Európa utolsó titka – Albánia blog

avagy mindennapjaink egy nem mindennapi országban

A színek városa – Tirana

Egy igazi XXI. századi főváros, mely ötvözi a keleti és a nyugati hangulatot.

A Falevelek Háza – avagy a Terror Háza Albániában

Tiranában újabb, a kommunista érával kapcsolatos múzeum nyílt. A Sigurimi egykori főhadiszállásán berendezett múzeum visszarepít a múltba, Albánia sötét korszakába…

A gyógyhomokostól a szikláson át a fehérhomokosig – albán strandkörkép

Változatos partszakaszok, klassz strandok, olcsó árak és határtalan vendégszeretet. Albánia strandjai a teljesség igénye nélkül.

Ahol az Adria és a Jón-tenger találkozik

Ha egy napot szeretnénk eltölteni távol a világ zajától, és csak a napsütést, a tengert, a szikláknak csapódó hullámok hangját szeretnénk élvezni, keressük fel Albánia legnyugatibb pontját.

Albánia rejtett kincsei – Rehova

Ha nem csak a turisták által ismert és gyakran látogatott helyeket keresnénk fel Albániában, itt van egy eldugott kincs.

Trileçe – a „háromtejes” sütemény

Ezt a lágy, tejes, frissítő édességet egész évben fogyaszthatjuk. A trileçe vagy treleçe tradicionális albán sütemény, mely egész Európában elterjedt. Eredetileg háromféle tejből – kecske, birka és tehéntejből – készítették.

Ókori karavánok nyomában az Egnatius-úton

A nyugatot és keletet – Rómát és Bizáncot – összekötő ókori út, melynek leginkább fennmaradt részei Albániában vannak.

Európa Grand Canyon-ja, az Osum

Vadregényes, legendákkal teli és gyönyörű. Az Albánia hatodik leghosszabb folyója által vájt szurdok az ország egyik leglátványosabb természeti formációja.

Íme még 10 dolog, amit nem tudtál Albániáról

Újabb érdekességek, furcsaságok Albániáról.

Január, február, itt a nyár! – 2017-ben irány Albánia!

Albánia olcsó, szép és rendkívül vendégszerető. Bátran válasszuk a nyaralás helyszínéül. Íme, néhány szempont, ami talán segít a döntésben.

Híres albánok, albán hírességek

Van közöttük szent, orvosi Nobel-díjas, világhírű énekes, színész, űrhajós és négy pápa.

A magyar őslénykutató, aki majdnem Albánia királya lett

Világhírű tudós, akadémikus, őslénykutató, geológus, utazó, Albánia szakértő, diplomata, kém, az első repülőgép-eltérítő, Fatia Negra unokája – báró Nopcsa Ferenc dr., aki kis híján Albánia királya lett

Fókuszban a sasok földje – fotóstúra Albániában

  Albánia szép és változatos ország. Már nem először hallom hivatásos- és hobbifényképészek szájából, hogy igazi „fotósparadicsom”. Az alábbi bejegyzésben az élmények ecsetelésén túl fantasztikus képekkel illusztrálja a szerző az itt eltöltött napjaikat. Íme, tehát Albánia, hobbifotós szemmel. (A galériákra érdemes kattintani, és úgy végignézni a képeket.)     Lesajnáló, de legalábbis döbbent tekintetekkel találkozhat […]

Albán kalandtúra

Egy újabb albániai nyaralás története, mely egy baljóslatú jellel indul, majd kiderül, hogy a foglalt szállás használaton kívül van, de végül jól sikerül és nem csak a kellemetlenségek miatt marad emlékezetes. Ági és Józsi kalandjait olvashatjátok. Tavasz végén hirtelen elhatározásból szállást foglaltam Albániába, Vlore városába, csak úgy.. Régebben olvastam már az országról, hogy egyre többen […]

Atombiztos luxus a hegy gyomrában – Enver Hoxha bunkerében jártam

Ha Albánia, akkor bunkerek, legalábbis sokaknak ez jut eszébe először erről az országról. Tiranában a Dajti-hegy gyomrában kapott helyet Albánia legnagyobb és legbiztonságosabb bunkere. 1978-ban avatták fel az 5 szintes a föld alatt 100 m-rel elhelyezkedő komplexumot, melynek 106 szobája többek között a diktátor Enver Hoxha és miniszterelnöke Mehmet Shehu részére készült. 2014. november 29-én […]

