Albánia, ahol a Mikulás az újév öregje

Albánia speciális történelmi helyzetéből kifolyólag a karácsonyt sokáig nem ünnepelték. A kommunista rezsimek szerte Kelet-Európában felszámolták a karácsony ünneplését, így „karácsonyi” energiáját sok család az újév ünneplésére összpontosította. Így volt ez Albániában is, ahol ráadásul nem csak névlegesen, hanem 1967-ben törvényileg is betiltották a vallásokat, így az ország a világ egyetlen hivatalosan is ateista állama lett. Az egyházi vezetőket is szigorúan megbüntették, üldözték, sokukat kivégezték. Egy az állami levéltárban őrzött dokumentum szerint az utolsó karácsonyi jókívánság 1966-ból származik, melyben az Albán Ortodox Egyház vezetője boldog karácsonyt kíván az albán katolikus egyházfőnek.

Az utolsó karácsonyi üdvözlet 1966-ból
(Forrás: gazetatema)

A legfontosabb nap december 31, azaz a szilveszter volt. Az emberek ajándékot adtak gyermekeiknek, tele voltak az üzletek olyan élelmiszerekkel, amelyeket év közben nem lehetett megvásárolni. Általában otthon ünnepelték a szilveszter éjszakáját, majd január első napjaiban felkeresték rokonaikat vagy szomszédaikat boldog újévet kívánva. Így napközben kétszer is láthatták egymást, délelőtt az egyik fél a rokonok vagy szomszédok házába látogatott, ők pedig délután viszonozták a vizitet. Olyan volt, mint egy nagy verseny, ki tud több süteményt, italt, friss és szárított gyümölcsöt kínálni. :-)

Újévi képeslap 1970-ből
(Forrás: botasot)

Ma, amikor mindenki szabadon felvállalhatja a hitét – sőt, itt Albániában példaértékű toleranciában és egyetértésben él a négy itt gyakorolt vallás – az ünnepekhez kapcsolódó szokások is élnek. Ennek egyik legszebb bizonyítéka, hogy Shkodra-ban minden évben fényfüzérrel szokták összekötni a nagymecset minaretjét és a katolikus templom tornyát.

A közterületeken, bevásárlóközpontokban, üzletekben már december elejétől találkozunk a karácsonyi díszítésekkel.

Karácsonyi díszítés a City Park bevásárlóközpontban 2011-ben
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

Tiranai díszek 2016-ban
(Forrás: saját kép)

Tiranában a főtéren karácsonyfát állítanak, és a nagyobb városokban is. Az alábbi képeken az is látszik, hogyan változott a Szkander bég tér (Tirana főtere) az évek során.

2011
(Forrás: saját kép)

2015
(Forrás: saját kép)

2016
(Forrás: saját kép)

2017
(Forrás: saját kép)

2018
(Forrás: saját kép)

2021
(Forrás: saját kép)

Karácsonyi vásárokat is tartanak.

Karácsonyi vásár Tiranában a Szkander bég téren
(Forrás: saját kép)

A forralt bor itt is téli ital
(Forrás: saját kép)

Karácsonyi vásár a Teréz anya téren (Forrás: saját kép)

Az ország vallási megoszlásának tekintetében minden család saját belső meggyőződése szerint ünnepel. Albánia kb. 70%-ban muszlim hitűnek vallott lakossága is állít „karácsonyfát” már december elején, itt ezt újévi fának hívják. Az ajándékozás is újévkor történik, a Mikulás pedig az „újév öregje” (Babagjyshi i Vitit të Ri, Njeriu i vjetër i Vitit të Ri vagy Plaku i Vitit të Ri).

