xhubleta – Alfa-Kontakt

Bejegyzés

Albánia világörökségi helyszínei és kulturális értékei

2024.08.09./0 Hozzászólások/in érdekességek, látnivalók, nyaralás /by VPBA

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. Célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele, megóvása, valamint megőrzése a következő generációk számára.

Albániában egyaránt találunk épített és természeti világörökségi helyszíneket, valamint kulturális értékeket.

Az épített látnivalók közül Butrint a kora és a felkerülési év szerint is a legrégebbi világörökségi helyszín Albániában. 1992-ben lett UNESCO listás. A régészeti feltárások 1928-ban kezdődtek meg olasz archeológusok által, és a mai napig tartanak. A szakemberek Kr. e. 1000 körülre teszik az első letelepedés időpontját.

Forrás: saját kép

A 18 hektáros ősi városban találunk amfiteátrumot, fürdőket, színházat, mozaikpadlókat, villákat, síremlékeket, szökőkutakat, bástyákat, Oroszlános-kaput, a Kr. e. 4. századi szentélytől kezdve a 18. századi, a Velencei Köztársaság idejéből származó bástyáig és várig. Az egyik legenda szerint Helénosz, Priamosz király fia alapította a várost, aki Trójából való megmeneküléséért hálaáldozatot kívánt felmutatni az isteneknek. A megsebesített áldozati bika azonban kitört az emberek gyűrűjéből, s a közeli csatornát átúszva holtan rogyott össze a túlparton. Helénosz ezt isteni jelnek vélte, és megalapította Buthrotum, azaz a sebzett ökör városát.

Forrás: saját kép

Az ókori romvárosról bővebben itt: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2015/03/20/vilagoroksegi-helyszinek-albaniaban-butrint-az-okori-romvaros/

Gjirokastra
A „kőváros” névvel illetett dél-albán település 2005-ben kapta meg a világörökségi státuszt. Több mint kétszáz hagyományos, palakővel fedett kő lakóház és a 17. században épült, majd az 1872-es tűzvész után újraépített bazár áll védettség alatt. A város szülötte volt Enver Hoxha, a ház, amelyben élt ma Néprajzi Múzeum.

Forrás: saját kép

De az eredeti néprajzi múzeum a Skenduli ház volt, a 12 szobás, 6 fürdőszobás, 4 törökfürdővel és 6 kandallóval rendelkező épület mutatja, mennyire gazdag család birtokolta. (Minél több kandalló volt egy házban, annál tehetősebb volt a tulajdonos.)

Forrás: saját kép

A Zekate-házat is érdemes felkeresni, látogatható. Az egyik legszebb és legjobban fennmaradt épület Ali Pasha Tepelena titkáráé volt.

Forrás: flickr

Forrás: flickr

A kővárosról bővebben itt: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2015/04/24/vilagoroksegi-helyszinek-albaniaban-gjirokastra-a-kovaros/

Berat
Berat-nak is van „beceneve”. Az „ezerablakos város” jelzőt azért kapta, mert a Mangalem negyedben a vár alatt olyan sűrűn épültek a sokablakos házak, hogy egyik ablak szinte a másik felett van. Az egész város egy nagy nyitott múzeum, keveréke az iszlám és keresztény kultúrának. A várnegyed különlegessége az ortodox templomok, valamint a Vörös és Fehér mecset maradványai mellett, hogy ma is kb. 40 család lakja a műemlék épületeket. Berat 2008-ban vált világörökségi helyszínné.

A városról bővebben itt: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2015/09/19/vilagoroksegi-helyszinek-albaniaban-berat-az-ezerablakos-varos/

Forrás: saját kép

Az UNESCO Albánia alábbi tájait vette fel a természeti világörökségi listájára.

