Albánia – a gyógynövények kincsestára

Albániában virágzik a gyógy- és aromanövények termesztése, begyűjtése, felhasználása és kereskedelme.

Az ország növényvilága rendkívül változatos. Albániában kb. ötezer növényfaj található, ami 32%-a Európa összes növényének. Erről már beszélgettem Barina Zoltán botanikussal, (kattints ide), aki a téma nagy szakértője, hiszen lassan 20 éve kutatja és térképezi fel Albánia növényvilágát. Most is az ő segítségét kértem, hogy véleményezze és egészítse ki az általam írtakat.

BZ: Albánia növényvilágának változatossága annak köszönhető, hogy a mediterrán tengerpartoktól a magashegyekig változatos klímájú területek találhatók itt: míg a partok közelében a fagyok is ritkák, az északi hegyvidékeket 5–6 hónapon keresztül vastag hótakaró boríthatja. Igen sokféle alapkőzettel találkozhatunk az országban: a különböző mészkövek és szerpentinek mellett vulkanikus kőzetekből felépülő hegyek, flish alkotta dombok és tengeri sós üledékből keletkezett evaporit is más-más növények számára biztosít kedvező feltételeket.

Az Albániában fellehető gyógy- és aromanövények közül több, mint 400 gyógy- és aromanövény előfordulását ismerjük, melyek közül számos fajt gyűjtenek be és értékesítenek belföldi és külföldi piacra.

Így a gyógy- és aromanövények termesztésének, begyűjtésének, feldolgozásának és kereskedelmének tekintetében nem meglepő az a tény hogy ez a kis ország világviszonylatban a 25 fő gyógy- és aromanövény exportőr között van. A mezőgazdasági termékek közül ezekből a növényekből exportál az ország a második legtöbbet. Érdekes adat, hogy Albánia teljes exportjának kb. 20%-át adja ezen növények értékesítése.

Az is figyelemre méltó, hogy az itt termelt és begyűjtött gyógy- és aromanövények több, mint 95%-át értékesítik külföldre. Elsősorban Németországba – ide kerül az itt begyűjtött és feldolgozott növények 29%-a. És az Egyesült Államokba, az orvosi zsálya háromnegyedét exportálják például oda. Törökország, Olaszország, Franciaország, Svájc is az elsődleges célországok között van. A szomszédos országokba, valamint Magyarországra, de még Ausztráliába és Új-Zélandra is értékesítenek. Ezen kívül Dél-Korea, India, Pakisztán, Sri Lanka, Malajzia, Írország, Marokkó van a listán.

BZ: A Németországba történő export egy része irányul valóban oda, a többit nagykereskedőként továbbadják ötszörös áron, pl. Magyarországra. Van egy magyar gyógyteás cég aki sokáig vásárolt úgy albán gyűjtött gyógyfüveket, hogy mivel közvetlen kapcsolatuk nem volt, német kereskedőn keresztül.

A gyógynövény export országonkénti megoszlása 2016-ban. A legtöbbet Németországba és az Egyesült Államokba értékesítenek.
(Forrás: INSTAT -Albán Statisztikai Hivatal)

Jelenleg 31 albán cég értékesít növényeket külföldre, ami kb. 90.000 embernek ad szezonális, illetve stabil megélhetést. A legnagyobb tételben exportált növények az orvosi zsálya, szurokfű (Origanum vulgare, a növényre inkább ezt használjuk, a fűszerre az oregánót), hegyi pereszlény, levendula.

BZ: Albániában nincs honos levendulafaj, hanem termesztik. Az orvosi zsályát gyűjtik vadon és nagy volumenben termesztik is. A szurokfüvet és a hegyi pereszlényt tudtommal nem termesztik, hanem gyűjtik (mivel nagy mennyiségben előfordul, a termesztése nem éri meg, sokkal drágább).

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint a hegyvidékeken élő családok egyötöde érintett valamilyen szinten a gyógy- és aromanövények termesztésében, begyűjtésében és egyéb hozzájuk kapcsolódó tevékenységekben.

Ami a földrajzi felosztást illeti, Malësi e Madhe, Kukës, Dibër, Elbasan, Berat, Skrapar, Përmet és Gjirokastër régiókban termelik és gyűjtik be a legtöbb növényt. A mezőgazdasági tevékenységet végzők tekintetében az adott területeken lévő gazdálkodók számarányát nézve Malësia e Madhe az a régió, ahol ez az arány a legnagyobb: 62,3%. Ezután következik Kukës 48,6%, Kolonjë 41,4%, majd Librazhd 38,8%.

Shkodra és környéke a zsályatermesztésről ismert, valamint délen Libohova. Gramsh környékén levendulát termesztenek, míg Delvinë az oregánó hazája, a Vlora-folyó vidéke pedig a kakukkfűé. Északon a vörös boróka, közönséges boróka és az áfonya a fő termények. A tropojai áfonya a legkeresettebb itt Albániában és külföldön is.

Ha áfonya, akkor Tropoja
(Forrás: saját kép. Készült: Pazari i Ri, Tirana)

A piacon vörös- és fekete áfonya is kapható
(Forrás: saját kép)

BZ: A közönséges borókát nagy tömegben gyűjtik az Ostrovica hegységben is (Skrapar). A tropojai fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), kis részben hamvas áfonya (Vaccinium uliginosum). Ezt gyümölcsként láttam fogyasztani. A Gash régióban, Tropoja fölött a hármashatár környékén vannak nagy áfonyások, egészen Ceremig.

Áfonyagyűjtő fésű és áfonya Cerem fölött az Albán-Alpokban.
(Forrás: Barina Zoltán, 2012. augusztus)

Még megemlíteném a szalmagyopárokat (Helichrysum spp.): az olasz szalmagyopárt pl. Shkodra–Koplik környékén termesztik, aromája a curry-re emlékeztet, ezért curryfűnek is nevezik. A hegyvidéken vadon is előfordul egy másik szalmagyopár faj (Helichrysum stoechas), ezt szintén gyűjtik és szárítva is megvásárolható (egyszer vettem Tiranában egy zacskóval, abból 6-8 másik növényfaj magját tudtuk kimutatni, azaz elég szennyezett volt 😊 )
Szintén láttunk gyűjteni kankalinokat, ebből egyaránt gyűjtik a tavaszi kankalint (Primula veris) és a sugárkankalint (Primula elatior).

A Gjallica-n gyűjtött tavaszi és sugárkankalinok
(Forrás: Barina Zoltán, 2010. május)

Nyírfalevelet így gyűjtenek, szárítanak, jellegzetes illata van.

Nyírfalevél szárítása Novosej Shishtavec mellett
(Forrás: Barina Zoltán, 2012. augusztus)

Gyűjtenek pl. mezei katángot is. Idén kaptam két készletből is mintát, mert a német cég katángként importálta és adta tovább, majd valamiért bevizsgálták és azt mondták, hogy a mérgező mérges saláta (Lactuca virosa). Valóban katángok voltak, csak kora tavasszal gyűjtötték be a tőlevélrózsáikat. Ez azért probléma, mert gyógynövényként a virágos hajtása forgalmazható (tehát a gyűjtő ismerte a fajt, de talán nem mondták neki, hogy melyik része kell – egyébként ebben is találtam 6 másik fajt, elég szemetes volt). Nálunk van gyógyszerkönyv, az adja meg a sztenderdeket, hogy melyik növénynek melyik része és milyen tisztaságban kerülhet forgalomba. Próbáltam utánaérdeklődni, de Albániában nincs ilyen. Amiről még tudok, hogy füzike és zsurló is került hozzánk Albániából. Ezekre készül is egy útmutató, mert a mezei zsurló gyógynövény, a nagyon hasonló mocsári zsurló pedig mérgező. A füzikék közül a kisvirágú füzikét tartják nyilván gyógynövényként, a többi hatóanyag tartalma nem ismert.

Az organikus és bio minősítés a 90-es évek közepén jelent meg Albániában a gyógy- és aromanövények iránti megnövekedett kereslet következtében. Néhány itteni exportőr rendelkezik az EU és az USA szabványainak megfelelő minősítéssel.

Albániában a vidéki emberek mindennapi életének része a vadon élő gyógy- és fűszernövények gyűjtése és felhasználása. „Fűben-fában orvosság”, tartja a magyar mondás, és nincs ez másképpen itt Albániában sem. Ha egy albánnal beszélgetsz, és szóba kerül, hogy ilyen-olyan bajod van, biztosan fog javasolni valamilyen növényt, amiből teát vagy borogatást kell készíteni. A babérlevél (melyet női névként is használnak: Dafina), a menta, citromfű, hárs, csalán stb. fogyasztása a mindennapi élet része. És ne feledkezzünk el a hegyi teáról (çaj mali), ami itt olyan, mint Magyarországon a kamilla volt. A háztartásokban állandó szereplő, és a legtöbb kávézóban, étteremben megtaláljuk az itallapon. Ez a növény számos jótékony hatással rendelkezik, ráadásul nagyon finom is. Itt írtam róla: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2014/11/06/caj-mali-a-balkani-hegyek-csodaszere/

Hegyi tea és vörös oregánó egy bolt polcán
(Forrás: saját kép)

Az utak mentén látjuk az árusokat, akik mézet, olívaolajat és különféle növényeket árulnak. Náluk is vásárolhatunk hegyi teát, és egyéb gyógy- és fűszernövényeket is.

