Tag Archive for: utazás

Hogyan légy okos turista, avagy hogyan ne csalódj, ha Albániába jössz

 

Albánia?

– Úristen! Albánia???

– Csakis oda!

Körülbelül ez az a két véglet, ami az országgal kapcsolatban felmerül, ha valaki a sasok földjére gondol, mint nyaralási helyszín.

Egy tudatos nyaraló, aki szeretné is kicsit megismerni az országot, ahol eltölt majd néhány napot, hetet általában előre olvas, tájékozódik, hová is készül, így kap egy előzetes képet, mire számítson. Vannak azonban, akiknek sem idejük, sem energiájuk nincs tájékozódni arról, hová készülnek, és a csak „hallottam a szomszédtól, hogy tök jó volt” kijelentésre alapozva gyorsan lefoglalnak egy szállást ott, ahol a szomszéd is nyaralt, abban az országban ahol még nem jártak.

Elsősorban nekik íródott ez a kis összefoglaló, hogy semmiképp se legyen csalódás az itt eltöltött idő.

Nem mondtad, hogy ilyen kaotikus a közlekedés!

Albániában a rendszerváltásig mindössze 600 darab személyautó volt az országban, autó magántulajdonban nem lehetett. Így az albánok közlekedési „kultúrája” jóval később alakult ki, mint a többi európai országban. Ehhez jön még a Balkánra és Dél-Európa más országaira is jellemző kevésbé szabálykövető mentalitás, ami az albánoknál még inkább kicsúcsosodik, így a közlekedést az először ide érkező káosznak élheti meg.

Javaslat: ne féljünk, próbáljuk fölvenni az itteni ritmust. Ne lepődjünk meg ha szokatlan közlekedési helyzetekbe kerülünk, az albánok figyelnek egymásra (külföldiekre meg főleg!), a dudálás nem a türelmetlenség jele, hanem a „vigyázat, jövök” jelzése. Sok rendőr van az utakon, a turistákat általában nem büntetik, hanem segítik.

Forrás: saját kép

Nem mondtad, hogy ilyen szemetes!

Albánia történelméből kifolyólag a szemétkérdés egy sarkalatos pont. A kommunizmus évei alatt szigorúan büntették a szemetelést, Albánia egy nagyon tiszta ország volt. Majd a rendszerváltás után egyrészt egy ideig szünetelt az állami szemétszállítás, másrészt pedig a szabadság kifejezésének egyik eszköze lett a szemét eldobása. Akit bővebben érdekel a téma, itt részletesen leírtuk: https://hellomagyarok.hu/listak/albania-a-szabad-szemetelestol-a-kornyezettudatossag-fele

Megjegyzés: Albánia az utóbbi években rengeteget tisztult. Amikor mi először jártunk itt 2005-ben még a fák tetején is színes, az akkor használatos kék nejlonzacskók lógtak. Ez ma már nem így van, de a zsúfolt, turistás helyeken még sokszor nem tudják a kellő intenzitással elszállítani a szemetet, így a konténerek környékén felgyülemlett szemét zavaró.

Nem mondtad, hogy ennyire ellentmondásos!

Albánia az ellentétek országa. A csilli-villi luxus szálloda közelében simán találunk putrira emlékeztető épületeket. A gyors és kezdetben szabályozatlan fejlődés eredménye ez az összevissza állapot, valamint annak, hogy ebben az országban nagyjából eredeti kárpótlás volt, így mindenki hozzávetőleg visszakapta a kommunizmus alatt eltulajdonított földjét és a tengerparton nem mindenki tud lépést tartani azzal az iszonyatos mértékű fejlődéssel, ami az utóbbi évtizedekben bekövetkezett. És ugyanez a végletesség jellemző az utakon például a járművek és a szállítási módszerek tekintetében is.

Forrás: saját kép

Nem mondtad, hogy még a bankkártyát sem fogadják el!