A rrajcai ősbükkös
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei kezdetben Szlovákia és Ukrajna területén élő érintetlen állapotban fennmaradt mérsékelt égövi erdőségeit foglalta magába. Ezt tovább bővítették, így többek között az Albániában a Shebenik-Jabllanica Nemzeti Park területén található erdő is helyet kapott a listán, 2017-ben vált világörökségi védelemben részesülő régióvá.
A világörökségi terület, mely a nemzeti park 6,3%-át foglalja el 700 és 2200 méter közötti tengerszint feletti magasságban található, a faállomány – melynek uralkodó fafaja az európai bükk – egyedeinek életkora a 180 évet is elérheti.

Szintén ezért került fel a listára a Gashi-folyó és környéke is ugyanebben az évben.

A Gashi-folyó
(Forrás: pine albania)

Pogradeci-tó
Az Ohridi-tó albán szakasza (a tavat itt Pogradeci-tónak hívják, mert Pogradec a „fővárosa”) 2019-ben vált világörökségi helyszínné. A tónak Észak-Macedóniához tartozó része már 1979-től élvezi ezt a státuszt. Albániára 31,5 km esik. A tó a Balkán-félsziget legmélyebb és legrégebbi tava, 5 millió éves. Vízi élővilága rendkívül különleges, ennek a tónak van a világon a legtöbb őshonos faja. 212 növény- és állatfajt írtak le, ezeknek mintegy fele csak ebben a tóban található. Nyolc, csak itt található különleges pontyfaj és két lazacféle is él a tóban. A halak közül a legérdekesebb a tavi lazac (koran), amely csak és kizárólag az Ohridi/Pogradeci-tóban valamint a Bajkál-tóban létezik.

A tóról bővebben itt: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2014/10/03/itt-van-az-osz-itt-van-ujra-menjuk-horgaszni/

A Lin-félsziget a Pogradeci-tónál
Forrás: saját kép

A szellemi kulturális listán az alábbiak kaptak helyet.

Xhubleta
A xhubleta (ejtsd: dzsubleta) egy olyan ősi viselet, mely a különleges szoknya részről kapta a nevét, melyet egymás fölé varrt vízszintes keskeny csíkokból készítenek, és gyapjúcsíkokkal varrnak össze. A ruha két széles pánttal a vállon lóg. A XVIII. sz-ig sokszínű volt, ma már az asszonyoké fekete, a lányoké fekete-fehér. A szoknya alsó része harang alakú, felső részébe olyan szimbólumokat tesznek, mint a kereszt, krétai bikafej vagy a görög labirintusminta. A szimbólumkutatók szerint ez a rejtélyes viselet sok szempontból nagyon érdekes, nem csak a megjelenés, a felépítés, a szövéstechnika, a hímzés, a díszítés tekintetében, hanem egy ősi matriarchális intézményt is szimbolizál. Olyan elemeket tartalmaz, melyek kifejezik az istenhitet, a katolikus kötődést, és kiemelik a hegyi asszonyok szépségét. Ez a legrégebbi ruhadarab Albániában, 4.000 éves múltra tekint vissza. A xhubleta 2022-ben lett a szellemi kulturális világörökség része.

Xhubleta
(Forrás: revista one)

Az albán népviseletekről bővebben itt: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2018/04/11/alban-nepviseletek/

Iso-polifónia
Az iso-polifonikus, a világ egyik legrégebbi éneklési hagyománya az illírekig, az albánok őseiig vezethető vissza. Az „iso” kifejezés egy búgó tónus, ami a többszólamú (polifonikus) éneket kíséri és az „ison” kifejezéshez, a bizánci templomi énekekhez kapcsolódik, ahol a búgó kórus kísérte a éneket. A dalok különféle társadalmi, családi eseményekhez kapcsolódnak, mint a lakodalom, a szüret, a temetés vagy a különféle vallási ünnepek. Ahogy a hagyományos zene általában, a polifonikus éneklés tudománya is szájhagyomány útján terjedt apáról fiúra. Ez az egyedi zenei hagyomány 2005 óta a szellemi kulturális világörökség része.

Az alábbi videót a Krrabe-i folklórfesztiválon készítettem 2019-ben, ahogyan az egyik kórus kellemes körülmények között gyakorol a fesztivál helyszínén.