Út menti árus a Llogara-hágón 2011-ben
(Forrás: saját kép)

BZ: Ehhez két jópofa sztori: egyszer a Llogara alatt Palase mellett vettem egy üveg mézet pollenekkel foglalkozó kollégámnak arra számítva, hogy a gyepek virággazdagsága miatt sokféle faj pollenje lesz kimutatható a mézben. Hát semmi nem volt benne, kristálycukorból készült 😊 pedig tényleg vannak ott kaptárak, de gondolom, a turistának jó volt ez is.

A másik, hogy egy barátom „rendelt” egyszer mali çajt, hogy vigyek neki. Elég sűrű volt a programunk, nem volt idő és alkalom szedni, ezért 100 lekért vettem egy csomagot neki Tepelenától délre az Uji i Ftohtë mellett, ott mindig árulnak. Utána mesélte, hogy milyen érdekes füstös íze volt a teának amin csodálkoztam. Aztán rájöttem, hogy ugyanott pörkölték a kukoricát is egész nap, így a teafű is átvette a füstszagot.

Tepelene mellett Ujë i Ftohtë-nál az árus munkáját egy cuki kecske is segíti
(Forrás: saját kép, 2019)

A piacokon és a boltok polcain is találkozunk a növények szárított formájával, és természetesen a teás dobozokban is szálas vagy filteres kiszerelésben.

Hegyi tea különböző formában egy mezőgazdasági vásáron Tiranában 2012-ben
(Forrás: saját kép)

A legtöbb gyógynövény alkalmazható fűszernövényként is. Az albán gasztronómiában előszeretettel használják az oregánót, bazsalikomot, hegyi pereszlényt, rozmaringot, babérlevelet.

Fűszerek egy áruházban
(Forrás: saját kép)

A hagymával sem bánnak csínján, számos fajta vöröshagyma és póréhagyma kapható, és az éttermekben sokszor a nyers fokhagymát kiteszik a rendelt étel mellé. És most már néhány éve lehet kapni mákot is.

Mák, azaz albánul “pipacsmag”
(Forrás: saját kép)

A bektashi muszlimok (akiknek Tiranában található a világközpontjuk) egyik legnagyobb ünnepén Nevruz-napján 12 növényből készítik a bureket. Kerül bele pipacs, spenót, póréhagyma, zöldhagyma, káposzta, sóska, fokhagyma, kapor, csalán, petrezselyem, menta és szőrös disznóparéj.

A burek hozzávalói Nevruz-napján
(Forrás: saját kép)

Házi burek
(Forrás: saját kép)

Ha Albániában jártok, kóstoljátok meg a finom teákat, és vásároljatok szárított növényeket. Szuvenírnak is megfelelő, és ha otthon fogyasztjátok, felidézi az itt eltöltött napok hangulatát.

Albán sajtkalauz

Ahogyan Gombóc Artúr viszonyul a csokoládéhoz, azaz nagyon szereti: “a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét …”, a sajtok rajongói is hasonlóképpen éreznek e tejtermék iránt. Legyen az mascarpone, mozzarella, camembert, pálpusztai, edami, gouda, ementáli, trappista, cheddar, parmezán, parenyica vagy gorgonzola. Netán feta.

“Kenyér mellé sajtot is tégy!” – tartja a régi magyar mondás.

Az albánok sajtokhoz való viszonya is nagyon közeli, azaz mindig van az asztalon az étkezések alkalmával sajt, sokszor még akkor is, ha csak iszogatnak. Ebből a tejtermékből ők évi 11,5 kg-ot esznek, ami a világelső dánokhoz képest, akik évi 28 kg sajtot fogyasztanak még feleannyi sincs.

Sajt mindig van az asztalon
(Forrás: saját kép)

Házias étteremben természetesen a sajt is házi
(Forrás: saját kép)

A magyar piacon a trappista sajt dominál, a sajtfogyasztás 70%-át teszi ki ez a sajtfajta, bár a sajtkínálat Magyarországon is sokszínű.

A SoleMizo termékei, köztük trappista sajtok is a Tiranai Nemzetközi vásáron
(Forrás: saját kép)

Albániában is sokféle import sajtot lehet kapni, de itt leginkább fehérsajtot és kaskaval sajtot (ezt a szót használják itt minden sárga sajtra) készítenek, fogyasztanak. Az egyéb sajtoknak nincs hagyománya, így pl. a penészes és füstölt sajtokat inkább csak az ínyencek és mi külföldiek vásároljuk.

Az albán sajttörténelem megemlíti, hogy a ’30-as években az albán sajtok minősége vetekedett a svájci sajtokéval, az áruk viszont jóval kedvezőbb volt. Így ezekben az időkben az albán sajtokat exportálták az Egyesült Államokba és Nagy Britanniába. A túrót (gjizë) főleg Egyiptomba vitték, a vajat pedig a görögök és a törökök vették.

Ma az Albániában előállított tej kb. 30%-ából gyártanak sajtot. A legkedveltebb sajt a feta, melyet tehén (lope)-, birka (dele)- és kecsketejből (dhie) is készítenek. Nyersen, sütve és grillezett formában is fogyasztják.

Kecskék Dél-Albániában
(Forrás: saját kép)

A névvel kapcsolatban a görögök indítványozták az EU-ban 2011-ben, hogy a feta megnevezést csak ők használhassák, hiszen ezt a fajta sajtot ott gyártják. Dánia ellenezte Görögország kérését, mivel ők is gyártanak feta sajtot. Az ügy bíróság elé került, és Görögország nyert, ami jól mutatja e sajt kereskedelmének fontosságát.

A feta fontos összetevője a salátáknak, melyből itt nagyon sokat fogyasztanak
(Forrás: saját kép)

A legjobb albán sajtok a délen gyártottak, azaz a Gjirokastra és Saranda környéki legelőkön, ezen belül is a Muzina-hágón táplálkozó juhok és kecskék tejéből készülnek. A legenda szerint a çam pásztorok voltak azok, akik az Albánia és Görögország közötti legeltetések alkalmával elhozták a szomszédos országból a fehér és a kaskaval sajt készítésének hagyományát. A büszke Gjirokastra-iak persze cáfolják ezt, szerintük ők készítettek először sajtot, és a görögök tőlük tanulták el, mert először velük kereskedtek. :)

Fehér kecskesajt
(Forrás: Gjirofarm)

A jó sajt titka a jó legelő, a tiszta víz és levegő. A Dél-Albániában készült sajt a száraz hegyek illatát idézi, és mivel ott (főleg a Muzina-hágón) 1 m2-en 25 különféle növény található, ezért ízvilága különleges. Nekünk is van egy albán barátunk, aki kitűnő sajtokat készít délen. Butrinti és Saranda márkanéven árulja birka- és kecsketejből készült fehér sajtjait. Családja már 300 éve foglalkozik sajtkészítéssel. De Korça környékén is remek sajtokat gyártanak.

Kisüzemi birka fehérsajt. A gyártó jó barátunk.
(Forrás: saját kép)

A fennsíkokon vagy az alacsonyabb részeken pl. Lushnja környékén inkább tehéntejből készülnek a sajtok.

Tehénsajt Lushnja-ból
(Forrás: Lufra facebook)

Albániában kb. 350 kisüzem található. A kistermelők termékei általában az adott régióban kaphatók.

Kistermelő egy mezőgazdasági vásáron Tiranában
(Forrás: saját kép)

A nagy tejüzemek –  Erzeni, Lufra, Mireli, Gjirofarm, Klegen – sajtkínálatában megtalálhatók a feta és a kaskaval sajtok is. Az ő termékeikkel országszerte találkozunk a nagyobb áruházakban.

Az Erzeni Amanter sajtját 15 hónapig érlelik
(Forrás: Erzeni)

A nagy tejüzemek készítenek ízesített és füstölt sajtokat is.

Áfonyás sajt
(Forrás: Klegen)

A Mireli termékei. Az üzem Kavaja-ban található
Forrás: Mireli facebook

De hogy ne csak a délen készült sajtokat dicsőítsük, tavaly szeptemberben Olaszországban a kézműves sajtok versenyén egy albán sajt a 3. helyet szerezte meg, melyet Észak-Albániában gyártanak. A Mishavinë egy különleges fehérsajt, melyet tehén-, birka- és kecsketej keverékéből készítenek (a gyártótól függ, milyen arányban használja a tejeket). A nyájak szabadon legelnek Kelmend régió két kis falujának közelében a montenegrói határ mellett 1200 m magasan. Ezt a sajtot kizárólag a nyári hónapokban állítják elő egy egészen különleges technikával: a túrót nagyobb darabokra vágják, szövetbe csomagolják, hogy kifolyjon a savó. Tíz napig szárítják a szabadban a napon. Majd kézzel darabokra törik és alul lyukas faedényekbe teszik, hogy a maradék savó is eltávozzon. Az edény tetejét vastag, olvasztott vajréteggel szigetelik. Két hónapos érlelés után a mishavina fogyasztásra kész, egy enyhén sárgás árnyalatú fehérsajt lesz belőle, melynek állaga sűrű és vajas ízű. Ez a sajt fontos élelmiszer volt a Kelmend régióban élőknek a téli hideg hónapok átvészelésére, sertéshús és savanyított káposzta mellé fogyasztották, és persze szilvapálinkával kísérték. :)

A Mishavine sajt
(Forrás: mia.al)

Ha Albániában jártok, és szeretitek a sajtokat, mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi termékeket.