Albániában elsősorban a készpénzes fizetés a jellemző. Bankkártyával való fizetés a nagyobb szállodákban, bevásárlóközpontokban, éttermekben, benzinkutakon elfogadott, de ne várjuk a Nyugat-Európában vagy akár Magyarországon megszokott kártya elfogadási gyakoriságot. Sok bankautomata van a nagyobb városokban pénzfelvételre, vagy a készpénzben ide hozott EUR-t, CHF-et, USD-t stb. korrekten váltják a pénzváltók. A legtöbb itteni bank automatája komissziót számol fel, ez alól jelenleg két kivétel van: a Credins és az Alpha Bank.

Nem mondtad, hogy ne igyam meg a csapvizet!

Albániában egyre több helyen elérhető a tisztított ivóvíz, de mint minden országban, más a baktérium kultúra, így akinek érzékenyebb a gyomra, könnyen hasmenést kaphat. Érdemes ezért inkább forrás- vagy palackozott ásványvizet fogyasztani. Minden boltban széles kínálat található ezekből különböző kiszerelésekben.

Ásványvízből még 1.6 literes kiszerelést is találunk
(Forrás: saját kép)

Nem mondtad, hogy ilyen drága a telefonálás!

Albánia nem tagja az Európai Uniónak, ezért a külföldi szolgáltatók roaming díjai magasak. Szinte minden szálloda és nagyobb étterem ingyenesen biztosít wi-fi-t, így az internet alapú kommunikációs csatornák gond nélkül működnek. Ha valaki mégis telefonálni szeretne, és/vagy mobil internetet is igénybe venne, a három itteni mobilszolgáltató (Vodafone, One és ALBtelecom) különböző csomagokat kínál erre. Mindháromnak van turista csomagja (két, illetve három hetes időtartamra), így elég az itt tartózkodáshoz alkalmazkodva ezek valamelyikét választani. A SIM kártya vásárlásához útlevél/személyi igazolvány, használatához pedig kártyafüggetlen készülék szükséges.

Nem mondtad, hogy összevissza rázzák a fejüket!

Albánia Bulgárián kívül az egyetlen európai ország, ahol az igen-nem kifejezése, azaz a fejbólintás/fejrázás fordítva történik. További zavaró tényező, hogy néhányan próbálnak a külföldiek szokásainak megfelelően bólogatni, és ebből lesz igazi kavarodás. :) Legegyszerűbb merev fejtartással a Yes/No kérdésekkel kérdezni, azt mindenki érti itt is.

Megtévesztő lehet továbbá, hogy sokszor még a régi Lek-nek megfelelő értéket írják a termékre, azaz ha egy kiló paradicsom 50 Lek, lehet, hogy 500 Lek lesz kiírva a piaci árusnál.

Nem mondtad, hogy nincs rántott hús és töltött káposzta!

Vegyük alapul, hogy minden népnek sajátos konyhája és étkezési szokásai vannak, és ha külföldön nyaralunk, általában azért tesszük, mert valami másra, eltérőre vágyunk, mint az otthon megszokott. Így van ez az ételek terén is, próbáljuk ki bátran az itteni ételeket, biztosan lesz köztük ami kevésbé ízlik, és találunk olyat is, ami örök szerelem lesz. Itt egy kis ízelítő az albán ételekből és az étkezési szokásokról: https://hellomagyarok.hu/gasztro/gasztro-kalandok-a-balkan-sziveben-a-baranyfejtol-a-reszeges-alban-szamarig

Autentikus albán ételek
(Forrás: saját kép)

 

Végezetül ne felejtsük el azt sem, hogy minden országnak sajátos kultúrája, népének pedig egyedi gondolkodásmódja is van. Albániával kapcsolatban ez fokozottan igaz. A Taken (Elrabolva) című film sokat ártott az ország hírének, és leegyszerűsítette az albánokkal kapcsolatos, a mai napig élő negatív sztereotípiákat, miszerint minden albán bűnöző. Ezért az alábbi promóciós videóban Liam Neeson-t, a film főszereplőjét invitálják Albániába, hogy fedezze fel az ország szépségeit, vendégszerető népét, és legyen elrabolva a szíve e kedves ország által. :) A videó végén pedig a filmben a főgonoszt alakító albán színész foglalja össze az albán vendégszeretetet, mely szerint egy albán háza elsősorban Istené, másodsorban a vendégé, és csak harmadsorban a gazdájáé. Ezt alapul véve tekintsünk Albániára, és emelkedjünk felül az esetleges furcsaságokon, hiányosságokon, ami egy nyaralás alkalmával érhet bennünket.