Berati-kódexek
A világon hét „Bíbor-kódex” létezik, ebből kettőt Berat-ban találtak. A két albán kódex nagyon fontos része az emberiség Biblia, liturgia és hagigrafikai fejlődésének.

A Beratinus 1 néven nyilvántartott kézirat egyike annak a 3-4 legrégebben írt Újtestamentumnak, amit archetípusként ismerünk. A VI. sz. első felében íródott, ezért alkalmas arra, hogy a bibliai és liturgiai irodalom fejlődését behatóbban vizsgálni lehessen általa. A kódex jórészt Szt. Márk és Szt. Máté evangéliumát tartalmazza. A Beratinus 2 nevű kódexet arany betűkkel írták, és mind a négy evangéliumot tartalmazza. 1943-ban a templomtanács biztonsági okokból elrejtette a kódexeket, mert a hitleri hadsereg el akarta vinni az albán bank aranyával együtt. 1967-ben találták meg őket Berat-ban a Nagyboldogasszony templomban az oltár mögött három kőlap alatt. Ma Tiranában a Nemzeti Levéltár páncéltermében őrzik. A többi öt “Bíbor-kódex” közül kettőt Olaszországban, egyet Franciaországban, egyet Angliában, egyet pedig Görögországban őriznek. A Berati-kódexek 2005 óta képezik a szellemi kulturális világörökség részét.

Váltólegeltető/legelőváltó pásztorkodás
2023. decemberében egy újabb kulturális örökséggel bővült az albán UNESCO lista. A váltólegeltető vagy legelőváltó (transzhumáló) pásztorkodás az évszakokhoz kötött, kétlegelős vándorpásztorkodás egy típusa. Nevét a nyájak tavaszi és őszi látványos helyváltoztatásáról kapta, amelynek során akár több száz kilométert is megtehetnek.

Forrás: saját kép

Az időjárás és a növénytakaró évszakok szerinti ciklusait kihasználva a nyájak a nyarat a hegyi legelőkön töltik, télen pedig a melegebb síkságokon, például a tengerparton vagy a nagy folyók völgyeiben legelnek. A nyájakat – általában juhokat vagy kecskéket – ősszel hagyományosan lábon hajtották le a síkságra, tavasszal pedig föl a hegyekbe. Az állattartás ezen típusa a 19. századig nagy gazdasági jelentőséggel bírt. A mai Európában már csak szórványosan fordul elő, többek között itt Albániában.

FRISSÍTÉS!

Tropoja-i tánc

A Vallja e Tropojës vagy K’cimi i Tropojës egy hagyományos albán néptánc, mely az észak-albániai Tropojë régióból származik. A dinamikus és ritmikus mozgásáról ismert tánc fontos kulturális kifejezés, amely tükrözi a régió történelmét, társadalmi értékeit és hagyományait. A tánc tavaszi ünnepekhez, a hegyvidéki tájakhoz, a sas és a sólyom repüléséhez kapcsolódik. Nem hiányozhat a családi összejövetelekről, születésnapokról, esküvőkről. Erőt, kitartást és az albánok kollektív identitását is szimbolizálja. Csoportosan vagy párban táncolják, de a táncosok soha nem érnek egymáshoz. Ez a tánc akkor keletkezett, amikor az emberek azon a vidéken letelepedtek. Az albán táncok közt is egyedülálló, egyedi szerkezete van, a mozdulatok rituálék és legendák részei. Nincs irányuk. Önállóak és improvizatívak. 2024. decemberében került föl a szellemi és kulturális örökség listájára.

8 dolog, amit ne mulassz el, ha Albániában jársz

2020.04.24./0 Hozzászólások/in érdekességek, látnivalók /by VPBA

Képzeljük el, hogy minden ismét a normál üzemmódban működik. A határok újra nyitva, lehet utazni, és szeretnénk is. Remélhetőleg, ez minél hamarabb bekövetkezik.