Töltött szőlőlevél (japrak)

A japrak töltött levél, leggyakrabban szőlőlevélből készül, de télen készíthetjük káposztalevélből is. Albániában több régiónak is közkedvelt étele, hívják úgy is, hogy dollma, kuvare, japrash, gogëluqe, de Gjirokastra-ban pl. sarma a neve.  Én kóstoltam már Berat-ban és Gjirokastra-ban is. Hozzávalók (4-5 személyre): 40-50 db zsenge szőlőlevél 1 teáscsészényi darált hús (itt leginkább borjú, bárány, de […]

Kalandok Albániában lakóautóval

Edit és párja másodszor jártak Albániában. Tavaly jöttek először, akkor csak egy rövid időre, de megfogadták, hogy visszajönnek. Idén megtették, és most a két út élményeit osztják meg velünk. Még régebben, 2009-ben Korfun voltunk autóval, mikor párom előjött egy gondolattal: mi lenne, ha Albánián keresztül jönnénk hazafelé? Én kategorikusan kijelentettem, hogy NEM. Görögországot nagyon szeretjük, […]

Ahol a világ legkisebb Koran-ját őrzik – az Ethem Beu mecset

Nem a Taj Mahal és nem is a Hagia Sophia – kis országnak kis mecset – mégis a világ legszebb mecsetei között tartják számon.  Et’hem bey vagy Ethem beu mecsetnek is írják, előbbi törökül, utóbbi albánul van. Valamikor az 1790-es években kezdte el építeni Szulejmán pasha leszármazottja Molla bey, és 1821-ben fejezte be az ő […]

Albánia motoros szemmel

Vendégszerzőm Dóra és barátai kilenc motorral járták be Albániát. Élményeikről, tapasztalataikról az alábbi bejegyzésben mesél. Az előzmények Sok országban jártunk már motorral. Nyugat felé Franciaország, észak felé Németország és Lengyelország volt a legtávolibb célpont, kelet felé Erdély mindig is a kedvenceink közé tartozott, de még a 90-es években egy ETZ 250 motorral megjártuk a bolgár […]

Albán sajtkalauz

Ahogyan Gombóc Artúr viszonyul a csokoládéhoz, azaz nagyon szereti: „a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét …”, a sajtok rajongói is hasonlóképpen éreznek e tejtermék iránt. Legyen az mascarpone, mozzarella, camembert, pálpusztai, edami, gouda, ementáli, trappista, cheddar, parmezán, parenyica vagy gorgonzola. Netán feta.

„Kenyér mellé sajtot is tégy!” – tartja a régi magyar mondás.

Az albánok sajtokhoz való viszonya is nagyon közeli, azaz mindig van az asztalon az étkezések alkalmával sajt, sokszor még akkor is, ha csak iszogatnak. Ebből a tejtermékből ők évi 11,5 kg-ot esznek, ami a világelső dánokhoz képest, akik évi 28 kg sajtot fogyasztanak még feleannyi sincs.

Sajt mindig van az asztalon
(Forrás: saját kép)

Házias étteremben természetesen a sajt is házi
(Forrás: saját kép)

A magyar piacon a trappista sajt dominál, a sajtfogyasztás 70%-át teszi ki ez a sajtfajta, bár a sajtkínálat Magyarországon is sokszínű.

A SoleMizo termékei, köztük trappista sajtok is a Tiranai Nemzetközi vásáron
(Forrás: saját kép)

Albániában is sokféle import sajtot lehet kapni, de itt leginkább fehérsajtot és kaskaval sajtot (ezt a szót használják itt minden sárga sajtra) készítenek, fogyasztanak. Az egyéb sajtoknak nincs hagyománya, így pl. a penészes és füstölt sajtokat inkább csak az ínyencek és mi külföldiek vásároljuk.

Az albán sajttörténelem megemlíti, hogy a ’30-as években az albán sajtok minősége vetekedett a svájci sajtokéval, az áruk viszont jóval kedvezőbb volt. Így ezekben az időkben az albán sajtokat exportálták az Egyesült Államokba és Nagy Britanniába. A túrót (gjizë) főleg Egyiptomba vitték, a vajat pedig a görögök és a törökök vették.

