Bejegyzés

“A béke mindig lehetséges” – 28. Nemzetközi Vallási Béketalálkozó Tiranában

 

A rendezvény logója Forrás: en.radiovaticana.va

A rendezvény logója
Forrás: en.radiovaticana.va

 

A nemzetközi béketalálkozó eredete a ’80-as évek közepére nyúlik vissza, mikor is a Sant’ Egidio Közösség kezdeményezésére elkezdődött a vallások közötti párbeszéd és kölcsönös egyetértés erősítése a béke jegyében. Az első vallásközi találkozót II. János Pál pápa hívta össze 1986-ban Assisi-ben, és ez az imavilágnap adta az alapját az azóta minden évben megrendezett vallási és kulturális béketalálkozóknak.

A következő két találkozót (1987, 1988 – Róma) a varsó-i követte 1989-ben „Soha többé háború” mottóval, a II. világháború 50. évfordulójára, majd 1990-ben Bari-ban, 1991-ben Máltán, 1992-ben Brüsszel-ben „Európa, Vallások, Béke” jelmondattal, mely Európa egységét hangsúlyozta.

Az 1995-ös találkozó különleges volt: Jeruzsálemben zajlott, a Szent Város szívében. A jelmondat az volt: „Együtt Jeruzsálemben zsidók, keresztények és muszlimok.”

1988-ban Bukarestben is volt egy rendkívüli találkozó, melyet elsőként a rendezvény történetében a romániai ortodox egyház szervezett „Béke Isten nevében: Isten, Emberiség, Népek” jelmondattal.

2007-ben Nápolyban XVI. Benedek pápa hangsúlyozta: „Tisztelnünk kell a vallások különbözőségét, és mindannyinknak a békéért kell dolgoznunk, segítenünk kell a nemzetek közötti megbékélést.”

Idén szeptember 6-8. között Tiranában rendezték ezt a találkozót a balkáni háború befejezésének 20. évfordulójára emlékezve.

A béke mindig lehetséges.” Ez volt a mottója a rendezvénynek, Péter apostol példájára hivatkozva, melyre leveleiben is rávilágít: „Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel.”

Forrás: santegidio.com

Ez mindig egy három napos esemény, és a forgatókönyv nagyjából mindenhol ugyanaz. Idén a nyitó ünnepségen Mateo Xhumpi püspök (a pápa erre a célra megbízott követe) olvasta fel Ferenc pápa levelét, melyben üdvözölte, hogy idén Tirana ad helyt ennek az eseménynek, az a város, amely a vallások békés együttélésének szimbólumává vált. A pápa hangsúlyozta, hogy azért látogatta meg első európai célpontként Albániát tavaly szeptemberben, hogy felhívja a világ figyelmét arra, hogy egy olyan ország, ahol a kommunizmus alatt minden lehetséges eszközzel üldözték a vallásokat, jelenleg követendő példává vált a világon a vallási toleranciának. Ferenc pápa hangsúlyozta továbbá: „ A valódi hit békét teremt. Albániában születhet meg az új (vallási és társadalmi) béke üzenete (próféciája).” Kiemelte még, hogy a világ és Európa nem maradhat közömbös a háborús övezetekből menekülő embertársainkkal szemben. Megemlítette, hogy a vallási béke az egyetlen lehetőség az emberiség jövője számára.

A rendezvények különböző helyszíneken zajlottak, és az esemény névleges házigazdája a Bektashi Muszlim Világközösség volt, melynek világközpontja Tiranában található, és melynek megújult tettyéje erre az alkalomra készült el. (A bektashi vallásról néhány blogbejegyzéssel ezelőtt írtam: https://albania.cafeblog.hu/2015/08/20/a-vilag-kozepe/ )

A vallásközi találkozó üzenete, hogy minden vallási csoport különbözőképpen imádkozik, de végül összegyűlnek, ahogyan egy folyó mellékfolyói találkoznak egy közös mederben, és egy közös záróünnepségen együtt imádkoznak. A sokféleség és az élő történelem van a színtéren, de a találkozó egyben szomorú emlékeztetője annak, hogy a nők mennyire megdöbbentő arányban hiányoznak a legtöbb vallás vezetői közül. A záróünnepségen a gyerekek a vallási vezetőktől mindig átvesznek egy békenyilatkozatot tekercsbe írva, valamint egy olajágat, majd továbbadják azokat a politikusoknak. Az esemény mindig napnyugtakor történik, külső helyszínen, általában az adott város központi helyszínén (itt Tiranában a Piramisnál volt), majd a vallási vezetők egymás után meggyújtanak egy-egy gyertyát a kihelyezett gyertyatartókon, és békéért fohászkodnak.