Albánia, ahol a Mikulás az újév öregje

Albánia speciális történelmi helyzetéből kifolyólag a karácsonyt sokáig nem ünnepelték. A kommunista rezsimek szerte Kelet-Európában felszámolták a karácsony ünneplését, így „karácsonyi” energiáját sok család az újév ünneplésére összpontosította. Így volt ez Albániában is, ahol ráadásul nem csak névlegesen, hanem 1967-ben törvényileg is betiltották a vallásokat, így az ország a világ egyetlen hivatalosan is ateista állama lett. Az egyházi vezetőket is szigorúan megbüntették, üldözték, sokukat kivégezték. Egy az állami levéltárban őrzött dokumentum szerint az utolsó karácsonyi jókívánság 1966-ból származik, melyben az Albán Ortodox Egyház vezetője boldog karácsonyt kíván az albán katolikus egyházfőnek.

Az utolsó karácsonyi üdvözlet 1966-ból
(Forrás: gazetatema)

A legfontosabb nap december 31, azaz a szilveszter volt. Az emberek ajándékot adtak gyermekeiknek, tele voltak az üzletek olyan élelmiszerekkel, amelyeket év közben nem lehetett megvásárolni. Általában otthon ünnepelték a szilveszter éjszakáját, majd január első napjaiban felkeresték rokonaikat vagy szomszédaikat boldog újévet kívánva. Így napközben kétszer is láthatták egymást, délelőtt az egyik fél a rokonok vagy szomszédok házába látogatott, ők pedig délután viszonozták a vizitet. Olyan volt, mint egy nagy verseny, ki tud több süteményt, italt, friss és szárított gyümölcsöt kínálni. :-)

Újévi képeslap 1970-ből
(Forrás: botasot)

Ma, amikor mindenki szabadon felvállalhatja a hitét – sőt, itt Albániában példaértékű toleranciában és egyetértésben él a négy itt gyakorolt vallás – az ünnepekhez kapcsolódó szokások is élnek. Ennek egyik legszebb bizonyítéka, hogy Shkodra-ban minden évben fényfüzérrel szokták összekötni a nagymecset minaretjét és a katolikus templom tornyát.

A közterületeken, bevásárlóközpontokban, üzletekben már december elejétől találkozunk a karácsonyi díszítésekkel.

Karácsonyi díszítés a City Park bevásárlóközpontban 2011-ben
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

Tiranai díszek 2016-ban
(Forrás: saját kép)

Tiranában a főtéren karácsonyfát állítanak, és a nagyobb városokban is. Az alábbi képeken az is látszik, hogyan változott a Szkander bég tér (Tirana főtere) az évek során.

2011
(Forrás: saját kép)

2015
(Forrás: saját kép)

2016
(Forrás: saját kép)

2017
(Forrás: saját kép)

2018
(Forrás: saját kép)

2021
(Forrás: saját kép)

Karácsonyi vásárokat is tartanak.

Karácsonyi vásár Tiranában a Szkander bég téren
(Forrás: saját kép)

A forralt bor itt is téli ital
(Forrás: saját kép)

Karácsonyi vásár a Teréz anya téren (Forrás: saját kép)

Az ország vallási megoszlásának tekintetében minden család saját belső meggyőződése szerint ünnepel. Albánia kb. 70%-ban muszlim hitűnek vallott lakossága is állít „karácsonyfát” már december elején, itt ezt újévi fának hívják. Az ajándékozás is újévkor történik, a Mikulás pedig az „újév öregje” (Babagjyshi i Vitit të Ri, Njeriu i vjetër i Vitit të Ri vagy Plaku i Vitit të Ri).

Mikulás 2015-ben
(Forrás: saját kép)

Néhány éve megjelent a csokimikulás is a boltokban
(Forrás: saját kép)

Egyébként a hóembert is az öreg szóval fejezik ki (plak prej dëbore). Havat a mediterrán részen ritkán látni, de Albánia területének kb. 70-75 százaléka hegyvidék, így ott télen gyakran van hó. A magasabb részeken már sokszor kora ősszel leesik, és egészen nyár elejéig megmarad. A mediterrán részen élők annyira nem ismerik a hóember építés csínyját-bínját, hogy a szomszéd gyerekeknek például a mi kisfiunk mutatta meg a görgetéses módszert. Az alábbi képen is látszik, hogy ők a tapasztásos módszerrel próbálkoznak. :D

Hóember építés a Dajti-hegyen
(Forrás: saját kép)

Az ortodox (kb. 20%) és katolikus (kb. 10%) lakosság is a saját szokásai szerint ünnepli a karácsonyt. December 25. hivatalos ünnepnap és egyben munkaszüneti nap Albániában. Karácsony szentestéjén a katolikus hívek éjféli misén vesznek részt, az ortodoxok másnap a kora reggeli órákban tartják a szentmisét. A karácsonyi vacsora általában húsmentes, halból, zöldségekből és babból álló ételek kerülnek az asztalra. Baklavát is felszolgálnak. Egyes családok ilyenkor ajándékoznak is.

Betlehemi jászol a Szt. Pál katedrálisban 2011-ben
(Forrás: saját kép)

Betlehem ugyanott 2015-ben
(Forrás: saját kép)

A szilveszter ma is elsősorban az étkezésről szól. A vacsorára való készülődés már egy héttel előtte elkezdődik. Az újév előtti héten a családok alaposan kitakarítják otthonaikat, ezzel is készülve az ünnepre, mert úgy tartják, ha mindent megtesznek, akkor az újesztendő csak jót hozhat. A hagyományos étel a sült pulyka, ezt itt frissen vágott állatból készítik. Vidéken sokan maguknak nevelnek pulykát szilveszterre, illetve lehet vásárolni előre leadott rendelés alapján a gazdáktól. Mi is így szoktunk venni.

Pulykákat hízlalnak egy gazdaságban szilveszterre
(Forrás: saját kép)

A borjú-, bárány-, kecske- vagy sertéshús sem hiányzik az asztalról.

Forrás: saját kép

Itt is vannak különbségek régiók szerint, Gjirokastraban pl. a húsos pite vagy a különböző káposztafélék is helyet kapnak a szilveszteri menüben. Tengerparti területeken vagy tóparti városokban, mint például Pogradec a hal a megrakott asztal királya. De készítenek különböző előételeket is, pl. blinit (orosz palacsinta), sült tökből és padlizsánból tekercset, töltött tojást, és különböző salátákat, orosz salátát mindenképp. A desszertek közül a baklava nem hiányozhat, de különféle krémes sütemények is terítékre kerülnek. Fontos, hogy akkor is tele legyen az asztal, ha kicsi a család. A legtöbb étel biztosan elfogy.

Házi baklava
(Forrás: saját kép)

És a szerencse burek is elengedhetetlen: az újévi burek-be pénzt sütnek, és aki megtalálja, annak szerencsét hoz.

Az újév ünneplése itt is hangos. Régebben szinte minden sarkon tűzijátékot, petárdát árultak, az utóbbi években ezt itt is betiltották.

Forrás: saját kép

Ez azonban nem szegi kedvét az albánoknak, megoldják, hogy mindenkinek legyen elegendő durrogtatni valója, így még a mi falunkban is csak ki kell mennünk éjfélkor a teraszra, és ezt látjuk.

 

Az albánok úgy tartják, fontos, hogy ki lép először a házba újévkor. Ha egy kisfiú, akkor az újév szerencsés lesz. Ha a jobb lábával teszi ezt, akkor különösen jó lesz az újesztendő. :-)

 

A szupergyümölcs titkai –  a gránátalma

A gránátalma az egyik legrégebbi gyümölcs, amivel az ember eddig találkozott. Már az ókori Egyiptomban, Görögországban és Rómában is termesztették.

Őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia, de mára már Európa Földközi-tenger környéki területein és Dél-Amerika melegebb vidékein is elterjedt.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

A gránátalma megjelenik a zsidó és keresztény történelemben is. A zsidók úgy tartják, pontosan 613 magja van, és ez a szám megegyezik a Tóra parancsaival, ezért mindenkinek muszáj ennie belőle újévkor. Sok tudós szerint az Édenkertben Éva valójában nem hagyományos almafáról, hanem gránátalmafáról szakított gyümölcsöt. A muszlimok szent könyvében a Koran-ban is többször említésre kerül.

Boticelli Madonna és gránátalma képének részlete
(Forrás: wikimedia)

A görög mitológiában is fontos szerepet tölt be. Cipruson úgy tartották, hogy Aphrodité ültette az első gránátalmabokrokat. Perszephonénak azért kellett visszatérnie az Alvilágba Hadészhoz, mert kiderült, hogy evett egy szem Alvilágban termett gránátalmát. Rodosz szigete nagy valószínűséggel az ott ma is dúsan tenyésző gránátalma virágáról kapta az ógörög nyelven rózsát jelentő nevét.

A buddhizmusban a gránátalma a három áldott gyümölcs egyike az őszibarack és a citrom mellett.