Albániát felkeresni érdemes, ehhez nem fér kétség. Adok néhány tippet, melyek által jobban megismerhető az ország, az itteni kultúra, és érdekesebbé tehető a nyaralás.

Íme tehát néhány dolog, amit ne mulasszunk el, ha Albániában vagyunk.

1. Felkeresni bunkereket

Albánia imázsával egybenőttek a bunkerek (több fajta van), melyekkel Enver Hoxha kommunista diktátor „teleszórta” az országot, hogy így védje meg a hazát a külső támadásokkal szemben. A betongombákat eredeti céljukra azonban sohasem használták, és mára már a számuk is jócskán megfogyatkozott, nagyon sokat elbontottak. Amik megmaradtak, elhagyatottan állnak az utak mentén, dombokon szerte az országban. Vagy éppen a kertekben, azokat befogták raktárnak, istállónak. Van, amit üzleti célra hasznosítottak, pl. a Keq Marku tetoválószalon Bajzë faluban (fél órányira Shkodra-tól), aminek a tulajdonosa az Egyesült Államokban a börtönben tanulta ki a tetoválást. Két nagy földalatti alagútrendszert pedig megnyitottak múzeumnak (BunkArt1 és BunkArt2). De olyan kisebb alagutakat is ismerünk, ahol kis étterem konyhája funkcionál (pl. Kepi i Rodonit), de olyan katonai alagútban is jártunk már Tirana külvárosában, ahol most üdítőital gyár működik. :)

Forrás: tpz.al

2. Megismerkedni az izo-polifonikus éneklési móddal

A 2005 óta a szellemi világörökség részét képező többszólamú, hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmód – melyben az éneket egy búgó kórus kíséri – egészen az illír időkig vezethető vissza, mely szájhagyomány útján terjedt apáról-fiúra. Albánia szerte, de főleg délen a nyári szezonban sok kulturális eseményen hallhatjuk, de ha szerencsénk van, éttermekben, kávézókban ücsörögve is találkozunk a szomszédos asztalnál üldögélő férfiak többszólamú énekével.

Mi legutóbb 2019-ben a Krrabe-i zenei fesztiválon találkoztunk az Albán Polifonikus Kórussal (a fellépők között és előtte a kávézóban, ahol csak bemelegítettek :) , lásd az alábbi saját videót), akik 2019-ben Magyarországon is bemutatkoztak a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

3. Megcsodálni a különleges motívumokkal díszített legősibb albán viseletet

Az albán népi öltözékek Lord Byron-t is elbűvölték, aki szerint az albánoknak van a legszebb népviseletük a világon. A több, mint 200 fajta népviselet közül a legősibb (kb. 4000 éves múltú) egy női (főleg északi, hegyi) viselet, a „xhubleta” (ejtsd: dzsubleta). A viselet részei a szoknya, ing, mellény, kötény, fejdísz, a harisnya és az ékszerek. A ruhákon található rejtélyes motívumok megfejtése nem könnyű, a krétai-mükénéi kultúra pogány szimbólumai csakúgy megtalálhatók, ahogyan pl. a sas, vagy a kereszt is. Ezek egy teljes népcsoport identitását, a közösség természetét mesélik el, de a közösség tagjainak egyéni történetei is benne vannak. Ahogyan a többi népi viselet, ez is közvetítette/közvetíti viselője társadalmi státuszát, életkorát és életstílusát. Hagyományosan az esküvőn viselt xhubleta készítése a menyasszonyok dolga volt, akik az esküvőjük előtti estére fejezték be. A menyasszonyok versenyeztek is, az a xhubleta, amelyik szobor merevségű volt és megállt a földön, az bizonyult a legjobbnak. Ez egyben a hozomány részét is képezte, melyet a házasság első évében viseltek a fiatalasszonyok, és megőriztek halálukig. A hétköznapi xhubleta-ból melyet templomba járáshoz és egyéb eseményekre viseltek, a nőknek 3-9 darabjuk volt. Az 1970-es évekre a xhubleta viselése eltűnt, mert az 50-es évek előtt abbamaradt a készítésük.