Forrás: santegidio.com

 

Forrás: santegidio.com

 

Forrás: santegidio.com

A Sant’ Egidio Közösség vezetője Andrea Riccardi, aki neves történész mindig új gondolatokat hoz és a világ nagy vallásainak vezetői, valamint humanista vezetők tárják elénk gondolataikat.

A rendezvényre 60 országból 4000 vendég érkezett, a világvallások vezető képviselői, többek között: katolikusok, ortodoxok, protestánsok, muszlimok, zsidók, zoroasztriánusok, szikhek, buddhisták sintoisták és még sok más vallás. Magyar részről Fabiny Tamás a Lutheránus Világszövetség Elnöke képviselte hazánkat.

Mi akkor jártunk a városban, amikor a Rogner Hotelben éppen véget ért az éppen aktuális program:

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

És a Kongresszusi Palotában is:

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Közben pedig a záróünnepségre készítették elő a Piramist:

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

 

A résztvevők közül néhány érdekes egyéniség a teljesség igénye nélkül:

Tep Vong, a kambodzsai főpátriárka
(Forrás: santegidio.com)

 

Muhammad Abdul Khabir Azad a pakisztáni főimám
(Forrás: santegidio.com)

 

Aphrem II Igantius a szír ortodox keresztény pátriárka
(Forrás: santegidio.com)

És végül az Európai Bizottság alelnöke:

 

Antonio Tajani Európa-parlament alelnöke, Vallásközi Párbeszéd felelőse Forrás: etf.europa.eu

Antonio Tajani az Európai Bizottság alelnöke, a Vallásközi Párbeszéd felelőse
Forrás: etf.europa.eu

 

Természetesen a béketalálkozón kiemelt jelentőséget kapott a jelenleg Európát érintő menekültkérdés is.

 

A Világ Közepe

A világ közepe

A világ közepe (Forrás: saját kép)

A világ közepe Albániában található. Legalábbis a bektashi muszlimok szerint. A világ közepe ugyanis Tiranában a Bektashi Világközpont Teqe-jének (tettye=szent hely) közepén van.

a vilag kozepe fent

A világ közepén állva felfelé nézve pedig ez látható / Forrás: saját kép

Albániában ugyanis négy fő vallást gyakorolnak, a katolikust, a görög ortodox keresztényt, a szunnita muszlimot és a bektashi muszlimot.

A bektashi egy muszlim misztikus rend, amelyet az iráni Khoraszánban élt Haxhi Bektash Veliu alapított meg. A rend végleges formája a XVI. században Anatóliában (Törökországban) alakult ki, majd a Balkánon is elterjedt, elsősorban Albániában.

A rend alapítója / Forrás: saját kép

A rend alapítója (Forrás: saját kép)

A bektashi rend eredetileg az ortodox szunnita iszlám egyik szufi rendje volt. A XVI. században azonban elfogadták a síiták tanait, beleértve azt is, hogy Alit, Mohamed próféta negyedik utódát Allahhal és magával a prófétával együtt mintegy szentháromságként tisztelték. Mint sok más szufi rend tagjai, a bektashik is elég felületesen tartották be a mindennapi életre vonatkozó iszlám törvényeket. Vallási szertartásaik során mind a nők, mind a férfiak részt vettek a rituális borivásban és táncban. A mondás szerint: “Kush pi raki, bektashi.”, tehát aki pálinkát iszik, az bektashi. :) A Balkánon élő bektashik átvettek néhány keresztény szokást is, például a rituális úrvacsorát és a gyónást. Misztikus műveik jelentős mértékben gazdagították a szufi költészetet.