 

 

Olvasd el ezeket a bejegyzéseket is, hogy még többet tudj meg Albániáról, és hogy ne érjenek meglepetések:

10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Újabb 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Íme még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Van még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Akad még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Ha pedig bármiben segíthetünk, a honlapon megadott elérhetőségek bármelyikén megtalálsz minket!

Albánia egy profi fotós szemével

Albánia egyre kedveltebb úti cél. Évről-évre több turista érkezik. Most már a magyar utazási irodák is előszeretettel veszik be a kínálatukba, de a magánszervezésű utak is nagyon népszerűek. Tavaly szeptemberben, mint a szezon zárásaként egy jórészt nyugdíjasokból álló csoport érkezett hozzánk busszal. Egy hetet töltöttek itt. Ez egy rendhagyó idegenvezetés volt, mert végig a csoporttal laktam. Úgy alakult, hogy az utasok között egy hivatásos fényképész is volt, így Albániát most az ő szemén, kameráján keresztül mutatom meg.

A csoport programjába igyekeztük a lehető legtöbb látnivalót beletenni, a strandoláson kevesebb hangsúly volt (ők kérték így). Minden napra jutott kirándulás, egy nap pedig utazással telt, míg Durres-ből – ahol négy éjszakát töltöttünk –, lebuszoztunk Saranda-ba, ahol még hármat.

A megérkezés utáni napon Kruja-ba látogattunk. Felkerestük a várat, megnéztük a Szkander-bég múzeumot.

 

Majd elidőztünk a bazárban is.

Utána pedig siettünk vissza a tengerhez, hogy még legyen idő egy kis fürdésre, sétára is.

A következő napon Tiranát vettük célba. A „világ közepén” a bektashi tettyében kezdtünk.

Majd átbuszoztunk a Bunk’Art1-be.

Megebédeltünk és vásároltunk az Új Piacon.

Végül a belvárosi látnivalókat tekintettük meg.

 

Berat volt a másnapi úticél. A várban kezdtünk, az Onufri-múzeumban, majd körbejártuk az erődítményt. Jól megéheztünk, így egy klassz étteremben gyönyörű kilátással a Mangalem-negyedre megebédeltünk, végül pedig felkerestük a Néprajzi Múzeumot. Ez is egy szuper nap volt.

A következő nap utazással telt. Átköltöztünk Saranda-ba, hogy a déli rész szépségeit is megismerjék az utasok. Két helyen álltunk meg út közben: az egyik a Llogara-hágó (ott mindig meg kell állni), aztán Borsh-ban, a vízesésre épült étteremben.

Másnap Butrint következett, körbejártuk a romvárost.

Visszafelé fürödtünk egyet Ksamil-ban. Szeptember vége lévén már nem voltak sokan, így az étteremben, ahol ebédeltünk, használhattuk a nyugágyakat is.

Az utolsó napon Gjirokastra és a Kék-szem forrás volt terítéken. Megnéztük a várat, vásároltunk a bazársoron.

Az utolsó helyszínünk az azúrkék forrás volt. Az időjárás végig remek volt, kiránduláshoz ideális, itt azonban elkezdett szemerkélni az eső, mintha tudta volna, hogy másnap reggel a csoport búcsút vesz Albániától.

A gyönyörű tájak, a hangulatos városok, az ókori romok állandóak. De az emberek, akik lakják ezt az országot teszik igazán élővé és egyedivé Albániát.