Mikulás 2015-ben
(Forrás: saját kép)

Néhány éve megjelent a csokimikulás is a boltokban
(Forrás: saját kép)

Egyébként a hóembert is az öreg szóval fejezik ki (plak prej dëbore). Havat a mediterrán részen ritkán látni, de Albánia területének kb. 70-75 százaléka hegyvidék, így ott télen gyakran van hó. A magasabb részeken már sokszor kora ősszel leesik, és egészen nyár elejéig megmarad. A mediterrán részen élők annyira nem ismerik a hóember építés csínyját-bínját, hogy a szomszéd gyerekeknek például a mi kisfiunk mutatta meg a görgetéses módszert. Az alábbi képen is látszik, hogy ők a tapasztásos módszerrel próbálkoznak. :D

Hóember építés a Dajti-hegyen
(Forrás: saját kép)

Az ortodox (kb. 20%) és katolikus (kb. 10%) lakosság is a saját szokásai szerint ünnepli a karácsonyt. December 25. hivatalos ünnepnap és egyben munkaszüneti nap Albániában. Karácsony szentestéjén a katolikus hívek éjféli misén vesznek részt, az ortodoxok másnap a kora reggeli órákban tartják a szentmisét. A karácsonyi vacsora általában húsmentes, halból, zöldségekből és babból álló ételek kerülnek az asztalra. Baklavát is felszolgálnak. Egyes családok ilyenkor ajándékoznak is.

Betlehemi jászol a Szt. Pál katedrálisban 2011-ben
(Forrás: saját kép)

Betlehem ugyanott 2015-ben
(Forrás: saját kép)

A szilveszter ma is elsősorban az étkezésről szól. A vacsorára való készülődés már egy héttel előtte elkezdődik. Az újév előtti héten a családok alaposan kitakarítják otthonaikat, ezzel is készülve az ünnepre, mert úgy tartják, ha mindent megtesznek, akkor az újesztendő csak jót hozhat. A hagyományos étel a sült pulyka, ezt itt frissen vágott állatból készítik. Vidéken sokan maguknak nevelnek pulykát szilveszterre, illetve lehet vásárolni előre leadott rendelés alapján a gazdáktól. Mi is így szoktunk venni.

Pulykákat hízlalnak egy gazdaságban szilveszterre
(Forrás: saját kép)

A borjú-, bárány-, kecske- vagy sertéshús sem hiányzik az asztalról.

Forrás: saját kép

Itt is vannak különbségek régiók szerint, Gjirokastraban pl. a húsos pite vagy a különböző káposztafélék is helyet kapnak a szilveszteri menüben. Tengerparti területeken vagy tóparti városokban, mint például Pogradec a hal a megrakott asztal királya. De készítenek különböző előételeket is, pl. blinit (orosz palacsinta), sült tökből és padlizsánból tekercset, töltött tojást, és különböző salátákat, orosz salátát mindenképp. A desszertek közül a baklava nem hiányozhat, de különféle krémes sütemények is terítékre kerülnek. Fontos, hogy akkor is tele legyen az asztal, ha kicsi a család. A legtöbb étel biztosan elfogy.

Házi baklava
(Forrás: saját kép)

És a szerencse burek is elengedhetetlen: az újévi burek-be pénzt sütnek, és aki megtalálja, annak szerencsét hoz.

Az újév ünneplése itt is hangos. Régebben szinte minden sarkon tűzijátékot, petárdát árultak, az utóbbi években ezt itt is betiltották.

Forrás: saját kép

Ez azonban nem szegi kedvét az albánoknak, megoldják, hogy mindenkinek legyen elegendő durrogtatni valója, így még a mi falunkban is csak ki kell mennünk éjfélkor a teraszra, és ezt látjuk.

 

Az albánok úgy tartják, fontos, hogy ki lép először a házba újévkor. Ha egy kisfiú, akkor az újév szerencsés lesz. Ha a jobb lábával teszi ezt, akkor különösen jó lesz az újesztendő. :-)

 

Gëzuar Vitin e Ri – Boldog új esztendőt!

 

Eljött az év utolsó napja. Itt Albániában is ünnepelnek, már hetekkel ezelőtt is petárda durrogás hallatszott.

A Top Channel TV csatorna 2011-ben csinált év végi jókívánságként egy ajándék videoklipet a nézőknek, amolyan igazi albán életérzéssel. Ezzel kívánok én is mindenkinek:

 

Szerencsés, sikeres, boldog új esztendőt!