A bektashi rend a XV. században politikai jelentőségre is szert tett, mivel a bektashik feladata a janicsárok (az oszmán-török seregben szolgáló gyalogság katonáinak) szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. A bektashik közé tartozott Gül Baba is, kinek a sírboltját a Rózsadombon találjuk. A másik egykori magyarországi bektashi tettye romjai Pécs fölött a Tettye nevű magaslaton állnak. A janicsáralakulatokat 1826-ban feloszlatták, a bektashik befolyása is csökkent, de a század későbbi évtizedeiben a rend újjászületett. Törökországban és Albániában számos kolostort újjáépítettek, és virágzott a bektashi irodalom is. 1925-ben Törökországban feloszlatták a szufi rendeket, és a bektashik vezetői Albániába tették át székhelyüket. 1967-től Albániában üldözték a vallásgyakorlást, így ezután a bektashik csak Törökországban, a Balkán albánok lakta részein és az Egyesült Államokban gyakorolhatták vallásukat.

Ma azonban Albániában található a bektashi vallás központja, vezetője pedig Őszentsége Hajj Baba Edmond Brahimaj, akivel volt szerencsénk többször is találkozni a rezidenciáján, és személyesen is meggyőződni róla, hogy valóban isznak rakit, hiszen a dervis (szolga) a szentelt cukor mellé rakit is kínált, és a vallási vezető irántunk való tisztelete jeléül elfogyasztott belőle egy kortyot. :)

Hirësia e Tij Haxhi Baba Edmond Brahimaj - a bektashik "pápája"

Hirësia e Tij Haxhi Baba Edmond Brahimaj – a bektashik “pápája” (Forrás: saját kép)

baba

Forrás: saját kép

A most épülő tettye a 2015. szeptember 6-8. között Tiranában megrendezésre kerülő 28. Nemzetközi Béke Kongresszusra fog elkészülni.

A tettye bejárata, Haxhi Baba-val a képen, a háttérben a Tomorr-hegy / Forrás: saját kép

A tettye bejárata ( Forrás: saját kép)

Az épülő tettye

Az épülő tettye (Forrás: saját kép)

az epulo tettye2

Forrás: saját kép

A festőművészt Irakból hozatták

A festőművészt Irakból hozatták (Forrás: saját kép)

A tettye mellett találhatók a türbék, azaz sírhelyek, ahol a vallási vezetők vannak eltemetve.

Forrás: saját kép

Sírok a türbe előtt / Forrás: saját kép

Sírok a türbék előtt (Forrás: saját kép)

sirok1

Sírok egy türbén belül (Forrás: saját kép)

sirok2

Sírok egy másik türbében (Forrás: saját kép)

sirok3

A harmadik türbe belseje (Forrás: saját kép)

A minden évben augusztusban megrendezésre kerülő bektashi zarándoklat Berat mellett a Tomorr-hegyen zajlik, ahol Abaz Ali sírhelye található, ahová hívők és turisták is ellátogatnak.

Abaz Ali Tomori

Abaz Ali Tomori (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Bektashi papok

Bektashi papok (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Abaz Ali Tomori türbéje

Abaz Ali Tomori türbéje (Forrás: bringazzvelem.blgogspot.com)

Az emberek felmennek a hegyre, a türbében megcsókolják az ajtófélfát, aztán jobbról balra megkerülik az ott található három sírt, simogatják, megcsókolják, majd pénzt tesznek rá. A sírok felett van egy hosszú gyertyagyújtó hely.

A gyertyagyújtó hely

A gyertyagyújtó hely (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Elképesztő mennyiségű bárányt vágnak, és miután elvágták az állat torkát, a családfő a bárány vérével megjelöli a többi családtag homlokát.

Előkészítik az állatot a sütésre / Forrás: bringazzvelem.blogspot.com

Előkészítik az állatot a sütésre (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

Sülnek az áldozati bárányok

Sülnek az áldozati bárányok (Forrás: bringazzvelem.blogspot.com)

A bektashiknak számos szent helye található Albániában, többek között Kruja felett a hegyen Sari Salltik sírja is.