Az ősi Perzsiában a piros gyümölcs a legyőzhetetlenséget szimbolizálta, és mivel a férgek nem támadják, így a tisztaság szimbóluma is.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

A szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe is.

Héja és gyümölcsének leve hosszú évszázadok óta szőnyegek, fonalak színezőanyaga, de gyümölcsének alapos átfőzésével fekete színű tinta is előállítható.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

A gránátalma számos jótékony hatással rendelkezik, ezért szupergyümölcsként emlegetik. Többek között lassítja az öregedést és erősíti az immunrendszert, háromféle igen erős antioxidánst tartalmaz, melyek az átlagnál jelentősen gyorsabban szívódnak fel. Védi a májat és a vesét. Segít a daganatos betegségek elleni küzdelemben, kutatások szerint például egereken képes megakadályozni a bőrrák kialakulását, de védőhatását fejti ki többek közt prosztatarák esetén is. A szív- és érrendszert is védi. Segíti az egészséges bélműködést, gyorsítja a sebgyógyulást. Csonterősítő. Antibakteriális és vírusellenes hatással bír. Segít csökkenteni a vércukorszintet. Sikerrel alkalmazható depresszió, hangulatváltozások esetén, klimaxos panaszoknál.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

Külsőleg is „csodaszernek” számít. Magjának olaja nagyon jó választás a száraz, érett arcbőrre, mert minden hatóanyaga elősegíti a bőr regenerálódását, fokozza a bőr rugalmasságát, a kollagén termelés természetes ösztönzésével ránctalanít, és a vízmegtartó képességével hidratál. A gyulladt bőr állapotát rövid időn belül javítani tudja. Revitalizálja a száraz, fakó hajat, semlegesíti a túlzott zsírosodást és a korpásodást.

Forrás: pinterest

Az izgalmas ízű és dekoratív külsejű gyümölcs Albániában is népszerű. Nemcsak a kertekben, hanem az utak mentén is találkozunk vele. Nyár elején virágzik, narancsos-vöröses virágai nagyon szépek.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

Forrás: saját kép (a kertünkből)

Itt Albániában fesztiválokat is rendeznek a tiszteletére. Néhány napja például Lezha-ban népszerűsítették.

Gránátalma Fesztivál Lezha
(Forrás: atsh)

És természetesen, ha nem is sokan – hiszen a gyümölcs tisztítása nagyon aprólékos munka -, de főznek belőle az albánok pálinkát is. Az alábbi képek egy ismerősünk kamrájában készültek, aki minden évben családjával együtt nekirugaszkodik a feladatnak. :)

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyasételek, valamint gyümölcssaláták készítése során. Fagylaltok, likőrök, lekvárok, sűrítmények, valamint bor és ecet is készíthető belőle.

Lezha-tól 17 km-re Fishtë faluban található a Mrizi i Zanave biogazdaság és étterem. Az étlapon található ételek és italok alapanyagát a helyi kistermelőktől és gazdáktól szerzik be. A település egykori börtönéből átalakított kisüzemben dolgozzák fel azokat, többek között a gránátalmát is.

Azt csak zárójelben írom a bejegyzés végére, hogy albánul a gránátalma: shegë, ejtsd: seg. :)

Forrás: kantinaepijeveskrapar

A nyolckarú szabadulóművész, aki mégis gyakran a tányérunkon végzi

A polippal általában a tányérunkon találkozunk, ha szeretjük a tengeri herkentyűket. A polip azon túl, hogy finom, számos érdekes tulajdonsággal rendelkezik, így bátran nevezhetjük az állatvilág egyik legkülönlegesebb csoportjának.

A Földközi-tengerben, így Albániában is leggyakrabban a közönséges polippal (octopus vulgaris) találkozunk. A közönséges polip azonban csak nevében közönséges, a név a gyakoriságra, nem az egyszerűségre utal. A polipok ugyanis rendkívül intelligens és találékony élőlények, ahogy az alábbiak is mutatják.

Közönséges polip
(Forrás: wikipedia)

A polipoknak 3 szívük van. A központi szív pumpálja a vért a testben, a másik kettő segítő funkciót lát el, átpumpálják az oxigénben szegényt vért a kopoltyúkon, majd a gázcserét követően az immár oxigénben gazdag testnedvet eljuttatják a központi szívhez.

A polipoknak „királyi vérük” van, kék vér. Ez annak köszönhető, hogy a szervezetükben magas a réztartalom, ellentétben az emberével, akinek vas van a vérében.

Fejükben és testükben 500 millió idegsejt található, kb. annyi, mint a kutyák agyában. Idegrendszerük kevésbé központosított, amikor nem kell összehangolni a karok mozgását, a karok önállóan is tudnak dönteni egyszerű helyzetekben. Pl. amikor hozzáér valami az egyik karhoz, az elhúzódik vagy éppen rátapad az adott helyzetnek megfelelően.

Képesek érzékelni az infrahangot. A normál hangokat is hallják, annak ellenére, hogy nincs fülük.

Bizonyos fajok veszély esetén képesek ledobni a csápjukat, mint a gyík a farkát. A leszakadt végtag 3 napon belül elkezd visszanőni.

Az óriáspolip (ami a Csendes-óceánban él) minden egyes szívókorongja közel 16 kilogrammot tud felemelni, de ugyanezen korongokkal a polip ízeket is érez.

Óriáspolip
(Forrás: scuba diver life)

Kopoltyúval lélegeznek, de hosszabb ideig képesek víz nélkül is meglenni.

Nagyon eszesek, bizonyított, hogy képesek tervezni, „érvelni”. Felismernek képeket, egyéb objektumokat, amiket már egyszer láttak.

Képesek megkülönböztetni a geometriai formákat.

Szelídíthetők, megszokják az embert, aki foglalkozik velük.

Mérgük is van, de az európai fajoknál veszélytelen. A Csendes- és az Indiai-óceánban élő mindössze 12-20 cm-es kékgyűrűs polip azonban a Föld leghalálosabb állatai közé tartozik. Egyetlen állat mérge akár 26 felnőtt embert képes megölni.

Forrás: wikimedia

Képesek álmodni. Egy új kutatás kimutatta, hogy aktív alvás közben a nyolckarú polipok bőrének színe és textúrája dinamikusan változik, izmaik összerándulnak, elernyednek, csukott szemük körbe-körbe mozog. A csendes alvás állapotában ezzel szemben az állatok mozdulatlanok, fakó színűek, és pupilláik résnyire szűkülnek.

A fejlábúak vagy lábasfejűek törzsébe tartozó polipok a legpuhatestűbb puhatestűek. Szeretnek szűk helyekre besurranni, hogy ott védelmet találjanak, és mivel nincs csontjuk, könnyen hajtogatják magukat a legextrémebb alakzatokba. Az egyetlen keményebb részük az állkapocs, ha ez befér valahová, akkor maga a polip is. Ez a képességük teszi őket kivételesen ügyes szabadulóművészekké, számos videót láthatunk arról, hogyan szökött meg egy-egy polip az akváriumból, a hajóról, vagy épp a befőttesüvegből. Egyik akváriumból a másikba is képesek átmászni, ha azok nincsenek rendesen lezárva. Az alábbi videó tipikus példája annak, mikor egy rákhalász fémketreccel rákot akar fogni és a polip közbeszól. A végeredmény pedig sem rák, sem polip, csak a rákpáncél és egy bosszús halász. :)

Régen agyagkorsóval halászták őket, manapság már egyik felén ledugózott átlagos műanyag csatornacső darabokkal is. A csövek szájára kötelet kötnek, a csöveket lesúlyozva leengedik a tenger aljzatára, a kötél fölső végére pedig bóját kötnek, ami lehet pl. műanyagflakon vagy éppen műanyag kanna. Mivel a polip ezt ideális menedéknek találja, sokszor belebújik, főleg ha csalétket is elhelyeznek benne. Egy idő után a halászok felhúzzák a kötélen a csöveket. Ezt gyorsan kell csinálni fentebb részletezett szabaduló képességük miatt.

A szárazföldről minden körülmények között megtalálják a vízhez vezető utat, még ha nem is látják azt. Átmásznak falakon, egyéb akadályokon, volt olyan eset, hogy a lefolyón keresztül jutott vissza egy egyed a tengerbe. Mindig megtalálják a legrövidebb utat a lakhelyükhöz.

Ha akváriumban tartjuk őket, szórakoztatást igényelnek, különben depresszióssá válhatnak. Ennek egyik módja, hogy az ételt olyan eszközben kínáljuk nekik, aminek kinyitásához gondolkodni szükséges, pl. egy lazán lezárt befőttesüvegben.

A polipok a tenger kaméleonjai. Remekül változtatják a színüket, fényvisszaverő képességüket és átlátszóságukat az adott helyzetnek megfelelően, hiszen bőrüket háromféle speciális bőrsejt borítja. Tudnak fehérré változni, amikor félnek, vagy éppen vörössé, amikor mérgesek. A párzásnak is külön színjelei vannak. Sok fajuk tintát is termel, amit kizárólag figyelemelterelésre használnak. Ez rossz ízű a ragadozóknak és szaglásukat is megzavarja.

Forrás: Getty Images Hungary

Nem élnek tovább 5 évnél, de bizonyos fajoknál a hím polip elpusztul a párzás pillanatában, míg a nőstény abban a pillanatban, amikor az utódok kikelnek.