 

Xhamadani Vija Vija

 

Karácsony Albániában

Eddigi legemlékezetesebb karácsonyunk Albániában az első volt.

Mivel októberben érkeztünk, ezért alig volt időnk felocsúdni abból, hogy ezentúl egy másik országban fogunk élni, máris eljött a december és vele a karácsony.

Érdekes volt szembesülni azzal, hogy itt is – annak ellenére, hogy az ország lakosságának elvileg 70%-a muszlim – ugyanolyan készülődés folyik az ünnepek előtt, mint Magyarországon. Így aztán nem is volt olyan nagy meglepetés, amikor a főtér mellett elautókázva lefényképeztük Tirana fenyőfáját.

Foter fenyo1

Forrás: saját kép

Foter fenyo2

Forrás: saját kép

Mivel ebben az országban a vallási tolerancia példaértékű még Európán belül is, ezért nem meglepő, hogy az albán muszlim családok december 6-án felállítják és feldíszítik a karácsonyfát, de a Mikulás itt számukra nem akkor jön, hanem Újévkor. A keresztény családok természetesen a szokásos vallási hagyományokat követik, tehát a katolikusoknak december 25-én van karácsony, és akkor is ajándékoznak, az ortodoxoknak pedig január 6-án, viszont ők is január elsején ajándékoznak, mint a muszlimok. Az iskolai téli szünet is eszerint alakul itt, elkezdődik a katolikus karácsony előtt éppen, és eltart január 6-ig, az ortodox karácsonyig.

A városokat és a házakat ugyanolyan fényárba öltöztetik, mint bármely más országban, így esténként hangulatos kivilágítást kapnak az utcák, épületek.

Epulet a Foteren

Forrás: saját kép

Tirana 1

Forrás: saját kép

A bevásárlóközpontokat, boltokat, üzleteket is feldíszítik.

City Park1

Forrás: saját kép

City Park2

Forrás: saját kép

City Park3

Forrás: saját kép

És természetesen a templomokból sem hiányozhat a Betlehemi-jászol, mi akkor 2011-ben éppen a Szent Pál székesegyházban jártunk, így az ottani Betlehemet örökítettük meg.

Betlehem

Forrás: saját kép

Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy Szent Pál anno innen Durres mellől írta a a leveleinek jó részét, többek között a korinthusiakhoz írt leveleit, ezért itt minden ami katolikus az vagy Szent Pálról vagy Teréz anyáról szól. :)

Nekünk ez az első karácsonyunk arról szólt, hogy feledtessük kicsit a kisfiunkkal a nagyszülők, a barátok és az eddig megszokott élet hiányát, ezért az ajándék mellett megleptük őt és magunkat egy élménnyel is, felmentünk a felvonóval a Dajti-hegyre, hogy havat is lássunk. A felvonó Tiranából indul, és 15 perc alatt ér fel, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a pálmafák alól a havas hegytetőre csupán egy negyed óra az út.

Erről már egy korábbi bejegyzésben írtam:

 https://albania.cafeblog.hu/2014/11/09/a-palmafak-alol-a-havas-hegytetore-15-perc-alatt/

 

És most nézzük, mi kerül az asztalra az albánoknál karácsonykor. Mivel a karácsonyi menü egyik fő fogása a pulyka, ezért a falusi kertekből már októbertől kezdve kihallatszik a jellegzetes glu-glu-glu hangzavar, ugyanis szinte minden család beszerez néhány pulykacsibét a család nagyságától függően, hogy aztán karácsonykor frissen kerülhessen a sütőbe, onnan pedig az asztalra. Mivel az albánok nagyon szeretnek jókat enni, és nemcsak ünnepekkor, náluk is hagyomány a több fogásos étkezés. Kezdetnek a szokásos tarator, a salce kosi (joghurtszósz) alapú uborkás saláta, kukoricakenyér. Majd következik a pulyka, csirke, bárány, burgonyával, salátával, és természetesen az elmaradhatatlan burek. Az édességek tekintetében leginkább a mézes-diós keleties finomságok kerülnek az asztalra, baklava, kadaif stb. Italnak pedig leginkább a raki.