Manapság újra lehet xhubleta-ba öltözött hölgyeket látni különböző folklór rendezvényeken, ahol a lányok a nagymamájuktól örökölt darabot viselik. A két legrégebbi megmaradt albán xhubleta közül az egyik a párizsi Embertani Múzeumban található (Színes Xhubleta a XVIII. sz-ból), a másik, a Vörös Xhubleta pedig Bécsben. És a New York-i Metropolitan Múzeumnak is van egy albán népviseleti gyűjteménye, mely tartalmazza a Kelmendi Xhubleta-t.

Szépségverseny Kelmend-ben
(Forrás: zanimalsise)

4. Felkeresni egy erődített kőtornyot

A „leghíresebb” kulla (így hívják albánul ezeket a tornyokat) Theth faluban található, mely egészen a kommunizmus elérkeztéig betöltötte eredeti funkcióját.

Forrás: thethi-guide_fb

Az ilyen kőtornyokba vonultak azok a férfiak, akiket vérbosszú fenyegetett, mert megszegték a Kanun-t, és ez volt a helyszíne a kibékülésnek is az érintett családok között. A Theth-i kulla a Koçeku család tulajdonában van, a család egyik tagja Sokol látja el az idegenvezető szerepét. Tőle megtudhatjuk a torony részletes történetét, ahogyan az ősi szokásjogokat is alaposan elmagyarázza. És akár még falevéllel fütyülni is megtanulhatunk tőle. :)

5. Elolvasni a Grama-öbölben található ókori feliratokat

Azon túl, hogy a Grama-öböl az egyike a legszebb strandoknak Albániában, a sziklák ókori és későbbi feliratokat őriznek. A feliratok legrégebbike Kr. e. III. sz-ból való, de találunk különféle rajzokat is, melyek hajót, horgonyt, keresztet, pajzsot ábrázolnak. V. János bizánci császár is otthagyta a kéznyomát, amikor franciaországi útja alatt az öbölben talált menedéket. És a kommunizmus idején ott állomásozó katonák is üzentek a sziklafalakon.

Forrás: wikimedia

6. Felkeresni a szerelem ihlette várost

Ahogy Indiában a Taj Mahal-t, Albániában egy egész várost építettek a szerelemnek szentelve. A Gjirokastra közelében található, Kr. e. 295-ben alapított települést Pürrhosz épeiroszi király nevezte el szeretett felesége Antigonea után. A rövid ideig virágzó város (Kr. e. III-II. sz.) fontos politikai, gazdasági és kulturális központ volt, míg Kr. e. 168-ban a rómaiak el nem pusztították. A hely tényleg romantikus, a környező táj gyönyörű. A Drino-folyó völgyében pedig további 15 ókori városközpont romjai találhatók, többek között Hadrianopolis maradványai.

A szerelem városa
(Forrás: balkanweb)

7. Megkóstolni a helyi ízeket

Legyen az burek, vagy olyan albán ételek, mint a fasírt (qofte), cserépedényben készült fogások (tavë dheu), albán lecsó (fërgese), kukurec (bélbe töltött belsőségek sütve), fejleves (paçe), sült húsok, a tenger ajándékai, sült- és párolt zöldségek, sajtok, helyi olajbogyó és olívaolaj, pálinka (raki), borok, nem fogunk csalódni.

8. Élvezni az utak mentén legelésző és az úttesten vonuló állatok látványát

Albánia szerte találkozunk az utak mellett legelésző, utakon áthaladó állatokkal, kecske- vagy birkanyájjal, tehenekkel, szamarakkal. Ez mindig üde színfolt az utazás alatt.

Albán népviseletek

2018.04.11./2 hozzászólás/in érdekességek, szokások /by VPBA

„Az albánoknak van a legelbűvölőbb viseletük a világon.” – írta Lord Byron anyjának címzett levelében 1809-ben, amikor Albániában járt.