Ma az Albániában előállított tej kb. 30%-ából gyártanak sajtot. A legkedveltebb sajt a feta, melyet tehén (lope)-, birka (dele)- és kecsketejből (dhie) is készítenek. Nyersen, sütve és grillezett formában is fogyasztják.

Kecskék Dél-Albániában
(Forrás: saját kép)

A névvel kapcsolatban a görögök indítványozták az EU-ban 2011-ben, hogy a feta megnevezést csak ők használhassák, hiszen ezt a fajta sajtot ott gyártják. Dánia ellenezte Görögország kérését, mivel ők is gyártanak feta sajtot. Az ügy bíróság elé került, és Görögország nyert, ami jól mutatja e sajt kereskedelmének fontosságát.

A feta fontos összetevője a salátáknak, melyből itt nagyon sokat fogyasztanak
(Forrás: saját kép)

A legjobb albán sajtok a délen gyártottak, azaz a Gjirokastra és Saranda környéki legelőkön, ezen belül is a Muzina-hágón táplálkozó juhok és kecskék tejéből készülnek. A legenda szerint a çam pásztorok voltak azok, akik az Albánia és Görögország közötti legeltetések alkalmával elhozták a szomszédos országból a fehér és a kaskaval sajt készítésének hagyományát. A büszke Gjirokastra-iak persze cáfolják ezt, szerintük ők készítettek először sajtot, és a görögök tőlük tanulták el, mert először velük kereskedtek. :)

Fehér kecskesajt
(Forrás: Gjirofarm)

A jó sajt titka a jó legelő, a tiszta víz és levegő. A Dél-Albániában készült sajt a száraz hegyek illatát idézi, és mivel ott (főleg a Muzina-hágón) 1 m2-en 25 különféle növény található, ezért ízvilága különleges. Nekünk is van egy albán barátunk, aki kitűnő sajtokat készít délen. Butrinti és Saranda márkanéven árulja birka- és kecsketejből készült fehér sajtjait. Családja már 300 éve foglalkozik sajtkészítéssel. De Korça környékén is remek sajtokat gyártanak.

Kisüzemi birka fehérsajt. A gyártó jó barátunk.
(Forrás: saját kép)

A fennsíkokon vagy az alacsonyabb részeken pl. Lushnja környékén inkább tehéntejből készülnek a sajtok.

Tehénsajt Lushnja-ból
(Forrás: Lufra facebook)

Albániában kb. 350 kisüzem található. A kistermelők termékei általában az adott régióban kaphatók.

Kistermelő egy mezőgazdasági vásáron Tiranában
(Forrás: saját kép)

A nagy tejüzemek –  Erzeni, Lufra, Mireli, Gjirofarm, Klegen – sajtkínálatában megtalálhatók a feta és a kaskaval sajtok is. Az ő termékeikkel országszerte találkozunk a nagyobb áruházakban.

Az Erzeni Amanter sajtját 15 hónapig érlelik
(Forrás: Erzeni)

A nagy tejüzemek készítenek ízesített és füstölt sajtokat is.

Áfonyás sajt
(Forrás: Klegen)

A Mireli termékei. Az üzem Kavaja-ban található
Forrás: Mireli facebook

De hogy ne csak a délen készült sajtokat dicsőítsük, tavaly szeptemberben Olaszországban a kézműves sajtok versenyén egy albán sajt a 3. helyet szerezte meg, melyet Észak-Albániában gyártanak. A Mishavinë egy különleges fehérsajt, melyet tehén-, birka- és kecsketej keverékéből készítenek (a gyártótól függ, milyen arányban használja a tejeket). A nyájak szabadon legelnek Kelmend régió két kis falujának közelében a montenegrói határ mellett 1200 m magasan. Ezt a sajtot kizárólag a nyári hónapokban állítják elő egy egészen különleges technikával: a túrót nagyobb darabokra vágják, szövetbe csomagolják, hogy kifolyjon a savó. Tíz napig szárítják a szabadban a napon. Majd kézzel darabokra törik és alul lyukas faedényekbe teszik, hogy a maradék savó is eltávozzon. Az edény tetejét vastag, olvasztott vajréteggel szigetelik. Két hónapos érlelés után a mishavina fogyasztásra kész, egy enyhén sárgás árnyalatú fehérsajt lesz belőle, melynek állaga sűrű és vajas ízű. Ez a sajt fontos élelmiszer volt a Kelmend régióban élőknek a téli hideg hónapok átvészelésére, sertéshús és savanyított káposzta mellé fogyasztották, és persze szilvapálinkával kísérték. :)

A Mishavine sajt
(Forrás: mia.al)

Ha Albániában jártok, és szeretitek a sajtokat, mindenképpen érdemes megkóstolni a helyi termékeket.