A karácsonyi dalocskák közül az alábbi a legnépszerűbb,  és természetesen a kisbárányról szól:

https://www.youtube.com/watch?v=kqxIMajk_Fo

Qingji

 

És a Csendes éj albánul:

Natë e qetë

 

Kellemes karácsonyi ünnepeket  – Gëzuar Krishtlindjet!

 

Amikor egy ország piros-feketébe öltözik

1912. november 28.

Kettős ünnepe az albán nemzetnek.

1443. november 28-án tűzte ki ugyanis Gjergj Kastriot Skënderbeu a kétfejű fekete sasos lobogót Kruja várára.

Forrás: saját kép

Ugyanakkor 1912-ben ugyanezen napon tűzte ki Ismail Qemali Vlora-ban ugyanezt az albán lobogót, jeléül az oszmán-török uralom alól való felszabadulásnak.

Mi magyarok is nagyon jól tudjuk, mit jelent a török uralmát nyögni, az albánoknál ez közel 500 évig tartott. 1501-re Albánia egész területét meghódították az ottománok. Megkezdődött az ország iszlamizálódása. A törökök elől menekülve rengeteg albán hagyta el folyamatosan a hazáját, és telepedett le idegen országban.

Évszázadokig tartó szakadatlan harcok, lázadások, felkelések után Albániának végül sikerült elérnie, hogy 1912. november 28-án kikiáltották az ország függetlenségét és Ismail Qemali vezetésével megalakult az első független albán kormány.

Természetesen ez a dátum Albánia legnagyobb nemzeti ünnepe. 2012-ben a 100 éves függetlenségi évfordulón mi már itt éltünk, és együtt ünnepeltünk az emberekkel.

Már hetekkel a nagy nap előtt lehetett érzékelni, ahogy az albánok készülnek az ünnepre. Egyre több házra, középületre került ki a nemzeti lobogó, egyre több, erre az alkalomra készült logóval ellátott autó szaladgált a városban, a villanyoszlopokra, közfelületekre napról-napra több ünnepi jelkép került, és mindenki izgatott volt.

DSC03843

Forrás: saját kép

DSC03849

Forrás: saját kép

DSC03856

Forrás: saját kép

Minden nagyváros programokkal készült. Mi aznap a fővárosban voltunk, és fantasztikus élményben volt részünk, mert az egész város piros-feketébe öltözött. Az emberek kiözönlöttek az utcára, táncoltak, zenéltek, nézték a fellépő művészeket, és délután pedig egy 500! négyzetméteres gránátalma tortát osztottak szét közöttük.

Forrás: gazeta shqip

Számos külföldi állam képviseltette magát diplomáciai részről, és a magyar miniszterelnök is ellátogatott erre az alkalomra Albániába.

De a szavak helyett beszéljenek a képek.

Tömegek az utcákon:

DSC03882

Forrás: saját kép

DSC03880

Forrás: saját kép

DSC03881

Forrás: saját kép

DSC03875

Forrás: saját kép

DSC03877

Forrás: saját kép

 

Ismail Qemali, az első független kormány miniszterelnöke:

DSC03876

Forrás: saját kép

A Piramis sem maradhatott ki az ünneplésből:

DSC03879

Forrás: saját kép

A kormányzati épületek és az Opera is nemzeti díszben pompáztak:

DSC03887

Forrás: saját kép

DSC03886

Forrás: saját kép

DSC03899

Forrás: saját kép

DSC03894

Forrás: saját kép

DSC03888

Forrás: saját kép

DSC03896

Forrás: saját kép

Az Ethem-beu mecset tornya:

DSC03891

Forrás: saját kép

Annak ellenére, hogy a török megszállás miatt lett az ország polgárainak nagy része muszlim, az oszmán török elűzése a muszlim többségnek volt köszönhető.