Albán népviseletek egy ajándékboltban Tiranában
(Forrás: saját kép)

Az albán népviseletek nagyon sokszínűek és változatosak, több, mint 200 fajta létezik. Kézi munkával készülnek és nagyon kidolgozottak.

Forrás: saját kép

Az öltözékek közötti eltérést az életkor, a nem, az alkalmak (esküvő, temetés stb.), a különböző társadalmi helyzet, foglalkozás, évszakok adják. A színek és díszítések életkor szerint változnak. A kicsik és a fiatalok egyszerű öltözetet viselnek. Azok a lányok, akik eladósorba kerültek, egyszerű, dísz nélküli ruhát viselnek, hajukat kendővel kötik be, és nem hordhatnak pirosat. Az esküvői ruha a legdíszesebb, mind a női, mind a férfi viseletben. A menyasszonyoknak elengedhetetlen a fém díszítés, nem csak az esztétikai megjelenés miatt, de a mágikus funkciója miatt is. A menyasszonyok számára különösen fontos a fej díszítése. Az esküvő után néhány évvel a díszítés mértéke kisebb. A gyászviseleten nem igazán látszik a visszafogottság, a nők viselhetik a legdíszesebb darabokat.

Milot-i menyasszony
(Forrás: rtv21)

Macukull, Mat menyasszony
(Forrás: pinterest)

A kutatások azt mutatják, hogy a népviseletek darabjai nem egykorúak. Vannak ruhadarabok, melyek a középkorból származnak bizánci és keleties hatással, más darabok az ókorból, megint mások pedig az illír időkből eredeztethetők. Az illír kultúrából és a középkorból örökölt elemeknek köszönhetően az albán népviseleteknek történelmi fejlődésük során sikerült megőrizni számos olyan eredeti jellemzőt, amelyek egy olyan etnikai értéket képviselnek, amely megkülönbözteti az albán ruhákat más népek viseletétől.

Nopcsa Ferenc is szívesen viselte az albán népi öltözéket.

Forrás: index

A öltözékek általában az alul viselt ruhadarabról, a szoknyáról vagy nadrágról kapták a nevüket. A felül viselt darabok hasonlóak, főleg a férfiaknál. A nőknél és a férfiaknál is öt-öt fő viseletfajtát különböztetünk meg.

NŐI VISELETEK

A „sávos szoknyás” viselet

Forrás: unejamshqipetar.njekomb.com

Ez a viselet a különleges szoknya részről kapta a nevét, melyet egymás fölé varrt vízszintes keskeny csíkokból készítenek, és gyapjúcsíkokkal varrnak össze. A ruha két széles pánttal a vállon lóg. A XVIII. sz-ig sokszínű volt, ma már az asszonyoké fekete, a lányoké fekete-fehér. Része még a gyöngyökkel és zsinórokkal díszített széles öv. A lábakat hosszú harisnyával vagy bőrnadrággal védik. A vállakra fehér kendőt terítenek. A szoknya alsó része harang alakú, felső részébe olyan szimbólumokat tesznek, mint a kereszt, krétai bikafej vagy a görög labirintusminta. A szimbólumkutatók szerint ez a rejtélyes fekete viselet sok szempontból nagyon érdekes, nem csak a megjelenés, a felépítés, a szövéstechnika, a hímzés, a díszítés tekintetében, hanem egy ősi matriarchális intézményt is szimbolizál. Olyan elemeket tartalmaz, melyek kifejezik az istenhitet, a katolikus kötődést, és kiemelik a hegyi asszonyok szépségét.

Forrás: arberiaonline

Forrás: gazetaexpress

Ez az öltözet teljesen különbözik az összes többitől. Ez a legrégebbi ruhadarab Albániában, de a legrégebbi ruházati típus is a világon. 4000 éves múltra tekint vissza, és nincs még egy ilyen öltözet a világon. Ez hozza az illír civilizáció üzenetét az albán népi kultúrába, amely napjainkban is él. Észak-Albániában az összes hegyvidéken megtalálható, és Montenegróban az albánok lakta részeken is.