Albánia, ahol a Mikulás az újév öregje

Albánia speciális történelmi helyzetéből kifolyólag a karácsonyt sokáig nem ünnepelték. A kommunista rezsimek szerte Kelet-Európában felszámolták a karácsony ünneplését, így „karácsonyi” energiáját sok család az újév ünneplésére összpontosította. Így volt ez Albániában is, ahol ráadásul nem csak névlegesen, hanem 1967-ben törvényileg is betiltották a vallásokat, így az ország a világ egyetlen hivatalosan is ateista állama lett. Az egyházi vezetőket is szigorúan megbüntették, üldözték, sokukat kivégezték. Egy az állami levéltárban őrzött dokumentum szerint az utolsó karácsonyi jókívánság 1966-ból származik, melyben az Albán Ortodox Egyház vezetője boldog karácsonyt kíván az albán katolikus egyházfőnek.

Az utolsó karácsonyi üdvözlet 1966-ból
(Forrás: gazetatema)

A legfontosabb nap december 31, azaz a szilveszter volt. Az emberek ajándékot adtak gyermekeiknek, tele voltak az üzletek olyan élelmiszerekkel, amelyeket év közben nem lehetett megvásárolni. Általában otthon ünnepelték a szilveszter éjszakáját, majd január első napjaiban felkeresték rokonaikat vagy szomszédaikat boldog újévet kívánva. Így napközben kétszer is láthatták egymást, délelőtt az egyik fél a rokonok vagy szomszédok házába látogatott, ők pedig délután viszonozták a vizitet. Olyan volt, mint egy nagy verseny, ki tud több süteményt, italt, friss és szárított gyümölcsöt kínálni. :-)

Újévi képeslap 1970-ből
(Forrás: botasot)

Ma, amikor mindenki szabadon felvállalhatja a hitét – sőt, itt Albániában példaértékű toleranciában és egyetértésben él a négy itt gyakorolt vallás – az ünnepekhez kapcsolódó szokások is élnek. Ennek egyik legszebb bizonyítéka, hogy Shkodra-ban minden évben fényfüzérrel szokták összekötni a nagymecset minaretjét és a katolikus templom tornyát.

A közterületeken, bevásárlóközpontokban, üzletekben már december elejétől találkozunk a karácsonyi díszítésekkel.

Karácsonyi díszítés a City Park bevásárlóközpontban 2011-ben
(Forrás: saját kép)

Forrás: saját kép

Tiranai díszek 2016-ban
(Forrás: saját kép)

Tiranában a főtéren karácsonyfát állítanak, és a nagyobb városokban is. Az alábbi képeken az is látszik, hogyan változott a Szkander bég tér (Tirana főtere) az évek során.

2011
(Forrás: saját kép)

2015
(Forrás: saját kép)

2016
(Forrás: saját kép)

2017
(Forrás: saját kép)

2018
(Forrás: saját kép)

2021
(Forrás: saját kép)

Karácsonyi vásárokat is tartanak.

Karácsonyi vásár Tiranában a Szkander bég téren
(Forrás: saját kép)

A forralt bor itt is téli ital
(Forrás: saját kép)

Karácsonyi vásár a Teréz anya téren (Forrás: saját kép)

Az ország vallási megoszlásának tekintetében minden család saját belső meggyőződése szerint ünnepel. Albánia kb. 70%-ban muszlim hitűnek vallott lakossága is állít „karácsonyfát” már december elején, itt ezt újévi fának hívják. Az ajándékozás is újévkor történik, a Mikulás pedig az „újév öregje” (Babagjyshi i Vitit të Ri, Njeriu i vjetër i Vitit të Ri vagy Plaku i Vitit të Ri).