DSC03910

Forrás: saját kép

És a népviselet sem hiányozhatott:

DSC03920

Forrás: saját kép

Még a Taiwan-központ is díszbe öltözött a város közepén:

DSC03926

Forrás: saját kép

A francia club pedig külön erre az alkalomra palackozta az új Beaujolais bort, és hatalmas fogadást rendezett a Sheraton hotelben, ahol az albán miniszterelnöktől kezdve számos politikai és diplomáciai szereplő jelen volt, és aminek mi is részesei lehettünk. Távozáskor pedig minden vendéget egy üveg borral ajándékoztak meg:

DSC038541

Forrás: saját kép

 

Idén persze kisebb ünneplés van, mert ez nem kerek évforduló, “csak” a 102-ik. :)

Boldog függetlenségi évfordulót Albánia!

„A béke egy mosollyal kezdődik” – Ma van Teréz anya napja Albániában

images3Teréz anya 1910-ben született Szkopjében, Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. Édesapja építési vállalkozó volt (az albániai Mirdita-ból származott), édesanyja pedig háztartásbeli. Még két testvére volt. Az édesapa 9 éves korában váratlanul meghalt, így a család eltartása az édesanyára maradt. Teréz anya emlékei szerint a mély hitből származó szeretet volt az, ami enyhített az apa elvesztésének fájdalmán, és segített összetartani a családot. Az albán többséggel ellentétben, akik muszlimok voltak, ők a katolikus vallást gyakorolták. Az édesanya jelentős szerepet töltött be a Szent Szív egyházközségben, a szegények segítője és támogatója volt, és gyermekeit is ebben a szellemben nevelte.

index2Ágnes 18 éves korára elhatározta, hogy missziós nővér szeretne lenni Indiában, és jelentkezett az akkor ott szolgálatot teljesítő írországi Loreto nővérekhez (az angolkisasszonyok rendjébe). 1928-ban hagyta el a családját. Barátnőjével együtt kérte felvételét a Loreto-i Miasszonyunk anyaházába, akik néhány hónap felkészítés után Indiába, Darjeeling-be küldték. Szerzetesi fogadalmát ott tette le. 1930-tól 1948-ig földrajzot és hittant tanított a kalkuttai Szent Mária szerzetesi iskolában, melynek 1944-től igazgatója lett. Családja 1934-ben Tiranába költözött.

Teréz anya családjának háza Tiranában
(Forrás: saját kép)

1946. szeptember 10-én Darjeeling-be kellett utaznia lelkigyakorlatra. A vonaton a harmadosztályú kocsiban óriási volt a tömeg, és megdöbbenve tapasztalta azt a nyomort és szegénységet, amely az indiaiak többségének kijutott. Ekkor ébredt rá küldetésére, arra hogy nincs joga a kolostor békéjében, kényelmében élni, miközben az emberek, akiket szolgálni jött, nyomorognak. Küldetést érzett arra, hogy elhagyja a kolostort, megossza sorsát a szenvedőkkel és Jézust követve a szegények között szolgáljon. 1948-ban Kalkutta érsekén keresztül engedélyt kért XII. Pius pápától, hogy elhagyhassa a közösséget és független apácaként Kalkutta nyomornegyedében dolgozhasson.

Forrás: saját kép, Nemzeti Történeti Múzeum, Tirana

Levetette szerzetesi öltözékét, fehér szárit öltött, és Patna-ba ment a missziós orvosnővérekhez, hogy megfelelő egészségügyi ápolónői kiképzést kapjon. Amerikai missziós nővéreknél egészségügyi kiképzésben részesült, majd hamarosan visszatért Kalkuttába, ahol a Szegények Kis Nővéreivel lakott, és engedélyt kért nyomortelepi iskolájának megnyitására. Nemsokára segítői is akadtak, és támogatást kapott az egyházi szervezetektől és a városi hatóságoktól is. 1950 októberében Teréz anya megkapta a pápai jóváhagyást az új szerzetesrend alapítására. Hitvallásuk: “Szerzetesek vagyunk. A nap huszonnégy órájában Jézus Krisztust szolgáljuk.” A rend hivatása Teréz anya szavaival: „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”.