 

Az indulás napján korán reggel elbúcsúztunk, a csoport Görögországon keresztül haza indult, én pedig buszra szálltam Saranda-ban és visszajöttem Tiranába.

A csoport

 

A képeket készítette:

Erdős László
grafikus, fotográfus

 

Január, február, itt a nyár! – 2017-ben irány Albánia!

 

Még dühöng a tél, itt a mediterrán térségben is ritkán látott helyzeteket produkált a rendkívüli hideg. Az hagyján, hogy az enyhe, csapadékos (ami itt esőt jelent) mediterrán télhez igazodva az alig fagypont alá tervezett vízvezeték-rendszerek nehezen vagy alig bírják a strapát, de szegény növények, pálmák, citrusfélék, amik nem szoktak az ilyen időhöz is szenvednek a hidegben és hóban.

 

A mediterrán növényzetet, így a kertünkben a mandarinfákat is belepte a hó, ami itt igen ritka (Forrás: saját kép)

A mediterrán növényzetet, így a kertünkben a mandarinfákat is belepte a hó, ami itt igen ritka
(Forrás: saját kép)

 

Ennek ellenére már most érdemes elkezdeni tervezni az idei nyaralást. Mivel itt március 14-én már a  Nyár napját ünneplik, így utána rohamosan melegszik a levegő és a tenger.

A különböző magazinok, utazási portálok már ajánlják az idei úticélokat, köztük néhány Albániát is.

A National Geographic cikke – 10 hely, amely több turistát érdemelne  – azt írja, hogy az ország tele van ókori romokkal, ortodox templomokkal, és míg a környező tengerparti országok már túlzsúfoltak, Albániában még jócskán vannak olyan helyek, ahol a tengerparton főszezonban is kényelmesen elterülhetünk a parton.

 

Butrint, ókori romváros (Forrás: saját kép)

Butrint, ókori romváros
(Forrás: saját kép)

 

A CNN utazási rovatában – A 17 legjobb hely 2017-ben – szintén ajánlja Albániát, mert napos, olcsó és tele van jó strandokkal.

 

Aki a nyüzsgést szereti a strandokon , válassza Durres-t (Forrás: saját kép)

Aki a nyüzsgést szereti a strandokon, válassza Durres-t
(Forrás: saját kép)

A VOGUE magazin Hat nem turistás balkáni úticél egyikeként ajánlja Himara-t az albán Riviérán. Azon a részen olyan érintetlen öblök vannak, melyek csak gyalogosan vagy a víz felől közelíthetők meg. A Llogara nemzeti parkban túrázva pedig olyan őshonos állatokkal találkozhatunk mint a farkas, vadmacska vagy a sas.

 

Gjipe beach (Forrás: common.wikimedia.org)

Gjipe beach
(Forrás: common.wikimedia.org)

 

Medve-öböl (Forrás: en.wikipedia.org)

Gjiri i Ariut
(Forrás: en.wikipedia.org)

 

Shpella e Dafines (Forrás: en.wiki2.org)

Shpella e Dafines
(Forrás: en.wiki2.org)

Los Angeles Times  pedig a hajós utazásokkal kapcsolatban közölt egy cikket, melyben azt ecseteli, hogy a hajós társaságok egy része még szervez utakat Törökországba, de van olyan társaság, amely teljesen törölte a 2017-es útvonalai közül a török kikötőket, és inkább a görög szigeteket és Albániát, Saranda-t választotta új desztinációknak.

 

Luxushajó a sarandai öbölben (Forrás: V.M. - Facebook)

Luxushajó a sarandai öbölben
(Forrás: V.M. – egy sarandai barátunk)

 

Luxushajó a sarandai öbölben 2. (Forrás: saját kép)

Luxushajó a sarandai öbölben 2.
(Forrás: saját kép)

 

Bradt Travel Guides, egy brit útikönyvkiadó 2017-es listáján Albániát a legkivételesebb turista célpontként tünteti fel.