Mikulás 2015-ben
(Forrás: saját kép)

Néhány éve megjelent a csokimikulás is a boltokban
(Forrás: saját kép)

Egyébként a hóembert is az öreg szóval fejezik ki (plak prej dëbore). Havat a mediterrán részen ritkán látni, de Albánia területének kb. 70-75 százaléka hegyvidék, így ott télen gyakran van hó. A magasabb részeken már sokszor kora ősszel leesik, és egészen nyár elejéig megmarad. A mediterrán részen élők annyira nem ismerik a hóember építés csínyját-bínját, hogy a szomszéd gyerekeknek például a mi kisfiunk mutatta meg a görgetéses módszert. Az alábbi képen is látszik, hogy ők a tapasztásos módszerrel próbálkoznak. :D

Hóember építés a Dajti-hegyen
(Forrás: saját kép)

Az ortodox (kb. 20%) és katolikus (kb. 10%) lakosság is a saját szokásai szerint ünnepli a karácsonyt. December 25. hivatalos ünnepnap és egyben munkaszüneti nap Albániában. Karácsony szentestéjén a katolikus hívek éjféli misén vesznek részt, az ortodoxok másnap a kora reggeli órákban tartják a szentmisét. A karácsonyi vacsora általában húsmentes, halból, zöldségekből és babból álló ételek kerülnek az asztalra. Baklavát is felszolgálnak. Egyes családok ilyenkor ajándékoznak is.

Betlehemi jászol a Szt. Pál katedrálisban 2011-ben
(Forrás: saját kép)

Betlehem ugyanott 2015-ben
(Forrás: saját kép)

A szilveszter ma is elsősorban az étkezésről szól. A vacsorára való készülődés már egy héttel előtte elkezdődik. Az újév előtti héten a családok alaposan kitakarítják otthonaikat, ezzel is készülve az ünnepre, mert úgy tartják, ha mindent megtesznek, akkor az újesztendő csak jót hozhat. A hagyományos étel a sült pulyka, ezt itt frissen vágott állatból készítik. Vidéken sokan maguknak nevelnek pulykát szilveszterre, illetve lehet vásárolni előre leadott rendelés alapján a gazdáktól. Mi is így szoktunk venni.

Pulykákat hízlalnak egy gazdaságban szilveszterre
(Forrás: saját kép)

A borjú-, bárány-, kecske- vagy sertéshús sem hiányzik az asztalról.

Forrás: saját kép

Itt is vannak különbségek régiók szerint, Gjirokastraban pl. a húsos pite vagy a különböző káposztafélék is helyet kapnak a szilveszteri menüben. Tengerparti területeken vagy tóparti városokban, mint például Pogradec a hal a megrakott asztal királya. De készítenek különböző előételeket is, pl. blinit (orosz palacsinta), sült tökből és padlizsánból tekercset, töltött tojást, és különböző salátákat, orosz salátát mindenképp. A desszertek közül a baklava nem hiányozhat, de különféle krémes sütemények is terítékre kerülnek. Fontos, hogy akkor is tele legyen az asztal, ha kicsi a család. A legtöbb étel biztosan elfogy.

Házi baklava
(Forrás: saját kép)

És a szerencse burek is elengedhetetlen: az újévi burek-be pénzt sütnek, és aki megtalálja, annak szerencsét hoz.

Az újév ünneplése itt is hangos. Régebben szinte minden sarkon tűzijátékot, petárdát árultak, az utóbbi években ezt itt is betiltották.

Forrás: saját kép

Ez azonban nem szegi kedvét az albánoknak, megoldják, hogy mindenkinek legyen elegendő durrogtatni valója, így még a mi falunkban is csak ki kell mennünk éjfélkor a teraszra, és ezt látjuk.

 

Az albánok úgy tartják, fontos, hogy ki lép először a házba újévkor. Ha egy kisfiú, akkor az újév szerencsés lesz. Ha a jobb lábával teszi ezt, akkor különösen jó lesz az újesztendő. :-)

 

A szupergyümölcs titkai –  a gránátalma

A gránátalma az egyik legrégebbi gyümölcs, amivel az ember eddig találkozott. Már az ókori Egyiptomban, Görögországban és Rómában is termesztették.

Őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia, de mára már Európa Földközi-tenger környéki területein és Dél-Amerika melegebb vidékein is elterjedt.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

A gránátalma megjelenik a zsidó és keresztény történelemben is. A zsidók úgy tartják, pontosan 613 magja van, és ez a szám megegyezik a Tóra parancsaival, ezért mindenkinek muszáj ennie belőle újévkor. Sok tudós szerint az Édenkertben Éva valójában nem hagyományos almafáról, hanem gránátalmafáról szakított gyümölcsöt. A muszlimok szent könyvében a Koran-ban is többször említésre kerül.

