.

Forrás: Erdős Laci

Forrás: Erdős Laci

Forrás: Erdős Laci

Tiszta idő esetén elláthatunk a tengerig is. Nem véletlenül nevezik a várost az Adria erkélyének. Ha szerencsénk van, kivehetjük a Rodon-félsziget körvonalait, az ott található, Szkander bég által építtetett várral tűzjelekkel kommunikáltak a középkorban.

Kilátás a várból. Alattunk Fushë-Krujë (Kruja-Mező), a távolban az Adria. A földnyelv a Rodon-félsziget.
(Forrás: saját kép)

A Néprajzi Múzeum 1989-ben nyitotta meg ajtaját a látogatók előtt. Az 1764-ben épült ház a Toptani családé volt. Az ott kiállított tárgyak felölelik a középkori élet használati tárgyait, öltözékeit, ékszereit melyek között találunk 500 éveset is. A múzeumban található tárgyak 90%-a eredeti, és 100%-ban működőképes. Itt virtuálisan körbejárhatjuk.

Forrás: saját kép

A település vallási élete sokat változott. Az illír idők pogány hitvilága eltűnik, miután a kereszténység terjedésével megépül a Szt. Sándor templom a Kruja-hegyen. A városban 1167-ben alapítottak katolikus püspökséget. Az ottománok jelenlétével megerősödik az iszlám, a várban található egykori mecsetet 1481-re fejezték be. A falak és a minaret maradványai ma is láthatók.

Forrás: Erdős Laci

Forrás: Erdős Laci

A bazár mellett található XVI. sz-i felújított mecset viszont ma is működik.

Forrás: Erdős Laci

A XVIII. sz. elején terjedt el a bektashizmus Kruja környékén, a történet azonban régebbre nyúlik vissza.

Forrás: zgjohushqiptar

A legenda szerint mikor 1325-ben Sari Salltik bektashi dervis Kruja-ba érkezett, a hegy tetején egy barlangban élő hétfejű sárkány szűz lányokat követelt áldozatnak azért cserébe, hogy ne égesse fel a helyet. Mikor a hercegnőre került sor, Sari Salltik felkísérte őt a barlangba, és botjának egy mozdulatával elpusztította a sárkányt. Itt építette fel Albánia első tettyéjét, ha felnézünk a hegytetőre, a sárga épület az, 1176 m magasan.

Forrás: zgjohushqiptar

A legenda szerint a szent testét halálakor hét koporsóba tették, és az egyik Kruja-ba került. A türbe (sírhely) is a barlangban található, és számos csodatétel kapcsolódik hozzá.

Forrás: wikipedi

A helyiek tíz csodára emlékeznek a régi időkből, amikor bénult embereket bevittek a barlangba, majd gyógyultan távoztak. A kommunizmus alatt, mikor a vallásokat betiltották, elrendelték a hely elpusztítását. Az illetőt, akit megbíztak vele, maga alá temette a föld. Egy másik ember el akarta vinni a köveket a megsemmisült türbéről, de álmában hangot hallott, ami elrendelte, hogy tegye vissza a köveket. Ma is történnek dolgok, melyekre nincs magyarázat. Közel 10 éve egy albán üzletember számos európai klinikát keresett fel, mert nem lehetett gyermeke. Majd felkereste az újjáépített szent helyet, utána hamarosan 3 gyermeke született, két lány és egy fiú. Hisszük vagy sem a csodákat, de az tény, hogy naponta sok albán és külföldi keresi fel a sírt, időjárástól függetlenül. Természetesen a barlangban is található egy forrás, melynek vize szent. A hegytetőre aszfaltúton juthatunk fel (kb. 20 perc autóval), de felvonó építését is tervezik.

A Dollma tettye a várban található, a XVIII. sz. végén épült. A tettye kertjében van egy öreg olajfa, maga Szkander bég ültette, miután házasságot kötött. Ezt a szokást aztán törvénybe is iktatta. Egyes források szerint a XX. sz. elejére Kruja szinte teljes lakossága bektashi volt.

A kerek tetejű épület a tettye, vagyis szent hely
(Forrás: Erdős Laci)

Kruja-ban található Albánia legöregebb bazárja is. Már Szkander bég idejében is létezett, akkoriban egészen a vár bejáratáig tartott, mintegy 150 üzlettel. Túlélte az ottomán időket, majd a kommunizmus alatt Enver Hoxha ösztönözte az embereket, hogy térjenek vissza a régi, családi mesterségekhez. Így ma sok szép kézműves terméket vásárolhatunk a bazárban.

Forrás: saját kép

A várban és a bazárban számos éttermet találunk. Érdemes megkóstolni a helyi ízeket.