„Albánia sokáig élt csillogóbb szomszédai árnyékában. De az Albán-Alpok vad szépsége, Butrint és Gjirokastra impozáns építményei, a kristálytiszta tenger a Riviérán egyre inkább csalogatja a látogatókat, akik lassacskán kezdik felfedezni, hogy Albánia a Balkán egyik legelbűvölőbb szeglete. ”

Az eternalarrival.com  oldal pedig 75 olyan indokot tár elénk, amelyek alapján amint csak lehet, keressük fel Albániát. Nem fogom felsorolni mind a 75-öt, a teljesség igénye nélkül csak néhányat emelnék ki:

– Az ország tele van több ezer éves ókori romokkal, ahol az emberek nem tapossák egymás sarkát.
– Nem csak hogy megfizethető, hanem olcsó. Az ételek, az országon belüli utazás, minden szolgáltatás.
– Nem zsúfolt, vannak még érintetlen, elhagyatott öblök, strandok.
– Az albánok hihetetlenül nagylelkűek, sehol nem kapunk ennyi kedves gesztust, legyen az egy darab süti, a velünk együtt stoppoló ebédjének a fele, egy kávé, egy raki (sok raki) :)
– A „besa” (nagyjából azt jelenti, becsület, hit, bizalom), mely szerint az albánok élnek kötelezi őket, hogy a szükségben lévő emberrel törődjenek. Így ha egyedül utazunk az országban, akkor sem leszünk egyedül, segítség nélkül.
– Az ország biztonságos, kevésbé vagy veszélyben, mint mondjuk Madridban, Rómában, Párizsban, mert az erőszakos bűncselekmények nagyon ritkák.
– Szeretik azokat a  külföldieket, akik felkeresi az országukat.
– Fejlődik az infrastruktúra. Sokszor hallani, hogy az utak szörnyűek, pedig már nem. A főbb útvonalak a városok között, és a turisztikailag frekventált helyeken teljesen rendben vannak. Csak az elmaradottabb vidéki részeken találkozhatunk rossz minőségű utakkal.
– Nagyon jó a konyhájuk, az élelmiszerek frissek, jó minőségűek és gyakran organikusak.
– Stoppolni nagyon könnyű és biztonságos, hátizsákos turistaként hihetetlenül olcsón nyaralhatunk.

Mindezek után még egy jó hír, a Wizz Air áprilistól közvetlen repülőjáratot indít többek között Tiranába, tehát aki eddig ódzkodott az átszállásos repüléstől vagy a hosszú autózástól-buszozástól, az immár jó egy óra alatt ideérhet. :)

 

Hegyek, bunkerek, szamarak, tavak, tengerek…

Mivel még javában tombol a nyár, itt legalábbis stabil 36 °C van napok óta, gondoltam, maradok a vizuális ingereknél. Fényképek formájában is megpróbálok egy kis ízelítőt adni az országból, ha valaki még nem döntötte el, hova menjen nyaralni?

A képek egytől-egyig „saját termés”.

P7070049.cb

P9290121

P7110173.cb

 

Hegy, hegy mindenütt. Kopár, zöld, barna, szürke. Albánia a lakott területeket nézve (tehát ahol házak vannak és laknak emberek) Európa második legmagasabban fekvő országa, tetejében ezt úgy kell érteni, hogy a lakosság egyharmada a Tirana-Durres agglomerációban lakik. Durres néhány méterrel fekszik a tenger felett, Tirana központjának tengerszint feletti magassága pedig 45 m csupán, tehát a maradék kétharmad igen csak magasan lakik :).  Északon az Albán-alpok a túrázás szerelmeseinek szolgál ideális helyszínül vadságával, érintetlenségével, míg délen, a Riviérán egész másfajta hegyeket láthat az ember.

PA090476.cb

PA070187.cb

PA040552.cb

P7110208.cb

Albánia valaha 750.000 bunkerrel „büszkélkedhetett”. Ma már keresni kell őket, mert buta módon a nagy részüket elbontották, mert szégyellték. Pedig ez az országnak komoly turisztikai látványossága lehetett volna, hiszen ilyen máshol nincs.  Itt-ott még lehet látni, a Buneci-öbölben pedig a harcászati bunkereket büfévé és apartmanná alakították turistalátványosság céljából.