Itt Albániában számos haléttermet találunk, ahol polipot is rendelhetünk különféle elkészítési módok szerint. Vannak országok, ahol szívesen fogyasztják frissen is, azaz élő állapotában, ahogyan például a tengeri sünt is. A polipot jól elkészíteni nem is olyan egyszerű, mert könnyen úgy járhatunk, mint a főtt kukoricával, rágós, kemény lesz.

Egy halétterem kínálata Tiranában (olasz feliratokkal)
(Forrás: saját kép)

A polipot leggyakrabban grillezve vagy salátának elkészítve kínálják az albán éttermekben.

Grillezett polip
(Forrás: saját kép)

Polipsaláta
(Forrás: saját kép)

Vagy tenger gyümölcsei tavë dheu formájában.

Forrás: saját kép

A tengerparton sok étteremben kínálnak halakat és tengeri herkentyűket. Turistaszezonban frissen juthatunk hozzá ezekhez az ételekhez, jobb helyeken egy tálcán jégen kihozzák az aznapi kínálatot nyersen, és onnan választhatunk.

Polip nevű étterem Durres-ben a tengerparton 2009-ben
(Forrás: saját kép)

Itt a mi falunkban is van egy a polipról elnevezett étterem (Restorant Oktapodi). A tulajdonos Görögországban tanulta a szakácsmesterséget, specialistája a tengeri állatok elkészítésének. Nála mindig garantáltan tökéletesen elkészített polipot kapunk. Minden nap frissen hozzák az alapanyagot, így Tiranából sokan járnak ki ide ebédelni, vacsorázni. Külön érdekesség, hogy idős édesapja kiválóan beszél magyarul, mert az ’50-es években Magyarországon tanult.

Polippal a tengerpart közelében is találkozhatunk. Idén januárban Durrës-ben például egy egészen nagy példányt fogott egy helyi lakos 50 m-re a parttól. Hűtőtáskába tette, majd egy akváriumba. A cikkben látható képen a polip fehér színű, ami azt jelenti, hogy fél. Hallottunk azonban rosszindulatú polipról is, ami egyelőre rejtély a tudósok számára is. Tengerbiológusok rögzítettek egy felvételt a Vörös-tengerben, ahol egy polip a körülötte békésen úszkáló halakat üti. És arra is volt példa, hogy a sekély vízben sétáló fürdőzőket csapkodott meg. A polipok egyébként békés állatok, nem kell tőlük tartani. :)

 

Megy a gőzös, megy a gőzös… – Albániában

Hogy Albánia milyen gyorsan változik, azt többek között az albán vasút helyzetéből is lemérhetjük. Szándékosan nem a fejlődik szót írtam, ami általában jellemző Albániára, mivel a vasút esetében ez nem lenne helytálló, hiszen az utóbbi évtizedekben az albán vasútra a visszafejlődés és leépülés szavak a legtalálóbbak.

Albánia földrajzi és településszerkezeti sajátosságait szem előtt tartva nem a vonat az, ami a legmegfelelőbb tömegközlekedési eszköz egy ilyen speciális földrajzi adottságokkal rendelkező országban, legalábbis a területének jó részén. Mégis létezik vasúti közlekedés, bár mai formájában inkább csak a kalandturizmus kedvelőinek ajánlott.

Közlekedő vonat 2019-ben
(Forrás: saját kép)

Az első albán vasútvonalak keskeny nyomtávú bányavasutak és katonai vasútvonalak voltak, melyeket magán vállalatok, az Osztrák-Magyar Monarchia majd később az olasz megszállók építettek. Ez a szállítható, könnyen fektethető és felbontható pálya Paul Decauville francia mérnök nevéhez fűződik, aki a keskeny nyomközű (400 mm és 1000 mm közötti) vasút úttörője volt. Az albán vasút története 1916-17-ben indult, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia egy ilyen 650 mm-es keskeny nyomtávú Decauville-vasútvonalat épített, mely Shkodra-ból indult Lezha, Vorë településeken át Tiranáig.

A keskeny nyomtávú vasút Shkodra-nál
(Forrás: njekomb.org)

Vorë-nál elágazott Durrës-Kavajë-Rrogozhinë-Elbasan felé, végállomása pedig Librazhd volt.

A keskeny nyomtávú vasút a Durres-i kikötőben
(Forrás: bulevardionline)

Rrogozhine-nál átkelt a Shkumbin-folyón és Lushnje-Fier érintésével Levan állomáson ért véget, egészen a Vjosa-folyónál. Lushnje-nél még volt egy ág tovább Berat-ig. Az egész vonal 400 km hosszú volt, kis gőzmozdonyok húzták a vagonokat. Az Osztrák-Magyar Monarchia kivonulásakor a síneket felszedték és Ausztriába szállították. 1945-ben még építettek egy 50 km-es keskeny nyomtávú szakaszt délen, hogy Selenicë és Mavrovë bányáiból bitument szállítsanak a Vlora-i kikötőbe.

A standard 1435 mm síntávolságú (Stephenson) vasút építése 1940. április 28-án kezdődött Kavaja-ban. Úgy gondolták, egy év alatt megépítik a Durrës-Elbasan-Labinot vonalat. De a háború további alakulása, az olaszok veresége az olasz-görög háborúban, valamint az antifasiszta ellenállás kialakulása Albániában megszakította a projektet.

A nagy albán vasútépítés 14 fázisának első szakasza 1947-ben indult, akkor épült meg ugyanis a Durrës-Peqin 42.6 km-es vonal. Ezt Enver Hoxha szorgalmazta, mert Albánia akkoriban az egyetlen európai ország volt, amely nem rendelkezett vasúthálózattal.

Az albán vasutat “önkéntesek” építették. A statisztikák szerint 400.000 ember dolgozott a vasút építésén, köztük 170.000 nő!

Albán önkéntes fiatalok az első vasút építésénél 1947. május 1-jén
(Forrás: t669.org)

Ezt követte a Durrës-Tirana 38 km-es vonal, mely 1949-ben lett kész, és hét állomása volt. A munkálatok 1948. április 11-én kezdődtek, és bolgár, valamint jugoszláv fiatal kommunista önkéntesek is részt vettek benne.

Enver Hoxha és más magas rangú államférfiak a Durres-Tirana vonal átadásán
(Forrás: t669.org)

A MÁVAG által 1915-ben épített gőzmozdony. Az I. Világháború után Romániába került, 1951-ben hozták Albániába, 1960-ban állt szolgálatba.
(Forrás: wikipedia)

Ezt további vonalak követték. Ahogyan változott a politikai barátság, a jugoszláv segítség után szovjet mérnökök, majd a kínaiak közreműködésével épült az albán vasút. Az Elbasan-Prrenjas vasútvonal, mely az első volt a hegyi szakaszok között, 1974-ban készült el.

A Librazd-Prrenjas 28 km-es szakasz, 4 állomással és 13 vasúti alagúttal
(Forrás: t669.org)

A legdélebbi település, ahová vonat járt Vlora volt, a Fier-Vlora vonal 1985-ben készült el Enver Hoxha halálának évében. Ekkor az albán vasúthálózat hossza 677 km volt.

Vonatozás a ’80-as években
(Forrás: t669.org)

1989-ben még elkezdték építeni a Milot-Rrëshen-Klos szakaszt, de ez csak 75%-ban készült el.

Az albán vasúthálózat (Forrás: t669.org)

A nemzetközi vasúti teherszállítás 1986-ban indult Montenegróba. A teherforgalom központja a  Durrës-i kikötő, a személy-pályaudvar is a kikötő közelében található.

Durres, vasútállomás
(Forrás: wikimapia)

A rendszerváltásig Albániában a vonat volt a fő közlekedési eszköz, mivel a kommunizmus alatt nem lehetett személyautó magántulajdonban. Így a személyszállítás 60%-a vonattal történt. 1991 után viszont a vasút hanyatlani kezdett, mivel elkezdtek bejönni az autók külföldről, és a főutakat is elkezdték felújítani.

Az albán államvasutak 2000-ben kft-vé (sh.p.k.) alakult.

Albánia vasúthálózata nagyon elmaradott, minden fő- és mellékvonal egyvágányú és villamosítatlan. A hivatalos maximális sebesség 80 km/h, de ez csak tájékoztató jellegű, kb. fele ilyen sebességgel vagy még lassabban haladnak a vonatok. :)

Az albán vasút honlapján található vasúti térkép, 2011-es állapot szerint
(Forrás: hsh.com.al)

Jelenleg minden szerelvényt a csehszlovák gyártmányú T-669 sorszámú dízel-elektromos mozdonyok vontatnak, melyből 61 darab van. Más országokban ezeket inkább tolatási feladatokra használták. :)

T669-es mozdonyok a Shkozet-i depóban 2018-ban
(Forrás: hsh_facebook)

Kavaja, 2021
(Forrás: hsh_facebook)

A személyvagonok Olaszországból, Németországból és Ausztriából vásárolt selejtezett darabok, mely meg is látszik rajtuk. A 2000-es évekig kínai szerelvények is használatban voltak.

Kínai másodosztályú szerelvény
(Forrás: wikipedia)

2012-ben megszüntették az Elbasan-Pogradec vonalon a személyszállítást, mely a legszebb szakasza az albán vasútnak.