Boticelli Madonna és gránátalma képének részlete
(Forrás: wikimedia)

A görög mitológiában is fontos szerepet tölt be. Cipruson úgy tartották, hogy Aphrodité ültette az első gránátalmabokrokat. Perszephonénak azért kellett visszatérnie az Alvilágba Hadészhoz, mert kiderült, hogy evett egy szem Alvilágban termett gránátalmát. Rodosz szigete nagy valószínűséggel az ott ma is dúsan tenyésző gránátalma virágáról kapta az ógörög nyelven rózsát jelentő nevét.

A buddhizmusban a gránátalma a három áldott gyümölcs egyike az őszibarack és a citrom mellett.

Az ősi Perzsiában a piros gyümölcs a legyőzhetetlenséget szimbolizálta, és mivel a férgek nem támadják, így a tisztaság szimbóluma is.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

A szerelem, a termékenység és a bőség ősi jelképe is.

Héja és gyümölcsének leve hosszú évszázadok óta szőnyegek, fonalak színezőanyaga, de gyümölcsének alapos átfőzésével fekete színű tinta is előállítható.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

A gránátalma számos jótékony hatással rendelkezik, ezért szupergyümölcsként emlegetik. Többek között lassítja az öregedést és erősíti az immunrendszert, háromféle igen erős antioxidánst tartalmaz, melyek az átlagnál jelentősen gyorsabban szívódnak fel. Védi a májat és a vesét. Segít a daganatos betegségek elleni küzdelemben, kutatások szerint például egereken képes megakadályozni a bőrrák kialakulását, de védőhatását fejti ki többek közt prosztatarák esetén is. A szív- és érrendszert is védi. Segíti az egészséges bélműködést, gyorsítja a sebgyógyulást. Csonterősítő. Antibakteriális és vírusellenes hatással bír. Segít csökkenteni a vércukorszintet. Sikerrel alkalmazható depresszió, hangulatváltozások esetén, klimaxos panaszoknál.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

Külsőleg is „csodaszernek” számít. Magjának olaja nagyon jó választás a száraz, érett arcbőrre, mert minden hatóanyaga elősegíti a bőr regenerálódását, fokozza a bőr rugalmasságát, a kollagén termelés természetes ösztönzésével ránctalanít, és a vízmegtartó képességével hidratál. A gyulladt bőr állapotát rövid időn belül javítani tudja. Revitalizálja a száraz, fakó hajat, semlegesíti a túlzott zsírosodást és a korpásodást.

Forrás: pinterest

Az izgalmas ízű és dekoratív külsejű gyümölcs Albániában is népszerű. Nemcsak a kertekben, hanem az utak mentén is találkozunk vele. Nyár elején virágzik, narancsos-vöröses virágai nagyon szépek.

Forrás: saját kép (a kertünkből)

Forrás: saját kép (a kertünkből)

Itt Albániában fesztiválokat is rendeznek a tiszteletére. Néhány napja például Lezha-ban népszerűsítették.

Gránátalma Fesztivál Lezha
(Forrás: atsh)

És természetesen, ha nem is sokan – hiszen a gyümölcs tisztítása nagyon aprólékos munka -, de főznek belőle az albánok pálinkát is. Az alábbi képek egy ismerősünk kamrájában készültek, aki minden évben családjával együtt nekirugaszkodik a feladatnak. :)

Forrás: saját kép

Forrás: saját kép

A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyasételek, valamint gyümölcssaláták készítése során. Fagylaltok, likőrök, lekvárok, sűrítmények, valamint bor és ecet is készíthető belőle.

Lezha-tól 17 km-re Fishtë faluban található a Mrizi i Zanave biogazdaság és étterem. Az étlapon található ételek és italok alapanyagát a helyi kistermelőktől és gazdáktól szerzik be. A település egykori börtönéből átalakított kisüzemben dolgozzák fel azokat, többek között a gránátalmát is.

Azt csak zárójelben írom a bejegyzés végére, hogy albánul a gránátalma: shegë, ejtsd: seg. :)

Forrás: kantinaepijeveskrapar