Két legfőbb ünnepük a Nevruz-nap és az Ásúrá-napja.

A bektashik egyben a dervis rend képviselő is. A szufi derviseket mindig is tisztelték tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül Baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt. Nagy részük vándorló volt, akik a muzulmánok által lakott világ minden részét bejárták, s általában koldulásból éltek (a dervis perzsa eredetű szó, jelentése ajtóban álló, vallásos koldus). A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik.

Az ország, ahol valóban egy az Isten

 

A világban sok rossz dolog történik. Természeti katasztrófák, balesetek, melyekről egyáltalán nem vagy alig tehetünk, és sok olyan is, amelyet mi, EMBEREK követünk el. A legszomorúbb az, amikor mindezeket a vallások mögé bújva tesszük, melyeknek pedig a szeretet és a béke hirdetése lenne a feladatuk.

Albániáról azt írják, muszlim ország. Lényegesen kevesebb a katolikus és az ortodox. Ebben az országban sokáig (1967-től a rendszerváltásig) minden vallás tiltva volt, kötelező volt ateistának lenniük. Ez most már természetesen nem így van, és itt nyilvánul meg leginkább az, amiről a vallásoknak szólniuk kéne: a békés egymás mellett élés, egymás tisztelete, elfogadása, az, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk a világról, egymásról, Istenről vagy Isten tagadásáról. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy Albánia leginkább az az ország Európában, ahol a legnagyobb a vallási tolerancia. Ők, akiknek hosszú ideig tiltva volt, hogy bármilyen Istenben higgyenek, megtanulták a lényeget, bármilyen áldozatokkal is járt anno.

 

Teréz anya életnagyságú szobra a Szt. Pál katedrális udvarán Tiranában. Az országban kb. 10% a római katolikusok aránya a
(Forrás: saját kép)

 

Így történhet meg az, hogy amikor egy itteni társaságban beszélgetünk, ahol a jelenlévők – ha egyáltalán felmerül, hogy ki milyen vallású – azt szokták mondani, hogy  “Zoti është një” – azaz „Egy az Úr”, igen, még az ateista is. Tehát mindegy kiben hiszünk, a lényeg ugyanaz. És itt ebben az országban a muszlim hívő gond nélkül bemegy a katolikus vagy ortodox templomba, és a katolikus vagy ortodox is ugyanúgy bemegy a mecsetbe.

 

Az ortodox katedrális Tiranában
(Forrás: saját kép)

 

Egy másik példa a vallások békés egymás mellett élésére, amikor minden év január 6-án minden településen, ahol ortodox keresztények laknak, a pópa egy fém keresztet dob a vízbe (a település menti folyóba, tóba, vagy éppen a tengerbe). Az ortodox fiatal fiúknál az volt régen a szokás, hogy egymással versengtek abban, hogy ki tudja kihozni, azaz “megmenteni” a keresztet a víz alól. Ezt a hagyományt a mai napig megőrizték az ortodox keresztények itt. Az a fiú, akinek sikerült felhoznia a keresztet az adott településen, később bekopoghat minden ház és lakás ajtaján és pénzjutalmat kap az ott lakóktól, mert ő a szerencsét hozó fiú, aki “megmentette” a keresztet. Mivel ebben az országban a muszlimok vannak többségben, és természetesen a muszlim fiatalok is versenyeznek, ezért sokszor előfordul, hogy egy muszlim fiúnak sikerül felhozni a keresztet. :) Ettől függetlenül ő is kap jutalmat mindenkitől, az ortodoxoktól vagy a katolikusoktól is!

Még egy szép példa, hogy minden katolikus és muszlim ünnepen fényfüzérrel összekötik a Shkodra-i katolikus templom és a mecset tornyait. Így jelzik egymás felé, hogy tiszteletben tartják egymás vallási ünnepeit, melyeket állami szinten (az összes vallás összes ünnepét) is megtartják.