Az indiai kormány támogatásával egy elhagyott hindu templomot alakítottak át a szegény, magatehetetlen emberek otthonává. Nem sokkal később újabb otthonokat nyitottak a leprások és az árvák számára. A rend egyre több hívet és támogatót talált céljai számára, és az 1960-as években sorra nyitotta az otthonokat szerte Indiában. 1965-ben VI. Pál pápa engedélyezte, hogy a rend más országokra is kiterjessze tevékenységét. Létszámuk rohamos gyorsasággal növekedett, és új otthonok nyílottak szerte a világon. Az első Indián kívüli otthont Venezuelában nyitották, majd Róma, Tanzánia következett. Sorra nyíltak az otthonok Ázsiában, Afrikában, Európában, és megnyílt az első misszionárius ház New York-ban is.

Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték, a rengeteg kitüntetés mellett 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Amikor átvette a díjat, megkérdezte: „Hogyan segíthetjük elő a világbékét?” Nagyon egyszerűen válaszolt: „Menjünk haza és szeressük a családunkat.” Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a kapott 6000 dollárt Kalkutta szegényeinek juttatta el. Teréz anya ugyanis elveihez hűen visszautasította, hogy a ceremóniát záró bankett finomabbnál finomabb ételeiből fogyasszon: „Nem tudnék venni belőle, és nyugodt lelkiismerettel megenni, amikor testvéreim közül annyian halnak éhen. Nekem egy darabka kenyér és egy pohár víz elegendő.”

Teréz anyának a szegények sorsáról, illetve a gazdagok felelősségéről vallott nézetei II. János Pál pápa gondolkodásának irányvonalában helyezkednek el, ezért is szövődtek kivételes baráti szálak a szerzetesnővér és a Szentatya között. II. János Pál 1979. decemberében lelkesülten tiszteletét fejezte ki Teréz anya iránt, akinek munkáját csodálattal követte nyomon. 1986. február 3-án, Kalkuttában a pápa meglátogatta a Szeretet Misszionáriusainak házát. Teréz anya élete legszebb napjának nevezte ezt a látogatást. 1991-ben hosszú idő után visszatért Albániába, és Shkodra-ban megnyitotta a rend ottani házát, valamint meglátogatta a Szent István bazilikát is.

A Szent István katedrális Shkodra-ban (Forrás: saját kép

1997. szeptember 5-én hunyt el. Halálakor a rend a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100.000 önkéntes ápoló dolgozott. Bár India nem keresztény ország, a kormány mégis három napos nemzeti gyászt rendelt el, és állami temetést rendezett. Halálát az egész világ az emberiség nagy veszteségeként értékelte. Teréz anyát II. János Pál pápa a missziós világnapon, 2003. október 19-én Rómában csaknem negyedmillió zarándok jelenlétében boldoggá avatta. Ezt ünnepli ma Albánia. Az eseményen 27 ország képviseltette magát kormányszinten, de megjelentek a nagy világvallások, a misszionáriusok és a szegények képviselői is, akikért Teréz anya életében annyit tett. Albániában Tirana legnagyobb kórháza, egyik tere, valamint a nemzetközi repülőtér is az ő nevét viseli. Shkodra-ban szobrot állítottak a tiszteletére. És természetesen már az első osztályos könyvekben is tananyag.

A Tiranai Nemzetközi Repülőtér is az ő nevét viseli
(Forrás: saját kép)

 

Teréz anya – Az élet himnusza

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan! Az élet szép – csodáld meg!

Az élet boldogság – ízleld! Az élet álom – tedd valósággá!

Az élet kihívás – fogadd el! Az élet kötelesség – teljesítsd!

Az élet játék – játszd!

Az élet vagyon – használd fel!

Az élet szeretet – add át magad! Az élet titok – fejtsd meg!

Az élet ígéret – teljesítsd!