Xhubleta része a Drin völgyéből

Xhubleta része a Drin-völgyéből

Hosszú ing és kötény

Ennek az öltözetnek a fő darabja a hosszú ing, hosszú szűk vagy bő ujjakkal. A derékon különböző színű gyapjú övet viselnek, a szoknya felett pedig különböző méretű gyapjú vagy pamut kötényt régiónként eltérő díszítéssel. Nyáron az ing fölé mellényt vesznek, míg télen hosszú ujjú gyapjú kabátot. A hosszúság, a szín és a díszítés a földrajzi helytől és az adott régió fejlettségétől függött, ezért ez a viselet sok helyi sajátosságot tükröz.

Forrás: shqiperia.com

Két kötényes viselet

Ez az öltözék hosszú ingből, mellényből vagy kabátkából és két hosszú kötényből áll, melyből az egyiket elől, a másikat, a rövidebbet hátul hordják. Ezt a változatot Shkodra környéki falvakban viselik. Van olyan változat is, ahol a kötény trapéz alakú, ez főleg Puka és Hasi környékén elterjedt. A kötények általában feketék, barnák vagy meggypirosak.

Forrás: kostume popullore shqipetare-facebook

Bő szoknyás viselet

Forrás: shqiperia.com

Ennek az öltözéknek a fő darabja egyfajta bő szoknya, kis oldalsó díszítéssel. Felül szűk inget hordanak mellénnyel. Zadrima környékén van egyfajta ráncos szoknya, amit csak a test hátsó részén viselnek, általában fekete színű. Néhány Puka környéki faluban a szoknya meggyszínű vagy zöld. Esetleg lila, ami sokkal elegánsabban mutat, hiszen régen ezt a színt nagyon nehéz, és éppen ezért nagyon drága volt előállítani. Kukës környékén különböző színű hosszú nadrággal viselik.

Bő nadrágos viselet

Ennek az öltözetnek a neve a bő fazonú nadrágból ered. Felül a nők rövid inget, mellényt, kabátot viselnek. A lábukon különböző színű gyapjúharisnyát. A fejükre kendőt tesznek, a konty alatt háromszög alakúra megkötve. Valójában ez a viselet csak a XX. században terjedt el, és csak néhány Tirana környéki hegyi faluban, Martanesh-ben, Polis-ban, Berzeshte-ben hordják.

Forrás: shqiperia.com

FÉRFI VISELETEK

Ráncos szoknyás viselet

Ez az öltözék a bő, ráncos szoknyáról kapta a nevét. A lábszáron térdig érő, hosszú gyapjú harisnyát viselnek (néhány változatban combig ér). Felül bő ujjú inget és mellényt vesznek hozzá. A derékon széles gyapjú övet hordanak, felette egy bőrből készült másikat, mely díszített, és a fegyvereket is azon viselik. A fejre fehér sapkát tesznek. A XX. sz-ig Albániában mindenhol viselték, Koszovótól egészen az albánok lakta görög területekeig. Azután már csak dél-albán falusi viselet lett.

Forrás: shqiperia.com

Hosszú inges és kabátos viselet

Forrás: shqiperia.com

Ennek a viseletnek a fő darabja a fehér ing és a hosszú, fehér gyapjú kabát. Nyáron rövid gyapjú kabátkát hordanak. Ezt Mirdita, Mat, Dibër, Malësia e Madhe, Kolonjë, Gjirokaster környékén viselik.

Szűk nadrágos viselet

Itt a szűk, gyapjú nadrág a lényeg, ami általában fehér, ritkábban fekete vagy szürkésbarna. A derék alá ér, gyapjúövvel viselik, mely különböző színekkel van csíkozva. Felül hosszú ujjú inget viselnek, ujjatlan mellényt, és hosszú ujjú kabátkát, mindkettő gyapjúból. Télen még egy fekete mellényt is rávesznek. Ez a gyapjúnadrágos viselet főleg Koszovóban, Észak-Albániában és Dél-Kelet Albániában, egészen Berat környékéig elterjedt.