 

Shkodra a vallások békés egymás mellett élésének szimbóluma
(Forrás: kumti.com)

 

(Erről és a vallások békés egymás mellett éléséről már írtam Ferenc pápáról szóló, valamint a 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról bejegyzéseimben.)

 

Ferenc pápa szobra Tiranában
(Forrás: saját kép)

 

És egy személyes példa: Amikor ebbe a házba költöztünk, a házat berendezetten vettük át. Többek között ezeket a tárgyakat találtuk a szekrényben: egy  Koran arab nyelven, egy Koran albán nyelven, és egy Szűz-Mária nipp. Ezt a tulajdonos hagyta itt. Ezek szépen megférnek egymás mellett, ahogy a katolikusok, ortodoxok, szunnita muszlimok és a bektashik  (muszlim misztikus rend, amely már csak Albániában és a nyugati albán közösségekben létezik).

 

2 Koran_1Maria

Forrás: saját kép

 

Photo0465

Forrás: saját kép

 

Photo0467

Forrás: saját kép

 

Végezetül pedig egy cikk arról, hogyan viszonyult Albánia a zsidókhoz a II. világháború alatt. A cikk ezzel a mondattal kezdődik:

„Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint előtte, pedig 1939-ben előbb az olasz fasiszták, majd a náci Németország szállta meg a balkáni országot. „

Érdemes elolvasni, nagyon tanulságos, és tökéletesen tükrözi az albán nép hozzáállását nemcsak a vallásokhoz, hanem az emberekhez is.

 

http://mult-kor.hu/20131121_albania_es_a_zsidok

 

Ferenc pápa Albániában

A mai napon Ferenc pápa első európai útjaként Albániába látogatott. A Teréz anya téren mi is ott voltunk, két méterrel mellettünk haladt el a pápamobil. Azt hiszen, ilyesmi az ember életében nem sokszor adatik meg. Ott voltak a katolikusok, ortodoxok és muzulmánok szépen együtt, békében. Nemcsak ők voltak ott, hanem a saját vallási vezetőik is, így a szertartás alatt a pápa mellett ült az itteni ortodox pópa valamint a szunnita- és a bektashi muszlimok országos elöljárói is. Albánia ugyanis négy vallású ország, és az ország népességének csak 10%-a katolikus. A lakosság 20% görög ortodox, többi része muszlim: szunnita vagy bektashi. Utóbbiaknak itt van a vallási világközpontjuk Tiranában. A vallások békés egymás mellett élésének szimbóluma Albánia, ennek az egyik jele, hogy minden vallás két ünnepet választhatott, amit állami szinten hivatalosan megünnepelnek, és a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartják. Ezért látogatta meg Albániát elsőként Európában Ferenc pápa, hogy ezzel is közvetítse a világ felé ennek fontosságát.

Forrás: saját kép

IMAG0017

Forrás: saját kép

Néhány szemelvény a híradásokból:

“A vallások közötti békés együttélés Albániában szép példa a világ számára – mondta Ferenc pápa az 50 újságírónak, akik vele utaztak a repülőn Tiranába.”

„Albánia egy olyan ország, amely nagyon sokat szenvedett, de aztán sikerült megtalálnia a békét a vallási különbözőségek között” – mutatott rá a pápa. „Ez egy szép jel a világ számára: a párbeszéd, a béke és az egyensúly a jó kormányzás érdekében.”

IMAG0999

Forrás: saját kép

 

“A Teréz anyáról elnevezett tiranai téren délben tartott szentmisén Ferenc pápa kijelentette: “Azért jöttem Albániába, hogy a reményt erősítsem országotokban. Láttam az utcákon, mennyi fiatal van nálatok, fiatal nép vagytok és ahol ennyi a fiatal, ott van remény! Szárnyaljatok úgy, ahogy a nemzeti lobogótokon a sas!”

Photo0223

Forrás: saját kép

“A Tirana utcáin nyitott pápamobillal végighaladó pápa útvonalát a kommunizmus időszakában meggyilkolt mártír papok és szerzetesnők óriási fényképei szegélyezték.”

IMAG0997

Forrás: saját kép

Photo0238

Forrás: saját kép