Az élet szomorúság – győzd le!

Az élet dal – énekeld! Az élet küzdelem – harcold meg!

Az élet kaland – vállald!

Az élet jutalom – érdemeld ki! Az élet élet – éljed!

A Nemzeti Történeti Múzeumban tiszteletére létrehozott sarok
(Forrás: saját kép)

Rózsafüzére és egy imakönyve
(Forrás: saját kép, Nemzeti Történeti Múzeum, Tirana)

FRISSÍTÉS: 2016. SZEPTEMBER 4-ÉN FERENC PÁPA SZENTTÉ AVATTA TERÉZ ANYÁT. ÜNNEPNAPJA SZEPTEMBER 5.

 

 

Bajram – az áldozati ünnep

Ma van a Kurban Bajram ünnepe Albániában (is). A ‘bajram’ török eredetű szó, azt jelenti ‘ünnep’. Egy évben két Bajram-ot ünnepelnek: a Ramadan Bajram-ot és a Kurban Bajram-ot. A Kurban Bajram két hónappal és tíz nappal követi a Ramadan Bajram-ot.

Az ünnep onnan eredeztethető, amikor is Isten próbatétel elé állította Ábrahámot, hogy az EGYSZÜLÖTT fiát áldozza föl élő áldozatként. A keresztény és a muszlim vallás közötti különbség abból származtatható, hogy ki volt az a bizonyos egyszülött fiú? Mi keresztények azt mondjuk, hogy ez a fiú Izsák volt, aki sok-sok év után született Ábrahám feleségétől Sárától. A muszlimok azt mondják, hogy előtte Ábrahámnak volt a szolgálójától egy gyereke, akit Ismael-nek hívtak. A történésekből nem lehet leszűrni, hogy kit is akart feláldozni Ábrahám. Az egyszülött törvényes fiát, vagy az előtte született törvénytelen fiát.

A jelenlegi Bajram ünnep nem fiúk feláldozásáról szól. Az itteni szokás arról szól, hogy a gazdag embernek kötelessége SAJÁT KEZŰLEG vendégül látni a szegényebb rokonait-ismerőseit, ezért dolgozik egész nap a családjával együtt. A férfi, azaz a családfő az italért felelős, a feleség meg a lány gyerekek pedig az ételért. Mindegyik gazdag ember megengedhetné magának, hogy mindezt étteremből bérelt pincérekkel és ételekkel oldja meg. Csak az nem ér semmit. A Bajram lényege az, hogy saját kezűleg. Ez a gondolkodás járja át ezt a társadalmat az év többi napján is. A Bajram-ot nemcsak a muszlimok tartják meg ebben az országban, hanem a másik két vallás is: a görög ortodox keresztény és a katolikus is valamilyen szinten. Spirituálisan a Bajram a megbocsájtás, az erkölcsi győzelem, a békesség, barátság, testvériség és egység ünnepe. A muzulmánok ilyenkor világszerte bárányt vagy egyéb állatot, kecskét, borjút vágnak, húsát szétosztják a család, a barátok és a szegények között. A család összegyűlik, a gazdagabb rokon vendégül látja a szegényebbet, együtt esznek-isznak, megajándékozzák egymást, valamint meglátogatják a családi sírokat.

Forrás: saját kép

 

A Ramadan vagy Fitër Bajram a böjti hónap a Ramadan/Ramazan lezárása. Ilyenkor egy hónapon keresztül a muszlim hívek napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek és ihatnak, tartózkodniuk kell a dohányzástól és a nemi kapcsolattól is, valamint kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat és a pletykát. A böjti hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit szerint ilyenkor a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A böjt az iszlám öt pillére közül az egyik, és azt jelképezi, hogy a böjti időszak alatt a szegények és gazdagok egyenlőek. Az ünnep vándorol, az iszlám naptár szerint minden évben más időpontra általában 11 nappal korábbra esik.

 

Muszlim hívek imádkoznak Tirana főterén
(Forrás: balkanweb)

Forrás: balkanweb