Forrás: shqiperia.com

Bő nadrágos viselet

Forrás: shqiperia.com

Ennek a viseletnek a neve is a nadrágból ered, mely comb felé bővülő és a bokáig ér, és otthon szőtték pamutból vagy gyapjúból. Széles, meggypiros gyapjú övvel viselik. Felül szűk, hosszú ujjú inget hordanak. Hidegben fölé vesznek még egy gyapjú mellényt. Ez a viselet Közép-Albániában terjedt el, és még néhány faluban Mat és Mirdita környékén.

Térdnadrágos viselet

Más viseletekkel ellentétben erre a nadrágra nagy hatása volt (főleg szabásában) a keleti országokban viselt ugyanilyen ruhadarabnak. A lábszáron térdig érő zoknit viselnek. Felül hosszú ujjú inget gyapjú mellénnyel, melyet a mellkasnál oldalt fognak össze. Hideg évszakokban ujjas kabátot vagy subát, mely a test hátulján lóg. És magas vagy lapos tetejű takija-t. Ezzel a viselettel ritkán találkozunk, főleg Labëria, Mallakastër és Myzeqe környékén elterjedt. A XIX. sz. végétől a térdnadrágot a ráncos szoknyával helyettesítették.

Forrás: pinterest

Öltözékek régió szerint:

Dibra-i viselet
(Forrás: pinimg)

Dumre, Elbasan környéke
(Forrás: 27.al)

Has-i viselet
(Forrás: gazetametro.net)

Gyerekek tiranai viseletben
(Forrás: saját kép)

Malesia e Madhe
(Forrás: pinterest)

Myzeqe-i viselet
(Forrás: pinterest)

Sokszínűség, változatosság és kidolgozottság jellemzi a népviseleteket.

Forrás: pinimg

Forrás: kostume popullore shqipetare-facebook

Forrás: saját kép

A népviseletek elengedhetetlen darabja a lábbeli. A legegyszerűbb cipők egy darab négyzet alakú bőrből készültek, pánttal keresztezve, hátul gyapjú kötőlékkel. A pántok elhelyezkedésétől, és attól függően, hogyan kötötték meg, többfajta cipőt különböztetünk meg, van olyan is, aminek „nyelve” van, és a bojtos változatból is többféle. A legrégebbi régészeti bizonyítékok szerint ezt a lábbelit i.e. V-IV. sz-ban az illírek már hordták, és nagyon tisztán megkülönböztethetők a görögök-rómaiak, majd később a szlávok által viselt típusoktól. Ez a cipő viselet a Görögországban és Olaszországban élő albánok között is elterjedt.

Forrás: pinterest

Forrás: facebook

A hagyományos fehér, karimátlan nemez fejfedő is az öltözék részét képezi. Hasonló kalapot viseltek már az illírek is.

Albán fejfedő a Kruja-i bazárban
(Forrás: saját kép)

Attól függően, hogy hegyi vagy sík vidéken, vagy melyik földrajzi régióban viselik, a kalap különböző formájú és méretű. Az Észak-Albán hegyvidékeken félgömb alakú, míg Kukës környékén kúp alakú. Dél-Albániában magasabb, mint északon, főleg Gjirokastër és Vlora régióiban, kivéve Myzeqe síkvidéki területén. Dél-Albánia néhány régiójában a kalap tetején van egy kis “bóbita”. A kalap egyetlen darab gyapjú filcből készül, és szorosan a fejre simul. Az ottomán éra alatt fez típusú, a tetején egyenes volt, amit főleg a muszlim albánok viseltek.

Forrás: deviant-art

Az albán népviselet tehát nagyon sokszínű, szó szerint és átvitt értelemben is. Ajándékboltokban vagy a Kruja-i bazárban vásárolhatunk egy-egy ruhadarabot, vagy teljes szettet is.