Pogradec
(Forrás: world of railways)

Elbasan-Prrenjas 1974-ben és 2011-ben
(Forrás: hsh_facebook)

A tiranai vasútállomás állapotát ebben az évben, azaz 2012-ben alábbi saját képek szemléltetik.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Láthatjuk az akkori menetrendet és jegyárakat.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

Menetrend a nyári szezonra 2012-ben
(Forrás: saját kép)

Az állomás mellett természetesen egy nagy piac is működött.

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A tiranai vasúti pályaudvart teljesen elbontották, helyén ma a Bulevardi i Ri széles út fut, egy mozdony maradt emlékeztetőül. Így Tirana lett Európa egyetlen fővárosa, melynek nincs vasúti összeköttetése a külvilággal.

Ennyi maradt a tiranai vasútállomásból mementónak
(Forrás: saját kép)

2015-ben a Durrës-Tirana vonal néhány állomását felújították, és pár szerelvény is piros-fehér festést kapott a zöld-fehér helyett.

Felújított vonat a Durres-i vasútállomáson
(Forrás: wikiwand)

Az utóbbi években vannak törekvések a vasút fejlesztésére. 2017 óta van tervben a Tirana-Durrës vonal felújítása, ennek projektje már folyamatban van, beleértve Rinas, azaz a Nemzetközi Repülőtér bevonását is a hálózatba. És szó van a Lin-Kërçova (Kicsevo) vasútvonal építéséről is, mely Albániát összekötné Észak-Macedóniával. Valamint már nagyon régen, 2009-ben felmerült Sali Berisha egykori miniszterelnök részéről az ötlet, hogy Milot-Prizren vagy Vau i Dejës-Gjakovë vasútvonalat is építenek, így Albániának lenne vasúti összeköttetése Koszovóval. Ez a mostani kormánynál is napirenden van. És megállapodás született a  Pogradec-Kristallopigi 130 km hosszú vasútvonalról is, mely egészen a görögországi Kastoria Repülőtérig tartana.

Manapság vonatok csak a Durrës-Kashar, valamint Durrës-Elbasan vonalon közlekednek.

Vasúti menetrend a nyári szezonra 2021-ben
(Forrás: facebook)

Jelenlegi menetrend
(Forrás: hsh_facebook)

Az albán vasút mostani helyzetét leginkább az szemlélteti, hogy sok albán nem is tudja, hogy jelenleg is létezik vasúti közlekedés az országban. :)

Ahogyan a vicc is:

– Nálunk Franciaországban olyan gyors a vonat, hogy amikor pofon akartam ütni az állomásfőnököt, a következő állomás főnökét találtam el. – mondja egy utazó a másiknak.

– Az semmi! Nálunk olyan ritkán és lassan járnak a vonatok, hogy amikor az ismerősöm öngyilkossági szándékkal a sínekre feküdt, ott halt meg éhen.

Albán kalauznők
(Forrás: acp.al)

 

Hogyan légy okos turista, avagy hogyan ne csalódj, ha Albániába jössz

 

Albánia?

– Úristen! Albánia???

– Csakis oda!

Körülbelül ez az a két véglet, ami az országgal kapcsolatban felmerül, ha valaki a sasok földjére gondol, mint nyaralási helyszín.

Egy tudatos nyaraló, aki szeretné is kicsit megismerni az országot, ahol eltölt majd néhány napot, hetet általában előre olvas, tájékozódik, hová is készül, így kap egy előzetes képet, mire számítson. Vannak azonban, akiknek sem idejük, sem energiájuk nincs tájékozódni arról, hová készülnek, és a csak „hallottam a szomszédtól, hogy tök jó volt” kijelentésre alapozva gyorsan lefoglalnak egy szállást ott, ahol a szomszéd is nyaralt, abban az országban ahol még nem jártak.

Elsősorban nekik íródott ez a kis összefoglaló, hogy semmiképp se legyen csalódás az itt eltöltött idő.

Nem mondtad, hogy ilyen kaotikus a közlekedés!

Albániában a rendszerváltásig mindössze 600 darab személyautó volt az országban, autó magántulajdonban nem lehetett. Így az albánok közlekedési „kultúrája” jóval később alakult ki, mint a többi európai országban. Ehhez jön még a Balkánra és Dél-Európa más országaira is jellemző kevésbé szabálykövető mentalitás, ami az albánoknál még inkább kicsúcsosodik, így a közlekedést az először ide érkező káosznak élheti meg.

Javaslat: ne féljünk, próbáljuk fölvenni az itteni ritmust. Ne lepődjünk meg ha szokatlan közlekedési helyzetekbe kerülünk, az albánok figyelnek egymásra (külföldiekre meg főleg!), a dudálás nem a türelmetlenség jele, hanem a „vigyázat, jövök” jelzése. Sok rendőr van az utakon, a turistákat általában nem büntetik, hanem segítik.

Forrás: saját kép

Nem mondtad, hogy ilyen szemetes!

Albánia történelméből kifolyólag a szemétkérdés egy sarkalatos pont. A kommunizmus évei alatt szigorúan büntették a szemetelést, Albánia egy nagyon tiszta ország volt. Majd a rendszerváltás után egyrészt egy ideig szünetelt az állami szemétszállítás, másrészt pedig a szabadság kifejezésének egyik eszköze lett a szemét eldobása. Akit bővebben érdekel a téma, itt részletesen leírtuk: https://hellomagyarok.hu/listak/albania-a-szabad-szemetelestol-a-kornyezettudatossag-fele

Megjegyzés: Albánia az utóbbi években rengeteget tisztult. Amikor mi először jártunk itt 2005-ben még a fák tetején is színes, az akkor használatos kék nejlonzacskók lógtak. Ez ma már nem így van, de a zsúfolt, turistás helyeken még sokszor nem tudják a kellő intenzitással elszállítani a szemetet, így a konténerek környékén felgyülemlett szemét zavaró.

Nem mondtad, hogy ennyire ellentmondásos!

Albánia az ellentétek országa. A csilli-villi luxus szálloda közelében simán találunk putrira emlékeztető épületeket. A gyors és kezdetben szabályozatlan fejlődés eredménye ez az összevissza állapot, valamint annak, hogy ebben az országban nagyjából eredeti kárpótlás volt, így mindenki hozzávetőleg visszakapta a kommunizmus alatt eltulajdonított földjét és a tengerparton nem mindenki tud lépést tartani azzal az iszonyatos mértékű fejlődéssel, ami az utóbbi évtizedekben bekövetkezett. És ugyanez a végletesség jellemző az utakon például a járművek és a szállítási módszerek tekintetében is.

Forrás: saját kép

Nem mondtad, hogy még a bankkártyát sem fogadják el!

Albániában elsősorban a készpénzes fizetés a jellemző. Bankkártyával való fizetés a nagyobb szállodákban, bevásárlóközpontokban, éttermekben, benzinkutakon elfogadott, de ne várjuk a Nyugat-Európában vagy akár Magyarországon megszokott kártya elfogadási gyakoriságot. Sok bankautomata van a nagyobb városokban pénzfelvételre, vagy a készpénzben ide hozott EUR-t, CHF-et, USD-t stb. korrekten váltják a pénzváltók. A legtöbb itteni bank automatája komissziót számol fel, ez alól jelenleg két kivétel van: a Credins és az Alpha Bank.

Nem mondtad, hogy ne igyam meg a csapvizet!

Albániában egyre több helyen elérhető a tisztított ivóvíz, de mint minden országban, más a baktérium kultúra, így akinek érzékenyebb a gyomra, könnyen hasmenést kaphat. Érdemes ezért inkább forrás- vagy palackozott ásványvizet fogyasztani. Minden boltban széles kínálat található ezekből különböző kiszerelésekben.

Ásványvízből még 1.6 literes kiszerelést is találunk
(Forrás: saját kép)

Nem mondtad, hogy ilyen drága a telefonálás!

Albánia nem tagja az Európai Uniónak, ezért a külföldi szolgáltatók roaming díjai magasak. Szinte minden szálloda és nagyobb étterem ingyenesen biztosít wi-fi-t, így az internet alapú kommunikációs csatornák gond nélkül működnek. Ha valaki mégis telefonálni szeretne, és/vagy mobil internetet is igénybe venne, a három itteni mobilszolgáltató (Vodafone, One és ALBtelecom) különböző csomagokat kínál erre. Mindháromnak van turista csomagja (két, illetve három hetes időtartamra), így elég az itt tartózkodáshoz alkalmazkodva ezek valamelyikét választani. A SIM kártya vásárlásához útlevél/személyi igazolvány, használatához pedig kártyafüggetlen készülék szükséges.

Nem mondtad, hogy összevissza rázzák a fejüket!

Albánia Bulgárián kívül az egyetlen európai ország, ahol az igen-nem kifejezése, azaz a fejbólintás/fejrázás fordítva történik. További zavaró tényező, hogy néhányan próbálnak a külföldiek szokásainak megfelelően bólogatni, és ebből lesz igazi kavarodás. :) Legegyszerűbb merev fejtartással a Yes/No kérdésekkel kérdezni, azt mindenki érti itt is.