Forrás: Erdős Laci

Hagyományos albán ételeket, sült kecskét vagy bárányt is ehetünk.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Ezen a linken pedig virtuális túrát tehetünk a városban és nevezetességeiben.

Forrás: colnect

Érdekességek, érdekes tények Albánia Sárkányáról

/0 Hozzászólások/in , /by

 

1405. május 6-án, ezen a napon született az albánok nemzeti hőse Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég. Államalapító, hadvezér, diplomata, és még számos jelzővel illethetnénk, de születése napján álljon itt inkább néhány érdekes tény Albánia Sárkányáról.

 

 

Születési helyére vonatkozóan két verzió létezik, az egyik Dibra – ahonnan a családja származott – a másik Mat. A Kruja-i Szkander bég múzeumban a tárlatvezető Dibra-t jelöli meg születési helyként, az albán általános iskolai történelem könyben pedig Mat szerepel. 1468. január 17-én halt meg Lezha-ban, 62 évet, 7 hónapot és 11 napot élt.

 

Szkander béget a valaha élt négy legnagyobb nagy hadvezér közé sorolják Nagy Sándor, Julius Caesar és Bonaparte Napoleon mellett.

 

Kasztrióta György 1451. április 23-án 46 éves korában vette feleségül Andronika Arianiti-t, aki akkor pontosan fele annyi idős, 23 éves volt. Az esküvőt Kanina-ban tartották, ahová Szkander bég Kruja-ból 500 katona kíséretében ment. A lakodalom három napig tartott, ami aztán az Ardenica kolostorban folytatódott, utána pedig a Berat-i várban. Egyetlen fiuk született, Gjon, akinek fia nagyapja Gjergj nevét kapta. (Albániában nem szokás az apa nevét adni a gyermeknek, a nagyapa nevét is csak akkor, ha az már nem él.) Gjon apja halála után Nápolyba ment anyjával.

 

Kanina vára
(Forrás: wikimedia)

 

Donika Kastrioti sírja Spanyolországban van, ami akkoriban a Nápolyi Királysághoz tartozott.

 

Donika Kastrioti, született Andronika Arianiti
(Forrás: pinterest)

 

Kasztrióta György keresztény volt, ahogyan egész családja. Miután apja kénytelen volt gyerekként zálogba adni a török szultánnak, felvette a muszlim vallást, de mikor visszatért felnőttként Albániába, ismét áttért a kereszténységre. 1444. március 2-án Lezha-ban a kereszténység védelme érdekében hívta össze az albán törzsfőket.

 

A Lezha-i gyűlés
(Fotő: Erdős Laci)

 

Szkander bég egyik legnagyobb szövetségese Hunyadi János volt a török elleni harcban. Az albánok annyira tisztelik a magyar hadvezért, hogy Tiranában utcát, Kruja-ban pedig teret is neveztek el róla. 2016. április 6-án Tirana Önkormányzata és Magyarország Tiranai Nagykövetsége emléktáblát avatott Hunyadi János és Szkander bég barátságának emlékére, melyen mi is jelen voltunk.

 

 

Szkander béget – a magyar királyokhoz hasonlóan – a pápai udvarból is gyakran buzdították a török elleni harcra, így néhányszor a pápa és a Nápolyi Királyság segítségére sietett. Ám a Rómától érkező támogatás jelképes maradt: Hunyadi János és Kasztrióta György is elnyerte a „Krisztus bajnoka” címet, tábornoki rangot kapott, de anyagi hozzájárulást nem sokat. Szkander bég 1463-ban II. Pius pápa hadseregének főparancsnoka lett. A pápa kétszer is elindult Albániába (akkor Arbëria), hogy megkoronázza Szkander béget. Ez nem valósult meg, mikor másodszor jött volna, útközben Ancona-ban érte a halál. A nápolyi király 60 négyzetmérföld földet és egy erődítményt ajándékozott Szkander bégnek tisztelete és köszönete jeléül, amiért segítette őt ellenségeivel szemben. Ezek ma is a leszármazottai tulajdonában vannak.

 

Volt néhány kísérlet Szkander bég meggyilkolására. A történészek szerint többször próbálták megmérgezni. A legkomolyabb kísérlet akkor volt, mikor hadban állt a Velencei Köztársasággal, akik 100 dukát díjat ajánlottak fel Szkander bég meggyilkolójának. A Velencei Köztársaság annyira féltette érdekeltségeit, hogy 1450-ben élelemmel támogatta a Kruja-t ostromló török sereget.