P7060015.cb

P7060035.cb

Tavak tekintetében Albániában ismertebb nevén az  Ohridi-tó, vagy ahogy ők hívják a Pogradeci-tó kedvelt turista célpont. A tó érdekessége, hogy a világon egyedül itt és a Bajkál tóban található az édesvízi lazac, a koran. Ez a világ egyik legősibb édesvízi halfajtája. Ezen kívül 21 fajta ponty és még számtalan egyéb halfajta él a tóban. Legmélyebb pontja több, mint 400 m, ezért vize kristálytiszta. Horgászatra kiválóan alkalmas. Jut eszembe: Albániában a partról történő horgászat mindenhol ingyenes. Ha viszont csónakból akar valaki horgászni, az is megoldható minimális költséggel.

2011-07-17-12-24-43

2011-07-17-12-26-40

A Shkodrai-tó vízmélysége alacsony, hasonló a Balatonhoz, persze jóval kisebb.  Nagyjából ugyanazok a halfajták találhatók benne, mint a Balatonban. Szintén gazdag halakban, de számos vízimadár kedvelt költőhelye is, mert rengeteg nádas szegélyezi. Az éghajlatból kifolyólag olyan vízimadarak költőhelye is, amik viszont Magyarországon természetes körülmények között nem fordulnak elő, például a flamingó.

2011-07-20-19-49-52

2011-07-19-11-37-33

P9020034.cb

A tengerpart északi része az Adriához tartozik. Lapos, homokos, néhol szürke, néhol fekete, néhol sárgás. Kisgyerekkel ideális választás. Velipoja és Divjaka fekete homokja a pikkelysömörre gyógyír. A szamár praktikus „segédeszköz” itt is, a strandokon gyümölcsöt árulnak a segítségével, de turistalátványosság is.

P7110251.cb

P7110286.cb

P7110278.cb

P7080080.cb

És igen, délen a Riviéra! Ez már a Jón-tenger! Gyönyörű, változatos, egyedi.  A LLogara-hágó 1043 méteres magassága – ez egy olyan hágó, ami a tengerparton található!!! – választja el itt az Adriát a Jón-tengertől. Ami innentől következik, azt több motoros szövetség a világ 10 legszebb motoros útvonala között tartja számon! Elhagyott öblökön át a zsúfolt strandokig minden van. Itt délen a part sziklás, aprókavicsos. Ksamil-ban pedig fehérhomokos!

+1

P7090094.cb

P7090097.cb

A Kék-szem forrás. Neve nagyon találó, mert a közepe sötétkék, széle felé haladva pedig azúrkék, illetve világoszöld színűre változik. A másodpercenként több, mint 7 m³ vízhozamú, 11-12 fokos víz olyan erővel tör fel, hogy a forrás közepén 10-15 cm-t emelkedik. Ha beledobunk a közepébe egy követ, az nem merül el rögtön, hanem oldalra úszik, és csak akkor tud elmerülni. Búvárok többször megpróbáltak utánajárni, hogy milyen mély lehet, de olyan erős a feltörő víz, hogy képtelenség oda lemerülni. Enver Hodzsa, az egykori diktátor kétnaponta szállíttatta a vizet saját használatra a kristálytiszta vizű forrásból katonai konvojjal.

Szóval Albániában van bőven természeti látnivaló. A teljesség igénye nélkül adtam ízelítőt.

Idén a New York Times a  2014-ben felkeresendő 52 legjobb úticél közül a 4. helyen ajánlja az Albán Riviérát, mint legjobb nyaralási helyszínt. (A lap szerint 2014-ben az európai helyszínek közül ez az első legjobb választás.) Előnyeként említi, hogy változatos, olcsó és még érintetlen! Nekünk is ez a véleményünk :).

http://www.nytimes.com/interactive/2014/01/10/travel/2014-places-to-go.html?src=dayp&_r=0