Megtévesztő lehet továbbá, hogy sokszor még a régi Lek-nek megfelelő értéket írják a termékre, azaz ha egy kiló paradicsom 50 Lek, lehet, hogy 500 Lek lesz kiírva a piaci árusnál.

Nem mondtad, hogy nincs rántott hús és töltött káposzta!

Vegyük alapul, hogy minden népnek sajátos konyhája és étkezési szokásai vannak, és ha külföldön nyaralunk, általában azért tesszük, mert valami másra, eltérőre vágyunk, mint az otthon megszokott. Így van ez az ételek terén is, próbáljuk ki bátran az itteni ételeket, biztosan lesz köztük ami kevésbé ízlik, és találunk olyat is, ami örök szerelem lesz. Itt egy kis ízelítő az albán ételekből és az étkezési szokásokról: https://hellomagyarok.hu/gasztro/gasztro-kalandok-a-balkan-sziveben-a-baranyfejtol-a-reszeges-alban-szamarig

Autentikus albán ételek
(Forrás: saját kép)

 

Végezetül ne felejtsük el azt sem, hogy minden országnak sajátos kultúrája, népének pedig egyedi gondolkodásmódja is van. Albániával kapcsolatban ez fokozottan igaz. A Taken (Elrabolva) című film sokat ártott az ország hírének, és leegyszerűsítette az albánokkal kapcsolatos, a mai napig élő negatív sztereotípiákat, miszerint minden albán bűnöző. Ezért az alábbi promóciós videóban Liam Neeson-t, a film főszereplőjét invitálják Albániába, hogy fedezze fel az ország szépségeit, vendégszerető népét, és legyen elrabolva a szíve e kedves ország által. :) A videó végén pedig a filmben a főgonoszt alakító albán színész foglalja össze az albán vendégszeretetet, mely szerint egy albán háza elsősorban Istené, másodsorban a vendégé, és csak harmadsorban a gazdájáé. Ezt alapul véve tekintsünk Albániára, és emelkedjünk felül az esetleges furcsaságokon, hiányosságokon, ami egy nyaralás alkalmával érhet bennünket.

 

 

Olvasd el ezeket a bejegyzéseket is, hogy még többet tudj meg Albániáról, és hogy ne érjenek meglepetések:

10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Újabb 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Íme még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Van még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Akad még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Ha pedig bármiben segíthetünk, a honlapon megadott elérhetőségek bármelyikén megtalálsz minket!

Albánia legkisebb vára: Petrela

A tiranai lakosok gyakran látogatnak el hétvégente Petrelë faluba. A település azon túl, hogy nagyon hangulatos, Albánia egyik legfontosabb történelmi építményével rendelkezik.

A faluba jó minőségű, de kanyargós aszfaltúton juthatunk fel
(Forrás: saját kép)

Petrelë vára azért is különleges, mert háromszög alakú, ilyen formájú erődítmény nem sok van. Porto Palermo-nál Ali Pasha Tepelena vára ilyen még, de az nagyobb. Petrelë vára a legkisebb Albániában, kerülete nem haladja meg a 100 m-t. Egy sziklára (petra) épült, innen kapta a nevét. A III-IV. sz-ban kezdték építeni, és már akkor fontos szerepet töltött be, a Via Egnatia ókori úton a Durrës-Tirana-Elbasan utakat őrizte.

Forrás: saját kép

A VI. sz-ban Justinianus császár újjáépítette, majd a XI. sz-ban újra fontos szerepet töltött be a normannok és bizánciak közötti harcok idején. A XIV. sz. elején az erődítmény a Topia család tulajdonában volt, majd a XV. sz-ban ismét nagy jelentősége lett az ottománok elleni ellenállás egyik központjaként, ekkorra nyerte el mai formáját. Ez a vár is része volt a korabeli kommunikációs láncnak, amikor az erődítmények tűzjelekkel üzentek egymásnak. Akkor Szkander bég nővére Mamica volt Petrelë úrnője.

Petrele vára az utakat őrizte, a várat pedig Mamica
(Forrás: saját kép)

 

Forrás: saját kép

A tengerszint felett kb. 400 m-rel található háromszög alakú várnak két kerek torony épült két sarkára, a harmadik nem készült el a sziklafal meredeksége miatt.

A sziklára épült vár, tőle balra pedig a falu iskolája. A kép egy mezőgazdasági kiállításon készült 2011-ben.
(Forrás: saját kép)

A várba gyalogosan juthatunk fel egy szűk, kövekből kirakott részben lépcsős középkori úton. A faluig fel tudunk menni járművel, majd a faluközpontból rövid sétával a várkapuig jutunk, onnan pár perces gyaloglással érünk a fellegvár épületéhez. Ingyenesen bemehetünk, a belépőjegy ára egy kávé vagy üdítő a várban működő étteremben. :) Általában 11.00 körül nyit, késő estig nyitva tart.

A bejárat (Forrás: saját kép)

Leülhetünk a “kerthelyiségben”, hogy élvezzük a remek kilátást.

Forrás: saját kép

A látvány gyönyörű, az egész környéket belátni: az alattunk kanyargó Erzen-folyót, a környező ősi olajfaültetvényeket és Tiranát is. Tiszta időben pedig akár a tengert is kémlelhetjük.

Alattunk az Erzen-folyó kanyarog, a háttérben az albán főváros (Forrás: saját kép)

 

Forrás: saját kép

De érdemes belül is körülnézni, mert a berendezési tárgyak részben a középkort idézik.

Forrás: Barina Zoltán

Az étterembe szamár vagy öszvér segítségével viszik fel a szükséges dolgokat.

Forrás: saját kép

 

Petrelë mellett található egy másik, sokkal öregebb vár maradványa is. Persqopi (más néven Brysak), egy ősi illír település része volt.

Forrás: saját kép

Az egykori város maradványai a legnagyobb megmaradt ókori falmaradvány Albániában: 60 m hosszú és 7 m magas. A falak kötőanyag nélkül épültek, a köveket csak egymásra helyezték. A város virágkorát i. e. 2500-2200 előtt élte. Ez a hely volt Glaukiasz illír király székhelye, az uralkodó itt bújtatta Pürrhosz-t Epirus későbbi királyát 2 és 12 éves kora között, mert a makedónok meg akarták ölni. A makedónok 200 talentumot ajánlottak az uralkodónak a gyermek átadásáért, de ő visszautasította. Állítólag Glaukiasz sírja is a falakon belül található. A város a rómaiak benyomulása után elesett, és a III-IV. sz-ban Petrelë várának építésekor teljesen elvesztette jelentőségét. Egyes történészek szerint itt született Nagy Sándor.

Persqopi falai
(Forrás: visit-tirana)

A romok közelében találunk egy másik nagy sírhelyet is, melyet 2018-ra tettek turisták számára is látogathatóvá.

Forrás: Barina Zoltán

Forrás: Barina Zoltán

Petrelë közigazgatásilag Mullet-hez tartozik. A zóna központja Mullet, itt élt Szulejman Pasha Mulleti, akinek nevéhez fűződik Tirana megalapítása a XVII. sz-ban. Az ő leszármazottja volt Molla Bey Petrela, aki a tiranai Et’hem Bey mecset építését kezdte, amit aztán fia Etëhem Bey fejezett be, így a mecset róla kapta a nevét.

Mullet-hez fűződik egy régi legenda. A XVII. sz-ban történt szomorú eseményre a Menyasszony sírja/türbéje emlékeztet. A legenda szerint két ellenséges család összetalálkozott a falu határában, és halálra lőtték egymást. Egy aznap házasodott fiatalasszony és a családja is éppen arra járt és a tűzvonalba került, a fiatalasszonyt eltalálta egy golyó és meghalt. Azon a helyen építették a türbét az incidens emlékére.

Forrás: saját kép


A másik változat szerint két nászmenet találkozott össze egy szűk ösvénynél. Egyik sem akart utat adni a másiknak (a nászmenetnek mindig elsőbbsége volt akkoriban, ez részben a mai napig is érvényes az itteni szokások szerint). Ez volt a probléma, hogy éppen két lakodalmas menet jött szembe egymással, a makacsság erőszakot szült, lövöldözés tört ki. Mindkét menyasszony meghalt, és egymás mellé temették őket. Évekkel később ennek emlékére emelték ezt a türbét.

Forrás: saját kép

Számunkra a zóna azért különleges, mert itt élünk. Petrelë várára pedig épp rálátunk a teraszunkról.

Forrás: saját kép

 

 

Gliko, a különleges albán befőtt

 

 

Ha Albániában járunk, nem csak az élelmiszer üzletek, de az szuvenír boltok polcain is találkozunk ezzel az befőtt különlegességgel. Ha kóstolóba vinnénk ajándékot, a gliko jó választás.

 

Forrás: gliko permeti_fb

 

A gliko meghatározó helyi specialitása Përmet városnak és környékének, az a régió a hazája ennek a különleges befőtt-féleségnek. A helyiek úgy nevezik: Përmet királynője, és az ott termett gyümölcsökből és zöldségekből készítik.

Gyakorlatilag bármilyen gyümölcsből főzhetjük. Itt Albániában a vadfüge, mandarin, narancs, cseresznye, vadszilva, sárgabarack, birsalma és dinnye a leggyakoribb alapanyag. De készítenek eperből, somból, vadalmából, egresből, de padlizsánból, tökből, paradicsomból, zöld dióból, szőlőből, narancs- és citromhéjból és gesztenyéből is.