 

Az oszmán hadseregnek 24 próbálkozása volt arra, hogy bevegye Kruja-t és környékét, de amíg Szkander bég életben volt, ez nem sikerült. Három nagy ostrommal próbálkoztak. Kétszer II. Murad szultán és fia Mehmet, és egyszer Evrenoz pasha. Harmadjára 100 ezer katonával támadtak. Kruja 25 évig volt Arbëria (Albánia akkori neve) fővárosa, és akkoriban sokan az európai kereszténység akropoliszának nevezték

 

A Krujai vár
(Forrás: saját kép)

 

A hadvezér harminc csatát vívott, és csak egyet veszített Berat-nál 1455-ben, mikor egyik fő szövetségese elárulta. Ott 5.000 katonája esett el.

Hadserege 40.000 katonából állt. Ebből 3.000 biztosította Moisi Golemi parancsnokot, 8 ezer lovas volt, és 7 ezer speciális gyalogos katona.

 

Lova életének fontos része volt. Fehér volt és válogatott fajta. Gazdájának halála után senkit sem engedett a hátára, és nem sokkal később elpusztult.

 

Szkander bég két legfontosabb beszéde közül az egyiket akkor tartotta, mikor visszajött Törökországból: „A szabadságot nem én hoztam, hanem közöttetek találtam meg.” A másodikat halála előtt mondta végrendeletében: „Nincs olyan erős és egészséges állam, mely ne omolna össze akkor, ha elhagyja a gyászt és a vita lehetőségét.” Ezek a két leggyakrabban idézett gondolatai.

 

Szkander bégről mintegy 600 könyvet írtak. Köztük több tucat regényt, történelmi könyvet, tanulmányt és mesét.

 

 

Négy albán író is megírta az életrajzát: Marin Barleti, Fan Noli, Sabri Godo és Kristo Frashëri.

 

 

A Marlin Barleti által írt „Szkander bég története” című mű latinul íródott, amit Rómában adtak ki. Negyven nyelvre fordították le, és 500 évvel később fordították le albánra is. Barleti szerint Szkander bég élete során a csatákban 3.000 ember életét oltotta ki.

 

Több ismert művész dolgozta föl Szkander bég alakját. Rembrandt portrét festett róla, Longfelloe verset írt, Vivaldi operát szerzett, Francois Rebel és Francois Francoeur pedig operettet.

 

Portrék Szkander bégről különböző korok festői által
(Forrás: Erdős Laci)

 

Szkander bég eredeti fegyverei a Bécsi Fegyvermúzeumban vannak elhelyezve. Feleségére hagyta őket, néhányszor gazdát cseréltek, majd végül Bécsben lettek elhelyezve. Négy tárgy maradt utána: két kard, melyek közül az egyiket a pápától kapta 1466-ban, az 1,3 kg-ot nyom. A másik egy török modell, ami 121 cm, és 3,1 kg. A Kruja-i múzeumban a kecskefejes sisak és a török kard kettes számú másolata található, (az egyes számú másolat Tiranában a Nemzeti Történeti Múzeumban van, a hármas számú másolat pedig Lezha-ban a mauzóleumban). Ezeken kívül csak egy imakönyve maradt meg. Tárgyainak nagy részét és testrészeit a törökök széthordták és talizmánként használták. A szóbeszéd szerint a kecskefejes sisak sohasem esett le a fejéről csata közben.

 

Szkander bég eredeti fegyverei a Bécsi Fegyvermúzeumban
(Forrás: wikimedia)

 

2012-ben, Albánia 100 éves függetlenségének évfordulóján Tiranában kiállították az eredeti sisakot és a kardokat néhány napra. 1,4 millió látogató nézte meg őket. Csak november 28-án (a függetlenség napján) 200 ezer látogató volt kíváncsi rájuk.

 

Szkander bég szobra Tirana főterén a 100 éves függetlenség napján, amikor 15.000 léggömböt eresztettek a levegőbe (Forrás: tvkontakt.al)

 

Szkander bégről elnevezett helyek, intézmények Albániában: Tirana főtere, utcák Tiranában, Kruja-ban és Durrës-ben, múzeum Kruja-ban, egy falu Librazhd közelében, a Korça-i futballcsapat és az albán Katonai Akadémia viseli nevét. És Albánia legnagyobb borászata is az ő nevét kapta, ahol a róla elnevezett konyakot is gyártják Durrës-ben.

 

Forrás: kantinaskenderbeu.al

 

Szkander bég mellszobra a róla elnevezett bor- és konyaküzemben Durrës-ben
(Forrás: saját kép)

 

Van néhány város Tiranán kívül is, ahol tér viseli Szkander bég nevét. Ilyenek Prishtina, Zürich, Párizs, Róma, Chicago és Szkopje. A Róma központjában található lovasszobrát Mussolini avatta fel 1940. október 27-én, másfél évvel azután, hogy Olaszország megszállta Albániát.

 

Szkander bég lovasszobra Rómában (Forrás: long incredible journey)

 

Mikor 1912-ben kikiáltották Vlora-ban Albánia függetlenségét, az ott kitűzött zászló Szkander bégé volt.

 

Az albán történelemkönyvekben természetesen első számú tananyag a hadvezér élete és tettei. Ott Mat-ot írják születési helyként.

 

6. osztályos albán történelemkönyv, melyből a kisfiunk tanult
(Forrás: saját kép)

 

 

 

Hunyadi János és Szkander bég – avagy a magyar-albán barátság kezdete

/0 Hozzászólások/in , , /by

 

Albániában nagyon szeretnek minket magyarokat!

Amikor az albán-magyar barátságról beszélünk, vissza kell kanyarodnunk a történelemben Kasztrióta Györgyig, ismertebb nevén Szkander bég-ig (albánul Skenderbeu).

 

 

Forrás: Erdős Laci

 

Kasztrióta György Albánia történelmének legkiemelkedőbb személyisége, nemzeti hős, államalapító. Hazájában a történelem során egyedülálló módon sikerült megteremtenie az összefogást, 54 törzset békített ki egymással, erre utal a zászlaján – ami ma az albán nemzeti lobogó – a kétfejű, ellentétes irányba néző sas is. Az Oszmán Birodalom terjeszkedését sikeresen megállította negyed évszázadon keresztül 1444 és 1468 között. Ő volt Cézár és Napóleon után a harmadik hadvezér, akiről konyakot neveztek el. :) (Magyarországon is lehetett kapni anno.)

 

Forrás: plzen.cz

 

A hadvezér harci sisakjára egy hegyi kecske koponyája volt felrögzítve, egyrészt azért, mert ő volt az itteni hegyek ura, másrészt pedig babonából, illetve a sebezhetetlenségének szimbólumaként is, mert az ellenség semelyik csatában nem tudta még ezt sem leütni a fejéről.

Ebben a harcában nem sok szövetségesre számíthatott, gyakorlatilag két szövetségese volt: V. Alfonz aragóniai, nápolyi, szicíliai, valenciai és korzikai király, valamint Hunyadi János. Ő segítette ugyanis Kasztrióta Györgyöt, így nélküle ma nem létezne ilyen ország, hogy Albánia. Az albánok ezért nagyon hálásak nekünk magyaroknak, sokszor, mikor megkérdezik, milyen nemzetiségűek vagyunk, a válasz után két mutatóujjuk összedörzsölésével jelzik, hogy „Janosh Hunyadi – Skenderbeu”, azaz, barátok vagyunk!
Mondjuk, visszafelé már nem működött annyira jól ez a kölcsönös barátság, mert az albánok sem az 1444-es várnai csatába, sem az 1448-as második rigómezei csatába „nem értek oda időben” Hunyadi János megsegítésére, azaz eelkééstek… :(

A ma is látogatható Krujai-vár a Kastrioti család birtokához tartozott, ez volt „Albánia sárkányának” főhadiszállása. A várban található a Nemzeti Múzeum (melyet Enver Hodzsa lánya tervezett), és melyben Szkander bég kardjának és kecskefejes sisakjának kettes számú másolata is fellelhető. Az egyes számú másolat a tiranai Nemzeti Történeti Múzeumban, az eredeti pedig Bécsben, a Kunsthistorisches Museum fegyvertárában van kiállítva, és az osztrákok annak ellenére nem akarják visszaadni, hogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháborúban segítette is Albániát.

 

P9130005

Forrás: saját kép

 

DSC04415

Forrás: saját kép

 

Tiranában van elnevezve utca Hunyadi Jánosról, és Krujában a Hunyadi János utcáról nyílik a Hunyadi János tér, ahonnan a vár bejáratához sétálhatunk fel. A Kastrioti-birtokot a 15. század elején olyan erős fellegvárak védték, mint például a Petrele-i, melyre rálátunk a teraszunkról, és amelyet Kasztrióta Mária, azaz Mamica, Kasztrióta György nővére védelmezett

Petrele vára, mint majdnem minden középkori vár itt, étteremnek van kialakítva, a bérlőt, azaz üzemeltetőt irányítja az itteni műemlékvédelmi hatóság, így az állagmegóvás biztosított.

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

 

Albánia nemzeti hőse természetesen a mai napig első számú történelmi tananyag, Tirana főterén is az ő lovasszobra látható.

 

Forrás: saját kép

 

Mi meg – mivel a „zona e Petreles”-ben, azaz Petrele zónában lakunk – ezért ugyanazon olajfák gyümölcsét, illetve olaját esszük, mint annak idején Hunyadi János. :) Merthogy, azok az olajfák, amik Petrele vára alatt találhatók, sok-sok száz évesek, némelyik 1000 évesnél is jóval idősebb!

 

DSC03971

Forrás: saját kép

 

DSC03975

Forrás: saját kép

 

DSC03981

Forrás: saját kép