 

Forrás: saját kép

 

A zöld dió a gliko királya. Míg a friss gyümölcsökből, zöldségekből aznap vagy másnap elkészül a befőtt, a diónak 25 nap szükséges, hogy eltűnjön a kesernyés íze.

Forrás: gliko permeti_fb

 

 

A receptek tekintetében ahány ház annyi szokás, és ez az elnevezésre is igaz, Berat környékén a gliko az liko. :)
A munka a gyümölcsök gondos szelektálásával kezdődik. Az átválogatott, hibátlan gyümölcsöket hideg citromos vízben áztatjuk. Van olyan recept, amely 1-2 óra áztatási időt ír, és olyan is, ami egy egész éjszakát. Hozzáadjuk a cukrot (1 kg gyümölcshöz általában 1 kg cukrot), majd szabad tűzön rézedényben főzzük 1 órán át (hagyományosan így készítik, de természetesen a konyhában a tűzhelyen is készíthetjük normál edényben). Közben adunk hozzá citromlevet, hogy a gyümölcs megőrizze élénk színét. Amikor elkészült, kihűtjük és üvegekbe töltjük. A legtöbb gyümölcsből, zöldségből így készül a gliko.

Ha eperből készítjük, rétegezzük a jól megmosott, szárától megtisztított epret a cukorral (egy réteg eper, egy réteg cukor, amíg el nem fogy), és hagyjuk állni 6 órán vagy egy éjszakán át. Majd fenti módon az eperlében főzzük meg, plusz víz hozzáadása nem szükséges. 1 kg eperhez 1 kg cukor és 1 citrom leve szükséges. A citromlevet a végén tegyük hozzá, mielőtt levesszük a tűzről.

A vadfügéből készült gliko-hoz nem adunk citromot, míg a többi gyümölcshöz igen. (Bár láttam olyan receptet is, ami egy fél citrom levét írja.)

Egészséges, sérülésmentes, közepes méretű gyümölcsöket válogatunk. Eltávolítjuk a szárat, megmossuk, és 5-6 percig forraljuk, hogy eltávozzon a kesernyés íz (a vadfüge kesernyés). Utána hideg vízbe tesszük és 1 napig benne hagyjuk. Leszűrjük, megmérjük és feltesszük főni. 1 kg gyümölcshöz 1.7 kg cukrot és 1.5 liter vizet adunk, és sűrűre főzzük. Hozzáadjuk a “fűszert”, mely lehet vadrózsa vagy rózsamuskátli (geránium) levele. Levesszük a tűzről és kihűtjük, majd befőttes üvegekbe rakjuk.

 

Fügebefőtt
(Forrás: agroweb)

 

Szőlőből is készíthetünk gliko-t.
5 kg szőlő
900 gr cukor
negyed teáskanál vanília vagy rózsamuskátli levél
1 l víz
1 citrom leve
10 dkg pörkölt mandula

Mossuk meg a szőlőszemeket. Egy edénybe tegyük a vizet és a cukrot és forraljuk fel. Tegyük hozzá a vaníliát vagy muskátli levelet, és főzzük 5 percig. Távolítsuk el a muskátli leveleket és tegyük bele a szőlőt. Csökkentsük a tüzet, és távolítsuk el a habot. Főzzük egy óráig, amíg aranyszínű lesz (ez fehér szőlőre vonatkozik). A végén adjuk hozzá a citromlevet, és egy perc múlva vegyük le a tűzről. Adjuk hozzá a mandulát, keverjük el, és töltsük üvegekbe.
Készíthetjük úgy is, hogy 1 éjszakán át a szőlőt a cukros vízben áztatjuk, és másnap újra felfőzzük.

 

A citromhéj gliko 500 gr citromhéjból, 450 gr cukorból, 100 ml vízből, 100 ml narancsléből, 10 ml citromléből és 1 rúd fahéjból készül.

 

A citrusfélék a mediterrán térségben télen érnek.
(Forrás: saját kép)

 

Ezt nem csak desszertként fogyaszthatjuk, de díszítésnek is kitűnő.

 

Citromhéjból készült gliko
(Forrás: agroweb)

 

A helyi hagyományok szerint régen esküvőkön először a zöld dióból készül gliko-t kínálták, majd azután következtek a többi gyümölcsből készültek. A cseresznye gliko-t haláleseteknél szervírozták. Egy edényben kitették a gliko-t és két pohárban kanalakat. Az egyik pohárban a tiszta kanalak voltak, a másik, vízzel töltött pohárba pedig az elhasznált kanalak kerültek.

 

Forrás: youtube

 

A különbség a sima befőtt (komposto) és a gliko között, hogy a gliko-t hidegen tesszük az üvegbe, valamint a leve (szirupja) sokkal sűrűbb, mint egy átlagos befőtté.

 

 

Albán babonák, babonás albánok

Magyarországon bizonyára sok ember megfogja a ruhagombját, ha kéményseprőt lát, vagy visszafordul, ha egy fekete macska keresztezi az útját. Nem kell ahhoz nagyon babonásnak lenni, hogy ezeket a rejtett cselekedeteket végezzük, ha szerencsét kívánunk vagy éppen szeretnénk elkerülni a rosszat.

Vannak olyan babonák, melyek a világ több táján is felbukkannak, ilyen a fent említett balszerencsét jelentő fekete macska, a szerencsét hozó négylevelű lóhere vagy lópatkó, a viszkető tenyér, a balszerencsét jelentő törött tükör, vagy hogy létra alatt ne menjünk át.

Vannak azonban egy adott népre jellemző, csak ott „érvényes” hiedelmek. Az albánok például nagyon babonásak, és ennek jelei nyilvánosan is tapasztalhatók. Itt az a mondás járja, hogy az albánok annyira babonásak, hogy aki nem babonás, az is az. :)

Aki járt már itt, bizonyára látott az épülő házakon lógó plüssfigurát, esetleg fokhagymafüzért. Ezeket az ártó szellemek ellen rakják ki. Amíg épül a ház, a nyílászárók helyén beköltözhet a rossz szellem, ezt hivatott elűzni régebben a szalmabábu, manapság a plüssállat, nagyobb építkezéseken esetleg egy építőmunkás figurája is. :) Erről már itt is írtam: https://alfa-kontakt.info/albaniablog/2016/04/18/ujabb-10-dolog-amit-nem-tudtal-albaniarol/

Forrás: saját kép

Vagy a kémények tetején a fém forgó, amely szintén az ártó szellem nyakát fogja elvágni, ha az az elkészült ház egyetlen nyílásán a kéménylyukon próbálna behatolni (egyébként a szellőzést segíti).

Forrás: saját kép

Nem látható, de szintén babonából az épülő ház alapozásánál beleteszik valamilyen állat (birka, kecske) koponyáját vagy a vérét a betonba, ez szerintük megvédi a házat és lakóit az irigység ellen.

 

És még számos albán hiedelem létezik a jó elősegítése és a rossz elkerülése céljából:

 

Kézmosás után ne rázzuk meg a kezünket, mert megjelennek a szemölcsök.

Ha evés közben kanalat vagy helyet cserélünk, a jövőben partnert is fogunk váltani.

Ha véletlenül kiöntöd a kávédat, pénzt fogsz kapni.

Forrás: saját kép

 

Kedden ne mossuk, mert az rosszat hoz. (A keddet egyébként is balszerencsés napnak tartják.)

Ha lepke repül a házba, az egy ember lelke. Ne bántsuk!

Ha valaki evés közben talál minket, azt jelenti, az anyósod/apósod nagyon szeret/szeretni fog.

Ha a gyerek fejét kanállal ütöd, kicsi marad.

Ha a táskádat a földre teszed, a pénz kifolyik a kezeid közül.

Ha barna pókot látsz, jó híreket fogsz kapni, ha feketét, akkor rosszakat.

Ne nyírjuk a körmeinket éjszaka, és ne nyírjuk a kéz- és lábkörmünket egy időben. Ha így teszünk, valaki meghal a lakodalmunk napján, vagy egyszerre lesz lakodalom és haláleset a családban.

Ha megeszed a birka/kecske nyelvét, jobban fogsz tudni albánul. :)

Sült birkafej, természetesen a nyelvével. Albániában kedvelt étel.
(Forrás: saját kép)

 

Ha négykézláb mászol otthon (pl. valami elgurult a szekrény alá), rokon érkezik.

 

És a végére egy olyan babona, melyet tényleg nagyon betartanak: éjszaka nem mennek a veteményeskertbe vagy bármilyen termőföldre (azaz nem burkolt útfelületre), mert attól tartanak, hogy ha rálépnek a földre, megbolygatják a holtak lelkét.

 

Babonák ide vagy oda, de ha ma péntek 13-án mégis találkoznánk egy fekete macskával ne nézzünk a szemébe! Inkább töltsünk ki egy lottószelvényt, és játsszuk meg az 1, 3, 13-as számokat. :)

 

Az alábbi videóban a busz előtt áthaladó fekete macska Tiranában 2018-ban nem hozott szerencsétlenséget az FK Partizani albán focicsapatnak. 2-1-re nyertek ugyanis a KF Tirana ellen. :)